AVI 2014.10.91

Becslési eljárás nem alkalmazgató olyan estben, amikor az adózónak hitelt érdemlő nyilvántartással kell rendelkeznie [2003. évi XCII. tv. 108. § (1) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél személyi jövedelemadó bevallások utólagos ellenőrzését végezte 2003-2008. évekre vonatkozóan, melynek eredményeként összesen 11 515 291 Ft adóhiányt állapított meg, amely után 5 757 645 Ft adóbírságot és 4 009 880 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. Az adóhatóság nem fogadta el a felperes által rögzített útnyilvántartásban szereplő km-elszámolásokat, így azokat nem fogadta el a vállalkozás érdekében felmerült költségként sem. A felperes 2006. év kivételével ...

AVI 2014.10.91 Becslési eljárás nem alkalmazgató olyan estben, amikor az adózónak hitelt érdemlő nyilvántartással kell rendelkeznie [2003. évi XCII. tv. 108. § (1) bek.]
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél személyi jövedelemadó bevallások utólagos ellenőrzését végezte 2003-2008. évekre vonatkozóan, melynek eredményeként összesen 11 515 291 Ft adóhiányt állapított meg, amely után 5 757 645 Ft adóbírságot és 4 009 880 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. Az adóhatóság nem fogadta el a felperes által rögzített útnyilvántartásban szereplő km-elszámolásokat, így azokat nem fogadta el a vállalkozás érdekében felmerült költségként sem. A felperes 2006. év kivételével nem tüntette fel a gépkocsi km-számlálójának év eleji nyitó, illetve év végi záró állását, valamint a meglátogatott üzleti partnerek megnevezését. Az adóhatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a gépjármű szervizelését végző P. Autóház Kft. által közölt km-óraállások, valamint az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet Kaposvári Intézet szakértő véleménye figyelembevételével valamennyi év tekintetében hiteltelennek minősítette az útnyilvántartásban elszámolt költséget. Ezért a személyi a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 11. számú mellékletében foglaltak alapján 500 km/hó úthasználatot elszámolva állapította meg a felperes költségeit. Az alperes 2239460200/2009. számú határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta azzal, hogy az alapbizonylatként felhasznált 2003-2005. és 2007-2008. évi útnyilvántartások nem voltak szabályszerűek.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes a tényállást nem tisztázta, csak kiragadott adatok alapján hivatkozott az útnyilvántartás hiteltelenségére. Az alperes nem alkalmazhatta volna az útnyilvántartás vezetése helyett a havi 500 km útátalány figyelembevételét, a fizetendő adót becslési eljárás alapján kellett volna megállapítani. A beszerzett szakvéleményt több szempontból hiányosnak tekintette. Hivatkozott arra, hogy a vizsgált időszakban két alkalommal is óracserét hajtott végre, melyet sem a szakvélemény, sem az alperes nem vett figyelembe.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A felperes, mint egyéni vállalkozó költségelszámolásával kapcsolatban idézte az Szja. tv. 11. számú mellékletének III/9. és 11. pontját, az útnyilvántartás vezetésére vonatkozóan az 5. számú melléklet II/7. pontját. Rámutatott arra, hogy a felperes maga sem vitatta, hogy az útnyilvántartás nem felelt meg a jogszabály előírásainak, hiszen a 2006. évet kivéve nem került feltüntetésre a km-óra kezdő és záró állása, valamint a feltüntetett üzleti partnerek megnevezése sem.
Az elsőfokú bíróság álláspontja azonban az volt, hogy önmagában az üzleti partner feltüntetésének hiánya nem alapozhatná meg az útnyilvántartás hiteltelenségét, mert a felperes gazdasági tevékenysége követhető az általa kibocsátott számlák tartalmából, megállapítható, hogy mely időszakban mely gazdasági társaság részére, az ország mely pontján teljesített szolgáltatásokat.
A megyei bíróság álláspontja szerint a szakértői vélemény a felperes terhére nem értékelhető, mert kategorikusan nem zárta ki, hogy a gépjármű elérhette az adózó nyilvántartásában foglalt 922 340 km-t. Utalt arra, hogy a gépjármű szervizelési és egyéb adatai között lényeges ellentmondás volt, ugyanakkor a felperes az útnyilvántartásában rögzítette, hogy 2005. május 15-én és 2007. március 30-án a gépjármű műszerfal blokkjának cseréjekor a km-órát is kicserélte, rögzítve a kicserélt és az újonnan beépített km-óra állását. E körben az alperes a tényállást nem tárta fel kellően. Szükséges az Opel márkaszerviz ismételt megkeresése annak érdekében, hogy a gépjármű szervizelésekor a km-állásról miként, hogyan győződött meg.
A megyei bíróság osztotta a felperes azon álláspontját is, hogy amennyiben a felperes útnyilvántartásának hitelessége megdől, úgy helyette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 108. § (1) bekezdésében foglalt becslési eljárás folytatható le a költségek vonatkozásában. A 2006. év tekintetében a megyei bíróság álláspontja szerint az alperes az útnyilvántartásra vonatkozóan megjegyzést nem tett, ennek ellenére ebben az évben is tilalmazta az útnyilvántartás alapján kimutatott költségek elszámolását.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, mivel az megsértette az Szja. tv. 5. számú melléklet II/7. pontját, 11. számú melléklet III/9. pontját, az Art. 97. § (4) és (6) bekezdéseit, a Pp. 339. § (1) bekezdését, 339/A. §-át, 164. § (1) bekezdését. Kifejtette, hogy a 2006. évet kivéve a felperes útnyilvántartása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak, úgy annak alapján költségét nem lehetett elszámolni. A 2006. év vonatkozásában tartalmi hiteltelenség miatt utasította el a felperes útnyilvántartását, e körben hivatkozott a közigazgatási eljárásban beszerzett km-óraállás adataira, illetve a gépjármű műszaki állapotával kapcsolatos szakértői véleményre. Hiteles útnyilvántartás hiányában az Art. 108. § (1) bekezdése szerinti becslési eljárás nem alkalmazható, csak kisegítő szabályként havi 500 km útátalányban történő elszámolása.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat helytállóan mérlegelte, és ítélete indokolása is megfelel a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
Az Szja. tv. 49/B. § (1) bekezdése értelmében vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el. A 11. számú melléklet III. pontja artalmazza a járművek költsége elszámolásának szabályait. Az itt szabályozott elszámolási módszerek közül a vállalkozó döntésén múlik, hogy melyik módszert alkalmazza. A III/9. pont azonban egyértelműen rögzíti, hogy a költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II/7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napjának km-óraállásának feljegyzése.
A felperes érvelése és az elsőfokú bíróság indokolásával szemben a külön útnyilvántartás vezetése nem egyszerű formai követelmény, hanem a költségelszámolás kötelező jogszabályi alapja.
Az Szja. tv. 5. számú melléklete tartalmazza az adott nyilvántartásokat, ennek II. pontja a részletező nyilvántartásokat, a II/7. pontja a gépjárműhasználati-nyilvántartás (útnyilvántartás) szabályait. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a km-óraállást, továbbá az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell a felkeresett üzleti partner (EK) megnevezését. A felperes által sem vitatottan a 2003-2005. és 2007-2008. évek vonatkozásában útnyilvántartása nem tartalmazta az év első és utolsó napjának km-óraállását, valamint a felkeresett üzleti partnerek megnevezését. Erre figyelemmel a kötelező adattartalmú útnyilvántartás hiányosságára figyelemmel a felperes útnyilvántartását ezen adóévek tekintetében nem lehet elfogadni. Ezen hiányos útnyilvántartások alapján költségelszámolása nem volt jogszerű. Az elsőfokú bíróság jogszabályellenesen hivatkozott arra, hogy a felkeresett üzleti partnerek megnevezésének hiánya önmagában nem alapozza meg az útnyilvántartás hiteltelenségét, hiszen egyéb adatokból megállapítható, hogy a felperes mely gazdasági társaságokat, az ország mely részén kereste fel. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, ahhoz, hogy az adózó az általa választott költségelszámolást jogszerűen alkalmazza, útnyilvántartásának meg kell felelnie a jogszabályban kötelezően előírtaknak. A felperesnek azonban útnyilvántartása 2003-2005., 2007-2008. években a kötelező kezdő és záró km-óraállást, valamint a felkeresett üzleti partnerek megnevezését nem tartalmazta, ezen kötelező tartalmi elemet nem lehet egyéb módon helyettesíteni.
A felperes útnyilvántartása 2006. évre vonatkozóan formailag helytálló. Az adóhatóságnak azonban joga és egyben kötelessége is, hogy vizsgálja, hogy a formailag helytálló útnyilvántartás tartalmilag hitelesnek minősül-e vagy sem. E körben az elsőfokú bíróság iratellenesen hivatkozott arra, hogy 2006. évre vonatkozóan az alperes az útnyilvántartásra vonatkozóan és a felperes által hivatkozott km-órák cseréjéről megjegyzést nem tett. Az alperesi határozat 3. oldalának 4. bekezdése rögzíti a felperesi adózó km-óracseréjéről tett nyilatkozatát, valamint azon adóhatósági megállapítást, hogy adózó hivatkozott használt km-órák vásárlását, illetőleg azok gépkocsiba történő beépítését hitelt érdemlően igazolni nem tudta.
Az adóhatóság többek között a 2006. évi útnyilvántartás vizsgálata körében kereste meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, illetve a felperes gépkocsiját szervizelő P. Autóház Kft.-t a gépjármű környezetvédelmi felülvizsgálatakor, illetve annak szervizelésekor feljegyzett km-óraállások közlése érdekében. Az így beszerzett adatokat egybevetve a felperes által hivatkozott óraállásokkal, jogszerűen állapította meg az adóhatóság a felperesi útnyilvántartás hiteltelenségét. E hiteltelenség az egész vizsgált időszak vonatkozásában - így 2006. évre is - jellemző volt. A felperes ugyan hivatkozott a kétszeri km-óra cseréjére, de ezt semmivel nem igazolta, és az elsőfokú bíróság sem adta okszerű indokát annak, hogy miért a felperes km-óraállás hivatkozását fogadta el a megkeresett adatszolgáltatók közlésével szemben.
Az alperes eltúlzott útnyilvántartásra vonatkozó megállapításait az általa kirendelt műszaki szakértő szakvéleménye is alátámasztja. E körben a Legfelsőbb Bíróság szükségtelennek ítélte a szakértő véleményének kiegészítését, mivel a felperes nem tudta bizonyítani a km-óracsere tényleges megtörténtét.
A hiteltelen útnyilvántartás esetére az elsőfokú bíróság tévesen tartotta alkalmazhatónak az Art. 108. § (1) bekezdése alapján a költség becslését. Becslési eljárás ugyanis nem alkalmazható olyan esetben, amikor az adózónak hitelt érdemlő nyilvántartással kellene rendelkeznie a kedvezmény igénybevételéhez. Ezt az alapelvet rögzítette a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.179/2007/4. számú ítéletében. A nem hiteles nyilvántartás következménye, hogy az adózó az adott kedvezményt nem veheti igénybe. A költségelszámolás körében azonban kisegítő szabályként alkalmazható az alperes által is alkalmazott 11. számú melléklet III/11. pontja, amely 500 km útátalányban történő elszámítást teszi lehetővé útnyilvántartás vezetése hiányában. Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozottakkal szemben tehát az útnyilvántartást nem vezetők nem kerülnek kedvezőbb helyzetbe a nem hiteles nyilvántartást vezetőkkel szemben.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.257/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.