adozona.hu
BH 2014.10.307
BH 2014.10.307
A pártbejegyzés iránti kérelemnél alapvetően azt kell vizsgálni, hogy az alapító okiratban szerepelnek-e a kötelező tartalmi kellékek, és a bejegyzés például a párt elnevezése esetében nem ütközne-e tételes jogszabályi rendelkezésbe. A bejegyző bíróság ugyanakkor az alapján nem tagadhatja meg a bejegyzést, hogy mérlegelés alapján nem tartja "elég komolynak" a kérelmező programját, céljait. Önmagában a humor, a szatíra eszközeinek fokozott használata ("viccpártiság") nem zárja ki a bejegyzést. [1989. évi XXX
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmező párt jogi képviselője útján, az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával 2013. május 23-án nyilvántartásba vétel iránti kérelmet terjesztett elő a bíróságon.
[2] A Fővárosi Törvényszék 2. sz. végzésével a kérelmezőt a kérelem hiányainak pótlására hívta fel. A hiánypótlás keretében a kérelmező csatolta alapszabályát, amely értelmében a párt neve: Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A szervezet céljaként azt deklarálták, hogy részt vegyen a közhatalom gyakorlásában és ennek so...
BH 2014.10.307 A pártbejegyzés iránti kérelemnél alapvetően azt kell vizsgálni, hogy az alapító okiratban szerepelnek-e a kötelező tartalmi kellékek, és a bejegyzés például a párt elnevezése esetében nem ütközne-e tételes jogszabályi rendelkezésbe. A bejegyző bíróság ugyanakkor az alapján nem tagadhatja meg a bejegyzést, hogy mérlegelés alapján nem tartja "elég komolynak" a kérelmező programját, céljait. Önmagában a humor, a szatíra eszközeinek fokozott használata ("viccpártiság") nem zárja ki a bejegyzést. [1989. évi XXXIII. tv. 1. §, 2011. évi CLXXV. tv. 3-5. §, 2011. évi CLXXXI. tv. 35-36. §]
[1] A kérelmező párt jogi képviselője útján, az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával 2013. május 23-án nyilvántartásba vétel iránti kérelmet terjesztett elő a bíróságon.[2] A Fővárosi Törvényszék 2. sz. végzésével a kérelmezőt a kérelem hiányainak pótlására hívta fel. A hiánypótlás keretében a kérelmező csatolta alapszabályát, amely értelmében a párt neve: Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A szervezet céljaként azt deklarálták, hogy részt vegyen a közhatalom gyakorlásában és ennek során minél szélesebb körben érvényre juttassa a mindenkori politikai programjában foglalt társadalmi és politikai elveket, célkitűzéseket. Az alapszabály értelmében a párt tevékenysége, a képviseleti demokrácia érvényre juttatása azt jelenti, hogy a párt képviselői útján minél szélesebb körben tegye lehetővé az állampolgárok és közösségek érdekeinek és célkitűzéseinek parlamenti képviseletét. Tevékenységeként deklarálták a társadalmi igazságosság érvényre juttatását az állampolgárokat és közösségeket érintő döntések meghozatala során. További tevékenységként szerepelt a demokratikus államfelépítés támogatása és folyamatos fejlesztésben történő részvétel, a mindenkori alkotmányos berendezkedés védelme. Külön tevékenységként rögzítették a humor megjelenítését a közpolitikában és a közpolitikai résztvevők humor útján történő befolyásolását a párt által követendőnek tartott döntések meghozatala érdekében.
[3] Az első fokon eljárt bíróság a kérelmező nyilvántartásba vétel iránti kérelmét 2013. szeptember 10-én kelt végzésével elutasította.
[4] Az elsőfokú bíróság a végzés indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a kérelmező nem tett eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak. A hiánypótlásra való felhívásban az elsőfokú bíróság felhívta a kérelmezőt elnevezésének módosítására oly módon, hogy az a szervezet céljaira is figyelemmel megfeleljen a névvalódiság követelményének. Az elsőfokú bíróság szerint azzal, hogy a kérelmező elnevezését nem módosította, nem tett eleget a bíróság felhívásának.
[5] Az első fokon eljárt bíróság nem fogadta el a kérelmező azon érvelését, hogy a párt neve működését és jelentőségét illetően sem megtévesztő, mert a "kétfarkú kutya" kifejezés hosszabb ideje ismert tartalmat jelent, amely a jelenlegi politikai elittel, a politikai pártok felelőtlen ígérgetéseivel szemben közismerten erősen kritikus politikai tartalmat takar.
[6] A kérelmező hivatkozott a párt interneten való megjelenésére, a párttal kapcsolatban a világhálón korábban megjelent konkrét cikkekre. Utalt olyan, korábban már bejegyzett pártokra, amelyek elnevezése semmivel sem kevésbé megtévesztő, mint a kérelmezőé.
[7] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása szerint a kérelmező által választott névből a párt tényleges tevékenységére egyáltalán nem lehet következtetni, a "kétfarkú kutya" elnevezés megtévesztésre alkalmas, a szervezet céljával kapcsolatba nem hozható, és nem utal a szervezet alapszabályban rögzített tevékenységére sem. Az elnevezés nem is társítható egy olyan politikai intézménnyel, amely a közhatalomban való részvételt jelképezhetné, és amely kifejezné egy politikai szervezet társadalmi jelentőségét, ténylegesen deklarált céljait.
[8] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása megjegyezte azt is, hogy más szervezetek ügyében hozott döntés a bíróságot nem köti. Ebben a körben összességében arra a következtetésre jutott, hogy a név, a cél és a tevékenység összhangja a kérelmező esetében nem állapítható meg, a párt neve nem fejezi ki annak valós működését, tevékenységét, ezáltal nem felel meg a névvalódiság követelményének.
[9] Az elsőfokú végzés indokolása tartalmazta azt is, hogy a hiánypótlás keretében felhívták a kérelmezőt arra, hogy az alapszabályában konkrétan és egyértelműen rögzítse a szervezet céljai elérése érdekében kifejteni kívánt tevékenységeket. A hiánypótlásra érkezett kérelmezői választ az elsőfokú bíróság nem találta megfelelőnek.
[10] Az indokolás idézte a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény preambulumát, a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény bevezető rendelkezéseit, valamint az Alaptörvény rendelkezéseit az egyesülési jog alkotmányos kereteit és korlátait illetően. A végzés indokolása kifejtette: nem elegendő az alapelvek felsorolása, a célokat és az arra épülő tevékenységeket is pontosan, egyértelműen kell meghatározni, a létesítő okiratból, illetve alapszabályból egyértelműen meghatározható kell legyen, hogy a szervezet ténylegesen milyen szervezeti keretek között és milyen tevékenységgel kívánja a rögzített céljait megvalósítani. Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása szerint a kérelmező alapszabályában megfogalmazott egyesületi tevékenységek megfogalmazása túl általános, ezért a cél megvalósítását szolgáló tevékenységek valóságos tartalma nem állapítható meg. Ezért a létesítő okirat ezen oknál fogva sem alkalmas a nyilvántartásba vételre.
[11] Az elsőfokú bíróság végzése rögzítette azt is, hogy a hiánypótlási felhívásban előírták a kérelmező számára az 1989. évi XXXIII. tv. (a továbbiakban: párttörvény) 16. § -a szerinti vagyonmérleg csatolását. A kérelmező a hiánypótlási felhívásra beadott válasziratában kifejtette, hogy a vagyonmérleg csatolását mellőzi, mert a párt előzmény nélkül alakult, nem pedig egyesületből alakult párttá. Ebben a körben a végzés indokolása kifejtette, hogy a vagyonmérleg benyújtása iránti kötelezettség a jogszabály értelmében nem csak az egyesületből párttá alakult szervezeteket érinti, hanem minden olyan szervezet köteles vagyonmérleget benyújtani, amely a nyilvántartásba vételét kéri, és a vagyonmérleget a kérelem benyújtásával együtt kell előterjeszteni a bíróságnál, a kérelmező pedig ezen kötelezettségének nem tett eleget.
[12] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt valóban egy közismert szerveződés, amely a humor eszközeivel élve jelenik meg a közéletben. A kérelmező szervezetről a világhálón megtalálható írások többsége a bíróság megállapítása szerint a pártot viccpártként aposztrofálja, amely pl. örök életet, illetve ingyen sört ígér. A világhálón megtalálható programból kiemeli a végzés azt, hogy a választási programban a kérelmező ígéretet tesz pénzosztásra, illetve a világbéke bevezetésére, a szegedi űrállomás bolygóközi űrkikötővé való kiépítésére, illetve az ózonlyuk befoltozására is.
[13] Ezen túlmenően a végzés indokolása idézi a felperes törvényes képviselőjének a világhálón tett nyilatkozatát arról, hogy elképzelhető az, hogy az ország-gyűlési választásokon indulni kívánnak, de számára az az elsődleges, hogy jó kampányt folytassanak, és lehet, hogy fiktív jelölteket is állítanak.
[14] A végzés indokolása a kérelmező "viccpárt" jellegével kapcsolatban kifejti azt, hogy a humor politikában való megjelenítése nem elvetendő gondolat, az internetről vett idézetek kapcsán ugyanakkor kifejti: bár azok viccesnek, humorosnak is értelmezhetőek, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint egy pártnak, amelynek szándéka nyilvánvalóan a közhatalom gyakorlásában való részvételre irányul, a vezetőtől származó kijelentései, illetve gondolatai nem azonosíthatóak a komoly működéssel, a szervezet ilyen megnyilvánulásai a "pártként való működés komolytalan voltára utalnak".
[15] Összességében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a létesítő okiratnak a szervezet tevékenységére utaló rendelkezései az általánosság szintjén mozognak, nem kellően részletezettek, az internetről származó adatok, amelyeket a bíróság köztudomású tényként értékelt, a bíróság szerint arra utalnak, hogy a bejegyezni kért párt nyilvánosan meghirdetett és ténylegesen végezni kívánt tevékenységei nincsenek összhangban a politikai pártokra vonatkozó, az Alaptörvényben és a párttörvényben rögzített kritériumokkal, így a párt bejegyzését az elsőfokú bíróság ez okból is aggályosnak ítélte meg. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a kérelmező bejegyzési kérelmét elutasította.
[16] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla másodfokú bíróságként az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[17] A kérelmező fellebbezéséhez csatolta az elsőfokú elutasítást követően módosított alapszabályát és vagyonmérlegét.
[18] A jogerős végzés indokolása megállapította: az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, megalapozottan állapította meg, hogy a kérelmező a hiánypótlásra felhívásban foglaltaknak nem maradéktalanul tett eleget.
[19] A másodfokú eljárás során tett hiánypótlás kapcsán a jogerős végzés megállapította, hogy részben pótolta a hiányokat a kérelmező azzal, hogy módosított alapszabályában a párt tevékenységi körét meghatározta és csatolta vagyonmérlegét, de az indokolás értelmében az elutasítás alapjául szolgáló valamennyi hibát nem korrigálta.
[20] A jogerős végzés szerint is szükséges a feladatok konkrét és egyértelmű meghatározása, mert csak ehhez képest állapítható meg a tevékenységek tényleges tartalma, az alapítónak a párttörvény hatálya alá tartozó szervezetre vonatkozó valós alapítási szándéka. A módosított alapszabály nyomán a jogerős végzés megállapította, hogy a kérelmező a szükséges mértékben és megfelelően pótolta a célok eléréséhez kifejtendő tevékenységeit, ezzel részben eleget tett a felhívó és a kérelmet elutasító végzésben foglaltaknak.
[21] A jogerős végzés ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmező az elsőfokú elutasító végzésnek a párt elnevezésével összefüggő aggályait nem küszöbölte ki, sem az első-, sem a másodfokú eljárás során, ezért önmagában ezen okból megalapozottan került sor a bejegyzési kérelem elutasítására. A jogerős végzés ebben a körben reflektált a kérelmező fellebbezésében kifejtett álláspontjára. Ebben a kérelmező előadta, hogy a "kétfarkú kutya" elnevezés használatát többek között egy angol szólás létével igazolta, amelynek magyar fordítása: "Olyan boldog, mint a kutya, akinek két farka van". A kérelmező előadta, hogy ez utal a párt céljára, vagyis a boldogság elérésére. Ezzel kapcsolatban a jogerős végzés kifejtette: ez az angol szólás a magyar lakosság széles köreiben nem közismert, így a párt neve hallatán nem valószínűsíthető, hogy a célközönségnek tekintett választópolgárok az angol szólásra és annak alapján a boldogságra asszociálnának. Ennek hiányában viszont a párt azonosítására szolgáló elnevezése domináns elemének csak a leíró jelentését lehet figyelembe venni a névvalódisága vizsgálata során.
[22] A jogerős végzés egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a "kétfarkú kutya" kifejezés sérti a névvalódiság elvét, mivel az nem társítható egy párt által képviselhető politikai eszmével, valamint a kérelmező céljaival, illetve nem hozható összhangba a módosított alapszabályban részletezett tevékenységekkel.
[23] Helytállónak ítélte meg a jogerős végzés az elsőfokú bíróság azon érvelését is, hogy más pártok nyilvántartási ügyeiben hozott, részleteiben nem ismert bírósági döntések a jelen ügyben eljáró bíróságot nem kötik.
[24] A jogerős végzés ugyancsak osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a tekintetben, hogy a bejegyezni kért párt nyilvánosan meghirdetett és ténylegesen végezni kívánt tevékenységei nincsenek összhangban a politikai pártokra vonatkozó alapvető, az Alaptörvénybe foglalt és a párttörvényben megfogalmazott kritériumokkal.
[25] A jogerős végzés sem találta önmagában akadálynak a humor mint politikai eszköz felhasználását, ugyanakkor megállapította, hogy a párttörvény preambulumában megfogalmazott egyértelmű követelmény a párttal szemben, hogy valós és tényleges szándéka legyen a politikai életben való állampolgári részvétel szervezeti kereteinek nyújtása és a választásokon minél magasabb támogatottság elérésével az állampolgárok képviselete a törvényhozásban, a politikai hatalomban. A jogerős végzés is arra a következtetésre jutott, hogy a jelen kérelmező esetében a komoly pártalapítási szándék nem állapítható meg, helyette elsődlegesen az alapító humorérzékét és a többi rivális párt kritikáját jeleníti meg elsődlegesen a kérelmező, ennek reprezentálására helyezi a hangsúlyt, és ez alkalmatlanná teszi a pártként történő nyilvántartásba vételre.
[26] A jogerős végzés megállapította azt is, hogy az elsőfokú bíróság a kérelmező álláspontjával szemben nem sértett jogszabályt akkor, amikor előzetesen nem figyelmeztette a kérelmezőt arra, hogy a Pp. 163. § (3) bekezdése alapján pontosan milyen körülményeket tekint köztudomásúnak elfogadott ténynek. Nem találta ezért a jogerős végzés jogszabálysértőnek azt, hogy éppen a kérelmező által nyilvánosság elé tárt internetes nyilatkozatokat értékelt a bíróság a kérelmező valós szándékainak megismerése körében. A párt törvényes képviselőjével készült interjú pedig érdemi bizonyíték volt a jogerős végzés szerint arra, hogy a kérelmező pártalapítási szándékai nem tekinthetőek komolynak.
[27] A jogerős végzés ellen a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős végzés megváltoztatását és a kérelmező bejegyzésének elrendelését.
[28] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria az alábbiak szerint alaposnak találta.
[29] Az 1993. évi XXXI. törvénnyel a magyar jogrendszer részévé emelt Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. Cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. A (2) bekezdés értelmében e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban, a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jóhírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
[30] A 11. Cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát. A (2) bekezdés értelmében e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek.
[31] Ezzel összhangban az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A (2) bekezdés szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és joga van szervezetekhez csatlakozni. A (3) bekezdés értelmében pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. A (4) bekezdés értelmében a pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
[32] Ez a törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, több esetben módosított, 1989. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: párttörvény). A törvény preambuluma értelmében a pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. A pártok a preambulum értelmében az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak érvényesülése, valamint a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítésének és érvényesítésének előmozdítását végzik.
[33] A párttörvény utal az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseire, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseire.
[34] Az Ectv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya kiterjed a Ptk. szerinti alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre.
[35] Az Ectv. 3. § (1) bekezdése értelmében az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozhasson.
[36] Az Ectv. 3. § (2) bekezdés szerint az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítójuk szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.
[37] Az Ectv. 3. § (3) bekezdés értelmében az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C. cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
[38] Az Ectv. 3. § (4) bekezdés értelmében az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel és amelyet törvény nem tilt.
[39] Az Ectv. 3. § (5) bekezdés szerint az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység sem végezhető. Az Ectv. alapján, a Kúria szerint megállapítható, hogy abban határozott külső korlátok kerültek meghatározásra, de ezen korlátokon belül korábbi tartalmi kritériumokat a jogalkotó nem határozott meg.
[40] Az Alaptörvény C. cikk (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. A jelen esetben ezen tilalomba ütközés lehetősége a kérelmező alapszabályára figyelemmel fel sem merül. A kérelmező alapszabálya deklarálja azt, hogy elfogadja az Alaptörvényt és a fennálló törvények rendelkezéseit, azoknak aláveti magát.
[41] A Cnytv. III. fejezete foglalkozik a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások szabályaival, annak 12. pontja pedig a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem érdemi vizsgálatával.
[42] A kérelem benyújtásakor hatályos Cnytv. 35. § (1) bekezdése értelmében, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, a bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének.
[43] A Cnytv. 36. § (1) bekezdése szerint a bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névkizárólagosság követelményének, ha az különbözik az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, a név egyediesítésre alkalmas, azaz a megjelölés a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad és kizárja az összetévesztés lehetőségét. A Kúria szerint a felperes elnevezése ezen kritériumoknak egyértelműen megfelel, a szervezet neve nem téveszthető össze más szervezet nevével, egyediesítésre alkalmas, valamint a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad.
[44] A Cnytv. 36. § (2) bekezdése szerint a bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névvalódiság követelményének, ha a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas. A szervezet neve - a köztestület kivételével - nem keltheti azt a látszatot, hogy köztestületként működik.
[45] A jogerős végzés az elsőfokú végzéssel egyezően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmező elnevezése nem felel meg a névvalódiság követelményének, mert a felperes elnevezése nem társítható egy párt által képviselhető politikai eszmével, valamint a kérelmező céljaival, illetve nem hozható összhangba az alapszabályban részletezett tevékenységeivel.
[46] Hivatkozott a jogerős végzés arra is, hogy a kérelmező párt nevének megítélésénél más pártok nyilvántartási ügyeiben hozott, részleteiben nem ismert bírósági döntések a jelen ügyben eljáró bíróságot nem kötik. Ezen utóbbi megállapítással a Kúria is egyetértett, ugyanakkor nem osztotta a jogerős végzésnek ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját.
[47] A felhívott nemzetközi egyezményekre, az Alaptörvényre és az Ectv. alapelveire figyelemmel a bejegyző bíróságnak kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy a párt elnevezése nem ütközik-e törvényi tilalomba.
[48] Az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB határozatának indokolása elvi jelentőséggel fejtette ki azt, hogy a parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Ez viszont feltételezi a pártok tevékenységére vonatkozó jogi keret azonosságát. Az államnak ezért semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében és a politikai verseny feltételeit szabályozó jogszabályok megalkotása során.
[49] A Kúria szerint megalapozottan mutatott rá a felülvizsgálati kérelem, hogy a bejegyzést végző bíróság érdemben nem vizsgálhatja azt, hogy egy angol szólást milyen széles körben ismernek, illetve, hogy egy egyébként törvénybe nem ütköző elnevezés miben tekinthető viccesnek és a párt politikai krédójával mennyiben hozható összhangba. Nincs olyan követelmény a jogszabályokban az elnevezéssel kapcsolatban, hogy az párt esetén csak komoly és fennkölt lehet. Nincs olyan rendelkezés, amely a humoros elnevezést eleve kizárná. Nincs a bejegyző bíróságnak olyan kötelezettsége sem, hogy tartalmilag megvizsgálja, hogy például a nevében a "keresztény", vagy "fiatal", vagy "szocialista", vagy "forradalmi" jelzőknek, kifejezéseknek az adott párt tevékenysége, kitűzött céljai mennyiben feleltethetők meg. Sem az Alaptörvény, sem a párttörvény nem tartalmaz olyan kizáró rendelkezéseket, amelyek a humor, az irónia, a szatíra felhasználását egy párt tevékenységében eleve tiltanák. A demokratikus versengésben a választópolgárok mondhatnak "ítéletet" egy párt tevékenységének komolyságáról.
[50] A Cnytv. 36. § (3) bekezdése szerint a bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névszabatosság követelményének, ha a szervezet neve a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. A jogerős végzés álláspontja az volt, hogy a felperes ezen követelménynek sem felel meg, mert a párt nevének hétköznapi használata az általános erkölcsi felfogással ellentétes, méltatlan képzettársításra adhat alapot, és ezáltal nem felel meg a névalkotás társadalmi követelményeinek.
[51] A Kúria ebben a körben sem osztotta a jogerős végzés álláspontját. A másodfokú végzés érdemben semmilyen módon nem fejtette ki, hogy ez az elnevezés milyen általános társadalmi, erkölcsi felfogással lenne ellentétes, és azt sem tartalmazta, hogy milyen méltatlan képzettársításra adna alapot. Önmagában az a körülmény, hogy a névben jelzett állat a valóságban köztudomásúan nem létezik, még nem ütközik a társadalom erkölcsi felfogásába. A Kúria nem észlelt méltatlan képzettársításra irányuló szándékot, és nem találta értelmezhetőnek azt sem, hogy a humorosnak szánt névalkotás ne felelne meg a névalkotás társadalmi követelményeinek. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amelyből azt a következtetést lehetne érdemben levonni, hogy egy politikai párt kizárólag "komoly" nevet viselhetne. Mindez nem jelenti azt, hogy megbotránkoztató vagy obszcén elnevezések szabadon használhatóak lennének, a jelen esetben azonban ez nem volt megállapítható.
[52] Nem osztotta a Kúria a jogerős végzésben foglalt azon álláspontot sem, hogy önmagában a humor, a szatíra eszközeinek felhasználása vagy nyilvánvalóan teljesíthetetlen ígéreteknek a párt programjában való szerepeltetése eleve kizárná a kérelmező párt bejegyzését.
[53] A Kúria szerint a bejegyzésről való döntés körében a bíróság azt érdemben nem vizsgálhatja, hogy milyen mértékben valós és tényleges szándék nyilvánul meg a politikai életben való állampolgári részvétel előmozdítása érdekében. A korábban kifejtettek szerint a szervezet "komolyságát" a politikai versenyben a választók jogosultak megítélni. A jogszabályok külön rendelkeznek arról, hogy ha egy párt a választásokon ténylegesen nem indul el, akkor annak párt jogi létére milyen következményei vannak. Nem a bejegyzést végző bíróság feladata az, hogy a bejegyzésről való döntés keretében a választópolgárok helyett döntsön arról, hogy mennyiben vehetőek komolyan a kérelmező által meghirdetett célok. Utal a Kúria arra is, hogy Európában több ún. "viccpárt" komoly mértékben kapott támogatást és jutott be különböző önkormányzatokba vagy akár a legfelsőbb népképviseleti szervekbe is.
[54]A Kúria álláspontja szerint amennyiben egy párt, illetve annak elnevezése konkrét, egzakt törvényi tilalmakba nem ütközik, a véleménynyilvánítási szabadság és a gyülekezési szabadság alapjogából következően a bejegyzést végző bíróság önmagában azon okból nem utasíthatja el a bejegyzést, hogy az adott pártot nem tartja eléggé komolynak. Önmagában nem tekinthető jogsértőnek az sem, ha egy párt a maga programjában elsődlegesen más politikai szerveződések teljesíthetetlennek vélt ígéreteinek kritikáját helyezi előtérbe. A jogerős végzés álláspontjával ellentétben a Kúria ezért úgy ítéli meg, hogy önmagában a "viccpárt" jelleg a kérelmezőt nem teszi alkalmatlanná a pártként történő nyilvántartásba vételre.
[55] Mindezek alapján a Kúria összességében úgy ítélte meg, hogy a kérelmező módosított alapszabálya alapján nincs akadálya a kérelmező bejegyzésének, a kérelmező elnevezése megfelel a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság elvének is. Nem ütközik a Cnytv. 36. § (4a) bekezdésében foglalt tilalmakba sem, ezért a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[56] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a kérelmező módosított alapszabálya alapján a bejegyzés iránti kérelmet teljesítő határozatot kell hoznia, mert a korábbiak szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyilvántartásba vételének nincs törvényes akadálya.
(Kúria Pfv. IV. 20.358/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Juhász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Juhász Gábor ügyvéd) által képviselt Magyar Kétfarkú Kutya Párt kérelmező bírósági nyilvántartásba vétele iránt a Fővárosi Törvényszéken 12.Pk.60.325/2013. számon megindult ügyében a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.26.598/2013/4. sorszámú végzése ellen a kérelmező által 10. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A kérelmező párt jogi képviselője útján, az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával 2013. május 23-án nyilvántartásba vétel iránti kérelmet terjesztett elő a bíróságon. A Fővárosi Törvényszék 2.sz. végzésével a kérelmezőt a kérelem hiányainak pótlására hívta fel. A hiánypótlás keretében a kérelmező csatolta alapszabályát, amely értelmében a párt neve: Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A szervezet céljaként azt deklarálták, hogy részt vegyen a közhatalom gyakorlásában és ennek során minél szélesebb körben érvényre juttassa a mindenkori politikai programjában foglalt társadalmi és politikai elveket, célkitűzéseket. Az alapszabály értelmében a párt tevékenysége, a képviseleti demokrácia érvényre juttatása azt jelenti, hogy a párt képviselői útján minél szélesebb körben tegye lehetővé az állampolgárok és közösségek érdekeinek és célkitűzéseinek parlamenti képviseletét. Tevékenységeként deklarálták a társadalmi igazságosság érvényre juttatását az állampolgárokat és közösségeket érintő döntések meghozatala során. További tevékenységként szerepelt a demokratikus államfelépítés támogatása és folyamatos fejlesztésben történő részvétel, a mindenkori alkotmányos berendezkedés védelme. Külön tevékenységként rögzítették a humor megjelenítését a közpolitikában és a közpolitikai résztvevők humor útján történő befolyásolását a párt által követendőnek tartott döntések meghozatala érdekében.
Az elsőfokon eljárt bíróság a kérelmező nyilvántartásba vétel iránti kérelmét 2013. szeptember 10-én kelt végzésével elutasította. Az elsőfokú bíróság a végzés indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a kérelmező nem tett eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak. A hiánypótlásra való felhívásban az elsőfokú bíróság felhívta a kérelmezőt elnevezésének módosítására oly módon, hogy az a szervezet céljaira is figyelemmel megfeleljen a névvalódiság követelményének. Az elsőfokú bíróság szerint azzal, hogy a kérelmező elnevezését nem módosította, nem tett eleget a bíróság felhívásának. Az elsőfokon eljárt bíróság nem fogadta el a kérelmező azon érvelését, hogy a párt neve működését és jelentőségét illetően sem megtévesztő, mert a "kétfarkú kutya" kifejezés hosszabb ideje ismert tartalmat jelent, amely a jelenlegi politikai elittel, a politikai pártok felelőtlen ígérgetéseivel szemben közismerten erősen kritikus politikai tartalmat takar. A kérelmező hivatkozott a párt interneten való megjelenésére, a párttal kapcsolatban a világhálón korábban megjelent konkrét cikkekre. Utalt olyan, korábban már bejegyzett pártokra, amelyek elnevezése semmivel sem kevésbé megtévesztő, mint a kérelmezőé.
Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása szerint a kérelmező által választott névből a párt tényleges tevékenységére egyáltalán nem lehet következtetni, a "kétfarkú kutya" elnevezés megtévesztésre alkalmas, a szervezet céljával kapcsolatba nem hozható és nem utal a szervezet alapszabályban rögzített tevékenységére sem. Az elnevezés nem is társítható egy olyan politikai intézménnyel, amely a közhatalomban való részvételt jelképezhetné, és amely kifejezné egy politikai szervezet társadalmi jelentőségét, ténylegesen deklarált céljait. Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása megjegyezte azt is, hogy más szervezetek ügyében hozott döntés a bíróságot nem köti. Ebben a körben összességében arra a következtetésre jutott, hogy a név, a cél és a tevékenység összhangja a kérelmező esetében nem állapítható meg, a párt neve nem fejezi ki annak valós működését, tevékenységét, ezáltal nem felel meg a névvalódiság követelményének.
Az elsőfokú végzés indokolása tartalmazta azt is, hogy a hiánypótlás keretében felhívták a kérelmezőt arra, hogy az alapszabályában konkrétan és egyértelműen rögzítse a szervezet céljai elérése érdekében kifejteni kívánt tevékenységeket. A hiánypótlásra érkezett kérelmezői választ az elsőfokú bíróság nem találta megfelelőnek. Az indokolás idézte a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény preambulumát, a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény bevezető rendelkezéseit, valamint az Alaptörvény rendelkezéseit az egyesülési jog alkotmányos kereteit és korlátait illetően. A végzés indokolása kifejtette: nem elegendő az alapelvek felsorolása, a célokat és az arra épülő tevékenységeket is pontosan, egyértelműen kell meghatározni, a létesítő okiratból, illetve alapszabályból egyértelműen meghatározható kell legyen, hogy a szervezet ténylegesen milyen szervezeti keretek között és milyen tevékenységgel kívánja a rögzített céljait megvalósítani. Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása szerint a kérelmező alapszabályában megfogalmazott egyesületi tevékenységek megfogalmazása túl általános, ezért a cél megvalósítását szolgáló tevékenységek valóságos tartalma nem állapítható meg. Ezért a létesítő okirat ezen oknál fogva sem alkalmas a nyilvántartásba vételre.
Az elsőfokú bíróság végzése rögzítette azt is, hogy a hiánypótlási felhívásban előírták a kérelmező számára a párttörvény 16. §-a szerinti vagyonmérleg csatolását. A kérelmező a hiánypótlási felhívásra beadott válasziratában kifejtette, hogy a vagyonmérleg csatolását mellőzi, mert a párt előzmény nélkül alakult, nem pedig egyesületből alakult párttá. Ebben a körben a végzés indokolása kifejtette, hogy a vagyonmérleg benyújtása iránti kötelezettség a jogszabály értelmében nem csak az egyesületből párttá alakult szervezeteket érinti, hanem minden olyan szervezet köteles vagyonmérleget benyújtani, amely a nyilvántartásba vételét kéri és a vagyonmérleget a kérelem benyújtásával együtt kell előterjeszteni a bíróságnál, a kérelmező pedig ezen kötelezettségének nem tett eleget.
Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt valóban egy közismert szerveződés, amely a humor eszközeivel élve jelenik meg a közéletben. A kérelmező szervezetről a világhálón megtalálható írások többsége a bíróság megállapítása szerint, a pártot viccpártként aposztrofálja, amely pl. örök életet, illetve ingyen sört ígér. A világhálón megtalálható programból kiemeli a végzés azt, hogy a választási programban a kérelmező ígéretet tesz pénzosztásra, illetve a világbéke bevezetésére, a szegedi űrállomás bolygóközi űrkikötővé való kiépítésére, illetve az ózonlyuk befoltozására is. Ezen túlmenően a végzés indokolása idézi a felperes törvényes képviselőjének a világhálón tett nyilatkozatát arról, hogy elképzelhető az, hogy az országgyűlési választásokon indulni kívánnak, de számára az az elsődleges, hogy jó kampányt folytassanak és lehet, hogy fiktív jelölteket is állítanak. A végzés indokolása a kérelmező "viccpárt" jellegével kapcsolatban kifejti azt, hogy a humor politikában való megjelenítése nem elvetendő gondolat, az internetről vett idézetek kapcsán ugyanakkor kifejti: bár azok viccesnek, humorosnak is értelmezhetőek, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint egy pártnak, amelynek szándéka nyilvánvalóan a közhatalom gyakorlásában való részvételre irányul, a vezetőtől származó kijelentései, illetve gondolatai nem azonosíthatóak a komoly működéssel, a szervezet ilyen megnyilvánulásait a "pártként való működés komolytalan voltára utalnak". Összességében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a létesítő okiratnak a szervezet tevékenységére utaló rendelkezései az általánosság szintjén mozognak, nem kellően részletezettek, az internetről származó adatok, amelyeket a bíróság köztudomású tényként értékelt, a bíróság szerint arra utalnak, hogy a bejegyezni kért párt nyilvánosan meghirdetett és ténylegesen végezni kívánt tevékenységei nincsenek összhangban a politikai pártokra vonatkozó, az Alaptörvényben és a párttörvényben rögzített kritériumokkal, így a párt bejegyzését az elsőfokú bíróság ez okból is aggályosnak ítélte meg. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a kérelmező bejegyzési kérelmét elutasította.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla másodfokú bíróságként az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A kérelmező fellebbezéséhez csatolta az elsőfokú elutasítást követően módosított alapszabályát és vagyonmérlegét. A jogerős végzés indokolása megállapította: az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, megalapozottan állapította meg, hogy a kérelmező a hiánypótlásra felhívásban foglaltaknak nem maradéktalanul tett eleget. A másodfokú eljárás során tett hiánypótlás kapcsán a jogerős végzés megállapította, hogy részben pótolta a hiányokat a kérelmező azzal, hogy módosított alapszabályában a párt tevékenységi körét meghatározta és csatolta vagyonmérlegét, de az indokolás értelmében az elutasítás alapjául szolgáló valamennyi hibát nem korrigálta. A jogerős végzés szerint is szükséges a feladatok konkrét és egyértelmű meghatározása, mert csak ehhez képest állapítható meg a tevékenységek tényleges tartalma, az alapítónak a párttörvény hatálya alá tartozó szervezetre vonatkozó valós alapítási szándéka. A módosított alapszabály nyomán a jogerős végzés megállapította, hogy a kérelmező a szükséges mértékben és megfelelően pótolta a célok eléréséhez kifejtendő tevékenységeit, ezzel részben eleget tett a felhívó és a kérelmet elutasító végzésben foglaltaknak.
A jogerős végzés ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmező az elsőfokú elutasító végzésnek a párt elnevezésével összefüggő aggályait nem küszöbölte ki, sem az első-, sem a másodfokú eljárás során, ezért önmagában ezen okból megalapozottan került sor a bejegyzési kérelem elutasítására. A jogerős végzés ebben a körben reflektált a kérelmező fellebbezésében kifejtett álláspontjára. Ebben a kérelmező előadta, hogy a "kétfarkú kutya" elnevezés használatát többek között egy angol szólás létével igazolta, amelynek magyar fordítása: "Olyan boldog, mint a kutya, akinek két farka van". A kérelmező előadta, hogy ez utal a párt céljára, vagyis a boldogság elérésére. Ezzel kapcsolatban a jogerős végzés kifejtette: ez az angol szólás a magyar lakosság széles köreiben nem közismert, így a párt neve hallatán nem valószínűsíthető, hogy a célközönségnek tekintett választópolgárok az angol szólásra és annak alapján a boldogságra asszociálnának. Ennek hiányában viszont a párt azonosítására szolgáló elnevezése domináns elemének csak a leíró jelentését lehet figyelembe venni a névvalódisága vizsgálata során. A jogerős végzés egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a "kétfarkú kutya" kifejezés sérti a névvalódiság elvét, mivel az nem társítható egy párt által képviselhető politikai eszmével, valamint a kérelmező céljaival, illetve nem hozható összhangba a módosított alapszabályban részletezett tevékenységekkel. Helytállónak ítélte meg a jogerős végzés az elsőfokú bíróság azon érvelését is, hogy más pártok nyilvántartási ügyeiben hozott, részleteiben nem ismert bírósági döntések a jelen ügyben eljáró bíróságot nem kötik.
A jogerős végzés ugyancsak osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a tekintetben, hogy a bejegyezni kért párt nyilvánosan meghirdetett és ténylegesen végezni kívánt tevékenységei nincsenek összhangban a politikai pártokra vonatkozó alapvető, az Alaptörvénybe foglalt és a párttörvényben megfogalmazott kritériumokkal. A jogerős végzés sem találta önmagában akadálynak a humor, mint politikai eszköz felhasználását, ugyanakkor megállapította, hogy a párttörvény preambulumában megfogalmazott egyértelmű követelmény a párttal szemben, hogy valós és tényleges szándéka legyen a politikai életben való állampolgári részvétel szervezeti kereteinek nyújtása és a választásokon minél magasabb támogatottság elérésével az állampolgárok képviselete a törvényhozásban, a politikai hatalomban. A jogerős végzés is arra a következtetésre jutott, hogy a jelen kérelmező esetében a komoly pártalapítási szándék nem állapítható meg, helyette elsődlegesen az alapító humorérzékét és a többi rivális párt kritikáját jeleníti meg elsődlegesen a kérelmező, ennek reprezentálására helyezi a hangsúlyt és ez alkalmatlanná teszi a pártként történő nyilvántartásba vételre.
A jogerős végzés megállapította azt is, hogy az elsőfokú bíróság a kérelmező álláspontjával szemben nem sértett jogszabályt akkor, amikor előzetesen nem figyelmeztette a kérelmezőt arra, hogy a Pp. 163. § (3) bekezdése alapján pontosan milyen körülményeket tekint köztudomásúnak elfogadott ténynek. Nem találta ezért a jogerős végzés jogszabálysértőnek azt, hogy éppen a kérelmező által nyilvánosság elé tárt internetes nyilatkozatokat értékelt a bíróság a kérelmező valós szándékainak megismerése körében. A párt törvényes képviselőjével készült interjú pedig érdemi bizonyíték volt a jogerős végzés szerint arra, hogy a kérelmező pártalapítási szándékai nem tekinthetőek komolynak.
A jogerős végzés ellen a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős végzés megváltoztatását és a kérelmező bejegyzésének elrendelését. A kérelmező felülvizsgálati álláspontja szerint az eljárt bíróságok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegeléssel, a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény (továbbiakban : Cnytv.) 36. § (2) és (3) bekezdésébe ütközően hozták meg döntésüket. A felülvizsgálati kérelem szerint téves jogértelmezés vezetett ahhoz a megállapításhoz, hogy a felperes elnevezése nem felel meg a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. A kérelmező kifejtette: a névválasztás a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadságának kifejeződése, amely a névvalódiság és névszabatosság vonatkozásában csak szűkített értelemben korlátozható. A pártok szabad alakításának korlátja nemzetközi egyezményekben, illetve az Alaptörvényben szabályozott, korlátja mindösszesen annyi létezik, hogy párt nem hozható létre a hatalom erőszakos megragadására és a nemzetközi egyezményekben tilalmazott célokra. A kérelmező álláspontja szerint, ha egy párt e két feltételnek megfelel és teljesíti a törvényben ránézve előírt szervezeti előírásokat, akkor bejegyzési kérelme nem utasítható el azon az alapon, mert elnevezése a bíróság megítélése szerint nem valódi és nem szabatos. A kérelmező álláspontja szerint a párt komolyságára utaló bírósági megállapításokra a nyilvántartásba vétel kapcsán eljáró bíróságnak nincs hatásköre, az, hogy egy párt tevékenysége komolyan vehető-e vagy sem, elsősorban a választásokon dől el és nem bírói mérlegeléssel. A kérelmező kifejtette azon álláspontját is, hogy a párt elnevezésének nem kell feltétlenül és közvetlenül kapcsolódnia a párt tevékenységéhez, éppen a név, mint szimbólum testesíti meg a párt által vallott elveket, a jelen esetben a viccpárti jelleget. A kérelem értelmezhetetlennek találta a jogerős végzés azon okfejtését, mely a jelen esetben a névalkotás a társadalmi követelményekbe ütközik, és ellentétes lenne az általános erkölcsi felfogással. Ennek kapcsán a kérelem előadta: a jogerős végzés nem fejti ki, hogy mit ért az általa felhívott általános erkölcsi felfogás alatt, másrészt ilyen felfogás érdemben nem is létezik.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az 1993. évi XXXI. törvénnyel a magyar jogrendszer részévé emelt Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. Cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. A (2) bekezdés értelmében e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban, a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jóhírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. A 11. Cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát. A (2) bekezdés értelmében e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek. Ezzel összhangban az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A (2) bekezdés szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és joga van szervezetekhez csatlakozni. A (3) bekezdés értelmében pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. A (4) bekezdés értelmében a pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Ez a törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, több esetben módosított, 1989. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: párttörvény). A törvény preambuluma értelmében a pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. A pártok a preambulum értelmében az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak érvényesülése, valamint a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítésének és érvényesítésének előmozdítását végzik.
A párttörvény utal az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseire, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseire.
Az Ectv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya kiterjed a Ptk. szerinti alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre. A 3. § (1) bekezdése értelmében az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozhasson. A (2) bekezdés szerint az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítójuk szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. A (3) bekezdés értelmében az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C. cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A (4) bekezdés értelmében az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel és amelyet törvény nem tilt. Az (5) bekezdés szerint az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység sem végezhető. Az Ectv. alapján, a Kúria szerint megállapítható, hogy abban határozott külső korlátok kerültek meghatározásra, de ezen korlátokon belül korábbi tartalmi kritériumokat a jogalkotó nem határozott meg. Az Alaptörvény C. cikk (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. A jelen esetben ezen tilalomba ütközés lehetősége a kérelmező alapszabályára figyelemmel fel sem merül. A kérelmező alapszabálya deklarálja azt, hogy elfogadja az Alaptörvényt és a fennálló törvények rendelkezéseit, azoknak aláveti magát.
A Cnytv. III. fejezete foglalkozik a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások szabályaival, annak 12. pontja pedig a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem érdemi vizsgálatával. A kérelem benyújtásakor hatályos 35. § (1) bekezdése értelmében, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, a bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. A 36. § (1) bekezdése szerint a bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névkizárólagosság követelményének, ha az különbözik az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, a név egyediesítésre alkalmas, azaz a megjelölés a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad és kizárja az összetévesztés lehetőségét. A Kúria szerint a felperes elnevezése ezen kritériumoknak egyértelműen megfelel, a szervezet neve nem téveszthető össze más szervezet nevével, egyediesítésre alkalmas, valamint a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad.
A Cnytv. 36. § (2) bekezdése szerint a bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névvalódiság követelményének, ha a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas. A szervezet neve - a köztestület kivételével - nem keltheti azt a látszatot, hogy köztestületként működik. A jogerős végzés az elsőfokú végzéssel egyezően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmező elnevezése nem felel meg a névvalódiság követelményének, mert a felperes elnevezése nem társítható egy párt által képviselhető politikai eszmével, valamint a kérelmező céljaival, illetve nem hozható összhangba az alapszabályban részletezett tevékenységeivel. Hivatkozott a jogerős végzés arra is, hogy a kérelmező párt nevének megítélésénél más pártok nyilvántartási ügyeiben hozott, részleteiben nem ismert bírósági döntések a jelen ügyben eljáró bíróságot nem kötik. Ezen utóbbi megállapítással a Kúria is egyetértett, ugyanakkor nem osztotta a jogerős végzésnek ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját. A felhívott nemzetközi egyezményekre, az Alaptörvényre és az Ectv. alapelveire figyelemmel a bejegyző bíróságnak kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy a párt elnevezése nem ütközik-e törvényi tilalomba. Az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB határozatának indokolása elvi jelentőséggel fejtette ki azt, hogy a parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Ez viszont feltételezi a pártok tevékenységére vonatkozó jogi keret azonosságát. Az államnak ezért semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében és a politikai verseny feltételeit szabályozó jogszabályok megalkotása során. A Kúria szerint megalapozottan mutatott rá a felülvizsgálati kérelem, hogy a bejegyzést végző bíróság érdemben nem vizsgálhatja azt, hogy egy angol szólást milyen széles körben ismernek, illetve, hogy egy egyébként törvénybe nem ütköző elnevezés miben tekinthető viccesnek és a párt politikai krédójával mennyiben hozható összhangba. Nincs olyan követelmény a jogszabályokban az elnevezéssel kapcsolatban, hogy az párt esetén csak komoly és fennkölt lehet. Nincs olyan rendelkezés, amely a humoros elnevezést eleve kizárná. Nincs a bejegyző bíróságnak olyan kötelezettsége sem, hogy tartalmilag megvizsgálja, hogy például a nevében a "keresztény", vagy "fiatal", vagy "szocialista", vagy "forradalmi" jelzőknek, kifejezéseknek az adott párt tevékenysége, kitűzött céljai mennyiben feleltethetők meg. Sem az Alaptörvény, sem a párttörvény nem tartalmaz olyan kizáró rendelkezéseket, amely a humor, az irónia, a szatíra felhasználását egy párt tevékenységében eleve tiltaná. A demokratikus versengésben a választópolgárok mondhatnak "ítéletet" egy párt tevékenységének komolyságáról.
A Cnytv. 36. § (3) bekezdése szerint a bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a népszabatosság követelményének, ha a szervezet neve a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. A jogerős végzés álláspontja az volt, hogy a felperes ezen követelménynek sem felel meg, mert a párt nevének hétköznapi használata az általános erkölcsi felfogással ellentétes, méltatlan képzettársításra adhat alapot és ezáltal nem felel meg a névalkotás társadalmi követelményeinek.
A Kúria ebben a körben sem osztotta a jogerős végzés álláspontját. A másodfokú végzés érdemben semmilyen módon nem fejtette ki, hogy ez az elnevezés milyen általános társadalmi, erkölcsi felfogással lenne ellentétes és azt sem tartalmazta, hogy milyen méltatlan képzettársításra adna alapot. Önmagában az a körülmény, hogy a névben jelzett állat a valóságban köztudomásúan nem létezik, még nem ütközik a társadalom erkölcsi felfogásába. A Kúria nem észlelt méltatlan képzettársításra irányuló szándékot és nem találta értelmezhetőnek azt sem, hogy a humorosnak szánt névalkotás ne felelne meg a névalkotás társadalmi követelményeinek. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amelyből azt a következtetést lehetne érdemben levonni, hogy egy politikai párt kizárólag "komoly" nevet viselhetne. Mindez nem jelenti azt, hogy megbotránkoztató vagy obszcén elnevezések szabadon használhatóak lennének, a jelen esetben azonban ez nem volt megállapítható.
Nem osztotta a Kúria a jogerős végzésben foglalt azon álláspontot sem, hogy önmagában a humor, a szatíra eszközeinek felhasználása vagy nyilvánvalóan teljesíthetetlen ígéreteknek a párt programjában való szerepeltetése eleve kizárná a kérelmező párt bejegyzését. A Kúria szerint a bejegyzésről való döntés körében a bíróság azt érdemben nem vizsgálhatja, hogy milyen mértékben valós és tényleges szándék nyilvánul meg a politikai életben való állampolgári részvétel előmozdítása érdekében. A korábban kifejtettek szerint a szervezet "komolyságát" a politikai versenyben a választók jogosultak megítélni. A jogszabályok külön rendelkeznek arról, hogy ha egy párt a választásokon ténylegesen nem indul el, akkor annak párt jogi létére milyen következményei vannak. Nem a bejegyzést végző bíróság feladata az, hogy a bejegyzésről való döntés keretében a választópolgárok helyett döntsön arról, hogy mennyiben vehetőek komolyan a kérelmező által meghirdetett célok. Utal a Kúria arra is, hogy Európában több un. "viccpárt" komoly mértékben kapott támogatást és jutott be különböző önkormányzatokba vagy akár a legfelsőbb népképviseleti szervekbe is. A Kúria álláspontja szerint, amennyiben egy párt, illetve annak elnevezése konkrét, egzakt törvényi tilalmakba nem ütközik, a véleménynyilvánítási szabadság és a gyülekezési szabadság alapjogából következően a bejegyzést végző bíróság önmagában azon okból nem utasíthatja el a bejegyzést, hogy az adott pártot nem tartja eléggé komolynak. Önmagában nem tekinthető jogsértőnek az sem, ha egy párt a maga programjában elsődlegesen más politikai szerveződések teljesíthetetlennek vélt ígéreteinek kritikáját helyezi előtérbe. A jogerős végzés álláspontjával ellentétben a Kúria ezért úgy ítéli meg, hogy önmagában a "viccpárt" jelleg a kérelmezőt nem teszi alkalmatlanná a pártként történő nyilvántartásba vételre.
Mindezek alapján a Kúria összességében úgy ítélte meg, hogy a kérelmező módosított alapszabálya alapján nincs akadálya a kérelmező bejegyzésének, a kérelmező elnevezése megfelel mind a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság elvének is. Nem ütközik a Cnytv. 36. § .(4a) bekezdésében foglalt tilalmakba sem, ezért a Pp. 275. § (4) bekezdésének alkalmazásával a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a kérelmező módosított alapszabálya alapján a bejegyzés iránti kérelmet teljesítő határozatot kell hoznia, mert a korábbiak szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyilvántartásba vételének nincs törvényes akadálya.
Budapest, 2014. június 4.
Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró
(Kúria Pfv.IV.20.358/2014.)