adozona.hu
BH 2014.9.279
BH 2014.9.279
A Cstv. 63. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen, a felszámolási eljárás jogerős lezárásán azt az időpontot kell érteni, amikor az adós társaság felszámolásának megszüntetéséről szóló végzésről valamennyi érintett hitelező tudomást szerezhet, tehát amikor az erről szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben közzétételre kerül [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. §, 63. § (3) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította az A.-Q. Kft. adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. Az adós felszámolásának kezdő időpontja 2009. december 18. napja volt.
[2] A jelen per felperese által a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése alapján indított perben az elsőfokú bíróság ítéletében többek között megállapította, hogy az alperes, mint az adós társaság volt vezető tisztségviselője...
BH 2014.9.279 A Cstv. 63. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen, a felszámolási eljárás jogerős lezárásán azt az időpontot kell érteni, amikor az adós társaság felszámolásának megszüntetéséről szóló végzésről valamennyi érintett hitelező tudomást szerezhet, tehát amikor az erről szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben közzétételre kerül [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. §, 63. § (3) és (4) bek.].
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította az A.-Q. Kft. adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. Az adós felszámolásának kezdő időpontja 2009. december 18. napja volt.[2] A jelen per felperese által a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése alapján indított perben az elsőfokú bíróság ítéletében többek között megállapította, hogy az alperes, mint az adós társaság volt vezető tisztségviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el. Ennek következtében a felperes, mint hitelező követelésének kielégítését 23 694 124 Ft összegben meghiúsította. Az ítélőtábla jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a felperes követelésének meghiúsulásaként megjelölt 23 694 121 Ft összeg meghatározását mellőzte.
[3] Felperes 2012. szeptember 19. napján benyújtott keresetében - az alperes időközbeni teljesítésére figyelemmel - az alperest 21 674 200 Ft tőke és járulékainak megfizetésére kérte kötelezni a fentiekben hivatkozott, az alperes felelősségét jogerősen megállapító ítéletre hivatkozással.
[4] Az alperes az eljárás során a per megszüntetését kérte a Pp. 157. § a) pontja alapján, arra hivatkozva, hogy a felperes keresetét elkésetten nyújtotta be, figyelemmel a Cstv. 33/A. § (6) bekezdésében írtakra.
[5] Az elsőfokú bíróság a pert megszüntette. Határozata indokolása szerint a 2009. június 19-én hatályos Csődtörvény 63. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felperes a jogvesztő határidőt elmulasztva nyújtotta be a keresetlevelét, ezért a Pp. 157. § a) pontja alapján a per megszüntetésének volt helye. A felperesnek ugyanis a jogerős, felelősséget megállapító bírósági határozattól számított 60 napos jogvesztő határidő állt rendelkezésére a kereset előterjesztésére. Az anyagi jogi határidő számítására a Ptk. rendelkezései az irányadók, ezért a határidő eltelt.
[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Rámutatott, bár az elsőfokú bíróság tévesen 60 napos jogvesztő határidőt jelölt meg, mégis helytállóan döntött a per megszüntetéséről, mert a felperes a jelen perben alkalmazandó, a Cstv. 63. § (3) bekezdése rendelkezése szerinti 90 napos határidőn túl terjesztette elő kereseti kérelmét. A jogvesztő határidő kezdő időpontjának az alperes felelősségét megállapító jogerős határozat meghozatalát követő napot, azaz 2012. június 15-ét tekintette, ehhez képest a felperes 2012. szeptember 19-én benyújtott keresete elkésett.
[7] A jogerős végzéssel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság utasítását az eljárás érdemi folytatására és érdemi határozat meghozatalára.
[8] A felülvizsgálati kérelmében utalt arra, hogy az első- és másodfokú bíróság által hivatkozott, a Cstv. 63. § (3) és (4) bekezdésében rögzített határidőt nem mulasztotta el, tekintettel arra, hogy a Cstv. hivatkozott rendelkezése alapján a felszámolási eljárás jogerős lezárásától kell számítani a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt.
[9] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott.
[10] A felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes marasztalásra irányuló keresete előterjesztésének kezdő időpontját helyesen hogyan kell meghatározni, ahhoz viszonyítva a felperes a jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be a keresetét.
[11] A Cstv. perbeli időszakban hatályos 63. § (3) és (4) bekezdése a társaság volt vezetőjével szemben a Cstv. 33/A. § szerinti perben jogerősen megállapított felelősségen alapuló igényérvényesítésre kétféle kezdőidőpontot határozott meg. Ezért tényállástól függően elsődlegesen a keresetindításra nyitva álló határidőt a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő naptól kell számítani. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a volt vezető tisztségviselővel szemben a Cstv. 33/A. §-a szerint indult perben jogerős bírósági határozat nem születik, akkor a keresetindítás jogvesztő határideje a jogerős bírósági döntést követő nappal kezdődik.
[12] A Kúria álláspontja szerint a Cstv. 63. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen, a felszámolási eljárás jogerős lezárásán, azt az időpontot kell érteni, amikor az adós társaság felszámolásának megszüntetéséről szóló végzésről valamennyi érintett hitelező tudomást szerezhet, tehát amikor az erről szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben közzétételre kerül. E jogértelmezés elsődleges indoka az, hogy a hitelezőknek nincs hitelt éremlő információjuk arról, az adós társaság felszámolásának megszüntetésére mely időponttal kerül jogerősen sor, erről a Cégközlönybeli közzététellel szerezhetnek tudomást.
[13] Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Cstv.-nek a 2013. évi CCLII. törvénnyel történt módosítása, amikor is a Cstv. korábban hatályos 63. § (3) és (4) bekezdésének rendelkezései lényegében azonos tartalommal beépítésre kerültek a Cstv. 33/A. § (6) bekezdésének rendelkezéseibe, ahol a jogalkotó már egyértelműen meghatározza a felszámolási eljárás befejezése esetén a hitelező számára nyitva álló keresetindítási határidő kezdő időpontját. A Cstv. 33/A. § (6) bekezdésének új szabályozása szerint ugyanis a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételének napját követő nap az a kezdő időpont, amelytől számított jogvesztő határidőn belül van mód a hitelező számára a keresetindításra.
[14] A felperes által hivatkozott Ctv. 118/A. § (3) bekezdésében rögzített eljárással kapcsolatos polgári kollégiumvezetői tanácskozás állásfoglalása kapcsán a Kúria megjegyzi, hogy a Ctv. hivatkozott rendelkezései a jelen jogesettől eltérően a cégbíróság által kezdeményezett speciális eljárásra, a kényszertörlési eljárásra vonatkoznak. Ez az eljárás nem a hitelezők kezdeményezésére indul, ezáltal a hitelezői igényérvényesítés lehetőségéről is csak a Cégközlönyben való közzététel esetén szereznek tudomást a kényszertörlési eljárás befejezésekor.
[15] Az alperessel szemben folyamatban volt, a Cstv. 33/A. §-ára alapított peres eljárás 2012. június 14. napján fejeződött be jogerősen. Ugyanakkor az adós társaság felszámolásának befejezéséről szóló jogerős végzés 2012. szeptember 6. napján került a Cégközlönyben közzétételre. Erre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a Cstv. 63. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján ez utóbbi időpontot követő napot kell tekinteni a felperes kereseti igénye érvényesítése kezdő időpontjának. Így a felperes 2012. szeptember 19-én benyújtott keresete nem késett el.
[16] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az első és másodfokon eljárt bíróságok tévesen tekintették a felperes által előterjesztett keresetlevelet elkésetten előterjesztettnek.
[17] Ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[18] Az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban a felperes által előterjesztett keresetlevelet érdemben kell elbírálnia és határozatot hoznia.
(Kúria Gfv. VII. 30.279/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Szabó és Szomor Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Szabó Sándor ügyvéd által képviselt C. Kft. (korábbi elnevezése: C. F. Kft.) felperesnek, a Ladányi és Schönek Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Schönek Béla ügyvéd által képviselt N. G. L. alperes ellen 21.674.200,-Ft és járulékai megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszéken 9.G.41.613/2012. ügyszámon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.158/2013/2. számú végzésével befejezett eljárásában a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítja.
Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban felperesnek 47.700 (Negyvenhétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költsége merül fel.
A felperes 1.215.000 (Egymillió-kettőszáztizenötezer) forint felülvizsgálati illeték visszatérítését kérheti.
Ezen végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A Fővárosi Bíróság 3.Fpk.01-09-000896/18. számú végzésével megállapította az A.-Q. Kft. adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. Az adós felszámolásának kezdő időpontja 2009. december 18. napja volt.
A jelen per felperese által a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése alapján indított perben a Fővárosi Bíróság 21.G.41.950/2010/9. számú ítéletével többek között megállapította, hogy az alperes, mint az adós társaság volt vezető tisztségviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el. Ennek következtében a felperes, mint hitelező követelésének kielégítését 23.694.124,-Ft összegben meghiúsította. A Fővárosi Ítélőtábla a 2012. június 14. napján kelt 13.Gf.40.555/2011/8. számú jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a felperes követelésének meghiúsulásaként megjelölt 23.694.121,-Ft összeg meghatározását mellőzte.
Felperes 2012. szeptember 19. napján benyújtott keresetlevelében - az alperes időközbeni teljesítésére figyelemmel - az alperest 21.674.200,-Ft tőke és járulékainak megfizetésére kérte kötelezni a fentiekben hivatkozott, az alperes felelősségét jogerősen megállapító ítéletre hivatkozással.
Az alperes az eljárás során a per megszüntetését kérte a Pp. 157.§ a) pontja alapján, arra hivatkozással, hogy a felperes keresetlevelét elkésetten nyújtotta be, figyelemmel a Cstv. 33/A. § (6) bekezdésében írtakra.
Az elsőfokú bíróság a pert megszüntette. Határozata indokolása szerint a 2009. június 19-én hatályos Csődtörvény 63. § (3) bekezdése szerint a felperes a jogvesztő határidőt elmulasztva nyújtotta be a keresetlevelét, ezért a Pp. 157. § a) pontja alapján a per megszüntetésének volt helye. A felperesnek ugyanis a jogerős felelősséget megállapító bírósági határozattól számított 60 napos jogvesztő határidő állt rendelkezésére a kereset előterjesztésére. Az anyagi jogi határidő számítására a Ptk. rendelkezései az irányadók, ezért a határidő eltelt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Rámutatott, bár az elsőfokú bíróság tévesen 60 napos jogvesztő határidőt jelölt meg, mégis helytállóan döntött a per megszüntetéséről, mert a felperes a jelen perben alkalmazandó a Cstv. 63. § (3) bekezdése rendelkezései szerint 90 napos határidőn túl terjesztette elő kereseti kérelmét. A jogvesztő határidő kezdő időpontjának a Fővárosi Ítélőtábla az alperes felelősségét megállapító jogerős határozatának meghozatalát követő napot, azaz 2012. június 15-ét tekintette, ehhez képest a felperes 2012. szeptember 19-én benyújtott keresete elkésett.
A jogerős végzéssel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős végzésnek az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság az eljárás érdemi folytatására és érdemi határozat meghozatalára történő utasítását. A felperes felülvizsgálati kérelmében utalt arra, hogy az első- és másodfokú bíróság által hivatkozott, a Cstv. 63. § (3) és (4) bekezdésében rögzített határidőt nem mulasztotta el, tekintettel arra, hogy a Cstv. hivatkozott rendelkezése alapján a felszámolási eljárás jogerős lezárásától kell számítani a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt. A felperes álláspontja szerint az adós felszámolásának befejezéséről hozott végzés 2012. szeptember 6. napján került közzétételre, ez minősül a felszámolási eljárás jogerős lezárásának, és ettől számítottan a keresetlevelét határidőben előterjesztette.
Hivatkozott arra is, hogy a jogerős bírósági határozat az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal is ellentétes, mivel a tisztességes eljáráshoz való jogától fosztotta meg a felperest. A felperes utalt továbbá arra is, hogy a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2012. október 18-19. napján tartott országos tanácskozásán a kényszertörlési eljárás jogerős lezárásának időpontja meghatározásában úgy foglaltak állást, hogy a cégnyilvánosságról, a cégbírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 118/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőt a kényszertörlésről hozott jogerős végzés közzétételétől kell számítani, más értelmezés mellett ugyanis a hitelezők igényérvényesítési lehetősége indokolatlanul, az Alaptörvénybe ütköző módon korlátozásra kerülne. A felperes álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy a Cstv. a felszámolási eljárás jogerős lezárását nem határozza meg, ezért a kényszertörlési eljárásban alkalmazott jogértelmezés a felszámolási eljárásban is irányadó, figyelemmel arra is, hogy a hitelezőnek a vezető tisztségviselővel szembeni jogérvényesítése nem függhet attól, hogy az adós kényszertörlési vagy felszámolási eljárás eredményeként került-e törlésre.
Az alperes a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.
A Kúria a Pp. 275.§ (1) és (2) bekezdése szerint a rendelkezésre álló iratok alapján, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős végzést és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes marasztalásra irányuló keresete előterjesztésének kezdő időpontját helyesen hogyan kell meghatározni, ahhoz viszonyítva a felperes a jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be keresetét.
A Cstv. perbeli időszakban hatályos 63. § (3) és (4) bekezdése a társaság volt vezetőjével szemben a Cstv. 33/A. § szerinti perben jogerősen megállapított felelősségen alapuló igényérvényesítésre kétféle kezdő időpontot határoz meg. Ezért tényállástól függően elsődlegesen a keresetindításra nyitva álló határidőt a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő naptól kell számítani. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a volt vezető tisztségviselővel szemben a Cstv. 33/A. §-a szerint indult perben jogerős bírósági határozat nem születik, akkor a keresetindítás jogvesztő határideje a jogerős bírósági döntést követő nappal kezdődik.
A Kúria álláspontja szerint a Cstv. 63. § (3) bekezdésében foglalt felszámolási eljárás jogerős lezárásán azt az időpontot kell érteni, amikor az adós társaság felszámolásának megszüntetéséről szóló végzésről valamennyi érintett hitelező tudomást szerezhet, tehát az erről szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben közzétételre kerül. Ezen jogértelmezés elsődleges indoka az, hogy a hitelezőknek nincs hitelt éremlő információjuk arról, hogy az adós társaság felszámolásának megszüntetésére mely időponttal kerül jogerősen sor, erről a Cégközlönybeli közzététellel szerezhetnek tudomást.
Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Cstv.-nek a 2013. évi CCLII. törvénnyel történt módosítása, amikor is a korábbi Cstv. 63.§ (3) és (4) bekezdésének rendelkezései lényegében azonos tartalommal beépítésre kerültek a Cstv. 33/A. § (6) bekezdésének rendelkezéseibe, ahol a jogalkotó már egyértelműen meghatározza a felszámolási eljárás befejezése esetén a hitelező számára nyitva álló keresetindítási határidő kezdő időpontját. A Cstv. 33/A. § (6) bekezdésének új szabályozása szerint ugyanis a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételének napját követő kezdő nap az időpont, melytől számított jogvesztő határidőn belül van mód a hitelező számára a keresetindításra.
A felperes által hivatkozott Ctv. 118/A. § (3) bekezdésében rögzített eljárással kapcsolatos kollégiumvezetői állásfoglalás kapcsán a Kúria megjegyzi, hogy a Ctv. hivatkozott rendelkezései a jelen jogesettől eltérően a cégbíróság által kezdeményezett speciális eljárásra, a kényszertörlési eljárásra vonatkozik, mely eljárás nem a hitelezők kezdeményezésére indul, ezáltal a hitelezői igényérvényesítés lehetőségéről is csak a Cégközlönyben való közzététel esetén szereznek tudomást a kényszertörlési eljárás befejezéséről.
Az alperessel szemben folyamatban volt, a Cstv. 33/A. §-ára alapított peres eljárás 2012. június 14. napján fejeződött be jogerősen. Ugyanakkor az adós társaság felszámolásának befejezéséről szóló jogerős végzés 2012. szeptember 6. napján került a Cégközlönyben közzétételre. Erre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a Cstv. 63. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján ez utóbbi időpontot követő napot kell tekinteni a felperesi kereseti igény érvényesítésének kezdő időpontjának. Így a felperes 2012. szeptember 19-én benyújtott keresete nem elkésett.
Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az első- és másodfokon eljárt bíróságok tévesen tekintették a felperes által előterjesztett keresetlevelet elkésetten előterjesztettnek. Ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban a felperes által előterjesztett keresetlevelet érdemben kell elbírálnia és határozatot hoznia.
A Kúria a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján állapította meg a felperes felülvizsgálati eljárási költségét, amely az ÁFA összegét is tartalmazó ügyvédi díj a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdés és 4/A. § (1) bekezdése alapján.
A Kúria a felperes által a felülvizsgálati kérelemére lerótt eljárási illeték részbeni visszatérítéséről rendelkezett az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (2) bekezdése és az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján.
Budapest, 2014. április 30.
Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, dr. Négyessy András s.k. előadó bíró, dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.279/2013.)