BH 2014.8.250

I. A Cstv. 49. § (5) bekezdése azzal, hogy a Ptk. 685/B. §-ára utal, a többségi befolyás meghatározás miatt nem csak a közvetlen tagokat, hanem - a meghatározó befolyás megfogalmazásával, amely a többségi befolyás egyik formája - a közvetett tagsági jogokkal rendelkezőket is kizárta a privilegizált kielégítés jogából. II. A Cstv. 49/D. §-a szerinti besorolás szempontjából az a lényeges, hogy a követelés biztosítotti minősége mikor következett be.III. A többségi befolyással rendelkező hitelező igényét a Cstv

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] Az adós 49%-os tulajdonosa a hitelező, 51%-os tulajdonosa F. város önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) volt. Az Önkormányzat a 2010. február 5-én kelt üzletrész ajándékozási szerződéssel az üzletrész tulajdonjogát a 100%-ban tulajdonában álló F. M. Nonprofit Kft. részére ajándékozta.
[2] Az adós ellen az Önkormányzat végrehajtást kérő kérelmére, a 2002-2006-ban az adósnak nyújtott tagi kölcsönök visszafizetése iránt benyújtott jogerős fizetési meghagyásra alapítva, végrehajtási ...

BH 2014.8.250 I. A Cstv. 49. § (5) bekezdése azzal, hogy a Ptk. 685/B. §-ára utal, a többségi befolyás meghatározás miatt nem csak a közvetlen tagokat, hanem - a meghatározó befolyás megfogalmazásával, amely a többségi befolyás egyik formája - a közvetett tagsági jogokkal rendelkezőket is kizárta a privilegizált kielégítés jogából.
II. A Cstv. 49/D. §-a szerinti besorolás szempontjából az a lényeges, hogy a követelés biztosítotti minősége mikor következett be.
III. A többségi befolyással rendelkező hitelező igényét a Cstv. 57. § (1) bekezdés ha) pontjába kell sorolni akkor is, ha nem állapítható meg a hitelező közvetlen tulajdonjoga - tagi, részvényesi állapota -, de a közvetett tulajdonosi helyzete fennáll
[1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. §, 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/D. §, 57. § (1) bek., ha) pont].
[1] Az adós 49%-os tulajdonosa a hitelező, 51%-os tulajdonosa F. város önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) volt. Az Önkormányzat a 2010. február 5-én kelt üzletrész ajándékozási szerződéssel az üzletrész tulajdonjogát a 100%-ban tulajdonában álló F. M. Nonprofit Kft. részére ajándékozta.
[2] Az adós ellen az Önkormányzat végrehajtást kérő kérelmére, a 2002-2006-ban az adósnak nyújtott tagi kölcsönök visszafizetése iránt benyújtott jogerős fizetési meghagyásra alapítva, végrehajtási eljárás indult a 2010. május 7-én kiállított végrehajtási lap alapján 478 699 050 Ft és járulékai behajtása érdekében. A végrehajtást kérő végrehajtási jogát az adós ingatlanaira bejegyezték.
[3] Az 51%-os üzletrész tulajdonos (az F. M. Nonprofit Kft.) döntése alapján az adós 2010. szeptember 2-án saját maga ellen felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezte. A bíróság a felszámolást 2010. december 8-án megindította, felszámolóként a C. Kft.-t jelölte ki.
[4] A felszámoló az Önkormányzat bejelentett igényéből a tőkekövetelést a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bekezdés b) pontjába sorolta be 526 166 773 Ft összegben.
[5] A hitelező kifogásában sérelmezte az Önkormányzat tőkekövetelésének besorolását, mert álláspontja szerint azt a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjába kellett volna besorolni. Az Önkormányzat ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási joga alapján a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésébe lenne besorolható a követelése, azonban mivel az Önkormányzat 100%-os tulajdonában áll az adós 51%-os tulajdonosa (az F. M. Nonprofit Kft.), ezért a Cstv. 49/D. § (5) bekezdése szerint nem alkalmazható a Cstv. 49/D. § (1)-(2) bekezdése.
[6] Az Önkormányzat ugyanis az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagjának minősül, és a végrehajtási joggal biztosított követelése a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. Jogi jelentősége annak van, hogy a biztosíték mikor keletkezett és nem annak, hogy a követelés eredetileg mikor jött létre, másrészt annak, hogy az Önkormányzat hitelező az adós többségi befolyással rendelkező tagja.
[7] A felszámoló kérte a kifogás elutasítását. Állította, hogy az Önkormányzat javára a végrehajtási jogot a felszámolás megindulását több évvel megelőzően jegyezték be. Az Önkormányzat nem tagja az adósnak, ezért rá nem alkalmazható a Cstv. 49/D. § (5) bekezdése.
[8] Az Önkormányzat is kérte a kifogás elutasítását. A felszámolóval megegyezően utalt arra, hogy az Önkormányzat nem az adós többségi befolyással rendelkező tagja, s a követelései még jóval a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét megelőzően keletkeztek.
[9] Az elsőfokú bíróság kötelezte a felszámolót, hogy az Önkormányzat 526 166 773 Ft összegű követelését a Cstv. 49/D. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó (1) bekezdés hatálya alá tartozó követelésként vegye nyilvántartásba.
[10] A Cstv. 49/D. §-a és a Ptk. 685/B. §-a rendelkezéseit az adott ügyre vonatkozóan értelmezve megállapította, hogy az Önkormányzat nem tagja az adósnak, s hiába rendelkezik az Önkormányzat a többségi befolyás bármelyik formájával, azaz a szavazatok több, mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással az adósban, a Cstv. 49/D. § (5) bekezdése szerint tagnak is kell lennie.
[11] Nem áll fenn a Cstv. 49/D. § (5) bekezdésében meghatározott az a másik feltétel sem, hogy a követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. Ennek bizonyítása a hitelezőt terhelte volna, de annak nem tett eleget. A jogszabály nem a biztosíték, hanem a követelés keletkezéséhez fűz jogkövetkezményeket, ezért nincs jelentősége annak, hogy a végrehajtási jogot mikor jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.
[12] A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[13] Helytállónak találta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a hitelező igényének a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésébe sorolást kizáró (5) bekezdés szerinti feltétel nem áll fenn. A törvény egyértelmű szóhasználata alapján csak abban az esetben kizárt a zálogjogosult, illetve a végrehajtási jog jogosultja követelésének e szakasz szerinti besorolása, ha a jogosult az adós gazdálkodó szervezetnek olyan tagja, aki többségi befolyással rendelkezik. Nem vitásan az Önkormányzat az adós gazdálkodó szervezetben közvetett befolyással rendelkezik, de a közvetett befolyás tagi jogviszony hiányában nem zárja ki a hitelezői igény Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti besorolását.
[14] A hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését - az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően - és azt, hogy a Kúria adjon helyt a kifogásában foglaltaknak.
[15] Állította a Cstv. 49/D. § (3) és (5) bekezdésének, az 57. § (1) bekezdés h) pontjának, a Pp.206. §-ának és a 3. § (3) bekezdésének a megsértését.
[16] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és a felülvizsgálati kérelmet megalapozottnak találta.
[17] A felülvizsgálati eljárásban elsőként abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy az eljárásban alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 685/B. §-a alapján csak a tagként bejegyzett személynek a besorolása van kizárva a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti besorolásból, vagy erre alapot szolgáltat a többségi befolyás tényleges fennállása is.
[18] A régi Ptk. jelen ügyben alkalmazandó 685/B. §-ának (1) bekezdése szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén - egyebek mellett - jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A (3) bekezdés szerint a meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a jogosultságok közvetett módon biztosítottak.
[19] Az adott ügyben nem vitás az, hogy az Önkormányzat közvetett többségi befolyása fennáll az adóssal szemben. A hitelező álláspontja szerint a Cstv. 49/D. § (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem kizárólag az adósban tagi minőséggel rendelkező személyre vonatkoznak a szabályok, hanem a közvetett módon tulajdonos többségi befolyását érvényesíteni tudó személyre is.
[20] A Cstv. 49. § (5) bekezdésének az első mondata valóban úgy rendelkezik, hogy a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagja (részvényese) van kizárva a privilegizált kielégítés jogából. A Kúria álláspontja szerint azonban a Cstv. 49. § (5) bekezdése azzal, hogy a Ptk. 685/B. §-ára utal a többségi befolyás meghatározása körében, nemcsak a tagokat, hanem - a meghatározó befolyás megfogalmazásával, amely a többségi befolyás egyik formája - a közvetett tagsági jogokkal rendelkezőket is ki kívánta zárni a privilegizált kielégítés jogából.
[21] Ezzel ellentétes álláspont esetén a tagnak csupán egy másik, általa teljes mértékben ellenőrzött társaságot kellene közbeiktatnia az adós és maga közé ahhoz, hogy a zálogjogát (privilegizált kielégítését) érvényesíteni tudja az adóssal szemben.
[22] Az első kérdésre adott válasz tehát az, hogy a "többségi befolyással rendelkező tag" fogalmába beletartoznak nem csak a közvetlen, hanem a közvetett tagsági jogokkal rendelkező személyek is, figyelemmel a Ptk. 685/B. § (3) bekezdésében foglaltakra.
[23] Az ügyben releváns második jogkérdés az volt, hogy a Cstv. 49/D. § (5) bekezdéseiben foglalt feltétel, mely szerint "a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett", hogyan értendő, ha időben elválik egymástól a követelés és a biztosíték létrejötte.
[24] A Kúria álláspontja szerint a Cstv. 49/D. § kizárólag csak a biztosított követelések felszámolási eljárás során történő besorolásáról, kielégítéséről rendelkezik. E rendelkezés szempontjából tehát nem az a lényeges, hogy a követelés maga mikor keletkezett, hanem az, hogy mikor vált biztosított követeléssé.
[25] E körben a hitelező helytállóan hivatkozott arra, hogy az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete már fennállt, amikor a végrehajtási jogot az ingatlanokra bejegyezték, hiszen már az Önkormányzat által benyújtott fizetési meghagyás jogerőre emelkedése megállapíthatóvá tette az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezését.
[26] A fentiek alapján tehát az Önkormányzat hitelezői igénye a végrehajtási joga fennállása ellenére sem volt besorolható a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésébe, mert a végrehajtási joga, mint többségi befolyással rendelkezőnek, már a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után jött létre.
[27] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva, a rendelkezésre álló adatok alapján, a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott, s az Önkormányzat hitelezői igényét nem a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint, hanem az 57. § (1) bekezdés ha) pontja szerint rendelte besorolni.
(Kúria Gfv. VII. 30.236/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a C. Korlátolt Felelősségű Társaság felszámoló által képviselt F. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós felszámolására irányuló eljárásban a Matkó Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Boráné dr. Matkó Mária ügyvéd által képviselt V. Zártkörűen Működő Részvénytársaság "felszámolás alatt" hitelezőnek a dr. Bali-Pap Rita ügyvéd által képviselt F. Önkormányzat hitelező igényének a besorolása miatt benyújtott kifogása alapján a Kaposvári Törvényszéken 1.Fpkh.14-11-000033 számon folyó eljárásban, a Pécsi Ítélőtábla Fpkhf.IV.30.336/2012/3. számú jogerős végzése ellen a hitelező által 22. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, és kötelezi a felszámolót, hogy a hitelező 526.166.773 (Ötszázhuszonhatmillió-százhatvanhatezer-hétszázhetvenhárom) Ft összegű követelését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57.§ (1) bekezdés ha) pontjába sorolja be.
Kötelezi az adóst, hogy 15 napon belül fizessen meg a hitelezőnek 63.500 (Hatvanháromezer-ötszáz) Ft másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi az adóst, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 7.000 (Hétezer) Ft másodfokú- és 30.000 (Harmincezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az adós 49%-os tulajdonosa a hitelező, 51%-os tulajdonosa F. város önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) volt. Az Önkormányzat a 2010. február 5-én kelt üzletrész ajándékozási szerződéssel az üzletrész tulajdonjogát a 100%-ban tulajdonában álló F. M. Nonprofit Kft. részére ajándékozta.
Az adós ellen az Önkormányzat végrehajtást kérő kérelmére, a 2002-2006-ban az adósnak nyújtott tagi kölcsönök visszafizetése iránt benyújtott jogerős fizetési meghagyásra alapítva, végrehajtási eljárás indult a 2010. május 7-én kiállított végrehajtási lap alapján 478.699.050 Ft és járulékai behajtása érdekében. A végrehajtást kérő végrehajtási jogát az adós ingatlanaira bejegyezték.
Az 51%-os üzletrész tulajdonos (az F. M. Nonprofit Kft.) döntése alapján az adós 2010. szeptember 2-án saját maga ellen felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezte. A bíróság a felszámolást az 1.Fpk.14-10-000463. számú eljárásban 2010. december 8-án megindította, felszámolóként a C. Kft-t jelölte ki.
A felszámoló az Önkormányzat bejelentett igényéből a tőkekövetelést a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57.§ (1) bekezdés b) pontjába sorolta be 526.166.773 Ft összegben.
A hitelező kifogásában sérelmezte az Önkormányzat tőkekövetelésének besorolását, mert álláspontja szerint azt a Cstv. 57.§ (1) bekezdés f) pontjába kellett volna besorolni. Az Önkormányzat ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási joga alapján a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésébe lenne besorolható a követelése, azonban mivel az Önkormányzat 100%-os tulajdonában áll az adós 51%-os tulajdonosa (az F. M. Nonprofit Kft.), ezért a Cstv. 49/D. § (5) bekezdése szerint nem alkalmazható a Cstv. 49/D. § (1)-(2) bekezdése. Az Önkormányzat ugyanis az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagjának minősül, és a végrehajtási joggal biztosított követelése a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. Utalt arra is, hogy az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete - a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fogalmáról a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.276/2011/6. számú közbenső ítéletben kifejtettek szerint - már a kezdetektől fennállt, mert az adós kezdetektől kölcsönökkel - többek között az Önkormányzat által nyújtott kölcsönnel - működött. A Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.188/2009/4. számú, 2009. november 18-án kelt ítéletével hagyta helyben a Baranya Megyei Bíróság részítéletét, melyben a hitelező javára 94.648.564 Ft megfizetésére kötelezték az adóst. Miután az adós esedékességkor nem volt képes a tartozásait megfizetni, ezért fennállt a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete akkor, amikor az Önkormányzat biztosított követelése keletkezett. Jogi jelentősége annak van, hogy a biztosíték mikor keletkezett és nem annak, hogy a követelés eredetileg mikor jött létre, másrészt annak, hogy az Önkormányzat hitelező az adós többségi befolyással rendelkező tagja.
A felszámoló kérte a kifogás elutasítását. Állította, hogy az Önkormányzat javára a végrehajtási jogot a felszámolás megindulását több évvel megelőzően jegyezték be. Az Önkormányzat nem tagja az adósnak, ezért rá nem alkalmazható a Cstv. 49/D. § (5) bekezdése.
Az Önkormányzat is kérte a kifogás elutasítását. A felszámolóval megegyezően utalt arra, hogy az Önkormányzat nem az adós többségi befolyással rendelkező tagja, s a követelései még jóval a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét megelőzően keletkeztek.
Az elsőfokú bíróság kötelezte a felszámolót, hogy az Önkormányzat 526.166.773 Ft összegű követelését a Cstv. 49/D. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó (1) bekezdés hatálya alá tartozó követelésként vegye nyilvántartásba.
A Cstv. 49/D. §-a és a Ptk. 685/B. §-a rendelkezéseit az adott ügyre vonatkozóan értelmezve megállapította, hogy az Önkormányzat nem tagja az adósnak, s hiába rendelkezik az Önkormányzat a többségi befolyás bármelyik formájával, azaz a szavazatok több, mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással az adósban, a Cstv. 49/D. § (5) bekezdése szerint tagnak is kell lennie.
Nem áll fenn a Cstv. 49/D. § (5) bekezdésében meghatározott az a másik feltétel sem, hogy a követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. Ennek bizonyítása a hitelezőt terhelte volna, de annak nem tett eleget. A jogszabály nem a biztosíték, hanem a követelés keletkezéséhez fűz jogkövetkezményeket, ezért nincs jelentősége annak, hogy a végrehajtási jogot mikor jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.
A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Helytállónak találta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a hitelező igényének a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésébe sorolást kizáró (5) bekezdés szerinti feltétel nem áll fenn. A törvény egyértelmű szóhasználata alapján csak abban az esetben kizárt a zálogjogosult, illetve a végrehajtási jog jogosultja követelésének e szakasz szerinti besorolása, ha a jogosult az adós gazdálkodó szervezetnek olyan tagja, aki többségi befolyással rendelkezik. Nem vitásan az Önkormányzat az adós gazdálkodó szervezetben közvetett befolyással rendelkezik, de a közvetett befolyás tagi jogviszony hiányában nem zárja ki a hitelezői igény Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti besorolását.
A hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését - az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően - és azt, hogy a Kúria adjon helyt a kifogásában foglaltaknak. Állította a Cstv. 49/D. § (3) és (5) bekezdésének, az 57. § (1) bekezdés h) pontjának, a Pp. 206. §-ának és a 3. § (3) bekezdésének a megsértését.
Álláspontja szerint a Cstv. szabályainak kijátszására adna okot, ha egy a felszámolási kérelem benyújtásáról dönteni jogosult többségi tulajdonos előbb elajándékozná az adós társaságban fennálló részesedését, majd az igen jelentős követelése iránt végrehajtási eljárást kezdeményezne az adós ellen, és csak ezt követően tenne eleget az irányítása alatt álló ügyvezető annak, hogy az adós tulajdonosai által elhatározott felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet benyújtsa.
Hivatkozott arra, hogy a Cstv. 49/D. § (5) bekezdésének értelmezésekor a Kúria által már több esetben megerősített álláspontját kell alkalmazni. Az Önkormányzat által benyújtott fizetési meghagyás 2009. december 7-én történt jogerőre emelkedésével, és így 478.699.050 Ft tőke és késedelmi kamat esedékessé válásával az adós társaság fizetésképtelensége bekövetkezett. Az adós felszámolásáról való döntés időpontjában is tag Önkormányzatnak az a magatartása, hogy ezt követően elajándékozta a részesedését, nem irányult másra, mint a törvényi előírások kijátszására. Mindebből következően az Önkormányzat nem zálogjogosultként, hanem a Cstv. 57. § (1) bekezdés ha) pontjába sorolandó hitelezőként tarthat igényt kielégítésre.
Az Önkormányzat felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását és a hitelező eljárási költség megfizetésére való kötelezését.
Álláspontja szerint helyesen állapította meg a jogerős végzés, hogy a Cstv. 49/D. § (5) bekezdése értelmében a zálogjog jogosultjának többségi befolyással rendelkező tagnak kell lennie, de az Önkormányzat nem tagja az adósnak és már a felszámolás kezdő időpontjában sem volt az. A második feltétel, hogy a követelésének a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után kell keletkeznie, szintén nem áll fenn, mert az Önkormányzat követelése 2002-2006 között keletkezett.
Utalt arra, hogy a hitelező által kért, a Cstv. 57. § (1) bekezdés ha) pontja szerinti besorolásra nem is lenne lehetőség, mert az Önkormányzat a társaságnak nem tagja, és a jogszabály szövegét nem lehet kiterjesztően értelmezni.
Kiemelte, hogy nem az Önkormányzat, hanem az F. M. Nonprofit Kft. tag döntött egyedüli szavazatával az adós jogutód nélküli megszüntetéséről és a felszámolási eljárás kezdeményezéséről.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és a felülvizsgálati kérelmet megalapozottnak találta.
A felülvizsgálati eljárásban elsőként abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy az eljárásban alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 685/B. §-a alapján csak a tagként bejegyzett személynek a besorolása van kizárva a Cstv. 49/D. § (1) bekezdéséből, vagy erre alapot szolgáltat a többségi befolyás tényleges fennállása is.
A régi Ptk. jelen ügyben alkalmazandó 685/B. §-ának (1) bekezdése szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén - egyebek mellett - jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A (3) bekezdés szerint a meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a jogosultságok közvetett módon biztosítottak.
Az adott ügyben nem vitás az, hogy az Önkormányzat közvetett többségi befolyása fennáll az adóssal szemben. A hitelező álláspontja szerint a Cstv. 49/D. § (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem kizárólag az adósban tagi minőséggel rendelkező személyre vonatkoznak a szabályok, hanem a közvetett módon tulajdonos többségi befolyását érvényesíteni tudó személyre is.
A Cstv. 49.§ (5) bekezdésének az első mondata valóban úgy rendelkezik, hogy a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagja(részvényese) van kizárva a privilegizált kielégítés jogából. A Kúria álláspontja szerint azonban a Cstv. 49. § (5) bekezdése azzal, hogy a Ptk. 685/B. §-ára utal a többségi befolyás meghatározása körében, nemcsak a közvetlen tagokat, hanem - a meghatározó befolyás megfogalmazásával, amely a többségi befolyás egyik formája - a közvetett tagsági jogokkal rendelkezőket is ki kívánta zárni a privilegizált kielégítés jogából. Ezzel ellentétes álláspont esetén a tagnak csupán egy másik, általa teljes mértékben ellenőrzött társaságot kellene közbeiktatnia az adós és maga közé ahhoz, hogy a zálogjogát (privilegizált kielégítését) érvényesíteni tudja az adóssal szemben.
Az első kérdésre adott válasz tehát az, hogy a "többségi befolyással rendelkező tag" fogalmába beletartoznak nem csak a közvetlen, hanem a közvetett tagsági jogokkal rendelkező személyek is, figyelemmel a Ptk. 685/B. § (3) bekezdésében foglaltakra.
Az ügyben releváns második jogkérdés az volt, hogy a Cstv. 49/D. § (5) bekezdése szerinti feltétel, mely szerint "a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett", hogyan értendő, ha időben elválik egymástól a követelés és a biztosíték létrejötte.
A Kúria álláspontja szerint a Cstv. 49/D. § kizárólag csak a biztosított követelések felszámolási eljárás során történő besorolásáról, kielégítéséről rendelkezik. E rendelkezés szempontjából tehát nem az a lényeges, hogy a követelés maga mikor keletkezett, hanem az, hogy mikor vált biztosítotti követeléssé. E körben a hitelező helytállóan hivatkozott arra, hogy az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete már fennállt, amikor a végrehajtási jogot az ingatlanokra bejegyezték, hiszen már az Önkormányzat által benyújtott fizetési meghagyás jogerőre emelkedése megállapíthatóvá tette az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezését.
A fentiek alapján tehát az Önkormányzat hitelezői igénye a végrehajtási joga fennállása ellenére sem volt besorolható a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésébe, mert a végrehajtási joga, mint többségi befolyással rendelkezőnek, már a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után jött létre.
A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a Pp. 275.§ (4) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva, a rendelkezésre álló adatok alapján, a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott, s az Önkormányzat hitelezői igényét nem a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint, hanem az 57. § (1) bekezdés ha) pontja szerint rendelte besorolni.
A hitelező felülvizsgálati kérelme alapos volt, ezért az adós a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a hitelező másodfokú- és felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a hitelező jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 59.§ (1) bekezdése és 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 15.§ (1) és (3) bekezdése alapján az adós köteles a hitelező illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is.
Budapest, 2014. április 8.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.236/2013.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.