adozona.hu
AVI 2014.7.68
AVI 2014.7.68
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke [1990. évi XCIII. tv. 21. § (1) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes és a férje 2006. augusztus 29. napján házastársi vagyonközösséget és közös tulajdont megszüntető szerződést kötöttek, amelynek 1. pontja szerint a szerződő felek egymás között egyenlő arányú tulajdonát képezte a v.-i belterületi 66. hrsz.-ú, V., F. u. 10. szám alatti házas ingatlan, és a v.-i belterületi 67/4 hrsz.-ú beépítetlen telek ingatlan. A szerződő felek abban állapodtak meg, hogy az 1. pontban körülírt ingatlanokon fennállott közös tulajdont megszüntetik oly módon, hogy a f...
A földhivatal - a 2006. október 20-án benyújtott szerződés alapján - a 42683/2006.10.20. számú határozatával házassági vagyonközösség megszüntetése címen jegyezte be a tulajdonjogot felperes volt ingatlanhányadaira, a házastársa javára.
A felperes és a férje 2007. augusztus 24-én módosították a házastársi vagyonközösséget és közös tulajdont megszüntető szerződésüket, az 5. pontját akként, hogy a megváltási ár 14 000 000 Ft, amelyet a férj részletekben fog megfizetni. A módosító szerződés 9. pontja szerint az eredeti szerződés módosítással nem érintett részei továbbra is hatályban maradnak.
A felperes 2008. január 30-án megvásárolta a V., N. u. 6. tetőtér 1. szám alatti lakást 9 800 000 Ft vételárért. A szerződés 7. pontjában rögzítette, hogy kérelmezi az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. § (5) bekezdése alapján "az egy éven belüli vétel-eladás kedvezmény"-t.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2009. június 25. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére, vagyonszerzése után 2%-os illetve 6%-os illeték kulcs alkalmazásával 428 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki, és kérelmét, amelyben az illeték megállapításánál az egy éven belül értékesített ingatlanának a forgalmi értéke beszámítását kérte, elutasította. Indokolása szerint az Itv. 21. § (5) bekezdés nem volt alkalmazható, mert az ingatlan vásárlás időpontja (2008. január 30.) és az eladás időpontja (2006. augusztus 29.) között több, mint egy év eltelt.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. október 12-én kelt 2279673259 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes az illetékhatározatok felülvizsgálata iránti keresetében állította, hogy a módosító szerződés ténylegesen, és tartalma alapján új szerződés, így 2007. augusztus 24-én, azaz az ingatlanvásárláshoz képest 1 éven belül került sor az ingatlan tulajdona értékesítésére. Jogosult tehát az Itv. 21. § (5) bekezdésében szabályozott kedvezményre.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú és az elsőfokú közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. Indokolása szerint a felek az új megváltási árra új megállapodást kötöttek, amely a felperes ingatlan vételéhez képest 1 éven belül volt, így javára a kedvezményt meg kell adni.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 21. § (5) bekezdésben foglaltakat.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
Az Itv. 21. § (1) bekezdése meghatározza lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapját, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az (5) bekezdés kedvezményt szabályoz, ugyanis lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
A peres felek között nem volt vitatott, hogy felperes lakásingatlanát 2008. január 30-án vásárolta meg. Abban a kérdésben nem értettek egyet, hogy másik lakástulajdonát mikor adta el (azaz azt a férje mikor váltotta magához).
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. § (1) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. A (2) bekezdés értelmében az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. A (6) bekezdés alapján az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
E törvényi előírások alapján a Sz.-i Körzeti Földhivatal közhiteles ingatlan-nyilvántartása szerint a felperes 2006. augusztus 29. napján adta el a v.-i belterületi 66 hrsz.-ú, és a visegrádi belterületi 67/4 hrsz.-ú ingatlanokon fennállott tulajdonait. E közhiteles adatok helyességét a felperes semmikor és semmilyen bizonyítékkal nem cáfolta meg.
A felperes lakásingatlanának 2008. január 30-ai vásárlása időpontját több, mint egy évvel megelőzte a 2006. augusztus 29-ei lakástulajdon eladás, így felperes vonatkozásában az Itv. 21. § (5) bekezdésében foglalt törvényi feltétel nem teljesült. Az elsőfokú bíróság eltérő álláspontja téves, az első- és másodfokú határozat pedig (a kereseti kérelem keretei között) jogszerű.
A házastársi vagyonközösséget és közös tulajdont megszüntető szerződés 2007. augusztus 24-ei módosítása nem tartalmaz megállapodást az ingatlanokon fennállott tulajdonjog megszüntetésének időpontjára vonatkozóan, amely alapján ezen okirat az Itv. 21. § (5) bekezdés alkalmazhatósága körében (az időpontokra) bizonyítékként nem alkalmazható.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. V. 39.180/2010.)