adozona.hu
ÍH 2014.76
ÍH 2014.76
TAGGYŰLÉSEN KÍVÜLI, ÍRÁSBELI HATÁROZATHOZATAL - TÁRSASÁGI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATA - ÜGYVEZETŐ JOGOSULTSÁGA TAGGYŰLÉSI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ PER MEGINDÍTÁSÁRA I. Jogsértő az olyan taggyűlésen kívüli írásbeli határozathozatal, amely nem felel meg a Gt. 148. §-ában írt döntéshozatali eljárási rendnek, mert a határozathozatalt nem az ügyvezető kezdeményezte. II. Az ügyvezetőt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke külön igazolása nélkül is megilleti a taggyűlési határozat felülvizsgálat
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Cs. & K. Ingatlanfejlesztő Kft. alperes perbeli határozathozatal időpontjában hatályos, 2007. február 12-i társasági szerződése szerint az alperes tagjai az U. Kft., a C. Kft. és K. Magdolna felperes az alperes határozatlan időre megválasztott ügyvezetője.
A társasági szerződés továbbá úgy rendelkezett, hogy a taggyűlést, ha a törvény másként nem rendelkezik, az ügyvezető hívja össze. A taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. A szavazatok legal...
ÍH 2014.76 TAGGYŰLÉSEN KÍVÜLI, ÍRÁSBELI HATÁROZATHOZATAL - TÁRSASÁGI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATA - ÜGYVEZETŐ JOGOSULTSÁGA TAGGYŰLÉSI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ PER MEGINDÍTÁSÁRA
I. Jogsértő az olyan taggyűlésen kívüli írásbeli határozathozatal, amely nem felel meg a Gt. 148. §-ában írt döntéshozatali eljárási rendnek, mert a határozathozatalt nem az ügyvezető kezdeményezte.
II. Az ügyvezetőt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke külön igazolása nélkül is megilleti a taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti perindítás joga a határozat jogsértő voltára hivatkozással [Gt. 45. § (2) bek.].
A Cs. & K. Ingatlanfejlesztő Kft. alperes perbeli határozathozatal időpontjában hatályos, 2007. február 12-i társasági szerződése szerint az alperes tagjai az U. Kft., a C. Kft. és K. Magdolna felperes az alperes határozatlan időre megválasztott ügyvezetője.A társasági szerződés továbbá úgy rendelkezett, hogy a taggyűlést, ha a törvény másként nem rendelkezik, az ügyvezető hívja össze. A taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. A szavazatok legalább 5%-át képviselő tagok a taggyűlés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - bármikor kérhetik. (II.1.4.) A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak. A taggyűlés tartása nélkül javasolt határozat tervezetét nyolcnapos határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül az ügyvezető írásban tájékoztatja. Ha bármelyik tag kéri, a taggyűlést össze kell hívni a határozattervezet megtárgyalására. (II.1.6.)
Alperes tagjai 2012. július 30-án kelt levelükkel a Gt. 49. § (1) bekezdése alapján határidő megjelölése nélkül felperestől a taggyűlés összehívását kérték azon indokkal, hogy ügyvezetői munkájával elégedetlenek, ügyvezetői tisztségéből vissza kívánják hívni és új ügyvezetőt kívánnak választani. Felhívták a figyelmét arra, amennyiben a taggyűlés "előírt határidőn" belüli összehívását törvénysértő módon elmulasztja, az ebből eredő jogkövetkezményeket áthárítják rá.
Felperes a taggyűlést 2012. augusztus 6-áig nem hívta össze.
Alperes tagjai 2012. augusztus 6-án, utalva a 2006. évi IV. törvény 147. § (1) bekezdésére és a társasági szerződés II.1.6. pontjára taggyűlés tartásának mellőzésével határozatokat hoztak. A 02/2012.(08. 06.) számú határozattal felperest azonnali hatállyal visszahívták ügyvezetői tisztségéből, és új ügyvezetőnek megválasztották E. Kálmánt. Rögzítve, hogy felperes ezt követően az alperes képviseletében nem járhat el, felhívták felperest valamennyi társasági dokumentum új ügyvezetőnek átadására, ügyvezetői tisztségében kifejtett eljárására nézve írásbeli jelentés készítésére.
A 03/2012. (08. 06.) számú határozattal döntöttek arról, hogy az új ügyvezető a tisztséget, díjazás kikötése nélkül megbízási jogviszony keretében látja el, pontosították a székhely címét, és módosították a társasági szerződést akként, hogy iratmintára térnek át.
A meghozott határozatokat mindkét tag tanúk előtt cégszerűen aláírta. Az okiratokat dr. Sz. Csilla ügyvéd készítette és ellenjegyezte.
A határozatokat a megválasztott új ügyvezető a meghozataluk napján a felperessel közölte, azokat részükre átadta.
A felperes ezt követően, 2012. augusztus 7-én kelt meghívóval egyebek mellett a saját beszámolója, ügyvezetői visszahívása, új ügyvezető megválasztása, társasági szerződés módosítása napirendi pontokkal 2012. október 5-én 10 órára összehívta az alperes taggyűlését.
Az ügyvezető változás a 2012. augusztus 27-én a cégjegyzékbe bejegyzésre került.
A felperes 2012. szeptember 5-én előterjesztett keresetében az alperes 2012. augusztus 6-án taggyűlés tartása nélkül meghozott 2. és 3. számú határozatai hatályon kívül helyezését kérte azok jogsértő, a Gt. 21. § (1)-(4) és (6) bekezdésébe, 23. §-ába, a 49. § (1) bekezdésébe, 141. §-ába, 147-149. §-ába ütköző volta miatt. Előadta, hogy az alperes ügyvezetését határozatlan időre vezető tisztségviselőként látja el, e körben nem utasítható, a tagok az alperes ügyvezetésére, képviseletére a társasági szerződés szerint nincsenek kijelölve. Ebből következően a taggyűlést maga hívhatja össze, és csakis maga jogosult kezdeményezni megfelelő formában az írásbeli szavazást is. Önhatalmúan egyik tag sem veheti el az ügyvezető törvényen alapuló jogosultságát és kötelezettségét. A taggyűlés összehívási kötelezettségének 30 napon belül eleget tett. Az ügyvezető megválasztása, visszahívása, a társasági szerződés módosítása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Dr. Sz. Csilla ügyvéd készítette el és jegyezte ellen a határozatokat, anélkül, hogy arra tőle meghatalmazást kapott volna. Hivatkozott arra is, hogy E. Kálmán ügyvezetővé választásakor nem jelentette be, hogy más, azonos főtevékenységű gazdasági társaságoknak tagja, illetve vezető tisztségviselője, figyelemmel arra, hogy a társasági szerződés felmentést nem tartalmaz, és jóváhagyás sem történt a megválasztásakor. Törvénysértő összeférhetetlenségi nyilatkozat esetén az ügyvezetőt megválasztó határozat is törvénysértő.
Perindítási jogosultságát, a Gt. 45. §-ára alapította azzal, hogy a támadott határozatok meghozatalakor az alperes ügyvezetője volt.
A per során hangsúlyozta, az alperes nem tartotta be a határozatok hozatalára a Gt.-ben írt eljárási rendet. A Gt.-ben meghatározott eljárásrend az ügyvezetés feladatául jelöli ki és a hatáskörébe tartozóként szabályozza a taggyűlés nélküli határozathozatallal kapcsolatos összes teendőt. Az ügyvezetőt a Gt. 45. § alapján valamennyi jogsértő határozattal szemben megilleti a keresetindítási jog. Amennyiben a visszahívását elrendelő határozat jogsértő, ügyvezetőnek kell továbbra is tekinteni.
Alperes a kereset elutasítását kérte. Egyebek mellett előadta, a tagok 2012. július 31-én írásban szólították fel felperest a taggyűlés haladéktalan összehívására, mely felhívásnak nem tett eleget, a tagok kifejezett akarata ellenére felperes nem kívánt megválni ügyvezetői tisztségétől. Ezért a tulajdonos tagok 2012. augusztus 6-án taggyűlésen kívül hozott határozatukkal a felperest ügyvezetői tisztségéből visszahívták, új ügyvezetőt választottak. A tagok a határozatokat a Gt. 147. § (1) bekezdése és a hatályos társasági szerződés II.1.6. pontja értelmében hozták meg egyhangúlag és a határozatot dr. Sz. Csilla ellenjegyző ügyvéd előtt saját kezűleg írták alá. Felperes ügyvezetői tisztsége átadásának többszöri felhívás ellenére ez idáig sem tett eleget. Állította, a tagok ügyvezető tisztségből történő visszahívására vonatkozó feltétlen és korlátlan jogosultsága minden körülmények között alapvetően védendő jogos érdek, mely azt hivatott szolgálni, hogy a jogszerűség látszatát keltő, részletezett ügyvezetői visszaélések ne vezethessenek eredményre. Az ügyvezető tisztségéből indokolás nélkül bármikor visszahívható, a visszahívással a felperes tisztsége megszűnt. Hivatkozott arra is, a tagok döntése nem minősült az ügyvezetői hatáskör elvonásának, mivel a felperes önös érdekből nem kívánt eleget tenni a taggyűlés összehívási kötelezettségének, a tagok a Gt. 147. § (1) bekezdése, továbbá a társasági szerződés szerinti felhatalmazással vitathatatlanul jogszerű, alapos okkal alátámasztott intézkedése volt a taggyűlésen kívüli határozathozatal. A tagok egyhangúlag kifejezett akarata formai okokból sem tehető vitássá.
Vitatta, hogy felperesnek az ügyvezetői tisztségből visszahívásán túl jogi érdeke hiányában kereshetőségi joga állna fenn, tekintettel arra, hogy ügyvezetői tisztsége 2012. augusztus 6-án megszűnt, a társaságnak nem tagja. Állította, felperes azon okból nem rendelkezik perbeli legitimációval, mivel az általa felvetettek az ő érdekkörén kívül eső olyan tényekre, körülményekre vonatkoznak, amelyek az ügyvezető visszahívásával már összefüggésben nem állnak. Így nem illeti meg a kereshetőségi jog a határozatok társasági szerződés módosításával, ügyvédi ellenjegyzésével, új ügyvezető megválasztásával kapcsolatosan sem. A felperes jogi érdekeltsége hiánya körében több eseti döntésre (EBH 2005.1227., BH 2004.503., BH 2004.421., BH 1997.439.) hivatkozott.
Állította, az új ügyvezető dr. Sz. Csilla ügyvédnek a cégeljárásra jogszerűen adott meghatalmazást, dr. Sz. Csilla pedig a tagoktól rendelkezett maghatalmazással a határozatokat tartalmazó okirat ellenjegyzésére. Az összeférhetetlenségi szabályok vizsgálata jelen per tárgyát nem képezheti.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest 38 100 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában rögzítette, a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 45. § (2) bekezdése alapján a felperes, mint az alperes vezető tisztségviselője jogszerűen kezdeményezhette a határozatok felülvizsgálatát. A határozatok meghozatalakor a felperes az alperes önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője, ügyvezetője volt. A Gt.-nek nincs olyan szabálya mint a Ctv.-nek, miszerint a felperes csak a rá vonatkozó határozatot támadhatná meg.
A tagok által egyhangúan meghozott határozatokat jogszerűnek találta, tekintet nélkül arra, hogy azok taggyűlésen hozott határozatnak vagy taggyűlésen kívül hozott határozatnak tekintendők. A Gt. 20. § (3) bekezdése szerint a tagok határozatot hozhattak, mivel valamennyi tag jelen volt, az ülés megtartásához minden bizonnyal hozzájárult, a határozatokat tartalmazó okiratokat mindketten cégszerűen aláírták, amelyek tartalmazzák, hogy a határozatokat a tagok egyhangú döntéssel hozták meg. A Gt. 20. § (2) bekezdésében írt felhatalmazással élve az alperes tagjai a határozat hozatalakor hatályos társasági szerződésük 1.6. pontjában akként rendelkeztek, hogy a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak minden kérdésben, kivéve a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását. Ennek megfelelően jogszerű az alperes tagjainak a határozata abban az esetben is, ha az taggyűlés tartása nélküli határozatként bírálandó el. A Gt. 147-148. § rendelkezései a tagok jogait védő eljárási rendelkezéseket tartalmaznak, amitől a társaság összes tagja egyhangúlag eltérhet. Úgy foglalt állást, a keresettel támadott határozatok taggyűlésen hozott határozatnak minősülnek, mivel az azokat tartalmazó okiratokat az alperes tagjainak törvényes képviselői egy időben írták alá, és a bennük foglalt határozatok jogszerűen tartalmazzák a társaság összes tagjának egyhangú határozatait. Utalt arra is, a Gt. 24. § (2) bekezdéséből következően az alperes tagjai jogosultak voltak visszahívni a felperest az ügyvezetői tisztségéből, a visszahívást nem kellett megindokolniuk. Mivel a visszahívás indokolásának nincs jogi relevanciája, ezért nem vizsgálható, a visszahívás indokaként megjelölt állítások valósak-e. Rámutatott arra is, hogy az új ügyvezető elfogadó nyilatkozatának esetleges alaki vagy tartalmi hibája nem teszi jogsértővé az őt megválasztó taggyűlési határozatot. A jelen pernek nem tárgya a határozatok alapján megindított változásbejegyzési eljárás, így az sem vizsgálandó, hogy dr. Sz. Csilla ügyvédnek adott meghatalmazás a cégeljárásban történő képviseletre jogszerű volt-e. A Gt. 45. §-a alapján annak sincs jelentősége, hogy a határozatokat tartalmazó okiratokat dr. Sz. Csilla ügyvéd jogosult volt-e megszerkeszteni, illetve ellenjegyezni, mivel a Gt.-nek nincs arra vonatkozó rendelkezése, miszerint társasági határozatokat tartalmazó okiratok érvényességéhez az ügyvédi ellenjegyzést kívánná meg.
Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett jogi képviselő útján, az alperes ugyancsak jogi képviselő útján csatlakozó fellebbezést nyújtott be.
Felperes fellebbezésében az ítélet keresete szerinti megváltoztatását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság a felek által előadott tényektől eltérő, iratellenes tényállást állapított meg, és abból helytelen jogi következtetéseket vont le. Keresetét ugyanis arra alapította, hogy a határozatok a Gt. 147. §-ában rögzített követelményeknek nem feleltek meg, nem pedig arra, hogy a Gt. 20. § (3) bekezdésének nem voltak megfelelőek. Az alperes az általa előadott tényekkel egybehangzóan nyilatkozott, a 20. § (3) bekezdésében rögzített ténybeli követelményekkel kapcsolatban semmilyen állítást nem tett, és ebben a körben a tényállási elemeket sem jelölte meg, nem hivatkozott arra, hogy taggyűlést tartott. Az okiratok sem tartalmazzák a Gt. 20. § (3) bekezdésének megfelelő tényállási elemet meglétét. A bíróságnak a felek egybehangzó előadása alapján kell a tényállást megállapítani. Az elsőfokú bíróságnak tehát a rendelkezésére bocsátott egybehangzó, okiratokkal összhangban lévő tényelőadások alapján mérlegelési helyzete nem állt fenn, az ítéletét téves jogszabályhelyre alapította.
Az alperes csatlakozó fellebbezésében az ítélet azon indokolásának hatályon kívül helyezését kérte, melyben az elsőfokú bíróság a Gt. 45. § (2) bekezdése alapján a felperes kereshetőségi jogát a határozatok teljes terjedelmében fennállónak tekintette a felperes ügyvezetői tisztségére figyelemmel. E körben az elsőfokú eljárásban előadottakat fenntartotta.
Fellebbezési ellenkérelmében az ítélet csatlakozó fellebbezéssel nem érintett része helybenhagyását kérte. Előadta, miután a felperes megtagadta a taggyűlés összehívását, a tagoknak jogában állt a hatályos társasági szerződésük II.1.6. pontja, a Gt. 147. § (1) bekezdése és a Ptk. 4. § (4) bekezdése értelmében a felperes ügyvezetői tisztségét egyhangú és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott határozatukkal 2012. augusztus 6-ával megszüntetni. A tagok 2012. augusztus 6-i egyhangú határozata a taggyűlésen [Gt. 20. § (3) bekezdés], vagy az azon kívül hozott határozatnak is teljességgel megfelel, így annak érvényességét felperes alappal vitássá nem teheti. A határozat a közléssel 2012. augusztus 6-án megszüntette a felperes ügyvezetői tisztségét a Gt. 31. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, új ügyvezető választásáról is döntöttek. A felperes a keresete előterjesztése időpontjában már nem volt az ügyvezetője, így a keresetet ügyvezetői minőségében már nem terjeszthette elő. Felperes perindítási joga nem a Gt. 45. § (1) bekezdése, hanem a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján állt fenn ("akire a határozat, a végzés rendelkezést tartalmaz az őt érintő rész vonatkozásában"), és kizárólag az ügyvezetői visszahívása tekintetében. Felperesnek sem alanyi jogosultsága, sem kereshetőségi joga, illetőleg perlési legitimációja nincs az új ügyvezető választását érintő körben. Utalt arra is, az új ügyvezető választása és cégnyilvántartási bejegyzése formai és tartalmi szempontból is teljesen jogszerűen történt. Az új ügyvezető választása felperes érdekkörén kívül esik, így azt vitatni sem perben, sem azon kívül nem jogosult. A 02/2012. (08. 06.) számú taggyűlési határozat ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, és a társaság valamennyi tagja által aláírt olyan teljes bizonyító erejű magánokirat, amely egyúttal a társasági szerződés érvényes módosításának is megfelel mind tartalmi, mind formai szempontból. A felperes két különböző petitumát, az ügyvezetői tisztségéből történő visszahívása érvénytelensége és az új ügyvezető választása jogellenességének megállapítását külön-külön kell a perindításhoz való alanyi joga alapján vizsgálat tárgyává tenni. Míg az ügyvezetői visszahívása tekintetében a Gt. 22. § (2) bekezdés a) pontja, Gt. 24. § (2) bekezdése és 31. § (1) bekezdés b) pontja irányadó, és amely őt a Ctv. 65. § (1) bekezdése szerinti perindításra jogosította, addig az új ügyvezető választása tekintetében sem a Gt. 45. § (1) bekezdése, sem a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján nincs alanyi joga. Tekintve, hogy a határozatok végrehajtására a keresetnek nincs halasztó hatálya, így a felperes ügyvezetői minősége a perindítása napján már hiányzott. Felperes az ügyvezetői tisztsége megszűnése folytán semmilyen módon és semmilyen ügyben nem képviselheti, nevében nem járhat el, így a 2012. szeptember 5-én előterjesztett keresete sem tekinthető az ügyvezetői minőségében kifejtett eljárásnak, így a felperes keresetére a Gt. 45. § (1) bekezdése nem irányadó.
Felperes a csatlakozó fellebbezésre tett ellenkérelmében változatlanul az ítélet fellebbezésében írtak szerinti megváltoztatását kérte. Továbbra is állította, hogy mint az alperes ügyvezetőjének a taggyűlésen kívül hozott írásbeli határozatok mindegyike ellen fennállt a jogorvoslati lehetősége a Gt. 45. § (2) bekezdése alapján. Ismételten utalt arra, az új ügyvezető megválasztása a Gt. 23. §-ába ütköző módon jogsértő. Hangsúlyozta, hogy az alperes elsőfokú eljárásban következetesen arra hivatkozott, hogy a támadott határozatokat a Gt. 147. § (1) bekezdésének megfelelően hozta, csupán a másodfokú eljárásban hivatkozik arra, hogy az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott határozat a Gt. 20. § (3) bekezdésének is megfelel. Új tényállás, bizonyíték a másodfokú eljárásban már nem terjeszthető elő. Alkalmazandónak vélte a BDT 2011.2581. számú jogesetet is jelen ügyben, mely szerint a hatáskör, jogosultság hiányában összehívott ülés nem minősül taggyűlésnek, ezért az ügyvezetővel rendelkező gazdasági társaságok esetén a Gt. 20. § (3) bekezdése alkalmazásának nem lehet helye. A társasági szerződés módosítása, az ügyvezető visszahívása, megválasztása egyaránt kizárólagos taggyűlési hatáskör, az ellenjegyzett okirat nem helyettesíti az ügyvezető által összehívott és megtartott taggyűlést vagy a szabályszerűen meghozott írásbeli határozatot.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést és a csatlakozó fellebbezést a Pp. 256/A. § (1) bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak, a csatlakozó fellebbezés megalapozatlannak találta.
A gazdasági társaságok működésére, határozathozataluk rendjére, a határozatok felülvizsgálatára nézve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmaz rendelkezést.
A Gt. 19. § (1) bekezdése és a Gt. 20. § (1) bekezdése értelmében a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése a határozatait - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - ülésein hozza meg.
A Gt. 20. § (2) bekezdés szerint a társasági szerződés főszabályként meghatározhatja azokat az ügyeket is, amelyekben a tagok ülés tartása nélkül írásban határozhatnak. Ez esetben a társasági szerződésben kell meghatározni a döntéshozatal módját. E jogszabályhely azt is kimondja, ha a Gt. kivételt nem tesz, bármely tag kérésére a legfőbb szerv ülését össze kell hívni.
A Gt. 20. § (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, illetve azon határozat hozható, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartásához hozzájárul.
A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket a Gt. 141. § (2) bekezdése sorolja fel. Így a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása [j) pont], valamint a társasági szerződés módosítása [r) pont] is.
A Gt.143. § (1) bekezdése értelmében a taggyűlést főszabályként az ügyvezető hívja össze.
A Gt. 147. § kimondja, ha a társasági szerződés így rendelkezik, a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak.
A Gt. 147. § (2) bekezdés szerint a társasági szerződés előírhatja, hogy a tagok meghatározott hányadának vagy bármely tagnak a kérésére össze kell hívni a taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására.
A 148. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, a taggyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban, és ha a társasági szerződés ennél rövidebb határidőt nem állapít meg, a döntésre legalább nyolc napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban vagy más, döntésük bizonyítására alkalmas módon adják le.
A Gt. 148. § (3) bekezdés szerint a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal esetében a határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az ügyvezető a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követően - ha a társasági szerződés rövidebb határidőt nem ír elő - nyolc napon belül írásban tájékoztatja.
A Gt. 149. § értelmében a társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét egy vagy több ügyvezető látja el.
A Gt. 9. § (1) bekezdése értelmében a tagok a Gt., illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg, a Gt. rendelkezéseitől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi.
Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, hogy a tagok a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben nem csak taggyűlésen, hanem amennyiben a társasági szerződés ezt lehetővé teszi, taggyűlés tartása nélkül, írásban is határozhatnak. A Gt. ugyanakkor a taggyűlésen kívüli határozathozatalt, a Gt. szabályaitól való eltérés egyes lehetőségeit meghatározva, szigorú, kógens szabályokhoz köti. A határozathozatalhoz határozat tervezetet szükséges készíteni, melyet meghatározott határidőt biztosítva kell közölni a tagokkal, akik szavazataikat írásban adják le. Nem vitásan, a Gt. kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy ki jogosult ilyen döntést kezdeményezni, nem tartalmaz, ugyanakkor abból, hogy a szavazatoknak az ügyvezetőhöz kell beérkeznie, s az ügyvezetőnek kell a szavazás eredményéről a tagokat - szintén írásban - tájékoztatnia, valamint hogy az ügyvezető jogosult a legfőbb szerv összehívására és a napirendjének a meghatározására, a társaság ügyeinek intézésére is, az következik, hogy a taggyűlésen kívüli határozathozatalt is az ügyvezetőnek szükséges kezdeményeznie.
Ezáltal nem minősülhet jogszerűnek az olyan taggyűlésen kívüli írásbeli határozathozatal, amely nem felel meg a Gt. 148. §-ában írt döntéshozatali eljárási rendnek.
A Gt. 45. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik.
A Gt. 45. § (2) bekezdés értelmében a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát jogsértésre, a határozat Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe ütközésére hivatkozással a társaság bármely vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja is kezdeményezheti.
A Gt. 46. § (2) bekezdése szerint a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi.
A Gt. ezen utóbbi idézett rendelkezései határozzák meg tehát annak terjedelmét, hogy mely alanyi kör jogosult a határozat felülvizsgálata iránti perindításra, és mely okra (okokra) alapítva. A perlési jogosultságot a tagi minőség, illetőleg a vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagi mivolt önmagában megteremti, a Gt. 45. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személyi körnek a határozat felülvizsgálata iránti per megindításához, az eljárás lefolytatásához ezen túlmenő jogi érdeket igazolnia nem szükséges. Míg a tag a társaság bármely szerve által meghozott határozat felülvizsgálatát kérheti a Gt., más jogszabály, illetve a társasági szerződésbe ütköző voltára hivatkozással, addig a vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag csak a legfőbb szerv határozatát teheti a per tárgyává s keresetét csakis jogsértésre alapíthatja. Ebből következően az ügyvezetőt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke külön igazolása nélkül is megilleti a taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti perindítás joga a határozat jogsértő voltára hivatkozással.
Az adott ügyben az alperes határozatlan időre megválasztott, a határozathozatalkor a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője terjesztette elő a 2012. augusztus 6-án taggyűlés tartásának mellőzésével meghozott határozatok felülvizsgálata iránti keresetét a határozatok Gt. több rendelkezésébe ütköző voltára hivatkozva.
Az elsőfokú bíróság a fent kifejtettekre figyelemmel helytállóan tekintette a felperes kereshetőségi jogát mindkét sérelmezett határozat vonatkozásában fennállónak, s így helytállóan bocsátkozott a teljes kereset érdemi vizsgálatába.
Rámutat a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a felperes az ügyvezetői tisztségéből visszahívására figyelemmel sem zárható el az ugyanazon a napon meghozott további határozatok felülvizsgálatától. Ellenkező értelmezés ugyanis oda vezetne, hogy a felperest egy esetlegesen jogsértő, őt tisztségéből visszahívó határozat alapján nem illetné meg a perindítás joga, s a tisztségéből visszahívó határozat hatályon kívül helyezése esetén sem lenne már joga a jogsértő határozat megtámadására az arra írt jogvesztő határidő időközbeni eltelte folytán.
Mindezekre figyelemmel az alperes csatlakozó fellebbezése nem vezethetett eredményre.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság a per érdeme vonatkozásában.
A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú eljárásban az alperes által is egyértelműen, következetesen taggyűlés tartása nélkül meghozott határozatoknak minősített határozatok, mely határozatok tartalmukat - a Gt. 147. § (1) bekezdésére és a társasági szerződés taggyűlés tartásának mellőzésével hozandó határozathozatalra utalást - tekintve sem értékelhetők másként, a felperes által is hivatkozott Gt. 148. §-ába ütköző, jogsértő határozatoknak minősülnek, tekintve, hogy azok két tag általi meghozatalára a Gt. ezen rendelkezésében szabályozott eljárási rend teljes figyelmen kívül hagyásával került sor. A társaságra, így a tagokra is kötelező eljárási rendre figyelemmel tévesen helyezkedett ezért az elsőfokú bíróság azon álláspontra, hogy a tagok egyező akarattal a Gt.-ben meghatározott eljárási rendtől eltérhettek, s ezen téves álláspontjából következően a taggyűlés mellőzésével meghozott határozatokat tévesen minősítette jogszerűnek.
Az alperes a perben maga is azt állította, hogy a tagok a határozatokat a Gt. 147. § (1) bekezdése és a hatályos társasági szerződés II.1.6. pontja értelmében hozták meg.
A Pp. 215. §-a szerint a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen.
Az elsőfokú bíróság tehát eljárási szabályt sértve, az alperes ellenkérelmén túlterjeszkedve járt el akkor, amikor a határozatokat taggyűlésen hozott határozatoknak is tekintette, s azokat a Gt. 20. § (3) bekezdése alapján is jogszerűnek vélte.
Az alperes csupán a másodfokú eljárásban hivatkozott arra, hogy a 2012. augusztus 6-i egyhangú határozatok a Gt. 20. § (3) bekezdésében írtaknak is teljes mértékben megfelelnek, ezen hivatkozása azonban a Pp. 235. § (1) bekezdésében foglalt korlátra tekintettel nem volt figyelembe vehető.
Mindezek alapján az volt megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a jogsértő taggyűlésen kívül meghozott határozatok felülvizsgálata iránti keresetet tévesen, megalapozatlanul utasította el.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a határozatokat hatályon kívül helyezte.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.376/2013/6.)