adozona.hu
EH 2014.07.M17
EH 2014.07.M17
A fokozott ellenőrzésben való részvétel esetén csak a tényállás kellő tisztázását követően lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy az - elnevezésétől függetlenül - pótlékra jogosító "akciónak" minősült-e [140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 57. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes hivatásos szolgálati viszonyban teljesített szolgálatot motoros járőrvezetőként.
[2] Szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében elmaradt akciószolgálati pótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
[3] A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 128 924 Ft akciószolgálati pótlékot és ezen összeg késedelmi kamatát.
[4] A megállapított tényállás szerint a felperes parancsnoki utasítás alapján a perbeli idő...
EH 2014.07.M17 A fokozott ellenőrzésben való részvétel esetén csak a tényállás kellő tisztázását követően lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy az - elnevezésétől függetlenül - pótlékra jogosító "akciónak" minősült-e [140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 57. §].
[1] A felperes hivatásos szolgálati viszonyban teljesített szolgálatot motoros járőrvezetőként.[2] Szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében elmaradt akciószolgálati pótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
[3] A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 128 924 Ft akciószolgálati pótlékot és ezen összeg késedelmi kamatát.
[4] A megállapított tényállás szerint a felperes parancsnoki utasítás alapján a perbeli időszakban több, úgynevezett TISPOL akcióban vett részt. A fokozott ellenőrzésekre vonatkozó tervek szerint ezen akciók különböző közlekedésbiztonsági ellenőrzések európai szintű végrehajtására terjedtek ki, melyek területi, illetve országos szintűek voltak, a koncentrált feladatot magasabb szervezeti szinten szervezett, több egység, összehangoltan hajtotta végre, ezért azok a munkaügyi bíróság szerint - elnevezésüktől függetlenül - akciónak minősültek.
[5] A TISPOL ellenőrzéseket a Rendészeti Főigazgató jóváhagyásával az ORFK Közlekedésrendészi Főosztály vezetője rendelte el. A perrel érintett akciókban az Országos Rendőrfőkapitány utasította a megyéket az akciók területi szintű levezénylésére. A kimutatott többi ellenőrzés vonatkozásában is megállapítható volt, hogy azokat több egység hajtotta végre, magasabb szervezeti szinten, koncentrált és összehangolt formában. Mindezekre tekintettel a munkaügyi bíróság megállapítása szerint a felperes 2008 áprilisától kezdődően országos, illetve területi szintű akciókban vett részt, amelyek során nem volt szükséges az, hogy különleges szolgálati feladatot lásson el. Annak pedig a munkaügyi bíróság álláspontja szerint nem volt jelentősége, hogy a perbeli országos, illetve területi szintű koncentrált feladatok végrehajtását az adott esetben - az állományilletékes parancsnok utasítására - alacsonyabb szinten rendelték el.
[6] Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
[7] A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint is a felperes tekintetében megvalósult az akciószolgálati pótlékra jogosító, a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 57. §-ában előírt vagylagos feltétel egyike, mert meghatározott időre, meghatározott rendőri erőt kivezényelve, meghatározva pontosan az ellenőrzés helyét, az abban résztvevők számát, személyét, időtartamát és az ellenőrzés célját, területi akcióra került sor.
[8] A fellebbezésben írtakra tekintettel a törvényszék kiemelte, miszerint amennyiben elfogadnánk az alperesi hivatkozást az országos, vagy területi akció, illetve különleges szolgálati feladat elrendelésére jogosult személyt illetően, az a munkáltató számára visszaélésre adhatna alapot, hiszen ezen jogosultság esetleges delegálásával a feltétel teljesülése kizárható lenne. Osztotta továbbá a törvényszék a felperes azon álláspontját is, hogy az állományilletékes parancsnok nem a felperes állományilletékes parancsnokát kell, hogy jelentse a jogszabály értelmében, hanem azt, hogy az akciót állományilletékes parancsnoki beosztásban lévő személy rendelje el. Jelen esetben pedig ez a feltétel mindenképpen megvalósult.
[9] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Jogszabálysértésként a R. 57. §-ában foglaltak, valamint a Pp. bizonyítás elrendelésére vonatkozó szabályainak megsértésére hivatkozott.
[10] Az alperes érvelése szerint az eljárt bíróságok helytelenül jutottak arra megállapításra, hogy az állományilletékes parancsnok nem a felperes állományilletékes parancsnokát kell, hogy jelentse a jogszabály értelmében, hanem azt, hogy az akciót állományilletékes parancsnoki beosztásban lévő személy rendelje el.
[11] Azért sem jogosult az alperes szerint a felperes az általa igényelt illetménypótlékra, mivel nem vett részt olyan "akcióban", amely a pótlékigényét megalapozná. Az alperes hivatkozása szerint ugyanis nem akciók, hanem alapvetően fokozott közlekedési és egyéb ellenőrzések voltak elrendelve, ezek azonban az ellenőrzésekben résztvevőkre nézve nem jelentettek az általánoshoz képest többletterhelést. A felperes által ellátott feladatok nem jártak a rendes, megszokott napi szolgálathoz képest nagyobb kockázattal, veszéllyel, és rá nézve nem eredményeztek többletmegterhelést, vagy plusz feladatot.
[12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[13] A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 254. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott, a teljesített óránként megállapított akció szolgálati pótlék fizetésének feltételeiről a R. 57. §-a rendelkezik. E szerint arra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt.
[14] Az akció szolgálati pótlékra jogosultság vagylagos jogszabályi feltétele tehát az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban való részvétel, illetőleg az illetékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt különleges szolgálati feladatban való részvétel.
[15] Az akciószolgálati pótlékra való jogosultság egyik feltétele körében a jogszabály azt értékeli, hogy a koncentráltan és összehangoltan ellátott szolgálati feladat milyen szervezettségi szinten került végrehajtásra. Így amennyiben az országos, illetve területi szintű, akkor az igénybevétel, illetve a szolgálati feladat különlegességének vizsgálata nélkül jár az illetménypótlék.
[16] Az eljárt bíróságok a felperes igényét az előbbiek alapján jogszabálysértés nélkül fogadták el megalapozottnak.
[17] Minthogy az irányadó jogszabályok az akció fogalmára nézve értelmező rendelkezést egyáltalán nem tartalmaznak, a perbeli jogosultság feltétele csak és kizárólag a R. 57. §-a alapján ítélhető meg. Következésképpen a fokozott ellenőrzés, azaz az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység szervezettségi szintje és kiterjedése alapján dönthető el az akció szolgálati pótlékra való jogosultság.
[18] Fokozott ellenőrzés végrehajtására ugyanis - annak elrendelésére jogosultak szabályozásából következően [a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 39. § (2) bekezdés, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 26. § (2) bekezdés] nemcsak országos és területi szinten, hanem helyi szinten is sor kerülhet. Utóbbi esetben azonban az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység csak akkor jogosít pótlékra, ha egyszersmind különleges szolgálati feladatban való részvételnek is minősül (R. 57. § második fordulata).
[19] Az előbbiekből következően a fokozott ellenőrzés végrehajtásában való részvétel esetén csak a tényállás kellő tisztázását követően lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy az - elnevezésétől függetlenül - pótlékra jogosító "akciónak" minősült-e.
[20] A perbeli esetben bizonyított, miszerint a felperes az általa igényelt óraszámban felsőbb szinten elrendelt, országos, illetve területi szintű, összehangolt fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzésben vett részt.
[21] A fentiek igazolása mellett nem lehet perdöntő, hogy adott esetben nem a megyei rendőrfőkapitány intézkedett, hanem a fokozott ellenőrzési terveket a rendészeti igazgató hagyta jóvá.
[22] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.335/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a F. R. Sz. által képviselt P. T. felperesnek - a dr. Balogh Ágnes jogtanácsos által képviselt Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen akciószolgálati pótlék megfizetése iránt a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon 3.M.370/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Balassagyarmati Törvényszék 2.Mf.21.096/2012/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a 2014. február 12. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Balassagyarmati Törvényszék 2.Mf.21.096/2012/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
I n d o k o l á s
A felperes hivatásos szolgálati viszonyban az alperes Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztályán Közlekedésrendészeti Alosztályán teljesített szolgálatot motoros járőrvezetőként.
Szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében 2008. április 21-től kezdődő időszakra mindösszesen 128.924,- Ft elmaradt akciószolgálati pótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 128.924,- Ft akciószolgálati pótlékot és ezen összeg után 2010. január 1-jétől a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatát.
A megállapított tényállás szerint a felperes parancsnoki utasítás alapján a perbeli időszakban több, úgynevezett TISPOL akcióban vett részt. A fokozott ellenőrzésekre vonatkozó tervek szerint ezen akciók különböző közlekedésbiztonsági ellenőrzések európai szintű végrehajtására terjedtek ki, melyek területi, illetve országos szintűek voltak, a koncentrált feladatot magasabb szervezeti szinten szervezett, több egység, összehangoltan hajtotta végre, ezért azok a munkaügyi bíróság szerint - elnevezésüktől függetlenül - akciónak minősültek.
A TISPOL ellenőrzéseket a Rendészeti Főigazgató jóváhagyásával az ORFK Közlekedésrendészi Főosztály vezetője rendelte el. A perrel érintett akciókban az Országos Rendőrfőkapitány utasította a megyéket az akciók területi szintű levezénylésére. A kimutatott többi ellenőrzés vonatkozásában is megállapítható volt, hogy azokat több egység hajtotta végre, magasabb szervezeti szinten, koncentrált és összehangolt formában. Mindezekre tekintettel a munkaügyi bíróság megállapítása szerint a felperes 2008. áprilisától kezdődően országos, illetve területi szintű akciókban vett részt, amelynek során nem volt szükséges az, hogy különleges szolgálati feladatot lásson el. Annak pedig a munkaügyi bíróság álláspontja szerint nem volt jelentősége, hogy a perbeli országos, illetve területi szintű koncentrált feladatok végrehajtását az adott esetben - az állományilletékes parancsnok utasítására - alacsonyabb szinten rendelték el.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint is a felperes tekintetében megvalósult az akciószolgálati pótlékra jogosító, a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 57. §-ában előírt vagylagos feltétel egyike, mert meghatározott időre, meghatározott rendőri erőt kivezényelve, meghatározva pontosan az ellenőrzés helyét, az abban résztvevők számát, személyét, időtartamát és az ellenőrzés célját, területi akcióra került sor.
A fellebbezésben írtakra tekintettel a törvényszék kiemelte, miszerint amennyiben elfogadnánk az alperesi hivatkozást az országos, vagy területi akció, illetve különleges szolgálati feladat elrendelésére jogosult személyt illetően, az a munkáltató számára visszaélésre adhatna alapot, hiszen ezen jogosultság esetleges delegálásával a feltétel teljesülése kizárható lenne. Osztotta továbbá a törvényszék a felperes azon álláspontját is, hogy az állományilletékes parancsnok nem a felperes állományilletékes parancsnokát kell, hogy jelentse a jogszabály értelmében, hanem azt, hogy az akciót állományilletékes parancsnoki beosztásban lévő személy rendelje el. Jelen esetben pedig ez a feltétel mindenképpen megvalósult.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - a felperes keresetének elutasítását kérte. Jogszabálysértésként a R. 57. §-ában foglaltak, valamint a Pp. bizonyítás elrendelésére vonatkozó szabályainak megsértésére hivatkozott.
Az alperes érvelése szerint az eljárt bíróságok helytelenül jutottak arra megállapításra, hogy az állományilletékes parancsnok nem a felperes állományilletékes parancsnokát kell, hogy jelentse a jogszabály értelmében, hanem azt, hogy az akciót állományilletékes parancsnoki beosztásban lévő személy rendelje el. A Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, mint a megyei rendőrök állományilletékes parancsnoka a perbeli esetben pedig nem rendelt el akciót. Ezért a felperes akciószolgálati pótlék iránti igénye nem megalapozott.
Azért sem jogosult az alperes szerint a felperes az általa igényelt illetménypótlékra, mivel nem vett részt olyan "akcióban", amely a pótlékigényét megalapozná. Az alperes hivatkozása szerint ugyanis nem akciók, hanem alapvetően fokozott közlekedési és egyéb ellenőrzések voltak elrendelve, ezek azonban az ellenőrzésekben résztvevőkre nézve nem jelentettek az általánoshoz képest többletterhelést.
Az úgynevezett TISPOL ellenőrzések az európai közlekedésrendészeti szervek hálózata műveleti csoportjának éves ellenőrzési terve alapján kerültek megszervezésre. Az ellenőrzések magyarországi végrehajtására az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztálya készített feladattervet, melyet az ORFK Rendészeti Főigazgatója hagyott jóvá. Ennek alapján megyénként, így a Megyei Rendőr-főkapitányságon is ellenőrzési terv készült, amely meghatározta, hogy a nemzetközi szervezet aktuális feladatait a megye területén hol kell végrehajtani. Mindezekre tekintettel a felperes ugyan részt vett különböző "fokozott rendőrségi ellenőrzésekben", azonban az ott végrehajtott feladatok semmiben nem különböztek a napi szolgálat ellátásától. A felperes által ellátott feladatok nem jártak a rendes, megszokott napi szolgálathoz képest nagyobb kockázattal, veszéllyel, és rá nézve nem eredményeztek többletmegterhelést, vagy plusz feladatot.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 254. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott, a teljesített óránként megállapított akció szolgálati pótlék fizetéseinek feltételeiről a R. 57.§-a rendelkezik. E szerint arra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt.
Az akció szolgálati pótlékra jogosultság vagylagos jogszabályi feltétele tehát az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban való részvétel, illetőleg az illetékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt különleges szolgálati feladatban való részvétel.
Az akciószolgálati pótlékra való jogosultság egyik feltétele körében a jogszabály azt értékeli, hogy a koncentráltan és összehangoltan ellátott szolgálati feladat milyen szervezettségi szinten került végrehajtásra. Így amennyiben az országos, illetve területi szintű, akkor az igénybevétel, illetve a szolgálati feladat különlegességének vizsgálata nélkül jár az illetménypótlék.
Az eljárt bíróságok a felperes igényét az előbbiek alapján jogszabálysértés nélkül fogadták el megalapozottnak.
Minthogy az irányadó jogszabályok az akció fogalmára nézve értelmező rendelkezést egyáltalán nem tartalmaznak, a perbeli jogosultság feltétele csak és kizárólag a R. 57. §-a alapján ítélhető meg. Következésképpen a fokozott ellenőrzés, azaz az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység szervezettségi szintje és kiterjedése alapján dönthető el az akció szolgálati pótlékra való jogosultság.
Fokozott ellenőrzés végrehajtása ugyanis - annak elrendelésére jogosultak szabályozásából következően [a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 39. § (2) bekezdés, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 26. § (2) bekezdés] nemcsak országos és területi szinten, hanem helyi szinten is sor kerülhet. Utóbbi esetben azonban az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység csak akkor jogosít pótlékra, ha egyszersmind különleges szolgálati feladatban való részvételnek is minősül. (R. 57. § második fordulata)
Az előbbiekből következően a fokozott ellenőrzés végrehajtásában való részvétel esetén csak a tényállás kellő tisztázását követően lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy az - elnevezésétől függetlenül - pótlékra jogosító "akciónak" minősült-e.
A perbeli esetben bizonyított, miszerint a felperes az általa igényelt óraszámban felsőbb szinten elrendelt, országos, illetve területi szintű, összehangolt fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzésben vett részt.
A fentiek igazolása mellett nem lehet perdöntő, hogy adott esetben nem a megyei rendőrfőkapitány intézkedett, a fokozott ellenőrzési terveket a rendészeti igazgató hagyta jóvá.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A pernyertes felperesnek a felülvizsgálati eljárásban igazolt költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben a Kúria a határozathozatalt a Pp. 78. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel mellőzte.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2014. február 12.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.335/2013.)