adozona.hu
BH 2014.6.191
BH 2014.6.191
A rehabilitációs járadékra való jogosultság időtartamának lejártát követően a 2012. január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezések szerint az 50%-os egészségi állapot és C2-es minőségi csoportba tartozás új rehabilitációs ellátásra való jogosultságot alapoz meg. Az új ellátás az új, komplex vizsgálat eredményeként járhat, ezért az ellátás összegét is újból meg kell határozni [2011. évi CXCI. tv. 12. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] S. M. T. biztosított részére 2009. decembertől rehabilitációs járadékot folyósítottak, havi 189 025 forint összegben, időtartama 2012. június 2-ig terjedt.
[2] A biztosított 2012 áprilisában új igényt terjesztett elő a 2012. január 1-jén hatályba lépett, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) alapján, amely igényt elbírálva megállapították, hogy egészségi állapotának mértéke 50%-os, C2. m...
BH 2014.6.191 A rehabilitációs járadékra való jogosultság időtartamának lejártát követően a 2012. január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezések szerint az 50%-os egészségi állapot és C2-es minőségi csoportba tartozás új rehabilitációs ellátásra való jogosultságot alapoz meg. Az új ellátás az új, komplex vizsgálat eredményeként járhat, ezért az ellátás összegét is újból meg kell határozni [2011. évi CXCI. tv. 12. § (1) bek.].
[1] S. M. T. biztosított részére 2009. decembertől rehabilitációs járadékot folyósítottak, havi 189 025 forint összegben, időtartama 2012. június 2-ig terjedt.[2] A biztosított 2012 áprilisában új igényt terjesztett elő a 2012. január 1-jén hatályba lépett, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) alapján, amely igényt elbírálva megállapították, hogy egészségi állapotának mértéke 50%-os, C2. minőségi csoportba tartozik, ezért rokkantsági ellátásra 2012. június 3-tól jogosult, amelynek összege havi 55 800 forint.
[3] Ezt a határozatot a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal határozatával helybenhagyta, nem találva alaposnak a fellebbezést az ellátás összegére vonatkozóan, illetve helyesen számították azt ki a másodfokú határozat szerint az Mmtv. 12. §-ában írt rendelkezések alapján.
[4] Az igénylő biztosított által hivatkozott Mmtv. 19. § (3) bekezdése nem volt alkalmazható a jogerős közigazgatási határozat szerint, mert azt csak a már hatályba lépett Mmtv. rendelkezései szerint elrendelt felülvizsgálat eredményeként lehet alkalmazni.
[5] Az igénylő első fokú orvosi vizsgálata ezen hatályos törvényi rendelkezések szerint 2012. június 7-én történt, a jelen jogvita tárgyát képező ellátásra való jogosultságot illetően azóta más orvosi vizsgálatra nem került sor, így az Mmtv. 19. § (3) bekezdésének rendelkezései nem relevánsak.
[6] A határozatot S. M. T. keresettel támadta a munkaügyi bíróság előtt, annak hatályon kívül helyezését kérte azon törvénysértésre hivatkozva, hogy az alperes a T. 12. §-ának szabályai szerint számította ki rehabilitációs ellátásának összegét, jóllehet az Mmtv. 19. § (3) bekezdését kellett volna alkalmaznia, miután állapotváltozás a korábbiakhoz képest nem következett be. Ebből pedig az következik, hogy számára a korábbi ellátás továbbfolyósításáról kellett volna határozni.
[7] Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva mindkét fokú közigazgatási szerv határozatában írt ténybeli megállapításokat és döntést, annak jogi okfejtését.
[8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
[9] Ítéletének indokolásában idézte az Mmtv. 12. § (1) bekezdés b) pontjában, a 3. § (2) bekezdés b) pontjában, az 5. § (2) bekezdés b) pontjában és a 19. § (1) és (3) bekezdésében írt rendelkezéseket és arra a megállapításra jutott, hogy a felperes ellátása összegének meghatározása szempontjából az Mmtv. 19. § (3) bekezdése nem alkalmazható.
[10] A felperes az Mmtv. 3. § (2) bekezdése szerinti komplex minősítésen 2012. június 7. napján vett részt, amely a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására vonatkozó első komplex minősítése volt. Felülvizsgálatára majd csak 2014. év június hónapjában kerül sor.
[11] Nincs jelentősége annak, hogy a felperes korábban más ellátási formák megállapítása céljából vett már részt orvos szakértői vizsgálatokon, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása szempontjából ugyanis csak az Mmtv.-ben foglalt komplex minősítés vehető figyelembe, mint a felülvizsgálat előzménye.
[12] Az ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel törvénysértésre hivatkozva és az ítélet hatályon kívül helyezését, a korábban folyósított rehabilitációs járadékának összege szerinti rehabilitációs ellátás megállapítását kérte 2012. június 3-tól.
[13] Álláspontja szerint a részére járó ellátást az Mmtv. 19. § (3) bekezdése szerint kellett volna megállapítani, különös tekintettel arra, hogy a 2012. évi CXVIII. törvény 35-50. §-ai sem tiltják azt, hogy folyamatban lévő ügyekre alkalmazható legyen. Ezért jogszabályt sértettek a közigazgatási szervek és a bíróság is, amikor döntésükben nem észlelték az ellátás összegének jogellenesen történt nagymértékű csökkentését.
[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a felperes korábban ún. rehabilitációs járadékban részesült, amelynek időtartama eltelt, ezért az ellátás a 2007. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése c) pontja alapján megszűnt. 2011. december 31-ét követő időben az Mmtv. 34. § (1) bekezdése alapján került sor a járadék továbbfolyósítására.
[15] Az Mmtv. 19. §-a csak akkor alkalmazható, ha ezen rendelkezés alapján folyósított rehabilitációs ellátást a felülvizsgálat eredménye alapján a továbbiakban is folyósítják a jogosultsági feltételek változatlansága miatt, ez azonban a jelen esetben nem áll fenn.
[16] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[17] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdésében foglalt keretek között vizsgálta felül. Megállapította, hogy a felperes részére 2012 júniustól a 2012. január 1-jétől hatályos Mmtv. szabályai szerint került sor az ellátás megállapítására és a rehabilitációs ellátás folyósítására.
[18] Ez okból a jogosultsághoz szükséges komplex vizsgálat elvégzésére a felperesi igénybejelentés (2012. április) és korábban folyósított rehabilitációs járadék megszűnése (2012. június 2.) után, 2012. június 7-én került sor. Vagyis az Mmtv. hatálybalépését követő új igény és új ellátás (korábban rehabilitációs járadék, most rehabilitációs ellátás) elbírálásakor az Mmtv. 3. §-a szerinti vizsgálat az első vizsgálatnak minősült.
[19] Az Mmtv. 19. §-ában szabályozott felülvizsgálat helyes értelmezése csak az Mmtv. alapján egyszer már a 3. § szerint végrehajtott vizsgálat után következhet. Mindebből megállapítható, hogy a felperes esetében a komplex vizsgálat nem az Mmtv. 19. §, hanem egy új ellátáshoz szükséges első vizsgálat volt, mely alapján egy nevében is és minőségében is egy más, új rehabilitációs ellátás megállapítására került sor.
[20] Mindezekre figyelemmel a Kúria a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. III. 10.262/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a dr. Szemes Marianna pártfogó ügyvéd által képviselt S. M. T. felperesnek a dr. Dajkó Péter jogtanácsos által képviselt Heves Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 8. M. 635/2012. szám alatt indított és az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. február 5-én kelt 8.M.635/2012/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8. M. 635/2012/3 számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárásban teljesen pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
I n d o k o l á s
S. M. T. biztosított részére 2009. decembertől rehabilitációs járadékot folyósítottak, havi 189.025 forint összegben, időtartama 2012. június 2-ig terjedt. A biztosított 2012. áprilisában új igényt terjesztett elő a 2012. január 1-jén hatályba lépett, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) alapján, amely igényt elbírálva megállapították, hogy egészségi állapotának mértéke 50%-os, C2. minőségi csoportba tartozik, ezért rokkantsági ellátásra 2012. június 3-tól jogosult, amelynek összege havi 55.800 forint. Ezt a határozatot a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal határozatával helybenhagyta, nem találva alaposnak a fellebbezést az ellátás összegére vonatkozóan, illetve helyesen számították azt ki a másodfokú határozat szerint az Mmtv. 12. §-ában írt rendelkezések alapján. Az igénylő biztosított által hivatkozott Mmtv. 19. § (3) bekezdése nem volt alkalmazható a jogerős közigazgatási határozat szerint, mert azt csak a már hatályba lépett Mmtv. rendelkezései szerint elrendelt felülvizsgálat eredményeként lehet alkalmazni. Az igénylő elsőfokú orvosi vizsgálata ezen hatályos törvényi rendelkezések szerint 2012. június 7-én történt, a jelen jogvita tárgyát képező ellátásra való jogosultságot illetően azóta más orvosi vizsgálatra nem került sor, így az Mmtv. 19. § (3) bekezdésének rendelkezései nem relevánsak.
A határozatot S. M. T. keresettel támadta a munkaügyi bíróság előtt, annak hatályon kívül helyezését kérte azon törvénysértésre hivatkozva, hogy az alperes a T. 12. §-ának szabályai szerint számította ki rehabilitációs ellátásának összegét, jóllehet az Mmtv. 19. § (3) bekezdését kellett volna alkalmaznia, miután állapotváltozás a korábbiakhoz képest nem következett be. Ebből pedig az következik, hogy számára a korábbi ellátás továbbfolyósításáról kellett volna határozni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva mindkét fokú közigazgatási szerv határozatában írt ténybeli megállapításokat és döntést, annak jogi okfejtését.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában idézte az Mmtv. 12. § (1) bekezdés b) pontjában, a 3. § (2) bekezdés b) pontjában, az 5. § (2) bekezdés b) pontjában és a 19. § (1) és (3) bekezdésében írt rendelkezéseket és arra a megállapításra jutott, hogy a felperes ellátása összegének meghatározása szempontjából az Mmtv. 19. § (3) bekezdése nem alkalmazható. A felperes az Mmtv. 3. § (2) bekezdése szerinti komplex minősítésen 2012. június 7. napján vett részt, amely a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására vonatkozó első komplex minősítése volt. Felülvizsgálatára majd csak 2014. év június hónapjában kerül sor. Nincs jelentősége annak, hogy a felperes korábban más ellátási formák megállapítása céljából vett már részt orvosszakértői vizsgálatokon, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása szempontjából ugyanis csak az Mmtv.-ben foglalt komplex minősítés vehető figyelembe, mint a felülvizsgálat előzménye.
Az ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel törvénysértésre hivatkozva és az ítélet hatályon kívül helyezését, a korábban folyósított rehabilitációs járadékának összege szerinti rehabilitációs ellátás megállapítását kérte 2012. június 3-tól. Felülvizsgálati kérelmének indokolásában a felperes álláspontja szerint a részére járó ellátást az Mmtv. 19. § (3) bekezdése szerint kellett volna megállapítani, különös tekintettel arra, hogy a 2012. évi CXVIII. törvény 35-50. §-ai sem tiltják azt, hogy folyamatban lévő ügyekre alkalmazható legyen. Ezért jogszabályt sértettek a közigazgatási szervek és a bíróság is, amikor döntésükben nem észlelték az ellátás összegének jogellenesen történt nagymértékű csökkentését.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a felperes korábban ún. rehabilitációs járadékban részesült, amelynek időtartama eltelt, ezért az ellátás 2007. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése c) pontja alapján megszűnt. 2011. december 31-ét követő időben az Mmtv. 34. § (1) bekezdése alapján került sor a járadék továbbfolyósítására. Az Mmtv. 19. §-a csak akkor alkalmazható, ha ezen rendelkezés alapján folyósított rehabilitációs ellátást a felülvizsgálat eredménye alapján a továbbiakban is folyósítják a jogosultsági feltételek változatlansága miatt, ez azonban a jelen esetben nem áll fenn.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdésében foglalt keretek között vizsgálta felül. Megállapította, hogy a felperes részére 2012. júniustól a 2012. január 1-jétől hatályos Mmtv. szabályai szerint került sor az ellátás megállapítására és a rehabilitációs ellátás folyósítására. Ez okból a jogosultsághoz szükséges komplex vizsgálat elvégzésére a felperesi igénybejelentés (2012. április) és korábban folyósított rehabilitációs járadék megszűnése (2012. június 2.) után, 2012. június 7-én került sor. Vagyis az Mmtv. hatályba lépését követő új igény és új ellátás (korábban rehabilitációs járadék, most rehabilitációs ellátás) elbírálásakor az Mmtv. 3. §-a szerinti vizsgálat az első vizsgálatnak minősült. Az Mmtv. 19. §-ában szabályozott felülvizsgálat helyes értelmezése csak az Mmtv. alapján egyszer már a 3. § szerint végrehajtott vizsgálat után következhet. Mindebből megállapítható, hogy a felperes esetében a komplex vizsgálat nem az Mmtv. 19. §, hanem egy új ellátáshoz szükséges első vizsgálat volt, mely alapján egy nevében is és minőségében is egy más, új rehabilitációs ellátás megállapítására került sor.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperesnek járó perköltséget a felperes a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni, míg a pártfogó ügyvéd díját a magyar állam viseli a 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §-ában írt rendelkezések alapján.
A per tárgyi illeték- és költségmentessége folytán a felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli a Tny. 81. §-a értelmében.
Budapest, 2014. március 24.
Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró
(Kúria Mfv.III.10.262/2013.)