adozona.hu
BH 2014.6.187
BH 2014.6.187
I. Amennyiben a hitelező igénybejelentése hiányos, a felszámolónak hiánypótlásra kell felhívnia a hitelezőt. A felszámoló csak akkor tudja a követelést tartalmilag felülvizsgálni, ha a hitelező a jogviszony létrejöttére a követelés ténybeli alapjára és jogcímére vonatkozó bizonyítékait csatolja az igénybejelentéshez. II. Ha a hitelező a felszámoló hiánypótlási felhívását követően sem adja át a követelésének alapjául szolgáló iratokat, a felszámoló kötelezettsége az eredménytelen egyeztetést követően is vita
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós felszámolását a bíróság elrendelte, a felszámolás kezdő időpontja 2008. december 12.
[2] Az elsőfokú bíróság az I. Kft. 2011. szeptember 13-án érkezett kifogását elutasította. A kifogásban a kérelmező a felszámolónak azt a mulasztását sérelmezte, hogy az igénybejelentését mint vitatott hitelezői igényt nem terjesztette be a bírósághoz, és követelésének érdemi elbírálását kérte.
[3] A felszámoló az első fokú eljárásban is arra hivatkozott, hogy a követelés nyilvántartásba vételét...
BH 2014.6.187 I. Amennyiben a hitelező igénybejelentése hiányos, a felszámolónak hiánypótlásra kell felhívnia a hitelezőt. A felszámoló csak akkor tudja a követelést tartalmilag felülvizsgálni, ha a hitelező a jogviszony létrejöttére a követelés ténybeli alapjára és jogcímére vonatkozó bizonyítékait csatolja az igénybejelentéshez.
II. Ha a hitelező a felszámoló hiánypótlási felhívását követően sem adja át a követelésének alapjául szolgáló iratokat, a felszámoló kötelezettsége az eredménytelen egyeztetést követően is vitathatónak minősített igényt a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elé terjeszteni és erről a hitelezőt értesíteni.
III. A felszámoló mulasztása sem menti fel a hitelezőt az alól a jogszabályi kötelezettség alól, hogy ha a mulasztást sérelmesnek tartja, ellene a mulasztás tudomására jutásától számított 8 napon belül benyújtsa a kifogást [1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.].
[1] Az adós felszámolását a bíróság elrendelte, a felszámolás kezdő időpontja 2008. december 12.[2] Az elsőfokú bíróság az I. Kft. 2011. szeptember 13-án érkezett kifogását elutasította. A kifogásban a kérelmező a felszámolónak azt a mulasztását sérelmezte, hogy az igénybejelentését mint vitatott hitelezői igényt nem terjesztette be a bírósághoz, és követelésének érdemi elbírálását kérte.
[3] A felszámoló az első fokú eljárásban is arra hivatkozott, hogy a követelés nyilvántartásba vételét 2009. augusztus 24-én megtagadta, ezt pedig az igénybejelentő ügyvezetője elfogadta, ellene kifogással, észrevétellel nem élt. Így az azóta eltelt két év lényegesen meghaladja a kifogás előterjesztésére rendelkezésre álló 8 napos határidőt, a hitelező pedig igazolási kérelmet sem terjesztett elő.
[4] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában foglaltak szerint a felszámoló joggal utasította el a hitelező igénybejelentésének nyilvántartásba vételét. Az igénybejelentő ugyanis okirati bizonyítékokkal nem támasztotta alá követelését, valamint nem vitatta az elutasítást tartalmazó intézkedést sem, így a követelést mint vitatott hitelezői igényt, nem kellett a bíróság elé terjesztenie. A két év elteltével történt ismételt igénybejelentés elkésett, azt a bíróság a jogbiztonság követelményét is figyelembe véve már nem vizsgálhatja.
[5] Utalt továbbá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a felszámoló 2010. február 3-án benyújtott közbenső jelentését a bíróság jóváhagyta, és abból nyilvánvalóvá vált, hogy a hitelező követelése nyilvántartásba vétele esetén sem lenne kielégíthető, fedezet hiányában.
[6] A hitelező fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és kötelezte a felszámolót, hogy a kérelmező bejelentett igényével kapcsolatban a Cstv. 46. § (6) bekezdése szerint járjon el, azt vizsgálja felül, az érdekelttel egyeztessen, és ha az igényt vitathatónak minősíti, azt elbírálás végett 15 munkanapon belül terjessze a felszámolást elrendelő bíróság elé.
[7] A másodfokú bíróság jogerős végzésben kifejtett álláspontja szerint a felszámoló nem jogosult a bejelentett igényt elbírálni és jogi okból elutasítani. Ha a bejelentett igényt vitathatónak találja, azt köteles a felszámolási eljárást elrendelő bíróság elé terjeszteni elbírálás végett. Ha a hitelezői igényt a közzétételtől számított 40, illetve 180 napon belül bejelentették és a hitelező a nyilvántartásba vételi díjat befizette, a követelést a felszámolónak nyilvántartásba kell vennie, majd annak megvizsgálását követően kell állást foglalnia az igény elismert vagy vitatott voltáról. Ennek hiányában mulasztást követ el a felszámoló, melynek fennállása alatt a kérelmező kifogást terjeszthet elő. Mivel a felszámoló mulasztása folyamatosan fennállt, a kérelmező kifogását nem lehetett elkésettnek tekinteni.
[8] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság kifogást elutasító végzésének hatályában fenntartását kérte.
[9] Állította, hogy a másodfokú bíróság végzésében a tényállást nem állapította meg teljes körűen, lényeges tényállási elemeket nem értékelt, így a végzés a Pp. 221. § (1) bekezdésébe, a Cstv. 51. § (1) bekezdésébe, másodsorban a Pp. 229. § (1) bekezdésébe ütközik, valamint a Cstv. 46. § (6) bekezdését is helytelenül értelmezi.
[10] A Kúria a jogerős végzésben foglalt tényállást az iratok tartalma alapján a következőkkel egészíti ki.
[11] 2009. augusztus 24-én kelt a felszámolóbiztosnak az az értesítése, amelyben közölte a kifogásolóval, hogy miután többszöri felszólítása ellenére hitelt érdemlően nem igazolta a bejelentett követelése jogalapját és összegszerűségét, ezért azt visszautasította és nem vette nyilvántartásba. Tájékoztatta az igénybejelentőt, hogy ha 8 napon belül az értesítésre nem tesz észrevételt, azt a közöltek elfogadásaként értékeli. Amennyiben pedig tesz észrevételt az igénybejelentő, akkor a vitatottá alakuló hitelezői igényt elbírálás céljából a felszámoló bíróság részére megküldi.
[12] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint, és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, mert a jogerős végzés sérti a Cstv. 51. § (1) bekezdésében foglaltakat.
[13] Az eljárásban alkalmazandó Cstv. 46. § (6) bekezdése szerint a felszámoló a 40 napos határidőn belül bejelentett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni.
[14] Ebből következően tehát helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság jogerős végzésében, hogy a felszámoló nem jogosult a bejelentett követelést jogi okból elutasítani, ha azt vitathatónak minősíti, hanem azt a felszámolást elrendelő bíróságnak kell megküldenie.
[15] A Cstv. 46. § (6) bekezdésében foglalt abból a rendelkezésből, hogy a felszámoló köteles a hitelezői igénybejelentést felülvizsgálni és egyeztetni, egyértelműen következik, hogy a felszámolóhoz bejelentett igények felülvizsgálhatósága érdekében a hitelezőnek legalább a jogviszony létrejöttére, a megjelölt követelése ténybeli alapjára és jogcímére vonatkozó bizonyítékait csatolnia kell. A felszámoló csak akkor tudja tartalmilag felülvizsgálni és egyeztetni a követelést, ha ezek az előfeltételek fennállnak. Helytállóan járt el tehát a felszámoló, amikor a hitelezői igénybejelentés hiányainak pótlására felhívta a hitelezőt.
[16] Ha azonban a hitelezői igényt bejelentő és nyilvántartásba vételi díjat befizető a követelésének az alapjául szolgáló iratokat a felszámolónak hiánypótlási felhívást követően sem adja át, a felszámoló kötelezettsége az eredménytelen egyeztetést követően is vitathatónak minősített igényt a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elé terjeszteni, s ezzel egyidejűleg erről a hitelezőt értesíteni.
[17] A Cstv. 51. § (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.
[18] A jelen ügyben a kifogást előterjesztő legkésőbb a felszámoló 2009. augusztus 24-én kelt - a kifogásoló által az 5. sorszámú beadványa 5. pontjában foglaltak szerint nem vitatottan kézhez vett - leveléből értesült a felszámolónak arról a mulasztásáról, hogy bejelentett igényét vitatott hitelezői igényként nem terjesztette a bíróság elé elbírálásra. Ezt követően kellett volna a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján a tudomására jutástól számított 8 napos határidőben kifogást előterjesztenie a bírósághoz a felszámoló mulasztása miatt. Ez azonban nem történt meg. A 2011. szeptember 13-án benyújtott kifogás elkésett. A felszámolás rendszerével, a törvényi határidőkkel, a felszámolás jogintézményének lényegével ellentétes az a jogértelmezés, amely méltányolja valamely kérelmező olyan magatartását, hogy bár tudatában van az igényét érintő, számára sérelmes felszámolói intézkedésnek, mulasztásnak, mégsem nyújt be kifogást amiatt a bírósághoz.
[19] A Kúria tehát nem ért egyet a jogerős végzésben foglalt azzal a jogértelmezéssel, hogy a felszámoló folyamatos mulasztására tekintettel a kérelmező kifogását az adott ügyben nem lehet elkésettnek tekinteni.
[20] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság kifogást elutasító végzését, a fentebb kifejtett indokolásbeli változtatással, helybenhagyta.
(Kúria Gfv. VII. 30.214/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Kun Péter Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kun Péter ügyvéd által képviselt I. Kft. kifogást benyújtó kérelmezőnek a dr. Szente Csaba ügyvéd által képviselt A. Kft. "f.a." adós felszámolása iránt indult eljárásban, a P. Kft. felszámoló felszámolóbiztos: Császár Zsolt intézkedése elleni kifogás tárgyában a Fővárosi Törvényszéken indult 8.Fpkh.01-2011-000428. számú eljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.878/2012/5. számú jogerős végzése ellen, a felszámoló által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
végzést:
A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi és a Fővárosi Törvényszék 8. Fpkh. 01-2011-000428/7. számú, kifogást elutasító végzését helybenhagyja.
Kötelezi az I. Kft. kifogásolót, hogy 15 napon belül fizessen meg az adósnak 93.500,- (Kilencvenháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Az adós jogosult az illetékbélyegben lerótt 50.000,- (Ötvenezer) forint illetékből a többletként tévesen megfizetett 20.000,- (Húszezer) forint illeték visszatérítését kérelmezni az első fokú bíróság székhelye szerinti NAV Adóigazgatósága Illeték Osztályánál.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az adós felszámolását a Fővárosi Bíróság rendelte el 8. Fpk. 01-2008/007421/7. számú végzésével. Felszámolóként a PK-ECONO Kft-t jelölte ki.
A felszámolás kezdő időpontja 2008. december 12. volt.
Az elsőfokú bíróság az I. Kft. 2011. szeptember 13-án érkezett kifogását elutasította. A kifogásban a kérelmező a felszámolónak azt a mulasztását sérelmezte, hogy az igénybejelentését nem terjesztette be a bírósághoz, mint vitatott hitelezői igényt, és követelésének érdemi elbírálását kérte.
A felszámoló az elsőfokú eljárásban is arra hivatkozott, hogy a követelés nyilvántartásba vételét 2009. augusztus 24-én megtagadta, ezt pedig az igénybejelentő ügyvezetője elfogadta, ellene kifogással, észrevétellel nem élt. Így az azóta eltelt két év lényegesen meghaladja a kifogás előterjesztésére rendelkezésre álló 8 napos határidőt, a hitelező pedig igazolási kérelmet sem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában foglaltak szerint a felszámoló joggal utasította el a hitelező igénybejelentésének nyilvántartásba vételét. Az igénybejelentő ugyanis okirati bizonyítékokkal nem támasztotta alá követelését, valamint nem vitatta az elutasítást tartalmazó intézkedést sem, így a követelést, mint vitatott hitelezői igényt, nem kellett a bíróság elé terjesztenie. A két év elteltével történt ismételt igénybejelentés elkésett, azt a bíróság a jogbiztonság követelményét is figyelembe véve már nem vizsgálhatja. Utalt továbbá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a felszámoló 2010. február 3-án benyújtott közbenső jelentését a bíróság jóváhagyta, és abból nyilvánvalóvá vált, hogy a hitelező követelése nyilvántartásba vétele esetén sem lenne kielégíthető, fedezet hiányában.
A hitelező fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és kötelezte a felszámolót, hogy a kérelmező bejelentett igényével kapcsolatban a Cstv. 46. § (6) bekezdése szerint járjon el, azt vizsgálja felül, az érdekelttel egyeztessen és ha az igényt vitathatónak minősíti, azt elbírálás végett 15 munkanapon belül terjessze a felszámolást elrendelő bíróság elé.
Kötelezte a felszámolót 90.000,- forint másodfokú eljárási költség megfizetésére is.
A másodfokú bíróság jogerős végzésben kifejtett álláspontja szerint a felszámoló nem jogosult a bejelentett igényt elbírálni és jogi okból elutasítani. Ha a bejelentett igényt vitathatónak találja, azt köteles a felszámolási eljárást elrendelő bíróság elé terjeszteni elbírálás végett. Ha a hitelezői igényt a közzétételtől számított 40, illetve 180 napon belül bejelentették és a hitelező a nyilvántartásba vételi díjat befizette, a követelést a felszámolónak nyilvántartásba kell vennie, majd annak megvizsgálását követően kell állást foglalnia az igény elismert, vagy vitatott voltáról. Ennek hiányában mulasztást követ el a felszámoló, melynek fennállása alatt a kérelmező kifogást terjeszthet elő. Mivel a felszámoló mulasztása folyamatosan fennállt, a kérelmező kifogását nem lehetett elkésettnek tekinteni.
A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság kifogást elutasító végzésének hatályában fenntartását, továbbá az I. Kft. kötelezését kérte 50.000,- forint lerótt illeték, és 50.000,- forint + ÁFA ügyvédi munkadíj megfizetésére.
Állította, hogy a másodfokú bíróság végzésében a tényállást nem állapította meg teljes körűen, lényeges tényállási elemeket nem értékelt, így a végzés a Pp. 221. § (1) bekezdésébe, a Cstv. 51. § (1) bekezdésébe, másodsorban a Pp. 229. § (1) bekezdésébe ütközik, valamint a Cstv. 46. § (6) bekezdését is helytelenül értelmezi.
Felülvizsgálati kérelmének indokolásában hangsúlyozta, hogy az I. Kft. - akinek képviseletében dr. C. I. ügyvezető járt el - az igénybejelentését semmilyen okirattal nem támasztotta alá, majd a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget. Emiatt alappal utasította vissza a hitelező igényének nyilvántartásba vételét. A visszautasítást az igénybejelentő éveken át nem kifogásolta, abba belenyugodott
A Fővárosi Törvényszék 2011. március 2-án kelt 24. sorszámú végzésével a közbenső mérleget és vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyta, rendelkezett az I. Kft. részére a 100.000,- forint regisztrációs díj visszautalása iránt. Ez a végzés 2011. május 23-án jogerőre emelkedett, így annak tartalma ítélt dolognak minősül. Emiatt a már visszautasított követelés ismételt nyilvántartásba vételét 2011. augusztus 29-én megtagadta.
Mivel a 2 év múlva előterjesztett kifogás elkésett, érdemben nem volt elbírálható, azt helytállóan utasította el a Fővárosi Törvényszék. Tekintettel arra, hogy a hitelezői igényt a felszámoló visszautasította és nem vette nyilvántartásba, a bejelentő kft. pedig az arról szóló értesítést tudomásul vette, a követelés nem vált vitatottá.
A kifogást benyújtó I. Kft. a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a Cstv. nem szab határidőt arra, hogy a határidőben megtett hitelezői igénybejelentés kiegészítését, illetve módosítását a hitelező mikor köteles megtenni. Ilyen határidőt a felszámoló sem írhat elő. A felszámolónak a közbenső mérleg jóváhagyására vonatkozó álláspontjával szemben vitatta a jóváhagyó végzés ítélt dologként való minősítését.
A Kúria a jogerős végzésben foglalt tényállást az iratok tartalma alapján a következőkkel egészíti ki.
2009. augusztus 24-én kelt a felszámolóbiztosnak az az értesítése, amelyben közölte a kifogásolóval, hogy miután többszöri felszólítása ellenére hitelt érdemlően nem igazolta a bejelentett követelése jogalapját és összegszerűségét, ezért azt visszautasította és nem vette nyilvántartásba. Tájékoztatta az igénybejelentőt, hogy ha 8 napon belül az értesítésre nem tesz észrevételt, azt a közöltek elfogadásaként értékeli. Amennyiben pedig tesz észrevételt az igénybejelentő, akkor a vitatottá alakuló hitelezői igényt elbírálás céljából a felszámoló bíróság részére megküldi.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, mert a jogerős végzés sérti a Cstv. 51. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Az eljárásban alkalmazandó Cstv. 46. § (6) bekezdése szerint a felszámoló a 40 napos határidőn belül bejelentett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni.
Ebből következően tehát helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság jogerős végzésében, hogy a felszámoló nem jogosult a bejelentett követelést jogi okból elutasítani, ha azt vitathatónak minősíti, hanem azt a felszámolást elrendelő bíróságnak kell megküldenie.
A Cstv. 46. § (6) bekezdésében foglalt abból a rendelkezésből, hogy a felszámoló köteles a hitelezői igénybejelentést felülvizsgálni és egyeztetni, egyértelműen következik, hogy a felszámolóhoz bejelentett igények felülvizsgálhatósága érdekében a hitelezőnek legalább a jogviszony létrejöttére, a megjelölt követelése ténybeli alapjára és jogcímére vonatkozó bizonyítékait csatolnia kell. A felszámoló csak akkor tudja tartalmilag felülvizsgálni, és egyeztetni a követelést, ha ezek az előfeltételek fennállnak. Helytállóan járt el tehát a felszámoló, amikor a hitelezői igénybejelentés hiányainak pótlására felhívta a hitelezőt.
Ha azonban a hitelezői igényt bejelentő és nyilvántartásba vételi díjat befizető a követelésének az alapjául szolgáló iratokat a felszámolónak hiánypótlási felhívást követően sem adja át, a felszámoló kötelezettsége az eredménytelen egyeztetést követően is vitathatónak minősített igényt a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elé terjeszteni, s ezzel egyidejűleg erről a hitelezőt értesíteni.
A Cstv. 51. § (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.
A jelen ügyben a kifogást előterjesztő legkésőbb a felszámoló 2009. augusztus 24-én kelt - a kifogásoló által az 5. sorszámú beadványa 5. pontjában foglaltak szerint nem vitatottan kézhez vett - leveléből értesült a felszámolónak arról a mulasztásáról, hogy bejelentett igényét vitatott hitelezői igényként nem terjesztette a bíróság elé elbírálásra. Ezt követően kellett volna a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján a tudomására jutástól számított 8 napos határidőben kifogást előterjesztenie a bírósághoz a felszámoló mulasztása miatt. Ez azonban nem történt meg. A 2011. szeptember 13-án benyújtott kifogás elkésett. A felszámolás rendszerével, a törvényi határidőkkel, a felszámolás jogintézményének lényegével ellentétes az a jogértelmezés, amely méltányolja valamely kérelmező olyan magatartását, hogy bár tudatában van az igényét érintő, számára sérelmes felszámolói intézkedésnek, mulasztásnak, mégsem nyújt be kifogást amiatt a bírósághoz.
A Kúria tehát nem ért egyet a jogerős végzésben foglalt azzal a jogértelmezéssel, hogy a felszámoló folyamatos mulasztására tekintettel a kérelmező kifogását az adott ügyben nem lehet elkésettnek tekinteni.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. §. (4) bekezdése alapján a jogerős határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság kifogást elutasító végzését, a fentebb kifejtett indokolásbeli változtatással, helybenhagyta.
A Kúria a Pp. 270. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az I. Kft-t a felülvizsgálati eljárási költség (az ÁFA összegét is tartalmazó ügyvédi díj 63.500 Ft) megfizetésére a 32/2003. (VIII. 22.) IM r. 3. § (3) és (5) bekezdése és 4/A. § (1) bekezdése alapján.
Az ügy tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá tartozik, ezért az eljárási illetéket előzetesen nem volt szükséges leróni, azonban az adós az Illetéktörvény 50. § (4) bekezdése szerint előírt 30.000,- forint felülvizsgálati illeték helyett 50.000,- forint illetéket lerótt. Ennek folytán a különbözet, 20.000 forint illeték visszatérítését kérelmezheti az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 80. § (1) bekezdés i) pontja szerint, míg a törvénynek megfelelően lerótt illeték összegének megfizetésére a Pp. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel, az eredményes felülvizsgálati kérelem alapján a perköltség részeként az ellenérdekű fél köteles.
Budapest, 2014. február 28.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Barsi József László s.k. előadó bíró, dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.214/2013.)