adozona.hu
BH 2014.5.155
BH 2014.5.155
A megismételt taggyűlésre csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti taggyűlés összehívása szabályszerűen történt. Nem szabályszerű a taggyűlés összehívása, ha a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között a társasági törvényben, illetve a társasági szerződésben meghatározott határidő nem telt el. E körben nincs jelentősége annak, hogy a taggyűlést összehívó tagnak róható fel a fenti rendelkezések megsértése. Amennyiben azt a taggyűlési határozatot, mellyel a társasági szerződés módosításra került, hatályon k
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes kft. két tagú projekttársaság, amelyben a felperes 147, a másik tag 153 szavazattal rendelkezik.
A felperes, élve a társasági szerződés azon rendelkezésével, hogy a taggyűlést bármelyik tag is összehívhatja, a 2011. július 28-án kelt meghívóval 2011. augusztus 22-ére összehívta a taggyűlést. A napirendi pontok pontos meghatározása mellett a meghívó azt is tartalmazta, hogy a megismételt taggyűlés megtartására 2011. augusztus 26-án kerül sor.
A felperes a meghívót 2011. augusztus ...
BH 2014.5.155 A megismételt taggyűlésre csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti taggyűlés összehívása szabályszerűen történt. Nem szabályszerű a taggyűlés összehívása, ha a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között a társasági törvényben, illetve a társasági szerződésben meghatározott határidő nem telt el. E körben nincs jelentősége annak, hogy a taggyűlést összehívó tagnak róható fel a fenti rendelkezések megsértése. Amennyiben azt a taggyűlési határozatot, mellyel a társasági szerződés módosításra került, hatályon kívül helyezték, a módosított társasági szerződés érvényessége a Ctv. 70. §-a alapján nem vizsgálható [2006. évi IV. tv. (továbbiakban: 2006. évi Gt.) 9. §, 45. §, 65. §, 144. § (2) bek.; Ptk. 4. § (1), (4) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 70. §].
Az alperes kft. két tagú projekttársaság, amelyben a felperes 147, a másik tag 153 szavazattal rendelkezik.A felperes, élve a társasági szerződés azon rendelkezésével, hogy a taggyűlést bármelyik tag is összehívhatja, a 2011. július 28-án kelt meghívóval 2011. augusztus 22-ére összehívta a taggyűlést. A napirendi pontok pontos meghatározása mellett a meghívó azt is tartalmazta, hogy a megismételt taggyűlés megtartására 2011. augusztus 26-án kerül sor.
A felperes a meghívót 2011. augusztus 11-én adta postára. A taggyűlésen kizárólag a másik tag jelent meg. A meghívóban megjelölt időpontban megtartott "megismételt taggyűlésen" a felperes ugyancsak nem vett részt. A megjelent másik tag négy taggyűlési határozatot fogadott el. Az 1., 2. számú határozat cégjegyzéki adatot nem érintett, a 3/2011. (08. 26.) számú határozattal új felügyelőbizottsági tagot választott meg, míg a 4/2011. (08. 26.) számú határozat azt tartalmazza, hogy a társaság a társasági szerződését módosítja és "mintás társasági szerződésre tér át".
A felperes keresetében a 2011. augusztus 26-án hozott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítását kérte. Hivatkozott egyrészt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. §-ában, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 70. §-ában foglaltakra. Egyebek mellett előadta, hogy a meghívó postára adása és a taggyűlés időpontja között a törvényben, illetve a társasági szerződésben előírt 15 nap nem telt el. Hangsúlyozta, a meghívó tértivevénye a taggyűlés időpontjáig nem érkezett vissza, így abban a tudatban volt, hogy a másik tag a meghívót nem kapta meg, ezért nem vett részt a taggyűlésen. Álláspontja szerint a szerződésmódosítás nem jött létre, ennek ellenére, figyelemmel a Ctv. 70. §-ában foglaltakra, a szerződésmódosítás érvénytelensége megállapításának van helye. A per során azt is előadta, hogy a szerződés a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (2003. évi Kbt.) egyes rendelkezéseit nem tartalmazza, holott ezek egy projekttársaság esetén szükséges tartalmi elemei a társasági szerződésnek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a 2011. augusztus 22-én megtartott taggyűlés nem volt határozatképes, így az nem volt megtartható. Előadta azonban, hogy a megismételt taggyűlésig a 15 nap eltelt. Kifejtette, a Ctv. 70. § (1) bekezdésére alapított kereseti kérelem alaptalan, hiszen az csak olyan szerződésmódosítással kapcsolatban terjeszthető elő, amely cégjegyzéki adattal nem függ össze, az adott szerződésmódosítás pedig érintett cégjegyzéki adatot.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, a Gt. 144. § (2) bekezdésében szereplő azon rendelkezésre, miszerint a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak el kell telnie, a felperes jogainak megvédése érdekében nem hivatkozhat, hiszen ő hívta össze a fenti módon a taggyűlést. A másik tag jogosult volt úgy dönteni, hogy a törvény nyújtotta védelemre nem tart igényt. A meghívó 3.) pontja kifejezetten tartalmazta a társasági szerződés módosítását napirendi pontként. Az nem értelmezhető akként, hogy arra kizárólag a felügyelőbizottsági tag megválasztásával összefüggésben kerül sor. A Gt. 19. § (4) bekezdése alapján a felügyelőbizottsági tag megválasztása nem igényli a társasági szerződés módosítását. A szerződésminta nem tartalmaz a 2003. évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: Kbt.) -nek megfelelő rendelkezéseket, de figyelemmel a Kbt. 3. §-ában írtakra, ez szükségtelen is lenne.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes 2011. augusztus 26. napján megtartott taggyűlésén hozott valamennyi határozatát hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a 4/2011. (08. 26.) számú határozattal elfogadott 2011. augusztus 26-án kelt szerződésminta érvénytelen és azt 2013. május 31. napjáig hatályossá nyilvánította. Felhívta a cégbíróságot az ítéletben részletezett intézkedések megtételére.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A Gt. 142. § (3) bekezdésében, a Ctv. 70. §-ában, illetve az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 4. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a Pp. 2. §-ában foglaltak megsértésére hivatkozott.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott okokból részben jogszabálysértőnek találta.
A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a megismételt taggyűlés érvényes határozatokat az adott tényállás mellett nem hozott, nem hozhatott. A nem vitatott tényállás szerint a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között a Gt. és az alperes társasági szerződése által megkövetelt legalább 15 nap nem telt el [Gt. 144. § (2) bekezdés, társasági szerződés 9.4. pont]. A fenti határidő objektív, felróhatóságtól független határidő. Akkor is betartandó, ha a taggyűlést összehívó felperesnek róható fel az időköz betartásának elmulasztása és azt a másik tag nem sérelmezte. Így a fenti körben a Gt. 9. § (2) bekezdése folytán a Ptk. 4. § (1) és (4) bekezdésében írtak nem voltak irányadóak. A perindításra jogosultak körét a Gt. nem korlátozza aszerint, hogy csak a szabálytalan összehívásban vétlen személyt illeti meg a társasági határozat megtámadásának joga. A felperest mint a társaság tagját, a perindítási jog a Gt. 45. § (1) bekezdése alapján megillette.
Az eredeti taggyűlést a felperes nem szabályszerűen hívta össze és a tagok sem éltek, a felperes távolléte miatt nem is élhettek a Gt. 20. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel. Így a taggyűlés megtartására jogszerűen nem kerülhetett sor, az nem volt összehívottnak tekintendő. A 2011. augusztus 22-ei "taggyűlés" emiatt nem határozatképtelen, hanem szabályosan össze nem hívott taggyűlésnek minősül. Ebből következően a "megismételt taggyűlés" 2011. augusztus 26-án nem volt jogszerűen megtartható. A Gt. 142. § (3) és (4) bekezdése ugyanis egyértelművé teszi, a megismételt taggyűlés megtartásának csak akkor van helye, ha az eredeti taggyűlés nem volt határozatképes. E körben nincs jelentősége, hogy a meghívó a megismételt taggyűlés helyét, időpontját tartalmazta. Annak sincs jelentősége, hogy a meghívó elküldése és a megismételt taggyűlés időpontja között már a 15 nap eltelt. A megismételt taggyűlésre vonatkozó törvényi rendelkezések ugyanis csak arra az esetre irányadóak, ha az eredeti taggyűlés összehívására szabályszerűen került sor.
A kifejtettekből következően a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül helyezte hatályon kívül a Gt. 45. §-a szerint indított perben a 2011. augusztus 26-án meghozott és keresettel támadott 1-4. számú taggyűlési határozatokat.
A Kúria ugyanakkor nem értett egyet a másodfokú bíróság álláspontjával a tekintetben, hogy a perben a Ctv. 70. §-a alkalmazandó, alkalmazható volt.
A társasági jog és a cégjog a jogorvoslat érdekében különböző feltételek mellett biztosít lehetőséget a társasági határozatokkal, a cégbíróság cég, illetve változásbejegyző végzéseivel szembeni, valamint a létesítő okirat, annak módosítása érvénytelensége megállapítása iránti kereset előterjesztésére. Eltérő a perindításra jogosultak köre, a perindításra nyitva álló határidő, azok a jogszabálysértések, amelyekre hivatkozással a per megindítható, és eltérő a peres bíróság vizsgálati jogkörének terjedelme is.
A felperes mint az alperes tagja élt a Gt. 45. §-a által biztosított lehetőséggel, vagyis az alperes 2011. augusztus 26-án megtartott taggyűlése által hozott valamennyi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Erre irányuló keresete a fent kifejtettekre tekintettel eredményre vezetett. Az iratokból megállapítható az is, hogy a cégbíróság már bejegyezte az alperes cégjegyzékébe az új felügyelőbizottsági tagot, illetve rögzítette a szerződésmódosítás időpontját a cégjegyzék 8. rovatában. A peres bíróságnak a Gt. 45. §-a alapján indított perben a döntési lehetőségét nem befolyásolja, ha a támadott határozat alapján a cégjegyzékbe bejegyzésre került sor, ugyanis nemcsak azokat a határozatokat helyezheti hatályon kívül, amelyek a cégjegyzékbe bejegyzés alapjául szolgáltak, hanem azokat is, amelyek adatbejegyzés alapját nem képezték.
A Ctv. 70. §-a alapján előterjesztett kereseti kérelemmel összefüggésben a Kúria rámutat arra, az említett jogszabály akkor alkalmazandó, amikor megállapítható, hogy a módosító szerződés elfogadására jogszerűen került sor, de a jogszerű társasági határozattal elfogadott szerződésmódosításnak van egy, vagy több olyan rendelkezése, amely jogszabálysértő és nem függ össze cégjegyzéki adattal. Az adott tényállás mellett - figyelemmel a korábban kifejtettekre - azt kell megállapítani, hogy a szerződés módosításáról joghatályos döntés nem született, így nincs olyan szerződésmódosítás, amely a Ctv. 70. §-a alapján vizsgálható lenne.
Ha a jelen perben a Gt. 45. §-a alapján indított kereset nem vezetett volna eredményre, tehát azt kellett volna megállapítani, hogy jogszerűen hozott taggyűlési határozattal módosították a társasági szerződést, vagy a Gt. 45. §-a nyújtotta lehetőséggel az arra jogosult nem élt volna, akkor kellett, illetve lehetett volna vizsgálni, hogy a társasági szerződésmódosítás a felperes által hivatkozott okból érvénytelen-e, hatályossá nyilvánítandó-e.
Tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor érdemben vizsgálta a Ctv. 70. §-a alapján előterjesztett keresetet, tévesen állapította meg, hogy a szerződésminta érvénytelen, és tévesen nyilvánította meghatározott időponttal hatályossá.
A Kúria ítéletének egy példányát megküldeni rendelte a cégbíróságnak. A cégbíróságnak ugyanis a Kúria döntésére tekintettel, hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként, a cégjegyzékből törölnie kell a 2011. augusztus 26-án megtartott taggyűlésen hozott határozatok alapján történt bejegyzéseket.
A Kúria a rendelkező rész szerinti döntését a Pp. 275. § (3) és (4) bekezdése alapján hozta meg.
(Kúria Gfv. VII. 30.202/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Szilágyi Anna Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szilágyi Anna ügyvéd által képviselt E. Kft. felperesnek a Dr. Lendvay Attila Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Lendvay Attila ügyvéd által képviselt F.-P. Kft. alperes ellen társasági határozatok bírósági felülvizsgálata és létesítő okirat módosítás érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 11.G.41.754/2011. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.373/2012/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a 2011. augusztus 26-án kelt szerződésminta érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelem tekintetében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság 8. sorszámú ítéletét e körben helybenhagyja, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet a perköltség viselésre vonatkozó rendelkezést is beleértve, hatályában fenntartja.
Felhívja az elsőfokú bíróságot az ítélet egy példányának a szükséges intézkedések megtétele végett a Fővárosi Törvényszék Cégbírósághoz történő megküldésére.
Megállapítja, hogy a peres felek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az alperesi kft. két tagú projekttársaság, amelyben a felperes 147, a másik tag 153 szavazattal rendelkezik.
A felperes, élve a társasági szerződés azon rendelkezésével, hogy a taggyűlést bármelyik tag is összehívhatja, a 2011. július 28-án kelt meghívóval 2011. augusztus 22-ére összehívta a taggyűlést. A napirendi pontok pontos meghatározása mellett a meghívó azt is tartalmazta, hogy a megismételt taggyűlés megtartására 2011. augusztus 26-án kerül sor.
A felperes a meghívót 2011. augusztus 11-én adta postára. A taggyűlésen kizárólag a másik tag jelent meg. A meghívóban megjelölt időpontban megtartott "megismételt taggyűlésen" a felperes ugyancsak nem vett részt. A megjelent másik tag négy taggyűlési határozatot fogadott el. Az 1., 2. számú határozat cégjegyzéki adatot nem érintett, a 3/2011. (08.26.) számú határozattal új felügyelőbizottsági tagot választott meg, míg a 4/2011. (08.26.) számú határozat azt tartalmazza, hogy a társaság a társasági szerződését módosítja és "mintás társasági szerződésre tér át".
A felperes keresetében a 2011. augusztus 26-án hozott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítását kérte. Hivatkozott egyrészt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. §-ában, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 70. §-ában foglaltakra. Egyebek mellett előadta, hogy a meghívó postára adása és a taggyűlés időpontja között a törvényben, illetve a társasági szerződésben előírt 15 nap nem telt el. Hangsúlyozta, a meghívó tértivevénye a taggyűlés időpontjáig nem érkezett vissza, így abban a tudatban volt, hogy a másik tag a meghívót nem kapta meg, ezért nem vett részt a taggyűlésen. Álláspontja szerint a szerződésmódosítás nem jött létre, ennek ellenére, figyelemmel a Ctv. 70. §-ában foglaltakra a szerződésmódosítás érvénytelensége megállapításának van helye. A per során azt is előadta, hogy a szerződés a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: Kbt.) egyes rendelkezéseit nem tartalmazza, holott ezek egy projekttársaság esetén szükséges tartalmi elemei a társasági szerződésnek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a 2011. augusztus 22-én megtartott taggyűlés nem volt határozatképes, így az nem volt megtartható. Előadta azonban, hogy a megismételt taggyűlésig a 15 nap eltelt. Kifejtette, a Ctv. 70. § (1) bekezdésére alapított kereseti kérelem alaptalan, hiszen az csak olyan szerződésmódosítással kapcsolatban terjeszthető elő, amely cégjegyzéki adattal nem függ össze, az adott szerződésmódosítás pedig érintett cégjegyzéki adatot.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, a Gt. 144. § (2) bekezdésében szereplő azon rendelkezésre, miszerint a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak el kell telnie, a felperes jogainak megvédése érdekében nem hivatkozhat, hiszen ő hívta össze a fenti módon a taggyűlést. A másik tag jogosult volt úgy dönteni, hogy a törvény nyújtotta védelemre nem tart igényt. A meghívó 3.) pontja kifejezetten tartalmazta a társasági szerződés módosítását napirendi pontként. Az nem értelmezhető akként, hogy arra kizárólag a felügyelőbizottsági tag megválasztásával összefüggésben kerül sor. A Gt. 19. § (4) bekezdése alapján a felügyelőbizottsági tag megválasztása nem igényli a társasági szerződés módosítását. A szerződésminta nem tartalmaz a 2003. évi Kbt.-nek megfelelő rendelkezéseket, de figyelemmel a 2003. évi Kbt. 3. §-ában írtakra, ez szükségtelen is lenne.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes 2011. augusztus 26. napján megtartott taggyűlésén hozott valamennyi határozatát hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a 4/2011. (08.26.) számú határozattal elfogadott 2011. augusztus 26-án kelt szerződésminta érvénytelen és azt 2013. május 31. napjáig hatályossá nyilvánította. Felhívta a cégbíróságot az ítéletben részletezett intézkedések megtételére.
Rámutatott, szabálytalanul összehívott taggyűlés érvényes határozatot nem hozhat. Az eredeti taggyűlés a 15 napos időköz hiánya miatt csak akkor lett volna megtartható, ha azon mindkét fél megjelenik és a taggyűlés megtartása ellen egyik fél sem tiltakozik. A megismételt taggyűlésre vonatkozó szabályok csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az eredeti taggyűlés összehívása szabályszerű volt, azt azonban határozatképtelenség miatt nem lehet megtartani. Annak megítélésekor, hogy a taggyűlés szabályszerűen került-e összehívásra nincs jelentősége a tagok jó, vagy rosszhiszeműségének. Nem tekintette visszaélésszerű magatartásnak azt, hogy a felperes az általa összehívott taggyűlésen nem jelent meg.
Álláspontja szerint, a taggyűlés jogszabálysértő határozattal döntött a társasági szerződés módosításáról, az alperes társaság annak alapján tért át a szerződésminta alkalmazására. A szerződésmódosítás emiatt egybehangzó akaratnyilvánítás hiányában nem jött létre, az az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 205. §-a (1) bekezdését sérti. A Ctv. speciális rendelkezése folytán ennek jogkövetkezményei nem vonhatók le, a szerződésmódosítás létrejötte hiányának megállapítása iránt a felperes nem terjeszthetett elő keresetet, csak a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérhette a Ctv. 70. § (1) bekezdésre hivatkozással, figyelemmel az időközbeni cégbírósági bejegyzésre. A Ctv. helyes értelmezése szerint nem zárható el azonban az arra jogosult az igényérvényesítés lehetőségétől amiatt, hogy a módosított társasági szerződésnek cégjegyzéki adatot érintő rendelkezése is van. A felperes a 2003. évi Kbt. szabályainak megsértésére a bejegyzéstől számított 6 hónapon belül hivatkozott, így figyelembe vehető volt a társasági szerződés módosításának a 2003. évi Kbt. kógens rendelkezéseibe ütköző jellegére történt hivatkozása is. A másodfokú bíróság kifejtette, mivel a szerződésmódosítás érvénytelenségét megalapozó ok, - a szerződésmódosítást elfogadó taggyűlési határozat jogsértő jellege - nem küszöbölhető ki, a szerződésmódosítás érvénytelenségét megállapította és azt az ítéletében meghatározott időpontig hatályossá nyilvánította. Felhívta egyúttal a cégbíróságot, hogy a törvényes állapot helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket a Ctv. 66. § (2) bekezdésének megfelelően tegye meg, a per befejezését a cégjegyzékben tüntesse fel, s a határozat rendelkező részének közzétételét rendelje el.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A Gt. 142. § (3) bekezdésében, a Ctv. 70. §-ában, illetve a Ptk. 4. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a Pp. 2. §-ában foglaltak megsértésére hivatkozott.
Kifejtette, a Gt. 142. § (3) bekezdéséből nem következik, hogy az első taggyűlés szabályszerű összehívása a jogszabályoknak megfelelően megtartott megismételt taggyűlés előfeltétele lenne. Az eredeti meghívó tartalmazta, a megismételt taggyűlés időpontját, annak meghatározásakor a Gt. rendelkezései betartásra kerültek.
A társasági szerződés módosítása a Gt.-ben meghatározott határozathozatali szabályok szerint történhet, így a Ptk. 205. § (1) bekezdésében foglaltakra történt jogerős ítéleti hivatkozás téves. A Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján a szerződésmódosítás érvénytelensége csak a létesítő okirat cégjegyzéki adattal össze nem függő módosítása tekintetében kérhető.
A Gt. 9. § (2) bekezdése folytán a Ptk. 4. § (1) és (4) bekezdésében írtak irányadóak. Az alperes e körben hivatkozott arra, hogy az eredeti taggyűlés összehívásának szabálytalansága a felperes felróható magatartásának következménye. A felperes a per során az alperest megillető és a felperes által megsértett jogai érvényesítése érdekében járt el. A felperesnek emiatt nincs is kereshetőségi joga. A tagok között megromlott viszonyra tekintettel a szerződésminta szerinti működés a legmegfelelőbb.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott okokból részben jogszabálysértőnek találta.
A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a megismételt taggyűlés érvényes határozatokat az adott tényállás mellett nem hozott, nem hozhatott. A nem vitatott tényállás szerint a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között a Gt. és az alperes társasági szerződése által megkövetelt legalább 15 nap nem telt el [Gt. 144. § (2) bekezdés, társasági szerződés 9.4. pont]. A fenti határidő objektív, felróhatóságtól független határidő. Akkor is betartandó, ha a taggyűlést összehívó felperesnek róható fel az időköz betartásának elmulasztása és azt a másik tag nem sérelmezte. Így a fenti körben a Gt. 9. § (2) bekezdése folytán a Ptk. 4. § (1) és (4) bekezdésében írtak nem voltak irányadóak. A perindításra jogosultak körét a Gt. nem korlátozza aszerint, hogy csak a szabálytalan összehívásban vétlen személyt illeti meg a társasági határozat megtámadásának joga. A felperest mint a társaság tagját, a perindítási jog a Gt. 45. § (1) bekezdése alapján megillette.
Az eredeti taggyűlést a felperes nem szabályszerűen hívta össze és a tagok sem éltek, a felperes távolléte miatt nem is élhettek a Gt. 20. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel. Így a taggyűlés megtartására jogszerűen nem kerülhetett sor, az nem volt összehívottnak tekintendő. A 2011. augusztus 22-ei "taggyűlés" emiatt nem határozatképtelen, hanem szabályosan össze nem hívott taggyűlésnek minősül. Ebből következően a "megismételt taggyűlés" 2011. augusztus 26-án nem volt jogszerűen megtartható. A Gt. 142. § (3) és (4) bekezdése ugyanis egyértelművé teszi, a megismételt taggyűlés megtartásának csak akkor van helye, ha az eredeti taggyűlés nem volt határozatképes. E körben nincs jelentősége, hogy a meghívó a megismételt taggyűlés helyét, időpontját tartalmazta. Annak sincs jelentősége, hogy a meghívó elküldése és a megismételt taggyűlés időpontja között már a 15 nap eltelt. A megismételt taggyűlésre vonatkozó törvényi rendelkezések ugyanis csak arra az esetre irányadóak, ha az eredeti taggyűlés összehívására szabályszerűen került sor.
A kifejtettekből következően a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül helyezte hatályon kívül a Gt. 45. §-a szerint indított perben a 2011. augusztus 26-án meghozott és keresettel támadott 1-4. számú taggyűlési határozatokat.
A Kúria ugyanakkor nem értett egyet a másodfokú bíróság álláspontjával a tekintetben, hogy a perben a Ctv. 70. §-a alkalmazandó, alkalmazható volt.
A társasági jog és a cégjog a jogorvoslat érdekében különböző feltételek mellett biztosít lehetőséget a társasági határozatokkal, a cégbíróság cég, illetve változásbejegyző végzéseivel szembeni, valamint a létesítő okirat, annak módosítása érvénytelensége megállapítása iránti kereset előterjesztésére. Eltérő a perindításra jogosultak köre, a perindításra nyitva álló határidő, azok a jogszabálysértések, amelyekre hivatkozással a per megindítható, és eltérő a peres bíróság vizsgálati jogkörének terjedelme is.
A felperes mint az alperes tagja élt a Gt. 45. §-a által biztosított lehetőséggel, vagyis az alperes 2011. augusztus 26-án megtartott taggyűlése által hozott valamennyi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Erre irányuló keresete a fent kifejtettekre tekintettel eredményre vezetett. Az iratokból megállapítható az is, hogy a cégbíróság már bejegyezte az alperes cégjegyzékébe az új felügyelőbizottsági tagot, illetve rögzítette a szerződésmódosítás időpontját a cégjegyzék 8. rovatában. A peres bíróságnak a Gt. 45. §-a alapján indított perben a döntési lehetőségét nem befolyásolja, ha a támadott határozat alapján a cégjegyzékbe bejegyzésre került sor, ugyanis nemcsak azokat a határozatokat helyezheti hatályon kívül, amelyek a cégjegyzékbe bejegyzés alapjául szolgáltak, hanem azokat is, amelyek adatbejegyzés alapját nem képezték.
A Ctv. 70. §-a alapján előterjesztett kereseti kérelemmel összefüggésben a Kúria rámutat arra, az említett jogszabály akkor alkalmazandó, amikor megállapítható, hogy a módosító szerződés elfogadására jogszerűen került sor, de a jogszerű társasági határozattal elfogadott szerződésmódosításnak van egy, vagy több olyan rendelkezése, amely jogszabálysértő és nem függ össze cégjegyzéki adattal. Az adott tényállás mellett - figyelemmel a korábban kifejtettekre - azt kell megállapítani, hogy a szerződés módosításáról joghatályos döntés nem született, így nincs olyan szerződésmódosítás, amely a Ctv. 70. §-a alapján vizsgálható lenne.
Ha a jelen perben a Gt. 45. §-a alapján indított kereset nem vezetett volna eredményre, tehát azt kellett volna megállapítani, hogy jogszerűen hozott taggyűlési határozattal módosították a társasági szerződést, vagy a Gt. 45. §-a nyújtotta lehetőséggel az arra jogosult nem élt volna, akkor kellett, illetve lehetett volna vizsgálni, hogy a társasági szerződésmódosítás a felperes által hivatkozott okból érvénytelen-e, hatályossá nyilvánítandó-e.
Tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor érdemben vizsgálta a Ctv. 70. §-a alapján előterjesztett keresetet, tévesen állapította meg, hogy a szerződésminta érvénytelen, és tévesen nyilvánította meghatározott időponttal hatályossá.
A Kúria ítéletének egy példányát megküldeni rendelte a cégbíróságnak. A cégbíróságnak ugyanis a Kúria döntésére tekintettel hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a cégjegyzékből törölnie kell, a 2011. augusztus 26-án megtartott taggyűlésen hozott határozatok alapján történt bejegyzéseket.
A Kúria a rendelkező rész szerinti döntését a Pp. 275. § (3) és (4) bekezdése alapján hozta meg.
Az alperes felülvizsgálati kérelme részben eredményre vezetett. A Pp. 270. § (1) bekezdése folytán irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a Kúria ezért akként rendelkezett, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A másodfokú ítéletben megítélt eljárási költségeket azonban nem érintette, figyelemmel arra, hogy az érdemet tekintve a felperes keresete eredményre vezetett.
Budapest, 2014. február 20.
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó-bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.202/2013.)