adozona.hu
ÍH 2014.36
ÍH 2014.36
A HITELEZŐI FELSZÓLÍTÁS TARTALMA - A "KÖVETELÉS JOGCÍME" ÉRTELMEZÉSE I. A hitelező fizetési felszólítása akkor szabályos, ha abból egyértelműen megállapítható a követelés jogcíme, összege, megfizetésének határideje. A fizetésképtelenség megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, ha a felszólítás olyan elírást tartalmaz, amely nem teszi kétségessé a követelés beazonosíthatóságát. II. A "követelés jogcíme" nem eljárásjogi fogalom, hanem annak megjelölése, hogy az adós a hitelezővel kötött mely szerz
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező az elsőfokú bírósághoz 2012. december 28-án benyújtott kérelmében az adós fizetésképtelenségének megállapítását és a felszámolásának az elrendelését kérte az adóssal megkötött szállítási szerződések alapján 3 963 790 forint tőke és járulékai erejéig fennálló, elismert és meg nem fizetett tartozás miatt. A kérelméhez csatolta azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy a hitelező 2012. október 8-án megküldött fizetési felszólítást tartalmazó levelét az adós 2012. október 11-én átv...
ÍH 2014.36 A HITELEZŐI FELSZÓLÍTÁS TARTALMA - A "KÖVETELÉS JOGCÍME" ÉRTELMEZÉSE
I. A hitelező fizetési felszólítása akkor szabályos, ha abból egyértelműen megállapítható a követelés jogcíme, összege, megfizetésének határideje. A fizetésképtelenség megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, ha a felszólítás olyan elírást tartalmaz, amely nem teszi kétségessé a követelés beazonosíthatóságát.
II. A "követelés jogcíme" nem eljárásjogi fogalom, hanem annak megjelölése, hogy az adós a hitelezővel kötött mely szerződésből eredően, milyen tartozásra hivatkozással érvényesíti vele szemben az igényét.
A hitelező az elsőfokú bírósághoz 2012. december 28-án benyújtott kérelmében az adós fizetésképtelenségének megállapítását és a felszámolásának az elrendelését kérte az adóssal megkötött szállítási szerződések alapján 3 963 790 forint tőke és járulékai erejéig fennálló, elismert és meg nem fizetett tartozás miatt. A kérelméhez csatolta azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy a hitelező 2012. október 8-án megküldött fizetési felszólítást tartalmazó levelét az adós 2012. október 11-én átvette és a hitelező november 22-én ismételt fizetési felszólítást küldött ajánlott küldeményként az adós részére, azonban az adós a fizetési felszólítások ellenére az elismert tartozását nem fizette meg.
Az elsőfokú bíróság a jelen eljárásra irányadó, többször módosított "A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról" szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 24. §-ának (2) bekezdése alapján értesítette az adóst az ellene kezdeményezett felszámolási eljárásról, valamint tájékoztatta a Csődtv. 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt fizetési haladék lehetőségéről. Az adós a felszámolás elrendelése iránti kérelemre tett észrevételében vitatta, hogy vele szemben a Csődtv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek fennállnának, ezért - álláspontja szerint - nem lehet megállapítani a fizetésképtelenségét. Arra hivatkozott, a hitelezőnek azért nem tartozik, mert a szállítási szerződésük módosításra került. Állította, hogy a hitelező által küldött fizetési felszólítások nem felelnek meg a Csődtv. 27. §-a (2c) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazzák a követelés jogcímét, miként a felszámolási kérelem sem, emiatt az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Csatolta a szállítási szerződés módosítását tartalmazó okiratot, amely szerint a teljes ellenérték kifizetésére ún. szállítói finanszírozás útján a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kerül sor, azaz az ellenszolgáltatás 100%-át a közreműködő szervezet utalja át a hitelezőnek.
Az elsőfokú bíróság a 10. sorszámú végzésében a rendelkezésre álló adatok, a felek előadásai és a csatolt okiratok tartalma alapján megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását.
Arra a következtetésre jutott, hogy a hitelező által csatolt számlákból megállapíthatóan az adós részére a teljesítési határidő 2011. január 29. napján lejárt. Az adós nem vitatta a hitelező azon állítását, hogy az ezt követő 20 napon belül sem fizette ki maradéktalanul a teljes tartozását, illetve azt sem, hogy a hitelező 2012. október 8. napján keltezett fizetési felszólítását október 11. napján átvette. Bár a fizetési felszólítás ugyan "expressis verbis nem tartalmazza a szállítási díj kifejezését", azonban a felszólításból egyértelműen megállapítható, hogy a felek között létrejött szállítási szerződésre, illetve az az alapján kiállított számlákra alapította a hitelező a pénzkövetelését. A fizetési felszólítás tehát közvetett módon, de tartalmazta a követelés jogcímét és az egyebekben megfelelt a Csődtv. 27. §-a (2c) bekezdésében foglaltaknak. Mivel a fizetési felszólítást az adós 2012. október 11-én átvette, ezért a Csődtv. 27. §-a (3) bekezdésében foglaltak alapján 2012. október 10. napjáig volt abban a helyzetben, hogy a vitatását a hitelező irányába megtegye, ezt azonban elmulasztotta. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az adós által a 2012. november 22-én keltezett fizetési felszólításra küldött adósi válaszlevélben foglalt vitatás elkésett, ezért a Csődtv. 27. §-a (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását.
Az elsőfokú bíróságnak az adós fizetésképtelenségét megállapító végzése ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, amelyben a sérelmezett határozat megváltoztatását és a felszámolási eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a hitelező kérelme azért alaptalan, mert az elsőfokú bíróság által elfogadott, a 2012. október 8-i fizetési felszólításban megjelölt szerződések egyikével sem azonosítható a hitelező által követelt összeg, mivel az elsőfokú eljárás során a hitelező is elismerte, hogy a nyilvántartása szerint az adósnak nem a fizetési felszólításban megjelölt szerződések alapján áll fenn tartozása. Hivatkozott arra is, hogy a hitelező által küldött fizetési felszólítás nem felelt meg a Csődtv. 27. §-a (2c) bekezdésében foglaltaknak, mivel nem tartalmazta a követelés jogcímét.
Az adós fellebbezése nem alapos.
A bíróság az adós fizetésképtelenségét a Csődtv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján akkor állapítja meg, ha az adós szerződésen alapuló, nem vitatott, vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.
Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság végzésében tett megállapításokkal az adós fizetésképtelensége feltételeinek fennállta vonatkozásában. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a hitelező a kérelme benyújtását megelőzően, a 2012. október 8-án keltezett fizetési felszólításában az adóst a Csődtv. 27. §-ának (2c) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelően szólította fel a tartozásának a megfizetésére. Bár a fizetési felszólítás szöveges részében valóban csak a 2010. szeptember 14. és november 10-én létrejött szállítási szerződések kerültek feltüntetésre, azonban a hitelező pontosan felsorolta azoknak a számláknak a számát és fizetési határidejét, valamint végösszegét, amelyek alapján a 3 963 790 forint tőketartozást nyilvántartja.
A hitelező kérelméhez csatolt számlákból - amelyek azonosak a fizetési felszólításban feltüntetettekkel - megállapítható, hogy az ezeken megjelölt szerződések száma eltérő, nem két, hanem három szerződéssel összefüggésben kerültek kibocsátásra, ezért e szerződések számából és a számlák alapján a tartozás jogalapja pontosan megállapítható volt az adós részéről, az egyes konkrét szerződések alapján fennálló tartozása mértékét és a végső fizetési határidőt is be tudta azonosítani. Ezért megalapozatlan az adósnak az a fellebbezési hivatkozása, hogy a felszólítás nem felelt meg a törvény rendelkezéseinek.
Ellenkező jogértelmezés oda vezetne, hogy amennyiben a fizetési felszólításban a szerződéskötés dátuma elírásra kerül, azonban a számla sorszáma, a fizetési határidő, a tartozás összege pontosan megállapítható, az elírási pontatlanság miatt a hitelező e fizetési felszólításra nem alapozhatná a kérelmét. Ez a jogértelmezés pedig ellentétes lenne a jogalkotó szándékával.
A Csődtv. 27. §-ának (2c) bekezdése - a 2012. március 1. napját követően indult ügyekben - a fizetési felszólítás tartalma tekintetében megköveteli, hogy a fizetési felszólítás tartalmazza legalább a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét. Sem a Csődtv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja, sem a 27. §-ának (2c) bekezdése nem határozza meg, hogy a követelés "jogcíme" alatt mit kell érteni, azt milyen pontossággal, részletességgel kell meghatározni. Az ítélőtábla álláspontja szerint a Csődtv. 27. §-ának (2c) bekezdésében meghatározott "a követelés jogcíme" megjelölés nem azonos a Pp. 121. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott az érvényesíteni kívánt jog elnevezéssel, és nem jelenti azt sem, hogy a hitelező fizetési felszólításának a Ptk.-ban megjelölt valamely nevesített szerződéshez kapcsolódó jogszabályhelyre hivatkozással megjelölt jogcímet (kellene) tartalmaznia. A Csődtv. 27. §-ának (2c) bekezdésében szereplő "követelés jogcímének" megjelölése kifejezés azt jelenti, hogy a hitelező fizetési felszólításából az adós számára pontosan megállapíthatónak kell lennie, hogy a hitelező a vele kötött mely szerződésből eredően, milyen tartozásra hivatkozással érvényesíti vele szemben az igényét. E feltételnek az ítélőtábla megállapítása szerint a hitelező fizetési felszólítása megfelelt, hiszen a felszólításban feltüntetett számlák alapján az adós számára egyértelműen beazonosítható volt, hogy a hitelező a vele milyen tartalommal, mikor kötött szállítási szerződés alapján milyen mértékű lejárt tartozást tart nyilván, amelynek a megfizetésére a fizetési felszólítást küldte.
Az elsőfokú bíróság a határozatának indokolásában helytállóan hivatkozott a Csődtv. 27. §-ának (3) bekezdésére és állapította azt meg, hogy az adósnak a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig, 2012. október 10. napjáig lett volna lehetősége a követelést érdemben vitatni. Ezért az adósnak a 2012. november 22-én keltezett fizetési felszólításra küldött válaszlevele már nem volt alkalmas arra, hogy igazolja az adós érdemi vitatását, az elkésett.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Csődtv. 6. §-ának (3) bekezdése alapján alkalmazott Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - annak helyes indokai szerint - helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Fpkf.IV.30.327/2013/2.)