adozona.hu
EH 2014.03.K9
EH 2014.03.K9
A dohánytermék árát az adójegyen kell feltüntetni, ezen túlmenően további árkiírás nem követelhető meg (1997. évi CLV. tv. 14. §; 2003. évi CXXVII. tv. 98. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2011. július 28-án helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperes két m.-i élelmiszerüzletében. Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy a dohánytermékek esetében az eladási árról az értékesítés helyén nem volt kihelyezve tájékoztatás, a termék eladási ára csak az adójegyen volt feltüntetve. A dohánytermékek a pénztárak feletti tárolókban kerültek elhelyezésre, az árról a vásárló csak a pénztárostól tudott tájékozódni.
A...
EH 2014.03.K9 A dohánytermék árát az adójegyen kell feltüntetni, ezen túlmenően további árkiírás nem követelhető meg (1997. évi CLV. tv. 14. §; 2003. évi CXXVII. tv. 98. §).
A Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2011. július 28-án helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperes két m.-i élelmiszerüzletében. Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy a dohánytermékek esetében az eladási árról az értékesítés helyén nem volt kihelyezve tájékoztatás, a termék eladási ára csak az adójegyen volt feltüntetve. A dohánytermékek a pénztárak feletti tárolókban kerültek elhelyezésre, az árról a vásárló csak a pénztárostól tudott tájékozódni.Az elsőfokú hatóság a 2011. szeptember 23-án kelt határozatával a felperest 190 000 forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére és az árak tisztán, olvasható módon történő kiírására kötelezte. Álláspontja szerint a felperes a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat megsértette az eladási ár nem tisztán olvasható módon történő feltüntetésével, továbbá a vásárlók tájékoztatáshoz fűződő érdekét is sértette. Az eladási árról való tájékoztatásnak egyértelműnek, olvashatónak, könnyen beazonosíthatónak kell lennie.
A felperes fellebbezése folytán az alperes a 2011. december 5. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában hivatkozott a 98/6/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) preambulumából és első cikkéből levezethető jogalkotói szándékra, a jogszabály jogalkotói akarat szerinti értelmezésére, a vásárlók árról való korlátozott tájékozódási lehetőségére.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt vitatva a jogsértés elkövetését, a bírság arányosságát.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találva az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése vagylagos árkiírási módokat határoz meg. Az Fgytv. 14. § (1) bekezdése értelmében a fogyasztókat írásban kell tájékoztatni az eladási árról. Dohánytermék esetében a terméken elhelyezett adójegy tartalmazza a termék kiskereskedelmi árát, amely ártájékoztatás az R. 2. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő. Az Fgytv. 14. § (3) bekezdésében előírt tisztán olvashatósági követelmény a már feltüntetett ár vonatkozásában értelmezhető, arra vonatkozik, hogy az ár ne legyen félreolvasható. A csomagoláson feltüntetett ár ennek a követelménynek eleget tett. Az a körülmény, hogy a dohányterméket a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Ndtv.) 5. § (5) bekezdése szerint elkülönített helyen lehet forgalomba hozni, és a termék nem közvetlenül hozzáférhető a fogyasztó számára, nem jelenti azt, hogy a fogyasztó nem képes tájékozott döntés meghozatalára, az árfeltüntetés módja a tájékoztatáshoz fűződő érdekét sérti. A dohánytermék minden üzletben azonos áron hozható forgalomba, a dohányterméket fogyasztó vásárló a termék árát illetően nagyobb mértékben tájékozott, mint az átlagos fogyasztó. Az alperes téves jogértelmezéssel, a határozatban hivatkozott jogszabályokból le nem vezethető követelményt támasztott, ezért a határozata jogszabálysértő.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Fgytv. 14. § (1) és (3) bekezdését, ellentétes az R. 1-2. §-aiból, az irányelv preambulumából levezethető jogértelmezéssel. Álláspontja szerint az olyan árfeltüntetés nem lehet megfelelő, amelyből az árat a fogyasztó előre nem, csak akkor ismeri meg, ha a terméket kézhez kapta. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) adójegyre vonatkozó előírásai és az Fgytv. szerinti tájékoztatási kötelezettség nem feleltethető meg egymásnak, a két jogszabály két eltérő személyi kört kötelez. A Jöt. előírásainak való megfelelés nem jelenti automatikusan az Fgytv. 14. § (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést is.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Kúria hangsúlyozza, hogy a dohányterméken az árfeltüntetés konkrét helye - a Jöt. 98. § (1) bekezdése kötelező előírása folytán - az adójegy. Az R. 2. § (1) bekezdése is az árfeltüntetési módokat vagylagosan határozza meg, nincs olyan előírása, amely egyidőben kétféle árfeltüntetést írna elő a dohánytermékekre nézve. Az Fgytv. 14. § (3) bekezdésében megfogalmazott követelmény - az ár egyértelmű, könnyen azonosítható és tisztán olvasható módon való feltüntetése - nem értelmezhető úgy, hogy ezzel a jogalkotó további árfeltüntetést követelt meg a dohánytermékek forgalmazása esetére. A tisztán olvashatóság a feltüntetett árra vonatkozik és nem azonos a jól olvashatósággal. A perbeli esetekben nem merült fel az adójegy vonatkozásában a tisztán olvashatósággal összefüggésben probléma, az adójegyen a kiskereskedelmi ár tisztán látszott és olvasható volt. Az a jogszabályi előírás [az Ndtv. 5. § (5) bekezdéséből fakadóan], hogy a dohánytermékeket csak elkülönített helyen lehet forgalomba hozni, nem zárja el a dohányterméket vásárlót attól, hogy a termék áráról tájékozódjon, a vásárlás előtt tudatos, megfontolt döntésre jusson. Helytállóan utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a dohányterméket fogyasztó vásárló - mivel minden üzletben azonos áron juthat a termékhez - kellőképpen tisztában van a termék árával, nagyobb mértékben tájékozott az árakat illetően, mint egy átlagfogyasztó.
Az alperes által megkövetelt külön elhelyezett, figyelemfelhívó dohányáru árfeltüntetés nem áll összhangban sem az Fgytv., sem az R.a> rendelkezéseivel, de az irányelv hivatkozott rendelkezéseiből sem vezethető le. Sem a jogszabályok céljából, sem azok tételes normáiból nem juthat a jogalkalmazó ilyen következtetésre. Az adójegyen kívüli külön árfeltüntetés előírása indokolatlan, szükségtelen. Minden további árfeltüntetést megkívánó jogszabály-értelmezés megalapozatlan és indokolatlanul kiterjesztő.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg.
(Kúria Kfv. II. 37.707/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a dr. Káldor Attila Zsombor jogtanácsos által képviselt S. M. K. Kft. felperesnek a dr. Ádám Gabriella Katalin jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Kaposvári Törvényszék 2012. június 19. napján meghozott 6.K.20.235/2012/6. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 7. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Kaposvári Törvényszék 6.K.20.235/2012/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50 000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A le nem rótt 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2011. július 28-án helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperes két m-i élelmiszerüzletében. Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy a dohánytermékek esetében az eladási árról az értékesítés helyén nem volt kihelyezve tájékoztatás, a termék eladási ára csak az adójegyen volt feltüntetve. A dohánytermékek a pénztárak feletti tárolókban kerültek elhelyezésre, az árról a vásárló csak a pénztárostól tudott tájékozódni.Az elsőfokú hatóság a 2011. szeptember 23-án kelt határozatával a felperest 190 000 forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére és az árak tisztán, olvasható módon történő kiírására kötelezte. Álláspontja szerint a felperes a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat megsértette az eladási ár nem tisztán olvasható módon történő feltüntetésével, továbbá a vásárlók tájékoztatáshoz fűződő érdekét is sértette. Az eladási árról való tájékoztatásnak egyértelműnek, olvashatónak, könnyen beazonosíthatónak kell lennie.
A felperes fellebbezése folytán az alperes a 2011. december 5. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában hivatkozott a 98/6/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) preambulumából és első cikkéből levezethető jogalkotói szándékra, a jogszabály jogalkotói akarat szerinti értelmezésére, a vásárlók árról való korlátozott tájékozódási lehetőségére.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt vitatva a jogsértés elkövetését, a bírság arányosságát.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találva az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése vagylagos árkiírási módokat határoz meg. Az Fgytv. 14. § (1) bekezdése értelmében a fogyasztókat írásban kell tájékoztatni az eladási árról. Dohánytermék esetében a terméken elhelyezett adójegy tartalmazza a termék kiskereskedelmi árát, amely ártájékoztatás az R. 2. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő. Az Fgytv. 14. § (3) bekezdésében előírt tisztán olvashatósági követelmény a már feltüntetett ár vonatkozásában értelmezhető, arra vonatkozik, hogy az ár ne legyen félreolvasható. A csomagoláson feltüntetett ár ennek a követelménynek eleget tett. Az a körülmény, hogy a dohányterméket a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Ndtv.) 5. § (5) bekezdése szerint elkülönített helyen lehet forgalomba hozni, és a termék nem közvetlenül hozzáférhető a fogyasztó számára, nem jelenti azt, hogy a fogyasztó nem képes tájékozott döntés meghozatalára, az árfeltüntetés módja a tájékoztatáshoz fűződő érdekét sérti. A dohánytermék minden üzletben azonos áron hozható forgalomba, a dohányterméket fogyasztó vásárló a termék árát illetően nagyobb mértékben tájékozott, mint az átlagos fogyasztó. Az alperes téves jogértelmezéssel, a határozatban hivatkozott jogszabályokból le nem vezethető követelményt támasztott, ezért a határozata jogszabálysértő.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Fgytv. 14.§ (1) és (3) bekezdését, ellentétes az R. 1-2. §-aiból, az irányelv preambulumából levezethető jogértelmezéssel. Álláspontja szerint az olyan árfeltüntetés nem lehet megfelelő, amelyből az árat a fogyasztó előre nem, csak akkor ismeri meg, ha a terméket kézhez kapta. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) adójegyre vonatkozó előírásai és az Fgytv. szerinti tájékoztatási kötelezettség nem feleltethető meg egymásnak, a két jogszabály két eltérő személyi kört kötelez. A Jöt. előírásainak való megfelelés nem jelenti automatikusan az Fgytv. 14.§ (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést is.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. § (2) bekezdése és 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül.
A Kúria hangsúlyozza, hogy a dohányterméken az árfeltüntetés konkrét helye - a Jöt. 98. § (1) bekezdése kötelező előírása folytán - az adójegy. Az R. 2. § (1) bekezdése is az árfeltüntetési módokat vagylagosan határozza meg, nincs olyan előírása, amely egyidőben kétféle árfeltüntetést írna elő a dohánytermékekre nézve. Az Fgytv. 14. § (3) bekezdésében megfogalmazott követelmény - az ár egyértelmű, könnyen azonosítható és tisztán olvasható módon való feltüntetés-e - nem értelmezhető úgy, hogy ezzel a jogalkotó további árfeltüntetést követelt meg a dohánytermékek forgalmazása esetére. A tisztán olvashatóság a feltüntetett árra vonatkozik és nem azonos a jól olvashatósággal. A perbeli esetekben nem merült fel az adójegy vonatkozásában a tisztán olvashatósággal összefüggésben probléma, az adójegyen a kiskereskedelmi ár tisztán látszott és olvasható volt. Az a jogszabályi előírás (az Ndtv. 5. § (5) bekezdéséből fakadóan), hogy a dohánytermékeket csak elkülönített helyen lehet forgalomba hozni, nem zárja el a dohányterméket vásárlót attól, hogy a termék áráról tájékozódjon, a vásárlás előtt tudatos, megfontolt döntésre jusson. Helytállóan utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a dohányterméket fogyasztó vásárló - mivel minden üzletben azonos áron juthat a termékhez - kellőképpen tisztában van a termék árával, nagyobb mértékben tájékozott az árakat illetően, mint egy átlagfogyasztó.
Az alperes által megkövetelt külön elhelyezett, figyelemfelhívó dohányáru árfeltüntetés nem áll összhangban sem az Fgytv., sem az R.a> rendelkezéseivel, de az irányelv hivatkozott rendelkezéseiből sem vezethető le. Sem a jogszabályok céljából, sem azok tételes normáiból nem juthat a jogalkalmazó ilyen következtetésre. Az adójegyen kívüli külön árfeltüntetés előírása indokolatlan, szükségtelen. Minden további árfeltüntetést megkívánó jogszabály-értelmezés megalapozatlan és indokolatlanul kiterjesztő.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg.
A pervesztes alperes a Pp. 270. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó 78. § (1) bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.
Az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati illetéket 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a szerint az állam viseli.
Budapest, 2013. június 12.
Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró
(Kúria Kfv. II. 37.707/2012/5.)