adozona.hu
BH+ 2014.2.88
BH+ 2014.2.88
A szolgálati beosztásból történt felfüggesztés megszüntetése esetén a visszatartott illetmény kifizetése nem igényelhető, ha a felfüggesztés indokául szolgáló büntetőeljárás még nem zárult le [2001. évi XCV. tv. (Hjt.) 117. § (1)-(2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes jogelődjénél a Logisztikai Osztályon osztályvezető-helyettesként állt szolgálati viszonyban. A jogelőd parancsnoka 2009. április 4-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a katonai ügyészségnél hűtlen kezelés bűntette, illetve magánokirat-hamisítás vétségének gyanúja miatt. 2009. április 24-én a parancsnok határozatával a felperest szolgálati beosztásából másnapi hatállyal felfüggesztette a büntetőeljárás jog...
BH+ 2014.2.88 A szolgálati beosztásból történt felfüggesztés megszüntetése esetén a visszatartott illetmény kifizetése nem igényelhető, ha a felfüggesztés indokául szolgáló büntetőeljárás még nem zárult le [2001. évi XCV. tv. (Hjt.) 117. § (1)-(2) bek.].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes jogelődjénél a Logisztikai Osztályon osztályvezető-helyettesként állt szolgálati viszonyban. A jogelőd parancsnoka 2009. április 4-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a katonai ügyészségnél hűtlen kezelés bűntette, illetve magánokirat-hamisítás vétségének gyanúja miatt. 2009. április 24-én a parancsnok határozatával a felperest szolgálati beosztásából másnapi hatállyal felfüggesztette a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, figyelemmel arra, hogy vele szemben büntetőeljárást indítottak vesztegetés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.A felperes keresetében a szolgálati beosztásából történt felfüggesztés idejére visszatartott távolléti díj megfizetését kérte, valamint annak megállapítását, hogy vele szemben sérült az egyenlő bánásmód követelménye, továbbá személyiségi jogának sérelmére hivatkozva 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt illetményként 1 604 380 Ft-ot és kamatait, valamint nem vagyoni kártérítésként 500 000 Ft-ot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes szolgálati beosztásából történő felfüggesztésére többek között az ellene is indult büntetőeljárásra tekintettel a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. tv. (Hjt.) 168. §-a alapján került sor. A felperes nem vitatta a büntetőeljárás megindulásának tényét, így az alperes intézkedése a szolgálati beosztásból való felfüggesztés tárgyában jogszerű volt. Az illetmény visszatartása körében a munkaügyi bíróság azt vizsgálta, hogy a felperesnek a beosztásból való felfüggesztésére milyen bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt került sor. Megállapította, hogy a katonai ügyészség 2009. április 24-én a felperes beosztásából történő felfüggesztését vesztegetés bűntettének és magánokirat-hamisítás vétségének gyanúja miatt indítványozta. 2009. december 14-én az ügyészség a felfüggesztés megszüntetését kezdeményezte, mivel a felperessel szemben is, ugyanúgy ahogy B. Gy. és K. J. tekintetében, csak magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vádat. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperessel szemben a beosztásából való felfüggesztés a vesztegetés bűntettének gyanúja miatt történt, ezt támasztja alá az a körülmény, hogy B. Gy.-vel és K. J.-vel szemben felfüggesztésre nem került sor. Minthogy a felfüggesztésre okot adó bűncselekmény miatt a felperessel szemben vádemelésre nem került sor, ezért az alperes - az elsőfokú ítélet indokolása szerint - abban az esetben járt volna el jogszerűen, amennyiben az ügyészség tájékoztatását követően nemcsak a felperesnek a beosztásából való felfüggesztését szünteti meg, hanem a visszatartott illetményt is megfizeti a részére. A felek között a visszatartott illetmény összegszerűsége tekintetében nem volt vita, így a bíróság kötelezte az alperest az álláspontja szerint rendeltetésellenesen visszatartott illetmény és kamatai megfizetésére.
Az egyenlő bánásmód követelményének megtartása körében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes nem jelölt meg olyan tulajdonságot, amelyre tekintettel őt az alperes hátrányosan megkülönböztette. A nem vagyoni kár megfizetése körében értékelte azt a körülményt, hogy a felperes személyes adatok védelméhez való joga sérült, ezért kötelezte az alperest 500 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest 100 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást akként módosította, hogy a felperes a 2009. április 24-én kelt, a szolgálati beosztásából 2009. április 25-i hatállyal felfüggesztő határozatával szemben szolgálati panaszt, illetve kereseti kérelmet nem terjesztett elő, annak jogszerűségét nem vitatta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a 2009. április 24-én kelt, a szolgálati beosztásból felfüggesztő határozat ezért e peres eljárásnak nem volt tárgya. A felperest az alperes parancsnoka 2009. december 18-i hatállyal beosztásába visszahelyezte és teljes illetményének folyósítását rendelte el, de visszatartott illetményének kifizetését megtagadta. A per alapjául szolgáló szolgálati panaszt a felperes nem a felfüggesztése és az illetménye visszatartása okán nyújtotta be, hanem a "szolgálati beosztásból való felfüggesztés megszüntetéséről és beosztásába visszahelyezéséről" szóló 2009. december 21-én kelt határozattal összefüggésben, kérve a felfüggesztés idején visszatartott illetménye kifizetését. A HM Honvéd Vezérkar Főnöke 2010. február 10-én hozott határozatában a felfüggesztés idejére visszatartott illetmény kifizetése iránti kérelmet utasította el, a pertárgya ez a határozat volt.
Megállapította, hogy az alperes a Hjt. 117. § (1) és (2) bekezdését helyesen értelmezve jogszerűen döntött arról, hogy a visszatartott illetmény a felperes részére nem fizethető ki abban az időpontban, amikor a felfüggesztését megszüntette. A Hjt. 117. § (2) bekezdése alapján a visszatartott távolléti díjat kamataival utólag akkor kell kifizetni, ha a fegyelmi, vagy büntető eljárást a fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg. A felperes kérelme előterjesztése idején a büntetőeljárás még folyamatban volt, így az alperesnek nem volt jogszerű lehetősége arra, hogy a visszatartott illetmény kifizetéséről döntsön. Rögzítette továbbá, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a felperes megrovás büntetést kapott, ezért a Hjt. 117. § (2) bekezdésében megjelölt feltétel sem teljesült. A felperessel szemben vesztegetés és magánokirathamisítás vétsége miatt indítványozta az ügyészség a beosztásából való felfüggesztést, az adott esetben közömbös volt, hogy más szolgálati viszonyban állók esetében ilyen tartalmú indítványra, illetve beosztásukból való felfüggesztésükre miért nem került sor. Az alperes a jogszabályban foglaltak szerint járt el, amikor a visszatartott illetményt nem fizette ki.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Hjt. 117. § (2) bekezdésében írt anyagi jogszabálysértés miatt, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet "hatályban tartását". Arra hivatkozott, hogy felfüggesztésére nyilvánvalóan a vesztegetés bűntette miatti gyanú alapján került sor és e körben a katonai ügyészség a nyomozást megszüntette és ezért kezdeményezte a beosztásba való visszahelyezését. Ezzel a visszatartott távolléti díj folyósítása miatti akadály megszűnt, annak további visszatartása indokolatlanná vált. Álláspontja szerint a Hjt. 117. § (2) bekezdésében írt rendelkezés alkalmazása akkor lett volna jogszerű, ha a büntetőeljárás olyan eredménnyel zárult volna, hogy a szolgálati viszonya megszűnt, vagy megszüntetésre került volna.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős másodfokú ítéletet hatályában tartsa fenn. Vitatta azt a felperesi állítást, hogy szolgálati beosztásából való felfüggesztésére csak a vesztegetés bűntettének gyanúja miatt került sor. Azzal, hogy a felfüggesztés alapját képező egyik bűncselekmény miatt a büntetőeljárás még nem zárult le, nem lehetett rendelkezni a visszatartott illetmény utólagos kifizetéséről. Mivel a magánokirathamisítás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a felperes megrovásban részesült, nem is kerülhetett volna sor a visszatartott illetmény utólagos kifizetésére a Hjt. 117. § (2) bekezdése értelmében.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelmében azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Hjt. 117. § (1) és (2) bekezdését és kellő alap nélkül állapította meg azt, hogy az alperes jogszerűen járt el, amikor a beosztásból történő felfüggesztés megszűntét követően a visszatartott illetményét nem fizette ki.
A Hjt. perbeni időben hatályos 117. § (1) bekezdése szerint az állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes fogva tartásban (házi őrizetben) lévő, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkör gyakorló elöljáró visszatarthatja. A teljes illetményt vissza kell tartani a közügyektől eltiltást, a szolgálati viszony megszüntetését, vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig. Az állomány jogellenesen távollévő, vagy eltűnt tagja - a távolét időtartamára - illetményre nem jogosult. A (2) bekezdés rendelkezése szerint az (1) bekezdés alapján visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárást a fegyelmi, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg.
Az alperes a katonai ügyészség kezdeményezése alapján a felperessel szemben hűtlen kezelés bűntette és magánokirathamisítás vétsége miatt tett feljelentés miatt függesztette fel a felperest szolgálati beosztásából és rendelkezett illetménye visszatartásáról. Megállapítható tehát, hogy a gyanúsítást, illetve a felfüggesztést két bűncselekmény gyanúja alapozta meg.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Hjt. 117. § (2) bekezdése szerint a visszatartott illetmény nem volt kifizethető abban az időpontban, amikor a felfüggesztés megszüntetésre került, hiszen a kifizetés feltételét nem ehhez, hanem a fegyelmi, vagy büntetőeljárás lezárultához és a felelősség nemleges megállapításához köti a jogszabály. A beosztásból történő felfüggesztés megszüntetésekor a büntetőeljárás még nem zárult le, ezért az alperes eljárása nem volt jogellenes, amikor nem rendelkezett a visszatartott illetmény utólagos kifizetéséről a Hjt. 117. § (2) bekezdése értelmében.
Helytállóan hivatkozott az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében arra, hogy a kifizetés elmaradása szempontjából nem annak volt jelentősége, hogy a felfüggesztés alapját képező bűncselekmények tárgyi súlya milyen volt és az milyen mértékben képezhette a felfüggesztés alapját.
Ennek megfelelően helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Hjt. 117. § (1) bekezdésében foglaltak szerint járt el az alperes az illetmény visszatartása során, és nem sértett jogszabályt azzal, hogy a beosztásból történő felfüggesztés megszüntetésekor a visszatartott illetmény kifizetéséről a törvényben foglalt feltételek hiányában nem rendelkezett.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.374/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a dr. Maráth Csaba ügyvéd által képviselt K. G. felperesnek a dr. Nyiri Klára főhadnagy által képviselt Magyar Honvédség E. Központ alperes ellen elmaradt illetmény és kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 24.M.1082/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.638.552/2012/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.638.552/2012/3. számú ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
I n d o k o l á s:
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes jogelődjénél a Logisztikai Osztályon osztályvezető-helyettesként állt szolgálati viszonyban. A jogelőd parancsnoka 2009. április 4-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a katonai ügyészségnél hűtlen kezelés bűntette, illetve magánokirat-hamisítás vétéségének gyanúja miatt. 2009. április 24-én a parancsnok határozatával a felperest szolgálati beosztásából másnapi hatállyal felmentette a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, figyelemmel arra, hogy vele szemben büntetőeljárást indítottak vesztegetés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A felperes szolgálati panaszt nyújtott be a határozattal szemben, amelyet a Honvéd Vezérkar Főnöke elutasított és amely ellen a felperes keresetet terjesztett elő a bíróságnál.
A felperes a szolgálati beosztásából történt felfüggesztés idejére visszatartott távolléti díj megfizetését kérte, valamint annak megállapítását, hogy vele szemben sérült az egyenlő bánásmód követelménye, továbbá személyiségi jogának sérelmére hivatkozva 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 24.M.1082/2010/36. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt illetményként 1 604 380 Ft-ot és kamatait, valamint nem vagyoni kártérítésként 500 000 Ft-ot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes szolgálati beosztásából történő felfüggesztésére többek között az ellene is indult büntetőeljárásra tekintettel a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. tv. (Hjt.) 168. §-a alapján került sor. A felperes nem vitatta a büntetőeljárás megindulásának tényét, így az alperes intézkedése a szolgálati beosztásból való felfüggesztés tárgyában jogszerű volt. Az illetmény visszatartása körében a munkaügyi bíróság azt vizsgálta, hogy a felperesnek a beosztásból való felfüggesztésére milyen bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt került sor. Megállapította, hogy a katonai ügyészség 2009. április 24-én a felperes beosztásából történő felfüggesztését vesztegetés bűntettének és magánokirat-hamisítás vétségének gyanúja miatt indítványozta. 2009. december 14-én az ügyészség a felfüggesztés megszüntetését kezdeményezte, mivel a felperessel szemben is - ugyanúgy ahogy B. Gy. és K. J. tekintetében - csak magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vádat. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperessel szemben a beosztásából való felfüggesztés a vesztegetés bűntettének gyanúja miatt történt, ezt támasztja alá az a körülmény, hogy B. Gy.-vel és K. J.-vel szemben felfüggesztésre nem került sor. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, amikor a felperessel szemben a beosztásából való felfüggesztésre okot adó körülmény gyanúja miatti nyomozást megszüntették, részére a visszatartott illetményt ki kellett volna fizetni. Minthogy a felfüggesztésre okot adó bűncselekmény miatt a felperessel szemben vádemelésre nem került sor, ezért az alperes az elsőfokú ítélet indokolása szerint abban az esetben járt volna el rendeltetésszerűen, amennyiben az ügyészség tájékoztatását követően nemcsak a felperesnek a beosztásából való felfüggesztését szünteti meg, hanem a visszatartott illetményt is megfizeti a részére. A felek között a visszatartott illetmény összegszerűsége tekintetében nem volt vita, így a bíróság kötelezte az alperest az álláspontja szerint rendeltetésellenesen visszatartott illetmény és kamatai megfizetésére.
Az egyenlő bánásmód követelményének megtartása körében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes nem jelölt meg olyan tulajdonságot, amelyre tekintettel őt az alperes hátrányosan megkülönböztette. A nem vagyoni kár megfizetése körében értékelte azt a körülményt, hogy a felperes személyes adatok védelméhez való joga sérült, ezért kötelezte az alperest 500 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 51.Mf.635.552/2012/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest 100 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást akként módosította, hogy a felperes a 2009. április 24-én kelt, a szolgálati beosztásából 2009. április 25-i hatállyal felfüggesztő határozatával szemben szolgálati panaszt, illetve kereseti kérelmet nem terjesztett elő, annak jogszerűségét nem vitatta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a 2009. április 24-én kelt, a szolgálati beosztásból felfüggesztő határozat ezért e peres eljárásnak nem volt tárgya. A felperest az alperes parancsnoka 2009. december 18-i hatállyal beosztásába visszahelyezte és teljes illetményének folyósítását rendelte el, de visszatartott illetményének kifizetését megtagadta. A per alapjául szolgáló szolgálati panaszt a felperes nem a felfüggesztése és az illetménye visszatartása okán nyújtotta be, hanem a "szolgálati beosztásból való felfüggesztés megszüntetéséről és beosztásába visszahelyezéséről" szóló 2009. december 21-én kelt határozatával összefüggésben, kérve a felfüggesztés idején visszatartott illetménye kifizetését. A HM Honvéd Vezérkar Főnöke 2010. február 10-én hozott határozatában a felfüggesztés idejére visszatartott illetmény kifizetése iránti kérelmet utasította el, a pertárgya ez a határozat volt.
Megállapította, hogy az alperes a Hjt. 117. § (1) és (2) bekezdését helyesen értelmezve jogszerűen döntött arról, hogy a visszatartott illetmény a felperes részére nem fizethető ki abban az időpontban, amikor a felfüggesztését az alperes megszüntette. A Hjt. 117. § (2) bekezdése alapján a visszatartott távolléti díjat kamataival utólag akkor kell kifizetni, ha a fegyelmi, vagy büntető eljárást a fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg. A felperes kérelme előterjesztése idején a büntetőeljárás még folyamatban volt, így az alperesnek nem volt jogszerű lehetősége arra, hogy a visszatartott illetmény kifizetéséről döntsön. Rögzítette továbbá, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a felperes megrovás büntetést kapott, ezért a Hjt. 117. § (2) bekezdésében megjelölt feltétel sem teljesült. Rögzítette, hogy a felperessel szemben vesztegetés és magánokirathamisítás vétsége miatt indítványozta az ügyészség a beosztásából való felfüggesztést és az adott esetben közömbös volt, hogy más szolgálati viszonyban állók esetében ilyen tartalmú indítványra, illetve beosztásukból való felfüggesztésükre miért nem került sor. Az alperes a jogszabályban foglaltak szerint járt el, s az a körülmény, hogy a visszatartott illetményt nem fizette ki, nem rendeltetésellenes joggyakorlás.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Hjt. 117. § (2) bekezdésében írt anyagi jogszabálysértés miatt, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet "hatályban tartását". Arra hivatkozott, hogy felfüggesztésére nyilvánvalóan a vesztegetés bűntette miatti gyanú alapján került sor és e körben a katonai ügyészség a nyomozást megszüntette és ezért kezdeményezte a beosztásba való visszahelyezését. Ezzel a visszatartott távolléti díj folyósítása miatti akadály is megszűnt, annak további visszatartása indokolatlanná vált.
Az első fokon eljárt munkaügyi bíróság a Hjt. 5. §-ában írt rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is szem előtt tartva járt el, amikor a visszatartott illetmény megfizetésére kötelezte az alperest arra figyelemmel, hogy annak a bűncselekménynek a vonatkozásában, amely miatt a szolgálati viszonyának felfüggesztésére és illetményének visszatartására sor került, a nyomozóhatóság megszüntette a büntetőeljárást.
Álláspontja szerint a Hjt. 117. § (2) bekezdésében írt rendelkezés alkalmazása akkor lett volna jogszerű, ha a büntetőeljárás olyan eredménnyel zárult volna, hogy a szolgálati viszonya megszűnt, vagy megszüntetésre került volna.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, mint alaptalant "utasítsa el" és a jogerős másodfokú ítéletet hatályában tartsa fenn. Vitatta azt a felperesi állítást, hogy szolgálati beosztásából való felfüggesztésére csak a vesztegetés bűntettének gyanúja miatt került sor, hiszen a határozat indokolásából kitűnik, hogy emellett a magánokirathamisítás vétsége is szerepel a felfüggesztés alapját képező cselekmények között. Azzal, hogy a felfüggesztés alapját képező egyik bűncselekmény miatt a büntetőeljárás még nem zárult le, nem lehetett rendelkezni a visszatartott illetmény utólagos kifizetéséről. Mivel a magánokirathamisítás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a felperes megrovásban részesült, nem is kerülhetett volna sor a visszatartott illetmény utólagos kifizetésére a Hjt. 117. § (2) bekezdése értelmében.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelmében azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Hjt. 117. § (1) és (2) bekezdését és kellő alap nélkül állapította meg azt, hogy az alperes jogszerűen járt el, amikor a beosztásból történő felfüggesztés megszűntét követően a visszatartott illetményét nem fizette ki.
A Hjt. perbeni időben hatályos 117. § (1) bekezdése szerint az állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes fogva tartásban (házi őrizetben) lévő, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkör gyakorló elöljáró visszatarthatja. A teljes illetményt vissza kell tartani a közügyektől eltiltást, a szolgálati viszony megszüntetését, vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig. Az állomány jogellenesen távollévő, vagy eltűnt tagja - a távolét időtartamára - illetményre nem jogosult. A (2) bekezdés rendelkezése szerint az (1) bekezdés alapján visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárást a fegyelmi, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg.
Az alperes a katonai ügyészség kezdeményezése alapján a felperessel szemben hűtlen kezelés bűntette és magánokirathamisítás vétsége miatt tett feljelentés miatt függesztette fel szolgálati beosztásából és rendelkezett illetménye visszatartásáról. Megállapítható tehát, hogy a gyanúsítást, illetve a felfüggesztést két bűncselekmény gyanúja alapozta meg.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Hjt. 117.§ (2) bekezdése szerint a visszatartott illetmény nem volt kifizethető abban az időpontban, amikor a felfüggesztés megszüntetésre került, hiszen a kifizetés feltételét nem ehhez, hanem a fegyelmi, vagy büntetőeljárás lezárultához és a felelősség megállapításához köti a jogszabály. A beosztásból történő felfüggesztés megszüntetésekor a büntetőeljárás még nem zárult le, ezért az alperes eljárása nem volt jogellenes, amikor nem rendelkezett a visszatartott illetmény utólagos kifizetéséről a Hjt. 117. § (2) bekezdése értelmében.
Helytállóan hivatkozott az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében arra, hogy a kifizetés elmaradása szempontjából nem annak volt jelentősége, hogy a felfüggesztés alapját képező bűncselekmények tárgyi súlya milyen volt és az milyen mértékben képezhette a felfüggesztés alapját.
Ennek megfelelően helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Hjt. 117. § (1) bekezdésében foglaltak szerint járt el az alperes az illetmény visszatartása során és nem tekinthető rendeltetésellenes joggyakorlásnak, hogy a beosztásból történő felfüggesztés megszüntetésekor a visszatartott illetmény kifizetéséről a törvényben foglalt feltételek hiányában nem rendelkezett.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A pervesztes felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2013. november 20.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Bicskei Ildikó s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.374/2013.)