adozona.hu
BH+ 2014.2.86
BH+ 2014.2.86
A fegyelmi eljárás során az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabályszegés hiányában a fegyelmi határozat eljárási okból való hatályon kívül helyezése jogszabálysértően történt [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 50. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2008. február 1-jétől 2009. december 4-ig szóló határozott idejű kinevezés alapján tanulmányi előadó munkakörben tevékenykedett az alperesi egyetemnél, egyben hallgatói jogviszonyban is állt az egyetemmel. Munkaköri feladata a hallgatók - egyben saját maga - ügyeinek intézése, a tanulmányi adatok nyilvántartása és kezelése volt a számítógépes hallgatói nyilvántartásban.
A G. Kar dékánjának tájékoztatása alapján a munkáltató...
BH+ 2014.2.86 A fegyelmi eljárás során az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabályszegés hiányában a fegyelmi határozat eljárási okból való hatályon kívül helyezése jogszabálysértően történt [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 50. § (3) bek.].
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2008. február 1-jétől 2009. december 4-ig szóló határozott idejű kinevezés alapján tanulmányi előadó munkakörben tevékenykedett az alperesi egyetemnél, egyben hallgatói jogviszonyban is állt az egyetemmel. Munkaköri feladata a hallgatók - egyben saját maga - ügyeinek intézése, a tanulmányi adatok nyilvántartása és kezelése volt a számítógépes hallgatói nyilvántartásban.A G. Kar dékánjának tájékoztatása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására jutott, hogy a felperes saját és más hallgatók vonatkozásában valótlanul olyan érdemjegyeket rögzített, amelyek alapjául nem szolgáltak kreditátviteli kérelmek és engedélyek. Ezen túl a vizsgaidőszak csak 2008. december hónapban kezdődött, de a felperes jeles érdemjegyei már 2008. november 25-én bejegyzésre kerültek. Ezen gyanú alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2009. március 10-én fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, a vizsgálat lefolytatására vizsgálóbiztost jelölt ki, s egyben tájékoztatta a fegyelmi eljárás megindításáról a felperest, aki 2009. február 6-tól táppénzes állományban volt.
A vizsgálóbiztos 2009. március 23-i keltezésű levelében értesítette a felperest a 2009. április 1-jén tartandó személyes meghallgatásról, amely levelet a felperes nem vette át. Mivel a kitűzött időpontban sem a felperes, sem képviseletében más személy nem jelent meg, megküldte a felperes részére a fegyelmi vizsgálat során addig keletkezett jegyzőkönyvet és okiratokat, és felhívta, hogy 8 napon belül tegyen arra érdemi észrevételeket és terjessze elő védekezését. A vizsgálóbiztos 2009. április 21-ével lezárta a vizsgálatot és elkészítette a jelentését.
A fegyelmi tanács elnöke 2009. április 28-án értesítette a felperest a 2009. május 5-én megtartandó fegyelmi tárgyalásról, aki ezen nem jelent meg. A tárgyalás megtartásra került, azonban azt elhalasztották, mivel a fegyelmi tanács úgy döntött, hogy 2009. június 4-én 14.00 órakor hoz határozatot az ügyben. Az e tájékoztatást is tartalmazó jegyzőkönyvet a felperes 2009. május 15-én vette át. A felperes a 2009. június 4-én folytatódó fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg. A fegyelmi tanács a tárgyaláson érdemi határozatot hozott, amelyet a felperes számára 2009. június 22-én kézbesítették.
A fegyelmi tanács határozatában elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta a felperest. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes tanulmányi előadóként hat hallgatóra vonatkozóan jogtalan vizsgajegyeket jegyzett be. A NEPTUN rendszerben rögzített jegyek (köztük a sajátja is) nem voltak összhangban az indexbe bejegyzett jegyekkel. Három hallgató (köztük a felperes) kreditátviteli kérelmei nem kerültek elő, amelyek tekintetében a felperes, mint tanulmányi előadó felelőssége egyértelműen megállapítható volt. A felperes pozíciójával visszaélve saját maga számára jogosulatlan előnyöket szerzett. Anélkül, hogy a felperes kreditátviteli kérelemmel és engedéllyel rendelkezett volna, több esetben a 2008/2009-es tanév első felében jogosulatlanul írt be a NEPTUN rendszerbe jeles és jó osztályzatokat, és többszöri felszólítás ellenére sem a kreditátviteli kérelmeket, sem saját indexét nem mutatta be. A határozat felsorolta azokat a bizonyítékokat, amelyeket a tényállás megállapításakor figyelembe vett.
A felperes keresetet terjesztett elő, melyben a Kjt. fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályainak megsértésére hivatkozva kérte a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését. Kifogásolta, hogy bár a munkáltató tudomással bírt arról, hogy folyamatosan betegállományban volt, mégsem függesztette fel a fegyelmi vizsgálatot, a május 5-i tárgyalási jegyzőkönyv nem tartalmazta azt a tényt, hogy a tárgyalásról nem értesítették őt szabályszerűen, és abban nem szerepelt a 2009. április 28-án kelt beadványában előadott bizonyítási indítványa, s az a 2009. június 4-i tárgyaláson sem került ismertetésre. Kifogásolta a fegyelmi eljárásban részt vett jegyzőkönyvvezető személyét.
A felperes az elsőfokú eljárás során akként nyilatkozott, hogy a fegyelmi határozatot érdemben nem támadja, kizárólag a keresetlevelében felsorolt eljárási és formai hibák miatt kérte a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és a fegyelmi határozat indokainak valóságára és okszerűségére vonatkozó részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, s vitatta azt, hogy a fegyelmi eljárás szabályait megsértette.
A munkaügyi bíróság ítéletében 72 090 Ft szabadságmegváltás és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy a folyamatos betegségére figyelemmel a folyamatban lévő fegyelmi eljárást fel kellett volna függeszteni, mivel ez csak lehetőség a törvény rendelkezése szerint. A vizsgálóbiztos jogszerűen járt el, amikor a védekezése előterjesztésére hívta fel a felperest és minden addig keletkezett okirati bizonyítékot is megküldött a számára. A 2009. május 5-i tárgyalási időköz betartása vonatkozásában megállapította, hogy az arról szóló idézést az alperes 2009. április 29-én adta postára, a tárgyalás megtartásáig több, mint három munkanap telt el, így annak be nem tartása sem eredményezte volna a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését, különös figyelemmel arra, hogy az ügyben további tárgyalás tartására került sor. A tárgyalási jegyzőkönyv hiányosságai tekintetében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes érdemi észrevétele 2009. május 4-én érkezett az egyetem postázójába, így azt a május 4-i tárgyaláson nem ismertethették, ezt azonban pótolták a 2009. június 4-i tárgyaláson, amikor a fegyelmi bizottság elnöke ismertette a felperestől 2009. május 7-én elektronikus formában érkezett levelet, amely érdemi védekezést tartalmazott. A bíróság nem találta megalapozottnak a felperes elfogultsági kifogását a jegyzőkönyvvezető személye iránt. Megállapította, hogy a fegyelmi eljárás érdemére kiható eljárási jogsértés nem történt.
A bíróság megalapozottnak tartotta a felperes szabadságmegváltás iránti igényét.
A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes 2009. június 4-én kelt fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte, s az összegszerű elbírálásra az iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette.
Az így pontosított tényállás alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésének mellőzésével az alperes nem követett el eljárási szabályszegést, hiszen a vizsgálóbiztos felhívására megküldött okiratok alapján a felperesnek módjában állt a védekezését írásban előterjeszteni és azt meg is tette. Megállapította továbbá, hogy a 2009. május 5-i fegyelmi tárgyalással összefüggésben az előírt tárgyalási időköz nem került megtartásra, így a tárgyalás nem lett volna megtartható. A fegyelmi tanács e tárgyaláson nem hozott határozatot, új tárgyalást tűzött ki és erre szabályszerűen megidézte a felperest. Az újabb tárgyalás jegyzőkönyvéből nem tűnt ki, hogy a postai úton alpereshez eljuttatott írásos védekező iratot és mellékleteit a fegyelmi bizottság megismerte-e, mivel csak a 2009. május 7-én a felperes által elküldött elektronikus levél egyes részleteinek ismertetését rögzítette a jegyzőkönyv. Az e-mail nem került csatolásra a peres iratok közé, az alperesi képviselő pedig csupán állította a másodfokú tárgyaláson, de nem bizonyította, hogy az e-mail és a postán megküldött felperesi védekező irat tartalmilag azonos és azokat a fegyelmi bizottság a határozata meghozatala során figyelembe vette. Megállapítása szerint ennek ellenkezőjét bizonyítja a fegyelmi határozat, melynek indokolásában az szerepel, hogy a felperes érdemi védekezést nem terjesztett elő. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az a tény, hogy a fegyelmi tanács határozata meghozatalakor a felperes által előterjesztett védekezést figyelmen kívül hagyta, az abban foglaltakat nem értékelte, olyan súlyos eljárási szabálysértésnek minősül, ami önmagában megalapozza a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős határozatot helyezze hatályon kívül és a munkaügyi bíróság határozatát hagyja helyben. Álláspontja szerint az alperes nem sértette meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (Kjt.) 50. § (3) bekezdését, mivel miután észlelte, hogy az eljárás alá vont közalkalmazott a 2009. május 5. napján tartott fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, új határidő tűzése mellett a közalkalmazott részére a tárgyaláson készült jegyzőkönyvet megküldte, biztosítva ezzel is a közalkalmazott nyilatkozattételhez való jogát, illetve a Kjt. 50. § (3) bekezdésének megtartását. Az újabb tárgyalásra a felperes idézése szabályszerű volt, s az ezen készült jegyzőkönyv tartalmazza, hogy az eljárás alá vont közalkalmazott terjesztett elő írásbeli védekezést, azonban azok tartalma - mind a postai úton küldött, mind az elektronikus úton küldött - valójában nem tartalmaz érdemi (az üggyel összefüggő) védekezést. A közalkalmazott olyan tényekre hivatkozott, amelyek az üggyel nem hozhatók összefüggésbe, nyilatkozata azonban nem tért ki arra, hogy milyen megfontolásból rögzített jogosulatlanul jegyeket a NEPTUN rendszerben. A közalkalmazott nyilatkozatát így a fegyelmi tanács nem tudta érdemi nyilatkozatnak tekinteni.
A tárgyalási időköz megtartása tekintetében előadta, hogy a felperes részére 2009. május 5-én tartandó tárgyalásra szóló idézést gyorspostai szolgáltatás igénybevétellel küldték meg, amely célja az azonnali, még aznapi kézbesítés lett volna. A felperes az egyetem által küldött iratokat nem gyorspostai küldeményként, hanem mint postán maradó küldeményt vette át 2009. május 11-én. A felperesnek lehetősége lett volna a megismételt tárgyaláson az üggyel releváns tényekre összefüggő nyilatkozatot tenni és védekezését előterjeszteni, ezzel azonban nem élt, a három napos idézési időköz megsértése önmagában pedig nem ad alapot a bírói gyakorlat szerint a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet "helybenhagyását" kérte. Álláspontja szerint a fegyelmi határozatból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes érdemi védekezését a fegyelmi határozat meghozatala során nem vették figyelembe, s megsértették a tárgyalási időköz megtartására vonatkozó törvényi rendelkezést is.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy nem sértette meg a Kjt. 50. § (3) bekezdését, mely szerint ha valamelyik fél, vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és képviselőjét szabályszerűen értesítették. Megállapítható, hogy mivel a felperes idézése a 2009. május 5-i fegyelmi tárgyalásra nem volt szabályszerű, a fegyelmi tanács nem hozott határozatot az ügyben, hanem a tárgyalást új határnap tűzésével elhalasztotta és erről a jegyzőkönyv megküldése mellett értesítette a felperest. Önmagában az a körülmény, hogy az idézés szabályszerűsége vonatkozásában a jegyzőkönyv nem tartalmaz rendelkezést, nem teszi jogellenessé az intézkedést.
Ugyancsak helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy az egységes bírói gyakorlat szerint a 3 napos idézési időköz megsértése önmagában nem ad alapot a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére. (BH 285.2002.)
Nem találta megalapozottnak a Kúria a másodfokú bíróság azon megállapítását, miszerint a fegyelmi tanács határozata meghozatala során nem vette figyelembe a felperes érdemi védekezését és ez olyan súlyos, az ügy érdemét érintő szabályszegésnek minősül, amely a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését eredményezi. A 2009. június 4-i fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a fegyelmi tanács elnöke tájékoztatta a fegyelmi tanácsot arról, hogy 2009. május 7-én elektronikus formában levél érkezett hozzá a felperestől, melynek az ügyhöz tartozó részleteit ismertette. A vizsgálóbiztos szintén tájékoztatta a fegyelmi tanács tagjait arról, hogy a felperes 2009. április 28-án feladott egy levelet, amely csak május 7-én került felbontásra, így az előző fegyelmi tárgyaláson nem állt rendelkezésre. Mindezekből megállapítható, hogy a 2009. június 4-i fegyelmi tárgyaláson tájékoztatták a fegyelmi tanács tagjait arról, hogy a felperes írásbeli védekezést terjesztett elő.
Nem megalapozott a másodfokú bíróság azon megállapítása sem, hogy az alperes nem tudta igazolni azt a tényt, hogy az e-mailen és a postán megküldött felperesi védekező irat tartalmilag azonos. A per iratanyagához 3/A/24. szám alatt került csatolásra a felperes által postán megküldött levél, míg a 2009. június 4-i fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyv az e-mail tartalma vonatkozásában tartalmaz megállapításokat, illetve idézetet is. Megállapítható, hogy a jegyzőkönyv 2. oldal 2. bekezdésében tett idézet, amely az e-mail-levélből származik, szó szerint megegyezik a felperes postára adott védekező levele 2. oldala 4. bekezdésével. Mindezekből alappal lehet arra következtetni, hogy a két irat tartalma megegyezett és a fegyelmi tanács döntéshozatala előtt megismerte azokat az érveket, amelyeket a felperes előterjesztett.
Helytállóan utalt arra a felülvizsgálati kérelem, hogy e védekezés valójában az ügy érdemével nem függött össze, ezért nem befolyásolta a fegyelmi tanács döntését.
Megállapítható továbbá, hogy amennyiben a felperes úgy ítélte meg, hogy védekezését a fegyelmi határozat meghozatalakor kellő súllyal nem értékelték, úgy az ezt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat a bírósági eljárás során előterjeszthette volna. Ezzel a lehetőséggel a felperes nem élt, és nem kérte a fegyelmi határozat érdemi felülvizsgálatát.
Helytállóan hivatkozott az alperes arra is, hogy a fegyelmi határozat azon megállapítása, hogy a felperes érdemi védekezést nem terjesztett elő arra vonatkozott, hogy a felperes nyilatkozata nem tartalmazott az üggyel összefüggő védekezést.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a fegyelmi eljárás során az alperes nem követett el olyan eljárási szabályszegést, ami a fegyelmi ügy érdemi elbírálására kihatott volna, ezért kellő alap nélkül döntött a másodfokú bíróság a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezéséről.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét - az alperest szabadságmegváltásra és kamatai megfizetésére kötelező rendelkezéseket nem érintve - helybenhagyta.
Kúria Mfv. II. 10.767/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria dr. Baráth Attila János ügyvéd által képviselt Cs. K. felperesnek a dr. Petrik Ferenc ügyvéd által képviselt B.-i Egyetem alperes ellen fegyelmi határozat jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 7.M.3186/2009. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.636.944/2011/3. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2013. november 6-án megtartott tárgyaláson meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.636.944/2011/3. számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 7.M.3186/2009/40. számú ítéletét - az alperest szabadságmegváltásra és kamatai megfizetésére kötelező rendelkezéseket nem érintve - helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 Ft (Ötvenezer forint) és 13 500 Ft (Tizenháromezer-ötszáz forint) áfa másodfokú perköltséget, valamint 20 000 Ft (Húszezer forint) és 5 400 Ft (Ötezer-négyszáz forint) felülvizsgálati eljárási költséget.
A másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
I n d o k o l á s:
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2008. február 1-jétől 2009. december 4-ig szóló határozott idejű kinevezés alapján előbb kollégium igazgató, majd tanulmányi előadó munkakörben tevékenykedett az alperesnél, egyben hallgatói jogviszonyban is állt az egyetemmel. Munkaköri feladata a hallgatók - egyben saját maga - ügyeinek intézése, a tanulmányi adatok nyilvántartása és kezelése volt a számítógépes hallgatói nyilvántartásban.
A G. Kar dékánjának tájékoztatása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására jutott, hogy a felperes saját és más hallgatók vonatkozásában valótlanul olyan érdemjegyeket rögzített, amelyek alapjául nem szolgáltak kreditátviteli kérelmek és engedélyek. Ezen túl a vizsgaidőszak csak 2008. december hónapban kezdődött, de a felperes jeles érdemjegyei már 2008. november 25-én bejegyzésre kerültek. Ezen gyanú alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2009. március 10-én fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, a vizsgálat lefolytatására vizsgálóbiztost jelölt ki, s egyben tájékoztatta a fegyelmi eljárás megindításáról a felperest, aki 2009. február 6-tól már táppénzes állományban volt.
A vizsgálóbiztos 2009. március 23-i keltezésű levelében értesítette a felperest a 2009. április 1-jén tartandó személyes meghallgatásról, amely levelet a felperes nem vette át. Mivel a kitűzött időpontban sem a felperes, sem képviseletében más személy nem jelent meg, megküldte a felperes részére a fegyelmi vizsgálat során addig keletkezett jegyzőkönyvet és okiratokat és felhívta, hogy 8 napon belül tegyen arra érdemi észrevételeket és terjessze elő védekezését. E felhívást a felperes 2009. április 20-án vette át. A vizsgálóbiztos 2009. április 21-ével lezárta a vizsgálatot és elkészítette a jelentését.
A fegyelmi tanács elnöke 2009. április 28-án értesítette a felperest a 2009. május 5-én megtartandó fegyelmi tárgyalásról, aki ezen nem jelent meg. A tárgyalás megtartásra került, azonban azt elhalasztották, mivel a fegyelmi tanács úgy döntött, hogy 2009. június 4-én 14.00 órakor hoz határozatot az ügyben. Az e tájékoztatást is tartalmazó jegyzőkönyvet a felperes 2009. május 15-én vette át. A felperes a 2009. június 4-én folytatódó fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg. A fegyelmi tanács a tárgyaláson érdemi határozatot hozott, amelyet a felperes számára 2009. június 22-én kézbesítették.
A fegyelmi tanács határozatában elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta a felperest. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes tanulmányi előadóként hat hallgatóra vonatkozóan jogtalan vizsgajegyeket jegyzett be. A NEPTUN rendszerben rögzített jegyek (köztük a sajátja is) nem voltak összhangban az indexbe bejegyzett jegyekkel. Három hallgató (köztük a felperes) kreditátviteli kérelmei nem kerültek elő, amelyek tekintetében a felperes, mint tanulmányi előadó felelőssége egyértelműen megállapítható volt. A felperes pozíciójával visszaélve saját maga számára jogosulatlan előnyöket szerzett. Az indokolás szerint anélkül, hogy a felperes kreditátviteli kérelemmel és engedéllyel rendelkezett volna, több esetben a 2008/2009-es tanév első felében jogosulatlanul írt be a NEPTUN rendszerbe jeles és jó osztályzatokat és ezek cáfolatára többszöri felszólítás ellenére sem a kreditátviteli kérelmeket, sem saját indexét nem mutatta be. A határozat felsorolta azokat a bizonyítékokat, amelyeket a tényállás megállapításakor figyelembe vett.
A felperes a határozatot sérelmezve keresetet terjesztett elő, melyben a Kjt. fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályainak megsértésére hivatkozva kérte a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését. Kifogásolta, hogy bár a munkáltató tudomással bírt arról, hogy folyamatosan betegállományban volt, a tartós akadályoztatására figyelemmel mégsem függesztette fel a fegyelmi vizsgálatot, a május 5-i tárgyalási jegyzőkönyv nem tartalmazta azt a tényt, hogy a tárgyalásról nem értesítették őt szabályszerűen és abban nem szerepelt a 2009. április 28-án kelt beadványában szereplő bizonyítási indítványa, s az a 2009. június 4-i tárgyaláson sem került ismertetésre. Hivatkozott továbbá arra, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvekben az ellenérdekű felek magánvéleményét tükröző elemek kerültek túlsúlyba és olyan tények szerepeltek tévesen, amelyekről a fegyelmi bizottságnak tudomása kellett, hogy legyen. Kifogásolta a fegyelmi eljárásban részt vett jegyzőkönyvvezető személyét, illetve azt, hogy a számára küldött iratokon nem volt körbélyegző és iktatószám, így azok nem minősülhettek hivatalos iratnak.
A felperes az elsőfokú eljárás során vitatta a terhére rótt cselekmények elkövetését, azonban az eljárás során akként nyilatkozott, hogy a fegyelmi határozatot érdemben nem támadja, kizárólag a keresetlevelében felsorolt eljárási és formai hibák miatt kérte a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és a fegyelmi határozat indokainak valóságára és okszerűségére vonatkozó részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, s vitatta azt, hogy a fegyelmi eljárás szabályait megsértette.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 7.M.3186/2009/40. számú ítéletében 72 090 Ft szabadságmegváltás és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy a folyamatos betegségére figyelemmel a folyamatban lévő fegyelmi eljárást fel kellett volna függeszteni, mivel ez csak lehetőség a törvény rendelkezése szerint. A vizsgálóbiztos jogszerűen járt el, amikor a védekezése előterjesztésére hívta fel a felperest és minden addig keletkezett okirati bizonyítékot is megküldött a számára. A 2009. május 5-i tárgyalási időköz betartása vonatkozásában megállapította, hogy az arról szóló idézést az alperes 2009. április 29-én adta postára, a tárgyalás megtartásáig több, mint három munkanap telt el, így annak be nem tartása sem eredményezte volna a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését, különös figyelemmel arra, hogy az ügyben további tárgyalás tartására került sor. A tárgyalási jegyzőkönyv hiányosságai tekintetében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes érdemi észrevétele 2009. május 4-én érkezett az egyetem postázójába, így azt a május 4-i tárgyaláson nem ismertethették, ezt azonban pótolták a 2009. június 4-i tárgyaláson, amikor a fegyelmi bizottság elnöke ismertette a felperestől 2009. május 7-én elektronikus formában érkezett levelet, amely érdemi védekezést tartalmazott. A bíróság nem találta megalapozottnak a felperes elfogultsági kifogását a jegyzőkönyvvezető személye iránt, az eljárás szabálytalanságára vonatkozó további felperesi előadások jogszerűségét pedig jogszabályi hivatkozások nélkül nem tudta vizsgálni. Megállapította, hogy a fegyelmi eljárás érdemére kiható eljárási jogsértés nem történt, annak tartalmát pedig érdemben nem vitatta.
A bíróság megalapozottnak tartotta a felperes szabadságmegváltás iránti igényét.
A fegyelmi határozat jogellenességének megállapítására irányuló ítéletrész vonatkozásában a felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 49.Mf.636.944/2011/3. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes 2009. június 4-én kelt fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte, s az összegszerű elbírálásra az iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a következőkkel egészítette ki: A fegyelmi jogkör gyakorlója 2009. március 10-én rendelt el a felperessel szemben fegyelmi eljárást, az erről szóló értesítést azonban a felperes nem vette át, az "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. Ugyancsak nem vette át a felperes a 2009. április 1-jén tartandó személyes meghallgatására szóló értesítést sem. Ezt követően küldte meg a vizsgálóbiztos a felperes részére a fegyelmi vizsgálat során keletkezett iratanyag másolatát azzal a felhívással, hogy védekezését, észrevételeit terjessze elő. Az ezt tartalmazó irat 2009. május 4-én érkezett az alperes postázójába. A vizsgálóbiztos ennek bevárása nélkül zárta le a vizsgálatot, s a 2009. május 5-én kitűzött fegyelmi tárgyalásról szóló értesítést a felperes csak 2009. május 11-én gyorspostai küldeményként a tárgyalás után vette át. A fegyelmi tárgyaláson sem a felperes, sem képviselője nem jelent meg, s az idézések szabályszerűsége, illetve annak hiánya a jegyzőkönyvben nem került megállapításra. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvében rögzítésre került, hogy a felperes az adott napig nem élt sem a személyes meghallgatás lehetőségével, sem írásban nem terjesztett elő védekezést és nem bocsátotta a bizottság részére azokat az iratokat, amelyek tisztázhatták volna őt a fegyelmi vétség gyanúja alól. A fegyelmi tanács e napon nem hozott határozatot, s a tárgyalás jegyzőkönyvét megküldte a felperesnek, melyet 2009. május 15-én vett át. Ebből következően a felperes értesítése a 2009. június 4-i fegyelmi tárgyalásról szabályszerűnek tekintendő. E fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve tartalmazta, hogy a felperestől 2009. május 7-én elektronikus formában levél érkezett, amelynek "az ügyhöz tartozó részleteit" a fegyelmi bizottság elnöke ismertette, ugyanakkor a 2009. május 4-én postán érkezett felperesi védekezés csak annyiban került említésre a jegyzőkönyvben, hogy az előző tárgyaláson a fegyelmi bizottság annak tartalmát nem ismerhette, és az ahhoz csatolt dokumentumokra való felperesi hivatkozások szakmailag megalapozatlanok. A jegyzőkönyvből nem tűnt ki, hogy a 2009. június 4-én megtartott tárgyaláson ezen iratanyag és annak mellékletei a bizottság rendelkezésére álltak-e vagy sem, illetőleg az mennyiben azonos az e-mailben elküldött felperesi levél tartalmával.
Az így pontosított tényállás alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésének mellőzésével az alperes nem követett el eljárási szabályszegést, hiszen a vizsgálóbiztos felhívására megküldött okiratok alapján a felperesnek módjában állt a védekezését írásban előterjeszteni és azt meg is tette. Megállapította továbbá, hogy a 2009. május 5-i fegyelmi tárgyalással összefüggésben az előírt tárgyalási időköz nem került megtartásra, így a tárgyalás nem lett volna megtartható. A fegyelmi tanács e tárgyaláson nem hozott határozatot, új tárgyalást tűzött ki és erre szabályszerűen megidézte a felperest. Az újabb tárgyalás jegyzőkönyvéből nem tűnt ki, hogy a postai úton alpereshez eljuttatott írásos védekező iratot és mellékleteit a fegyelmi bizottság megismerte-e, mivel csak a 2009. május 7-én a felperes által elküldött elektronikus levél egyes részleteinek ismertetését rögzítette a jegyzőkönyv. Az e-mail nem került csatolásra a peres iratok közé, az alperesi képviselő pedig csupán állította a másodfokú tárgyaláson, de nem bizonyította, hogy az e-mail és a postán megküldött felperesi védekező irat tartalmilag azonos és azokat a fegyelmi bizottság a határozata meghozatala során figyelembe vette. Megállapítása szerint ennek ellenkezőjét bizonyítja a fegyelmi határozat, melynek indokolásában az szerepel, hogy a felperes érdemi védekezést nem terjesztett elő. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az a tény, hogy a fegyelmi tanács határozata meghozatalakor a felperes által előterjesztett védekezést figyelmen kívül hagyta, az abban foglaltakat nem értékelte, olyan súlyos eljárási szabálysértésnek minősül, ami önmagában megalapozza a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős határozatot helyezze hatályon kívül és a munkaügyi bíróság határozatát hagyja helyben. Álláspontja szerint az alperes nem sértette meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (Kjt.) 50. § (3) bekezdését, mivel miután észlelte, hogy az eljárás alá vont közalkalmazott a 2009. május 5. napján tartott fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, új határidő tűzése mellett a közalkalmazott részére a tárgyaláson készült jegyzőkönyvet megküldte, biztosítva ezzel is a közalkalmazott nyilatkozattételhez való jogát, illetve a Kjt. 50. § (3) bekezdésének megtartását. Az újabb tárgyalásra a felperes idézése szabályszerű volt, s az ezen készült jegyzőkönyv tartalmazza, hogy az eljárás alá vont közalkalmazott terjesztett elő írásbeli védekezést, azonban azok tartalma - mind a postai úton küldött, mind az elektronikus úton küldött - valójában nem tartalmaz érdemi (az üggyel összefüggő) védekezést. A közalkalmazott olyan tényekre hivatkozott, amelyek az üggyel nem hozhatók összefüggésbe, oda nem illőek és érdemben nem befolyásolhatták a fegyelmi bizottság döntését. A felperes védekezéséhez olyan iratokat, szerződéseket, az egyetem által kibocsátott iratokat csatolt, amelyek az üggyel nem voltak összefüggésbe hozhatók, s melyeket jogtalanul tartott magánál, nyilatkozata azonban nem tért ki arra, hogy milyen megfontolásból rögzített jogosulatlanul jegyeket a NEPTUN rendszerben. A közalkalmazott nyilatkozatát így a fegyelmi tanács nem tudta érdemi nyilatkozatnak tekinteni.
A tárgyalási időköz megtartása tekintetében előadta, hogy a felperes részére 2009. május 5-én tartandó tárgyalásra szóló idézést gyorspostai szolgáltatás igénybevétellel küldték meg, amely célja az azonnali, még aznapi kézbesítés lett volna. A felperes az egyetem által küldött iratokat nem gyorspostai küldeményként, hanem mint postán maradó küldeményt vette át 2009. május 11-én. A felperesnek lehetősége lett volna a megismételt eljárásban az üggyel releváns tényekre összefüggő nyilatkozatot tenni és védekezését előterjeszteni, ezzel azonban nem élt, a három napos idézési időköz megsértése önmagában pedig nem ad alapot a bírói gyakorlat szerint a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére.
Nem tartotta megalapozottnak a másodfokú ítélet azon megállapítását sem, hogy a fegyelmi tanács a felperes által előterjesztett védekezést határozata meghozatalakor teljességgel figyelmen kívül hagyta, azt nem értékelte. A felperes mind az elektronikus, mind a postai úton megküldött levelében valójában nem érdemi védekezést terjesztett elő, mivel az az üggyel nem függött össze. A fegyelmi tanács azért nem bírálta el a közalkalmazott által előadottakat, mert érdemben elbírálható nyilatkozatot nem nyújtott be, s érdemi nyilatkozatát a peres eljárás során sem tette meg.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet "helybenhagyását" kérte. Álláspontja szerint a fegyelmi határozatból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes érdemi védekezését a fegyelmi határozat meghozatala során nem vették figyelembe, s megsértették a tárgyalási időköz megtartására vonatkozó törvényi rendelkezést is.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy nem sértette meg a Kjt. 50. § (3) bekezdését, mely szerint ha valamelyik fél, vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és képviselőjét szabályszerűen értesítették. Megállapítható, hogy mivel a felperes idézése a 2009. május 5-i fegyelmi tárgyalásra nem volt szabályszerű, a fegyelmi tanács nem hozott határozatot az ügyben, hanem a tárgyalást új határnap tűzésével elhalasztotta és erről a jegyzőkönyv megküldése mellett értesítette a felperest. Önmagában az a körülmény, hogy az idézés szabályszerűsége vonatkozásában a jegyzőkönyv nem tartalmaz rendelkezést, nem teszi jogellenessé az intézkedést.
Ugyancsak helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy az egységes bírói gyakorlat szerint a 3 napos idézési időköz megsértése önmagában nem ad alapot a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére. (BH 285.2002.)
Nem találta megalapozottnak a Kúria a másodfokú bíróság azon megállapítását, miszerint a fegyelmi tanács határozata meghozatala során nem vette figyelembe a felperes érdemi védekezését és ez olyan súlyos, az ügy érdemét érintő szabályszegésnek minősül, amely a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését eredményezi. A 2009. június 4-i fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a fegyelmi tanács elnöke tájékoztatta a fegyelmi tanácsot arról, hogy 2009. május 7-én elektronikus formában levél érkezett hozzá a felperestől, melynek az ügyhöz tartozó részleteit ismertette. A vizsgálóbiztos szintén tájékoztatta a fegyelmi tanács tagjait arról, hogy a felperes 2009. április 28-án feladott egy levelet, amely csak május 7-én került felbontásra, így az előző fegyelmi tárgyaláson nem állt rendelkezésre. Mindezekből megállapítható, hogy a 2009. június 4-i fegyelmi tárgyaláson tájékoztatták a fegyelmi tanács tagjait arról, hogy a felperes írásbeli védekezést terjesztett elő.
Nem megalapozott a másodfokú bíróság azon megállapítása sem, hogy az alperes nem tudta igazolni azt a tényt, hogy az e-mailen és a postán megküldött felperesi védekező irat tartalmilag azonos. A per iratanyagához 3/A/24. szám alatt került csatolásra a felperes által postán megküldött levél, míg a 2009. június 4-i fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyv az e-mail tartalma vonatkozásában tartalmaz megállapításokat, illetve idézetet is. Megállapítható, hogy a jegyzőkönyv 2. oldal 2. bekezdésében tett idézet, amely az e-maillevélből származik, szó szerint megegyezik a felperes postára adott védekező levele 2. oldala 4. bekezdésével. Mindezekből alappal lehet arra következtetni, hogy a két irat tartalma megegyezett és a fegyelmi tanács döntéshozatala előtt megismerte azokat az érveket, amelyeket a felperes annak alátámasztására terjesztett elő, hogy nem követett el fegyelmi vétséget.
Helytállóan utalt arra a felülvizsgálati kérelem, hogy e védekezés valójában az ügy érdemével nem függött össze, nem bírt relevanciával, ezért nem befolyásolta a fegyelmi tanács döntését.
Megállapítható továbbá, hogy amennyiben a felperes úgy ítélte meg, hogy védekezését a fegyelmi határozat meghozatalakor kellő súllyal nem értékelték, úgy az ezt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat a bírósági eljárás során előterjeszthette volna. Ezzel a lehetőséggel a felperes nem élt, és nem kérte a fegyelmi határozat érdemi felülvizsgálatát.
Helytállóan hivatkozott az alperes arra is, hogy a fegyelmi határozat azon megállapítása, hogy a felperes érdemi védekezést nem terjesztett elő arra vonatkozott, hogy a felperes nyilatkozata nem tartalmazott az üggyel összefüggő védekezést.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a fegyelmi eljárás során az alperes nem követett el olyan eljárási szabályszegést, ami a fegyelmi ügy érdemi elbírálására kihatott volna, ezért kellő alap nélkül döntött a másodfokú bíróság a fegyelmi határozat érdemi vizsgálat nélküli hatályon kívül helyezéséről.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét - az alperest szabadságmegváltásra és kamatai megfizetésére kötelező rendelkezéseket nem érintve - helybenhagyta.
A pervesztes felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes másodfokú perköltségét, illetve a felülvizsgálati eljárási költségét, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2013. november 6.
Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Sipőczné Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.767/2012.)