adozona.hu
ÍH 2019.125
ÍH 2019.125
AZ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMI TAGJAI MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE Az alapító az alapítvány létesítő okiratát módosíthatja akként, hogy a kuratórium kinevezését határozatlanról határozott idejűvé változtatja. Ha e határozott idő eltelik, a kurátorok megbízatása megszűnik, amely nem azonos a kuratórium visszahívásával. A bíróság nem kötelezheti az alapítót arra, hogy pert indítson a kurátorok visszahívása iránt sem a törvényes állapot helyreállítása, sem törvényességi felügyeleti eljárás keretében. [Alkalmazott jogs
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A H. Alapítványt az alapító az 1991. május 23-án kelt alapító okirattal hozta létre. A szervezetet a Fővárosi Törvényszék 1991. június 5-én kelt végzésével vette nyilvántartásba.
Az alapító 2012. január 6-án a korábban már módosított alapító okiratot újból módosította. Eszerint az alapítvány kezelő szerveként 15 tagú kuratóriumot jelölt ki, s a kuratórium tagjainak megbízatási ideje határozatlan időre szólt. A nyilvántartást vezető bíróság a módosított létesítő okirat keltét 2012. január 24-...
ÍH 2019.125 AZ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMI TAGJAI MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE
Az alapító az alapítvány létesítő okiratát módosíthatja akként, hogy a kuratórium kinevezését határozatlanról határozott idejűvé változtatja. Ha e határozott idő eltelik, a kurátorok megbízatása megszűnik, amely nem azonos a kuratórium visszahívásával.
A bíróság nem kötelezheti az alapítót arra, hogy pert indítson a kurátorok visszahívása iránt sem a törvényes állapot helyreállítása, sem törvényességi felügyeleti eljárás keretében.
[a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:8. § (2) bekezdés; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 1. § (2) bekezdés; a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 46/B. § (1) bekezdés]
A H. Alapítványt az alapító az 1991. május 23-án kelt alapító okirattal hozta létre. A szervezetet a Fővárosi Törvényszék 1991. június 5-én kelt végzésével vette nyilvántartásba.Az alapító 2012. január 6-án a korábban már módosított alapító okiratot újból módosította. Eszerint az alapítvány kezelő szerveként 15 tagú kuratóriumot jelölt ki, s a kuratórium tagjainak megbízatási ideje határozatlan időre szólt. A nyilvántartást vezető bíróság a módosított létesítő okirat keltét 2012. január 24-én kelt 21. sorszámú végzésével vette nyilvántartásba.
Az alapító 2012. április 25-én újból módosította az alapító okiratot, mely szerint a kuratóriumi tagok megbízatását 2 éves, határozott időtartamban kívánta meghatározni. A változás bejegyzése iránti kérelemnek a Fővárosi Törvényszék 24. sorszámú végzésével helyt adott, ám a határozatot a Fővárosi Ítélőtábla végzésével hatályon kívül helyezte. Az alapító a változásbejegyzés iránti kérelmét visszavonta, a törvényszék az eljárást megszüntette.
33. sorszám alatt az alapító újabb változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő 2013. január 4-én, kérve a 2012. december 7-i keltezésű módosított alapító okirat keltének nyilvántartásba vételét. A módosítás értelmében az alapítvány kezelő szerve immár 5 tagú, és a tagok megbízatása 2 évre szól. A kérelmező csatolta 12 kurátor tagságról lemondó nyilatkozatát, emellett 3 kurátor bejelentette, hogy kuratóriumi tagságáról nem kíván lemondani. A Fővárosi Törvényszék 43. sorszámú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította. Az alapító fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban végzésével e határozatot megváltoztatta és az eljárást megszüntette, egyebek mellett kifejtve, hogy a nyilvántartó bíróságnak nemperes eljárásban csak akkor van lehetősége az új kezelő szerv nyilvántartásba vételére a korábbi kuratóriumi tagok törlése mellett, ha a kezelő szervezet valamennyi tagja lemondott tisztségéről, ám adott esetben a 15 tagú kuratóriumból 3 tag ezt nem tette meg.
Az alapító a Fővárosi Törvényszék előtt pert indított az alapítvány ellen az alapítvány kuratóriumának visszahívása, valamint az új kezelő szervezet nyilvántartásba vétele iránt, ám a keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította.
Ezt követően - 61. sorszám alatt - az alapító újabb változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, kérve a 2014. október 11-i keltezésű módosított létesítő okirat keltének nyilvántartásba vételét. A módosítás értelmében az alapítvány kezelő szervének létszáma 7 fő, megbízatásuk időtartama 1 év. A kérelem mellékleteként becsatolta az e létesítő okiratban kijelölt kurátorok tisztség elfogadásáról szóló nyilatkozatát. Az eljárás felfüggesztését követően - miután 95. sorszám alatt az alapító 2017. január 7-én kérte a 61. sorszám alatt előterjesztett kérelme alapján indult, majd felfüggesztett eljárás folytatását a felfüggesztésre okot adó körülmények megszűnésére tekintettel - hiánypótlási eljárás lefolytatását követően a nyilvántartást vezető bíróság 102. sorszámú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelemnek helyt adott, nyilvántartásba vette a 2017. június 19-i időpontot, mint az alapító okirat módosításának időpontját, s e módosított létesítő okirat alapján azt, hogy a szervezet új székhelye D., I. u. 8. fszt. 3.; rögzítette a 7 tagú kuratórium tagjainak nevét, személyi adatait, azzal, hogy a 7 személy közül 2 fő kuratóriumi tagsága változatlan; megállapította, hogy 13 kurátor kuratóriumi tagsága megszűnt, őket név szerint feltüntette határozatában. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a 61. sorszám alatt előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelem hiányainak pótlására a kérelmezőt végzésében felhívta és az a felhívásban foglaltaknak eleget tett. A módosított alapító okirat értelmében a kuratóriumi tagok megbízatásának ideje változatlanul 1 év, s az 2016. július 1-jétől 2017. június 30-ig szól. 104. sorszámú végzésével a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásba vette az alapító okirat 2017. augusztus 17-i módosításának időpontját, a módosított létesítő okirat alapján az egyik kuratóriumi tag személyében történt változást, s azt, hogy a kuratóriumi tagok - egyben képviselők - megbízatási ideje 2018. június 30-ig tart.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a Fővárosi Törvényszék 102. és 104. sorszámú végzéseit a perben nem kiküszöbölhető jogszabálysértésekre tekintettel a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46/A. § (8) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül, és a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdésének megfelelő alkalmazásával járjon el a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtétele érdekében. Kérte, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel tiltsa el a nyilvántartásba bejegyzett alapítványi képviselőket a szervezet bankszámlája feletti rendelkezési jogtól.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint az alapító 2012. április 25-én a kuratóriumi tagok korábbi, határozatlan időre szóló megbízását határozott idejűvé alakította át, ezt a változtatást a kurátorok elfogadták, s mivel a kijelölésük határozott ideje eltelt, megbízatásuk megszűnt, nem volt akadálya új kuratórium választásának, kuratóriumi tagok kijelölésének. Erre tekintettel pedig a Fővárosi Törvényszék végzései nem törvénysértőek.
Az elsőfokú bíróság végzésével az alapítvány nyilvántartásba bejegyzett személyi összetételű kuratóriumát eltiltotta az alapítványi vagyon felhasználásával kapcsolatos érdemi döntések meghozatalától, valamint az alapítványi bankszámla feletti rendelkezéstől a peres eljárás jogerős befejezéséig.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a Fővárosi Törvényszék Pk.65.662/1991/102. és 104. sorszámú végzéseit hatályon kívül helyezte, egyidejűleg felhívta a nyilvántartást vezető bíróságot törvényességi felügyeleti eljárás megindítására az alperesi alapítvánnyal szemben. Felhívta az alapítvány bankszámláját kezelő pénzintézetet, hogy az alapítvány nevében a kuratórium törvényesen bejegyzett elnöke, Dr. H. J. jogosult eljárni.
Az alperes fellebbezése folytán eljáró ítélőtábla végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította. A határozata indokolásában kifejtette, hogy az alapító először 2012-ben kívánta úgy módosítani a szervezet létesítő okiratát, hogy a kuratórium tagjai megbízatásának idejét a korábbi határozatlan időtartamról határozott időtartamúvá változtatta meg, e módosításnak az akkor hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959. évi Ptk.) 74/B. § (5) bekezdése értelmében nem volt törvényi akadálya, mert a módosítás nem érintette a szervezet nevét, célját, vagyonát. Az alapító változásbejegyzés iránti kérelme azonban nem vezetett eredményre. Hangsúlyozta, hogy a kijelölés időtartamának megváltoztatása nem minősül a kuratóriumi tag visszahívásának. A kuratórium visszahívásának hiányában így a kuratóriumi tagok megbízatása a határozott idő lejártával megszűnt. Rámutatott, hogy a nyilvántartásban szereplő 15 tagú kuratórium 12 tagjának tisztségről való lemondása következtében az alapítvány gyakorlatilag működésképtelenné vált, a kezelő szerv az alapítványi célok megvalósítása érdekében semmilyen döntést nem tudott hozni. Annak ismételt hangsúlyozása mellett, hogy az alapító nem a kuratórium visszahívásáról kíván intézkedni, kiemelte, hogy az alapítvány törvényes működésének helyreállítása érdekében nem az az alapító teendője, hogy az alapítvány céljainak veszélyeztetésére hivatkozással perben érje el a kuratórium visszahívhatóságát, és új kezelőszerv kijelölésének lehetőségét. Az alapító a törvényes működés helyreállítása érdekében az észszerű, elvárható intézkedést kívánta megtenni, amikor a határozott időre kijelölt kuratórium tagjai megbízatásának megszűnésére figyelemmel új kuratóriumot jelölt ki a szervezet működőképességének helyreállítása érdekében. Aláhúzta, hogy az ügyész által hangsúlyozott törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a működésképtelen vagy nem törvényesen működő alapítvány működése helyreálljon, törvényessé váljon. Ennek érdekében azonban az alapító megtette, ami tőle elvárható: az alapító okiratot módosította, abban az évekkel korábban elhatározott módosítást átvezetve a kezelő szervezet tagjai megbízatásának időtartamát határozott, egy éves időre állapította meg, a létesítő okiratban felsorolta a kuratórium tagjait, eleget téve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:391. § (1) bekezdésben írtaknak. A változást tartalmazó alapító okirat elfogadásával, amennyiben az minden szempontból kielégíti a jogszabályi követelményeket, megteremtődik az alapítvány törvényes működésének alapja.
Hangsúlyozta ezen túl a hatályon kívül helyező végzés, hogy a 2017-ben előterjesztett változásbejegyzési eljárásban nem voltak figyelembe vehetők a korábbi, még a 2014-beli tisztség elfogadásáról szóló kurátori nyilatkozatok, ugyanakkor e nyilatkozatok kapcsán nem értett egyet az alapító azon álláspontjával, hogy azok az alapító és a kurátorok belső jogviszonyára tartoznának, függetlenül attól, hogy a létesítő okiratot, mellyel kapcsolatban a nyilatkozatok születtek, a nyilvántartást vezető bíróság elfogadja-e, keltezését nyilvántartásba veszi-e. A tisztség elfogadásáról szóló nyilatkozat ugyanis mindig az adott létesítő okirathoz kapcsolódik, az alapító okiratban határozza meg az alapító az alapítvány azon céljait, melyek megvalósítása érdekében a kurátorokat kijelöli, s ők e célok, az alapító okirat teljes tartalmának ismeretében teszik a tisztség elfogadásáról, a feladatvállalásról, s az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatukat.
Erre figyelemmel tehát az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a 95. sorszámú beadvánnyal indult változásbejegyzési eljárás során hiánypótlás keretében a kérelmezőt a megfelelően aktualizált nyilatkozatok becsatolására hívja fel, ám mivel az elmaradt, s e nyilatkozatok nélkül rendelkezett az új kurátorok nyilvántartásba vételéről, a 102. sorszámú, illetve az azzal elfogadott, módosított alapító okiraton alapuló újabb változást is elfogadó 104. sorszámú végzése törvénysértő. E törvénysértő állapot azonban, szemben az ügyész keresetlevélben kifejtett álláspontjával, a peres eljárás során megszüntethető lenne a kurátorok tisztség elfogadásáról szóló, megfelelő tartalmú, aktuális nyilatkozatának csatolásával. Ezért a folytatódó eljárásra iránymutatásként azt írta elő az elsőfokú bíróság számára, hogy e nyilatkozatok becsatolására hívja fel az alperest, mert ennek megtörténte esetén az alapítvány törvényes működése helyreáll, s tulajdonképpen a per okafogyottá válik.
A folytatódó eljárásban a felperes kereseti kérelmét akként pontosította, hogy a bíróság hívja fel az alperest a keresetlevélben kifogásolt jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele körében arra, hogy a 2012. január 6-i keltezésű létesítő okiratban határozatlan időre kijelölt, és tagságukról le nem mondott három kuratóriumi tag lemondó nyilatkozatát, avagy visszahívásukra vonatkozó alapítói döntést csatoljon be, illetve nyújtsa be az alapító okirat módosítása tárgyában hozott alapítói határozatot, valamint a székhely használatára vonatkozó döntést és annak jogcímét igazoló okiratot. Amennyiben a felhívásnak a címzett nem tenne eleget, kérte a nyilvántartást vezető bíróság 102. és 104. sorszámú, változásbejegyzést elrendelő végzései hatályon kívül helyezését a 2017. június 19-i, valamint a 2017. augusztus 17-i keltezésű létesítő okirati módosítások érvénytelenségének megállapítása mellett, továbbá a Fővárosi Törvényszék felhívását e végzésekkel bejegyzett adatok törlésére, törvényességi felügyeleti eljárás megindítására, a vezető tisztségükről igazoltan le nem mondott kuratóriumi tagokkal szemben a Cnytv. 55-57. §-ai által meghatározott speciális törvényi rendelkezéseknek megfelelően indított változásbejegyzési és peres eljárás útján.
Az elsőfokú bíróság felhívására az alperes csatolta az alapító 2018. július 1-jei keltű határozatait, melyekkel az alapító 2018. július 1. és 2019. június 30. közötti időre egy kuratóriumi elnököt és két kuratóriumi tagot kijelölt; az alapítvány felügyelő bizottságát 2018. július 1. napjával tisztségéből visszahívta; módosította a szervezet léteső okiratát. Csatolta továbbá az alapítvány székhely használatára vonatkozó iratait, a kuratórium elnöke és tagjai tisztség elfogadásáról szóló nyilatkozatait és a módosított alapító okiratot. Ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az okiratok becsatolásával eleget tett az ítélőtábla végzésében, illetve az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzésében foglaltaknak.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a Fővárosi Törvényszék Pk.65.662/1991/102. és 104. számú végzéseit hatályon kívül helyezte, a 2017. június 19-i, valamint 2017. augusztus 17-i keltű létesítő okirati módosítás érvénytelenségének megállapítása mellett felhívta a nyilvántartást vezető bíróságot, hogy e végzésekkel bejegyzett adatokat törölje a nyilvántartásból, s indítson törvényességi felügyeleti eljárást az alapítvánnyal szemben a törvényes működése helyreállításához szükséges intézkedések megtétele útján, így hívja fel az alapítót a 2012. január 6-i keltezésű létesítő okiratban határozatlan időre kijelölt három kurátor tisztségről lemondó nyilatkozatának csatolására vagy a Cnytv. 55-57. §-ban meghatározott változásbejegyzési és peres eljárás keretében a tagságuk megszüntetésének igazolására; felhívta az alapítvány bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy a szervezet folyószámlája fölötti rendelkezési jog a kuratórium törvényesen bejegyzett elnökét, Dr. H. J.-t illeti.
A határozata indokolásában kifejtette, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatásnak megfelelően felhívta az alperest a szükséges okiratok becsatolására, ennek a címzett eleget is tett, s ezzel a jövőre nézve az alapítvány törvényes működését helyreállította volna akkor, ha a 2012. január 6-i, törvényesen bejegyzett létesítő okirat módosítása szerinti állapotot alapul véve az akkori 15 tagú kuratórium 3, tisztségéről le nem mondott tagjának lemondó nyilatkozatát becsatolja, vagy visszahívásukról intézkedik a Cnytv. 55-57. §-ában szabályozott módon. E három személy az elsőfokú bíróság megítélése szerint továbbra is kurátor, akiknek megbíztatási ideje határozatlan időre szól. Tisztségük csak a hatályos létesítő okirat 13/a. pontja szerinti módon, azaz lemondással, halálukkal vagy visszahívásukkal szüntethető meg. Mivel ez nem következett be, a nyilvántartást vezető bíróság keresettel támadott határozatai törvénysértőek, ezért azokat a Cnytv. 46/A. § (8) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s a Fővárosi Törvényszéket felhívta a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására annak hangsúlyozásával, hogy a szervezet hatályos létesítő okirata a 2012. január 6-i keltezésű alapító okirat.
Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan pedig indítványozta a törvényszék határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására való utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ugyan a tényállást helyesen állapította meg, azonban abból nem helytálló következtetéseket vont le. Hangsúlyozta, hogy a megismételt eljárásban az ítélőtábla végzésében írtaknak megfelelően becsatolta az újonnan kijelölt kurátorok aktuális tisztség elfogadásáról szóló nyilatkozatát és egyéb, a törvényes működés biztosításához szükséges iratokat is. Utalt arra, hogy az alapító már 2014-ben akként határozott, hogy a korábban határozatlan időre kijelölt kurátorok tisztségét határozott időtartamúvá változtatja, ennek törvényes akadálya nem volt, s e változtatást a hatályon kívül helyező végzés akként értékelte, hogy az nem minősül a kuratóriumi tag visszahívásának. Ebből következően pedig az akkori kurátorok tisztsége az idő elteltével megszűnt, nem volt akadálya új tagok kijelölésének. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítélete ellentétes a hatályon kívül helyező végzésben írtakkal.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, a megismételt eljárásban előadott érvei fenntartása mellett.
Az ítélőtábla a fellebbezést alaposnak találta.
Hangsúlyozta az ítélőtábla: Az ügyész perindításának jogszabályi alapja a Cnytv. 46/A. §-a, illetve 46/B. §-a volt. Ez az eljárás különbözik a törvényességi felügyeleti eljárástól, amint azt a Cnytv. 71/B. § (2) bekezdése is hangsúlyozza. A peres eljárásban eljáró bíróság feladatát a Cnytv. 46/B. § (1) bekezdése akként határozza meg, hogy meg kell kísérelnie az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. Az elsőfokú bíróság ennek szem előtt tartásával hívta fel az alperest az általa vélt jogszabálysértő helyzet megoldása érdekében okiratok csatolására, intézkedések megtételére.
A jogszabálysértő helyzetet azonban ezen intézkedések alapján kiküszöbölni nem lehetett.
Az elsőfokú bíróság felhívta az alapítót, hogy a kuratóriumi tisztségéről le nem mondott három kurátor lemondó nyilatkozatát csatolja. Az az eljárás során azonban egyértelművé vált, hogy e kurátorok ilyen nyilatkozatot nem tesznek.
A bíróság másik, vagylagosan megfogalmazott felhívása arra irányult, hogy az alapító indítson pert e személyek kurátori tisztsége visszahívással történő megszüntetése érdekében. Az ítélőtábla álláspontja szerint azonban a perindítás olyan diszkrecionális jog, amely csak jog, de kötelezettségként azt nem lehet értelmezni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 1. § (2) bekezdése, illetve a Ptk. 2:8. §-a (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cselekvőképes jogalany jogosult a vita eldöntésére kereset előterjesztésére. E jog azonban kötelezettségként nem fogalmazható meg, s ilyet a bíróság sem írhat elő.
Mivel az érvénytelenség kiküszöbölésére ekként nem kerülhetne sor, a nyilvántartást vezető bíróság 102. és 104. sorszámú végzése hatályon kívül helyezéséről kellene dönteni, s ez esetben helye lenne a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának. Ennek során azonban az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a 2012. január 6-i keltezésű alapító okirat figyelembevételével kellene eljárni az alapítónak, nevezetesen a 15 tagú kuratórium 3 meglévő tagja mellé 12 új kurátort kellene kinevezni a törvényes működés biztosítása érdekében. Ez azonban nyilvánvalóan nem teljesíthető, az alapítvány törvényes működésének helyreállítása biztosításának nem ez a módja.
Az ítélőtábla álláspontja szerint az eldöntendő lényegi kérdés továbbra is az, hogy a kurátor tisztségből való visszahívásának minősül-e az, ha az alapító a korábbi határozatlan időre szóló kijelölést megváltoztatva, azt határozott idejűvé alakítja át. E tekintetben is változatlan az ítélőtábla álláspontja - egyezően a Fővárosi Ítélőtábla végzésében kifejtett állásponttal -: e módosítás nem minősül a kurátor visszahívásának. A létesítő okirat ily módon történő módosítását jogszabály nem tiltja. Az alapítói jog alanyi jog, melynek értelmében mindenki jogosult alapítvány létrehozására. A Ptk. 3:391. §-a az alapító okirat tartalmi elemeit határozza meg, s e szakasz c) pontja azt írja elő, hogy a létesítő okiratban meg kell határozni a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szóló voltát. Amennyiben e kérdések az alapításkor szabályozandók, akkor az alapítót megilleti a létesítő okiratba foglalt szabályok módosításának joga is.
A Ptk. 3:398. §-a a kuratóriumi tagsággal kapcsolatos előírások között mindössze arra tér ki, hogy az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapítói jogok gyakorlóját megilleti a kurátor visszahívásának joga. Az adott esetben azonban az alapító a tisztségéről le nem mondott 3 kuratóriumi tagot nem hívta vissza tisztségéből. Megjegyezte az ítélőtábla, hogy a kuratóriumi tagság nem alanyi jog, a kurátort nem illeti meg annak joga, hogy követelhesse az alapítótól azt, hogy amennyiben egyszer kurátorrá nevezte ki, e tisztsége mindvégig megmaradjon.
Az, hogy az alapító módosította az alapító okiratot, ennek során a korábban határozatlan időre kijelölt kurátorok tagsági viszonyát határozott idejűvé alakította, szükségszerűen azt eredményezte, hogy a tisztségéről le nem mondott 3 kurátor tisztsége az idő múlása következtében a határozott idő elteltével megszűnt.
Kitért arra az ítélőtábla, hogy az alapító okirat ilyen módon való módosítása elvileg magában hordozhatja a joggal való visszaélés lehetőségét, amit a törvény tilt, ám ez elvileg minden jogra nézve igaz. Azt, hogy egy jog gyakorlása visszaélésszerű-e vagy sem, a konkrét esetben, az adott tényállás ismeretében lehet eldönteni. Elvileg nem kizárt, hogy az alapítói jogok gyakorlója, visszaélésszerűen gyakorolva jogát, úgy módosítja az alapító okiratot, hogy azzal törvénysértő állapotot vagy érdeksérelmet okoz, ám e perben a felperes ilyenre nem hivatkozott, nem utalt, ebből következően az alperesnek sem kellett ez irányú védekezést előadnia. A jog gyakorlása pedig, amennyiben az nem visszaélésszerű, nem tilos. Az a helyzet, amikor a 15 tagú kuratórium 12 tagja tisztségéről lemondott, s a kezelő szervezetnek immár csak 3 kurátora maradt tisztségében, nem tekinthető törvényes állapotnak. Az alapító több alkalommal megkísérelte, hogy az ily módon működésképtelenné vált kezelő szervezetet működőképessé tegye, ám törekvése éveken keresztül nem járt eredménnyel, sem peren kívüli, sem peres eljárásban. Ezt követően a törvényes működés helyreállítása érdekében módosította a létesítő okiratot, s ezen intézkedésnek nyilvánvalóan nem volt célja, hogy visszaélésszerűen leváltsa a kurátori tisztéről le nem mondott 3 személyt, mindössze az alapítvány törvényes működésének helyreállítása érdekében élt alapítói jogával, s ennek következményeként az alapítvány törvényes működése helyre is állt.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla változatlan álláspontja szerint a nyilvántartást vezető bíróság 102. és 104. sorszámú végzése, amelyben az akkori alapító okirati módosításokat, változásokat nyilvántartásba vette, nem volt törvénysértő, ezért az e határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereset nem foghatott helyt.
Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
(Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.758/2018/7.)