adozona.hu
BH 2014.1.20
BH 2014.1.20
A 2012. október 28-án hatályba lépett módosított szabályozásra tekintettel az EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepe perbeli jogképességgel rendelkezik. A megváltozott jogi szabályozás folytán az 1/2012. PJE határozat a bíróságokat nem köti a PJE határozat hatályon kívül helyezése hiányában sem [1997. évi CXXXII. tv. 3. § (1a.) bek.; 2011. évi CLXI. tv. 42. § (1)-(3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvényszék 2012. július 5-én kelt, majd 2012. október 9-én kiegészített végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, arra hivatkozással, hogy az alperes az 1/2012. PJE határozatban kifejtettek szerint nem rendelkezik perbeli jogképességgel.
A felperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését részben - kizárólag a felperes által viselendő eljárási illeték összege tekintetében - változtatta meg 2012. december 11-én kelt végzésével. ...
BH 2014.1.20 A 2012. október 28-án hatályba lépett módosított szabályozásra tekintettel az EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepe perbeli jogképességgel rendelkezik. A megváltozott jogi szabályozás folytán az 1/2012. PJE határozat a bíróságokat nem köti a PJE határozat hatályon kívül helyezése hiányában sem [1997. évi CXXXII. tv. 3. § (1a.) bek.; 2011. évi CLXI. tv. 42. § (1)-(3) bek.].
A törvényszék 2012. július 5-én kelt, majd 2012. október 9-én kiegészített végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, arra hivatkozással, hogy az alperes az 1/2012. PJE határozatban kifejtettek szerint nem rendelkezik perbeli jogképességgel.A felperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését részben - kizárólag a felperes által viselendő eljárási illeték összege tekintetében - változtatta meg 2012. december 11-én kelt végzésével. Kifejtette, a Pp. 48. §-a szerint a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Perbeli jogképességgel az rendelkezik, aki a polgári jog szabályai szerint jogképes. Az alperesként megnevezett szervezet EGT-államban bejegyzett külföldi székhelyű pénzintézet magyarországi fióktelepe és mint ilyen a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi telephelyeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Ftv.) 24. § (1) bekezdése értelmében nem rendelkezik perbeli jogképességgel, csak az alapítója képviseletében járhat el, ahogy arra a Kúria az 1/2012. PJE határozatában rámutatott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzésnek az elsőfokú bíróság végzésére kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Kifejtette, 2012. október 28-án lépett hatályba az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény (továbbiakban: Mód. törvény) 29. §-a (1) bekezdésének rendelkezése, mely kiegészítette az Ftv.-t a 3. § (1a.) bekezdéssel. E rendelkezés folytán alperes jogképessé vált.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában történő fenntartását kérte. Hivatkozott a Mód. törvény indokolásában írtakra: "A szabályzás pontosítása a joggyakorlat érdekében szükséges, de nem változtatja meg sem a fióktelepnek, sem pedig a pénzügyi fióktelepeknek a jogi státuszát". Hangsúlyozta, az Ftv. 3. § (1a.) bekezdése, összevetve a Ptk. 507. §-ában és 513. § (1) bekezdésében írtakkal, törvényi bizományosi helyzetet tesz lehetővé az általános fióktelep számára, vagyis a magyar jogban eddig ismeretlen perbeli bizomány intézményét vezeti be. Az Ftv. 24. § (3) bekezdése ugyanakkor pénzügyi fióktelepek esetén fenntartja a törvényi képviseleti szabályokat, azaz a pénzügyi fióktelep a Ptk. 219. § (1) bekezdésének megfelelően továbbra is eljárhat alapítója nevében. Kérte a Kúria egyértelmű iránymutatását, hogy a Mód. törvény alapján az alperesnek milyen módon és formában kell eljárnia a bírósági eljárásokban. Hangsúlyozta, figyelemmel kell lenni az Európai Parlament és Tanács 1215/2012. EU rendeletében írtakra is. Az alperes álláspontja szerint a Mód. törvény, mint autentikus jogszabályi értelmezés megalapozza az 1/2012. PJE határozattól való eltérés szükségességét és indokolt lehet ennek megfelelő jogegységi eljárás lefolytatása.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta [Pp. 275. § (2) bekezdés] és azt alaposnak találta.
A Kúria hangsúlyozza, hogy jelen eljárásban kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a jogerős végzés meghozatalakor hatályos szabályozás figyelembevételével a jogerős végzés jogszabálysértő-e [Pp. 270. § (2) bekezdés]. Az Ftv. később pl. 2013. január 12-én hatályba lépett módosítása, valamint a felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott, a határozat meghozatalkor még nem hatályos, egyébként az első- és másodfokú eljárásban nem hivatkozott EU rendelet rendelkezéseit nem tehette vizsgálata tárgyává. A Pp.</a> szabályai ugyancsak kizárják, hogy az általános fióktelepekkel kapcsolatosan a felülvizsgálati ellenkérelemben foglaltakat érdemben vizsgálja, mivel az alperes nem általános fióktelep, hanem EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepe. Ezért a Kúria kizárólag abban a kérdésben foglalhatott állást, hogy a jogerős végzés meghozatalakor 2012. december 11-én hatályos szabályozás szerint az alperes rendelkezett-e perbeli jogképességgel. Amennyiben igen, az 1/2012. PJE határozat "hatályon kívül helyezése" szükséges-e. A bíróságok, ezen belül a Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa kötve van-e a PJE-ben kifejtettekhez.
A Kúria rámutat arra, hogy az 1/2012. PJE határozatában a határozat meghozatala, vagyis 2012. március 19-én hatályos szabályozás alapján, többek között az Ftv. 3. § (1) bekezdésre, 10. § (1) bekezdésre és a 24. §-ában foglaltakra hivatkozva foglalt akként állást, hogy szemben az általános fiókteleppel, mely jogképes, az EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepe jogképességgel nem rendelkezik.
A jelen ügyben felülvizsgálni kért másodfokú határozat meghozatalakor azonban az említett PJE határozat meghozatalakor hatályos rendelkezésekhez képest a vonatkozó szabályozás alapvetően megváltozott. Az Ftv. 3. § (1a.) bekezdése egyértelműen általános jelleggel a pénzügyi fióktelepekre is irányadóan rögzíti, hogy a fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Ezzel ellentétes rendelkezést a pénzügyi fióktelepre vonatkozó 24. § sem tartalmaz. Ebből következően a jogerős végzés az Ftv. megváltozott szabályaival már nincs összhangban, azt sérti. A keresetlevél benyújtásakor nem vitásan az alperes - figyelemmel az 1/2012. PJE határozatban is kifejtettekre - jogképességgel nem rendelkezett. Az alperes jogképességét ugyanakkor a másodfokú bíróságnak - tekintettel a Pp. 50. §-ában írtakra - határozata meghozatala során hivatalból vizsgálnia kellett és a megváltozott jogi helyzetnek megfelelő döntést kellett volna hoznia, figyelemmel arra is, hogy az alperes perbebocsátkozására még nem került sor.
A PJE határozatban foglalt döntés a másodfokú bíróságot határozata meghozatalakor már nem kötötte az alább kifejtettekre tekintettel.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 42. § (1) bekezdése értelmében a jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. Ugyanakkor a jogegységi határozat a meghozatala idején, vagy esetleg azt megelőzően hatályos jogi szabályozás helyes értelmezése tárgyában foglalhat állást. Amennyiben a jogegységi határozat alapjául szolgáló jogi szabályozás megváltozik, a jogegységi határozatban kifejtettek már értelemszerűen nem irányadóak a megváltozott jogi szabályozás alapján elbírálandó jogkérdésekben. Az adott ügyben egyértelműen és vitathatatlanul a vonatkozó jogi szabályozás megváltozott, így az 1/2012. PJE határozatban foglaltak a másodfokú bíróságot már nem kötötték.
A Bszi. 42. § (3) bekezdése értelmében jogegységi tanács a korábban meghozott jogegységi határozatot hatályon kívül helyezheti, a határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható. A jogegységi határozat azonban akkor helyezendő hatályon kívül, ha a Kúria a jogegységi határozatban foglaltakat nem tartja irányadónak, mivel az abban kifejtettekkel már nem ért egyet, az abban kifejtett jogértelmezést nem tartja irányadónak, helytállónak. Abban az esetben, ha a jogegységi határozatban elbírált jogkérdés alapjául szolgáló szabályozás megváltozott, a PJE hatályon kívül helyezése nem feltétlenül indokolt, mivel az a meghozatalakor hatályos szabályok helyes értelmezését tartalmazza.
A Kúria végezetül rámutat arra, hogy a jogszabályok autentikus értelmezése a bíróságok és nem a jogalkotó feladata. Ugyanakkor a jogalkotó lehetősége, hogy ha egy jogi szabályozás alapján kialakult jogértelmezéssel nem ért egyet, úgy a jogi szabályozást megváltoztassa oly módon, hogy annak alapján csak az általa helyesnek tartott jogértelmezés érvényesülhessen.
A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával.
(Kúria Gfv. VII. 30. 105/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Dr. Bihari Krisztina ügyvéd által képviselt T. É. felperesnek dr. Lendvai András ügyvéd által képviselt A. Bank S.A. Magyarországi Fióktelepe alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Szegedi Törvényszék előtt 2. P.21.296/2012. számon indult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.689/2012. számú végzésével befejezett perben, a jogerős végzés ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
végzést:
A Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.Megállapítja, hogy a feleknek 12.700 - 12.700 (Tizenkettőezer-hétszáz-Tizenkettőezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költsége merült fel. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán 35.000 (Harmincötezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket nem rótt le.
Ez ellen a végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A Szegedi Törvényszék 2012. július 5-én kelt, majd 2012. október 9-én kiegészített végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, arra hivatkozással, hogy az alperes az 1/2012. PJE határozatban kifejtettek szerint nem rendelkezik perbeli jogképességgel.A felperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését részben - kizárólag a felperes által viselendő eljárási illeték összege tekintetében - változtatta meg 2012. december 11-én kelt végzésével. Kifejtette, a Pp. 48. §-a szerint a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Perbeli jogképességgel az rendelkezik, aki a polgári jog szabályai szerint jogképes. Az alperesként megnevezett szervezet EGT-államban bejegyzett külföldi székhelyű pénzintézet magyarországi fióktelepe és mint ilyen a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi telephelyeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Ftv.) 24. § (1) bekezdése értelmében nem rendelkezik perbeli jogképességgel, csak az alapítója képviseletében járhat el, ahogy arra a Kúria az 1/2012. PJE határozatában rámutatott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzésnek az elsőfokú bíróság végzésére kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Kifejtette, 2012. október 28-án lépett hatályba az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény (Mód. törvény) 29. §-a (1) bekezdésének rendelkezése, mely kiegészítette az Ftv-t a 3. § (1a.) bekezdéssel. E rendelkezés folytán alperes jogképessé vált.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában történő fenntartását kérte. Hivatkozott a Mód. törvény indokolásában írtakra: "A szabályzás pontosítása, a joggyakorlat érdekében szükséges, de nem változtatja meg sem a fióktelepnek, sem pedig a pénzügyi fióktelepeknek a jogi státuszát". Hangsúlyozta, az Ftv. 3. § (1a.) bekezdése, összevetve a Ptk. 507. §-ában és 513. § (1) bekezdésében írtakkal törvényi bizományosi helyzetet tesz lehetővé az általános fióktelep számára, vagyis a magyar jogban eddig ismeretlen perbeli bizomány intézményét vezeti be. Az Ftv. 24. § (3) bekezdése ugyanakkor pénzügyi fióktelepek esetén fenntartja a törvényi képviseleti szabályokat, azaz a pénzügyi fióktelep a Ptk. 219. § (1) bekezdésének megfelelően továbbra is eljárhat alapítója nevében. Kérte a Kúria egyértelmű iránymutatását, hogy a Mód. törvény alapján az alperesnek milyen módon és formában kell eljárnia a bírósági eljárásokban. Hangsúlyozta, figyelemmel kell lenni az Európai Parlament és Tanács 1215/2012. EU rendeletében írtakra is. Az alperes álláspontja szerint a Mód. törvény, mint autentikus jogszabályi értelmezés megalapozza az 1/2012. PJE határozattól való eltérés szükségességét és indokolt lehet ennek megfelelő jogegységi eljárás lefolytatása.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta [Pp. 275. § (2) bekezdés] és azt alaposnak találta.
A Kúria hangsúlyozza, hogy jelen eljárásban kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a jogerős végzés meghozatalakor hatályos szabályozás figyelembevételével a jogerős végzés jogszabálysértő-e [Pp. 270. § (2) bekezdés]. Az Ftv. később pl. 2013. január 12-én hatályba lépett módosítása, valamint a felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott, a határozat meghozatalkor még nem hatályos, egyébként az első- és másodfokú eljárásban nem hivatkozott EU rendelet rendelkezéseit nem tehette vizsgálata tárgyává. A Pp.</a> szabályai ugyancsak kizárják, hogy az általános fióktelepekkel kapcsolatosan a felülvizsgálati ellenkérelemben foglaltakat érdemben vizsgálja, mivel az alperes nem általános fióktelep, hanem EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepe. Ezért a Kúria kizárólag abban a kérdésben foglalhatott állást, hogy a jogerős végzés meghozatalakor 2012. december 11-én hatályos szabályozás szerint az alperes rendelkezett-e perbeli jogképességgel. Amennyiben igen, az 1/2012.PJE határozat "hatályon kívül helyezése" szükséges-e. A bíróságok, ezen belül a Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa kötve van-e a PJE-ben kifejtettekhez.
A Kúria rámutat arra, hogy az 1/2012. PJE határozatában a határozat meghozatala, vagyis 2012. március 19-én hatályos szabályozás alapján, többek között az Ftv. 3. § (1) bekezdésre, 10. § (1) bekezdésre és a 24. §-ában foglaltakra hivatkozva foglalt akként állást, hogy szemben az általános fiókteleppel, mely jogképes, az EGT- államban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepe jogképességgel nem rendelkezik.
A jelen ügyben felülvizsgálni kért másodfokú határozat meghozatalakor azonban az említett PJE határozat meghozatalakor hatályos rendelkezésekhez képest a vonatkozó szabályozás alapvetően megváltozott. Az Ftv. 3. § (1a.) bekezdése egyértelműen általános jelleggel a pénzügyi fióktelepekre is irányadóan rögzíti, hogy a fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Ezzel ellentétes rendelkezést a pénzügyi fióktelepre vonatkozó 24. § sem tartalmaz. Ebből következően a jogerős végzés az Ftv. megváltozott szabályaival már nincs összhangban, azt sérti. A keresetlevél benyújtásakor nem vitásan az alperes - figyelemmel az 1/2012. PJE határozatban is kifejtettekre - jogképességgel nem rendelkezett. Az alperes jogképességét ugyanakkor a másodfokú bíróságnak - tekintettel a Pp. 50. §-ában írtakra - határozata meghozatala során hivatalból vizsgálnia kellett és a megváltozott jogi helyzetnek megfelelő döntést kellett volna hoznia, figyelemmel arra is, hogy az alperes perbebocsátkozására még nem került sor.
A PJE határozatban foglalt döntés a másodfokú bíróságot határozata meghozatalakor már nem kötötte az alább kifejtettekre tekintettel.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 42. § (1) bekezdése értelmében a jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. Ugyanakkor a jogegységi határozat a meghozatala idején, vagy esetleg azt megelőzően hatályos jogi szabályozás helyes értelmezése tárgyában foglalhat állást. Amennyiben a jogegységi határozat alapjául szolgáló jogi szabályozás megváltozik, a jogegységi határozatban kifejtettek már értelemszerűen nem irányadóak a megváltozott jogi szabályozás alapján elbírálandó jogkérdésekben. Az adott ügyben egyértelműen és vitathatatlanul a vonatkozó jogi szabályozás megváltozott, így az 1/2012. PJE határozatban foglaltak a másodfokú bíróságot már nem kötötték.
A Bszi. 42. § (3) bekezdése értelmében jogegységi tanács a korábban meghozott jogegységi határozatot hatályon kívül helyezheti, a határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható. A jogegységi határozat azonban akkor helyezendő hatályon kívül, ha a Kúria a jogegységi határozatban foglaltakat nem tartja irányadónak, mivel az abban kifejtettekkel már nem ért egyet, az abban kifejtett jogértelmezést nem tartja irányadónak, helytállónak. Abban az esetben, ha a jogegységi határozatban elbírált jogkérdés alapjául szolgáló szabályozás megváltozott, a PJE hatályon kívül helyezése nem feltétlenül indokolt, mivel az a meghozatalakor hatályos szabályok helyes értelmezését tartalmazza.
A Kúria végezetül rámutat arra, hogy a jogszabályok autentikus értelmezése a bíróságok és nem a jogalkotó feladata. Ugyanakkor a jogalkotó lehetősége, hogy ha egy jogi szabályozás alapján kialakult jogértelmezéssel nem ért egyet, úgy a jogi szabályozást megváltoztassa oly módon, hogy annak alapján csak az általa helyesnek tartott jogértelmezés érvényesülhessen.
A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával.
A felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget a Kúria csak megállapította, figyelemmel a Pp. 275. § (5) bekezdésében foglaltakra, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell döntenie. A felülvizsgálati eljárási költséget a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § (3), (5) bekezdése alkalmazásával állapította meg azzal, hogy az az ÁFA-t is tartalmazza.
Budapest, 2013. október 22.
Dr.Török Judit sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó-bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.105/2013.)