adozona.hu
BH+ 2014.1.36
BH+ 2014.1.36
A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése iránti kérelem nem változtatható meg. A céget terhelő közzétételi kötelezettség elmulasztásának bizonyítása [2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (2) bek.; 74. § (1) bek., 77. § (2) bek.; 1992. évi XXII. tv. (továbbiakban: régi Mt.) 188. § (1) bek., 188/A. § (1) bek.; 2009. évi CXXII. tv. (Kgtv.) 2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett cég köztulajdonban álló gazdasági társaság. 2011. szeptember 21-én, az internetes honlapján a felügyelőbizottsága tagjainak, illetve az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatónak az adatait közzétette, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgtv.) 2. §-ában írtaknak megfelelően.
A kérelmező ügyész a 2011. szeptember 23-án benyújtott kérelmével törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a kérel...
BH+ 2014.1.36 A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése iránti kérelem nem változtatható meg. A céget terhelő közzétételi kötelezettség elmulasztásának bizonyítása [2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (2) bek., 74. § (1) bek., 77. § (2) bek.; 1992. évi XXII. tv. (továbbiakban: régi Mt.) 188. § (1) bek., 188/A. § (1) bek.; 2009. évi CXXII. tv. (továbbiakban: Kgtv.) 2. §].
A kérelmezett cég köztulajdonban álló gazdasági társaság. 2011. szeptember 21-én, az internetes honlapján a felügyelőbizottsága tagjainak, illetve az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatónak az adatait közzétette, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgtv.) 2. §-ában írtaknak megfelelően.A kérelmező ügyész a 2011. szeptember 23-án benyújtott kérelmével törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a kérelmezett céggel szemben. Előadta, hogy a kérelmezett a Kgtv. 2. § (1) bekezdésében előírt közzétételi kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 188. § (1) bekezdése, illetve 188/A. § (1) bekezdése szerint, a vezérigazgató mellett, vezető állású munkavállalónak minősülő más személyekre vonatkozó adatokat nem hozta nyilvánosságra.
A kérelmező a 2011. november 5-i beadványában utalt arra is, hogy a kérelmezett cég 2010. január 30-án tartott közgyűlése által elfogadott "Javadalmazási Szabályzat" II/1.2. pontja külön rendelkezéseket is tartalmaz az Mt. 188/A. § (1) bekezdésének hatálya alá eső vezető állású munkavállalók prémium kitűzéséről. Utóbb, az eljárás során becsatolt, a cég "Szervezeti és Működési Szabályzata" (a továbbiakban: SzMSz) 22. oldalának 6. pontja alapján állította azt is, hogy vezető állású munkavállalónak minősül a cég mindenkori vezérigazgatója által kijelölt, a távollétében, illetve akadályoztatása esetén őt helyettesítő személy is. Ebből következően mind a helyettesítésre jogosult személy, mind a "Javadalmazási Szabályzat" megelőzően említett II/1.2. pontja hatálya alá tartozó vezetők adatait közzé kellett volna tenni. A kérelmező kifejtette azt is, ha a cégnek nincs a "Javadalmazási Szabályzat" II/1.2. pontja szerint minősülő vezető állású munkavállalója, akkor az ilyen személyekre vonatkozó szabályozás a kívülállókat megtéveszti és ezért jogszabálysértő.
A cég a törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása iránti kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a vezérigazgatónak nincs állandó helyettese és az SzMSz felhatalmazása alapján sem került sor eseti jelleggel más munkavállaló helyettesítésre történő kijelölésére. A cég vitatta azt is, hogy az eredetileg előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem az eljárás során megváltoztatható volt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 77. § (2) bekezdése értelmében. Utalt arra is, hogy a "Javadalmazási Szabályzat" egy minta alapján készült. Vitatta, hogy vezető állású munkavállalók hiányában az ilyennek minősülő személyekre vonatkozóan a szabályzat rendelkezéseket nem tartalmazhat.
Az elsőfokú bíróság végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazása iránti kérelmet elutasította.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta. Kötelezte a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezett cégnek 3175 Ft másodfokú eljárási költséget.
Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján, a cég szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések be nem tartása miatt kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban kizárólag az eredetileg előterjesztett kérelemben foglaltak voltak elbírálhatók. A Ctv. 77. § (2) bekezdése értelmében az eljárásnak nem lehetett tárgya a kérelmező utóbb előterjesztett beadványában előadott, a kérelmezett cég "Javadalmazási Szabályzat" jogellenességére vonatkozó állítása.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal azonosan rögzítette azt is, a Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárásban irányadó Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a kérelmezőt terhelte annak bizonyítása, hogy a kérelmében megjelölt időpontban - 2011. szeptember 21-én - a kérelmezett cég a Kgtv. 2. § (1) bekezdésében előírt közzétételi kötelezettségét az Mt. 188. §-a szerint vezető állású munkavállalónak minősülő valamely személyre vonatkozóan elmulasztotta. Az ítélőtábla szükségesnek tartotta volna a törvénysértés konkretizálását, azoknak a személyeknek a megjelölését is, akiknek adatait a kérelmezett cég - bár arra köteles lett volna - nem tette közzé, annak ellenére, hogy az Mt. 188. § (1) bekezdése, illetve az SZMSZ 22. oldal 6. pontja szerint vezető állású munkavállalóknak minősültek.
A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbezést benyújtó kérelmezőt a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezett cégnek a másodfokú eljárás során felmerült, jogi képviselője ügyvédi munkadíjából álló eljárási költségének megtérítésére.
A kérelmező a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság végzésére kiterjedően, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy a támadott határozat a Ctv. 77. § (2) bekezdését sérti, mert az eredetileg előterjesztett kérelmet a 2011. november 4-én benyújtott beadványában nem változtatta meg. Kizárólag állításának bizonyítása érdekében hivatkozott a "Javadalmazási Szabályzat"-ban foglaltakra. Véleménye szerint ugyanis, ha a kérelmezett cégnek nem volt vezető állású munkavállalója, akkor a szabályzat az ilyen munkavállalókra vonatkozóan rendelkezést sem tartalmazott volna.
A kérelmező hivatkozott még a Pp. 163. § (1) bekezdésének megsértésére is, mert álláspontja szerint az e jogszabályban előírt kötelezettsége ellenére a bíróság nem rendelte el teljes körűen a jogvita eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett a bizonyítást. Állította, a cégbíróságnak a Ctv. 80. § (2) bekezdése alapján módjában állt volna a cég képviselőjének vagy tagjának személyes meghallgatása, ezzel a jogi eszközzel azonban nem élt. A kérelmező a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközőnek, okszerűtlennek tartotta az eljárt bíróságok által megállapított tényállást. Álláspontja szerint ugyanis, az állami tulajdonban álló, 3000 munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatnál az alapszabály, az SzMSz és a "Javadalmazási Szabályzat" rendelkezéseinek tükrében okszerűen csak is arra lehetett volna következtetni, hogy a kérelmezett cégnél kizárt, hogy a vezérigazgatónak ne legyen helyettese, akinek adatait közzé kellett volna tenni. A kérelmező vitatta, hogy elvárható lett volna tőle a vezérigazgatót helyettesítő konkrét személy megjelölése, továbbá, hogy a vezérigazgató ilyen helyettes hiányára vonatkozó nyilatkozata bizonyítékként értékelhető volt.
A kérelmező előadta azt is, hogy a másodfokú bíróság végzése a Pp. 78. § (3) bekezdésébe is ütközik, mert ez azt tartalmazza, az ügyész által indított eredménytelen eljárás költségeit az állam viseli.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat fenntartotta.
A kérelmezett cég felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta az ítélőtábla végzését. Megállapította, hogy a támadott határozat kizárólag a Pp. 78. § (3) bekezdését sérti.
A Ctv. 77. § (2) bekezdése egyértelműen kimondja, a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban, hogy e jogszabályi rendelkezés értelmében a kérelmezőt terhelte a Kgtv. 2. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó azon személyek megjelölése, akiknek adatait a kérelmező cég köteles lett volna közzétenni.
A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban is, hogy a Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a kérelmezőnek kellett volna bizonyítania a törvényességi felügyeleti intézkedést megalapozó mulasztás elkövetését. A Pp. 3. § (3) bekezdése szerint a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása, a bizonyítási indítványok megtétele a kérelmezőt terhelte, ezért alappal nem sérelmezheti, hogy az eljárt bíróságok a cég képviselőjét vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló fél nevében eljárni jogosult személyt személyesen nem hallgatták meg a Ctv. 80. § (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétben. E bizonyítási eszköz igénybevétele egyébként is a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. Ha más bizonyítékok mellett nem tartja szükségesnek, mellőzheti. A kérelmező egyébként nem adta indokát, miért tért volna el a kérelmezett képviselője a személyes meghallgatás során az írásban tett nyilatkozatában foglaltaktól.
A Kúria a kérelmező állításával szemben az eljárt bíróságok által megállapított tényállást nem találta okszerűtlennek, a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközőnek. Helytállóan következtettek arra, hogy a kérelmező által hivatkozott SzMSz, illetve "Javadalmazási Szabályzat" rendelkezései önmagukban nem bizonyítják, hogy a kérelmezett cégnél ténylegesen alkalmazásban áll vezető állású munkavállaló, illetve, hogy a vezérigazgató a helyettesítésére bárkit is kijelölt volna állandó vagy eseti jelleggel. Nincs akadálya ugyanis annak, hogy egy cég hosszú távra szabályozza a működését, s olyan előírásokat is tartalmazzon, amelyek egy adott időben az alapul szolgáló feltételek hiányában alkalmazásra nem kerülnek. Az pedig jelen törvényességi felügyeleti eljárásban, figyelemmel a Ctv. 77. § (2) bekezdésben írtakra, nem volt vizsgálható, hogy az alperes "SzMSz"-ének "Javadalmazási Szabályzat"-ának hivatkozott pontjai megtévesztőek-e, hiszen ezzel kapcsolatos kérelmet, okfejtést, tényelőadást a 2011. szeptember 23-án benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem nem tartalmazott.
Mindezekre tekintettel olyan eljárásjogi, illetve anyagi jogi jogszabálysértést a Kúria nem észlelt, amely miatt a törvényességi felügyeleti eljárás ismételt lefolytatásának elrendelése indokolt lett volna. Jogellenességet kizárólag az eljárási költségek viselésére vonatkozó rendelkezés tekintetében tudott megállapítani. A Pp. 78. § (3) bekezdése szerint ugyanis az eredménytelenül eljárást kezdeményező ügyész az eljárási költségek megfizetésére nem kötelezhető, azokat az állam köteles megtéríteni.
A Kúria a kifejtett indokokkal, a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést ezért az eljárási költség viselésére vonatkozó részében hatályon kívül helyezte, és a már említett 78. § (3) bekezdése szerint az államot kötelezte a másodfokú eljárási költség megtérítésére. Az eljárás főtárgya tekintetében pedig a támadott határozatot hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.075/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Nyíregyházi Törvényszéken mint Cégbíróságon Cgt.15-11-002999 számon indult és a Debreceni Ítélőtábla 2012. november 19-én kelt Cgtf. III. 30.500/2012/2. számú végzésével jogerősen befejezett törvényességi felügyeleti eljárásban az Ügyész által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a jogerős végzést - a másodfokú perköltségre vonatkozó rendelkezés kivételével - hatályában fenntartja.A végzés másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelező rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy az államot kötelezi a végzésben megjelölt időn belül az ott megjelölt másodfokú eljárási költség megfizetésére.
A kérelmező személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 30 000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.
Ez ellen a végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A kérelmezett cég köztulajdonban álló gazdasági társaság. 2011. szeptember 21-én, az internetes honlapján a felügyelőbizottsága tagjainak, illetve az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatónak az adatait közzétette, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban Kgtv.) 2. §-ában írtaknak megfelelően.A kérelmező ügyész a 2011. szeptember 23-án benyújtott kérelmével törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a kérelmezett céggel szemben. Előadta, hogy a kérelmezett a Kgtv. 2. § (1) bekezdésében előírt közzétételi kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. § (1) bekezdése, illetve 188/A. § (1) bekezdése szerint, a vezérigazgató mellett, vezető állású munkavállalónak minősülő más személyekre vonatkozó adatokat nem hozta nyilvánosságra.
A kérelmező a 2011. november 5-i beadványában utalt arra is, hogy a kérelmezett cég 2010. január 30-án tartott közgyűlése által elfogadott "Javadalmazási Szabályzat" II/1.2. pontja külön rendelkezéseket is tartalmaz az Mt. 188/A. § (1) bekezdésének hatálya alá eső vezető állású munkavállalók prémium kitűzéséről. Utóbb, az eljárás során becsatolt, a cég "Szervezeti és Működési Szabályzata" (a továbbiakban SZMSZ) 22. oldalának 6. pontja alapján állította azt is, hogy vezető állású munkavállalónak minősül a cég mindenkori vezérigazgatója által kijelölt, a távollétében, illetve akadályoztatása esetén őt helyettesítő személy is. Ebből következően mind a helyettesítésre jogosult személy, mind a "Javadalmazási Szabályzat" megelőzően említett II/1.2. pontja hatálya alá tartozó vezetők adatait közzé kellett volna tenni. A kérelmező kifejtette azt is, ha a cégnek nincs a "Javadalmazási Szabályzat" II/1.2. pontja szerint minősülő vezető állású munkavállalója, akkor az ilyen személyekre vonatkozó szabályozás a kívülállókat megtéveszti és ezért jogszabálysértő.
A cég a törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása iránti kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a vezérigazgatónak nincs állandó helyettese és az SZMSZ felhatalmazása alapján sem került sor eseti jelleggel más munkavállaló helyettesítésre történő kijelölésére. A cég vitatta azt is, hogy az eredetileg előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem az eljárás során megváltoztatható volt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 77. § (2) bekezdése értelmében. Utalt arra is, hogy a "Javadalmazási Szabályzat" egy minta alapján készült. Vitatta, hogy vezető állású munkavállalók hiányában az ilyennek minősülő személyekre vonatkozóan a szabályzat rendelkezéseket nem tartalmazhat.
Az elsőfokú bíróság végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazása iránti kérelmet elutasította.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta. Kötelezte a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezett cégnek 3.175 Ft másodfokú eljárási költséget.
Egyetértett abban az elsőfokú bírósággal, hogy a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján, a cég szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések be nem tartása miatt kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban kizárólag az eredetileg előterjesztett kérelemben foglaltak voltak elbírálhatók. A Ctv. 77. § (2) bekezdése értelmében nem lehetett az eljárásnak tárgya a kérelmező utóbb előterjesztett beadványában előadott, a kérelmezett cég "Javadalmazási Szabályzat" jogellenességére vonatkozó állítása.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal azonosan rögzítette azt is, a Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárásban irányadó Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a kérelmezőt terhelte annak bizonyítása, hogy a kérelmében megjelölt időpontban - 2011. szeptember 21-én - a kérelmezett cég a Kgtv. 2. § (1) bekezdésében előírt közzétételi kötelezettségét az Mt. 188. §-a szerint vezető állású munkavállalónak minősülő valamely személyre vonatkozóan elmulasztotta. Az ítélőtábla szükségesnek tartotta volna a törvénysértés konkretizálását, azon személyeknek a megjelölését is, akiknek adatait a kérelmezett cég - bár arra köteles lett volna - nem tette közzé, annak ellenére, hogy az Mt. 188. § (1) bekezdése, illetve az SZMSZ 22. oldal 6. pontja szerint vezető állású munkavállalóknak minősültek.
A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbezést benyújtó kérelmezőt a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezett cégnek a másodfokú eljárás során felmerült, jogi képviselője ügyvédi munkadíjából álló eljárási költségének megtérítésére.
A kérelmező a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság végzésére kiterjedően, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy a támadott határozat a Ctv. 77. § (2) bekezdését sérti, mivel az eredetileg előterjesztett kérelmet a 2011. november 4-én benyújtott beadványában nem változtatta meg. Kizárólag állításának bizonyítása érdekében hivatkozott a "Javadalmazási Szabályzat"-ban foglaltakra. Véleménye szerint ugyanis, ha a kérelmezett cégnek nem volt vezető állású munkavállalója, akkor a szabályzat az ilyen munkavállalókra vonatkozóan rendelkezést sem tartalmazott volna.
A kérelmező hivatkozott még a Pp. 163. § (1) bekezdésének megsértésére is, mivel álláspontja szerint az e jogszabályban előírt kötelezettsége ellenére a bíróság nem rendelte el teljes körűen a jogvita eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett a bizonyítást. Állította, a cégbíróságnak a Ctv. 80. § (2) bekezdése alapján módjában állt volna a cég képviselőjének vagy tagjának személyes meghallgatása, ezzel a jogi eszközzel azonban nem élt. A kérelmező a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközőnek, okszerűtlennek tartotta az eljárt bíróságok által megállapított tényállást. Álláspontja szerint ugyanis, az állami tulajdonban álló, 3000 munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatnál az alapszabály, az SZMSZ és a "Javadalmazási Szabályzat" rendelkezéseinek tükrében okszerűen csak is arra lehetett volna következtetni, hogy a kérelmezett cégnél kizárt, hogy a vezérigazgatónak ne legyen helyettese, akinek adatait közzé kellett volna tenni. A kérelmező vitatta, hogy elvárható lett volna tőle a vezérigazgatót helyettesítő konkrét személy megjelölése, továbbá, hogy a vezérigazgató ilyen helyettes hiányára vonatkozó nyilatkozata bizonyítékként értékelhető volt.
A kérelmező előadta azt is, hogy a másodfokú bíróság végzése a Pp. 78. § (3) bekezdésébe is ütközik, mivel ez azt tartalmazza, az ügyész által indított eredménytelen eljárás költségeit az állam viseli.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat fenntartotta.
A kérelmezett cég felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta az ítélőtábla végzését. Megállapította, hogy a támadott határozat kizárólag a Pp. 78. § (3) bekezdését sérti.
A Ctv. 77. § (2) bekezdése egyértelműen kimondja, a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban, hogy e jogszabályi rendelkezés értelmében a kérelmezőt terhelte a Kgtv. 2. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó azon személyek megjelölése, akiknek adatait a kérelmező cég köteles lett volna közzétenni.
A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban is, hogy a Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a kérelmezőnek kellett volna bizonyítania a törvényességi felügyeleti intézkedést megalapozó mulasztás elkövetését. A Pp. 3. § (3) bekezdése szerint a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása, a bizonyítási indítványok megtétele a kérelmezőt terhelte, ezért alappal nem sérelmezheti, hogy az eljárt bíróságok a cég képviselőjét vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló fél nevében eljárni jogosult személyt személyesen nem hallgatták meg a Ctv. 80. § (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétben. E bizonyítási eszköz igénybevétele egyébként is a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. Ha más bizonyítékok mellett nem tartja szükségesnek, mellőzheti. A kérelmező egyébként nem adta indokát, miért tért volna el a kérelmezett képviselője a személyes meghallgatás során az írásban tett nyilatkozatában foglaltaktól.
A Kúria a kérelmező állításával szemben az eljárt bíróságok által megállapított tényállást nem találta okszerűtlennek, a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközőnek. Helytállóan következtettek arra, hogy a kérelmező által hivatkozott SZMSZ, illetve "Javadalmazási Szabályzat" rendelkezései önmagukban nem bizonyítják, hogy a kérelmezett cégnél ténylegesen alkalmazásban áll vezető állású munkavállaló, illetve, hogy a vezérigazgató a helyettesítésére bárkit is kijelölt volna állandó vagy eseti jelleggel. Nincs akadálya ugyanis annak, hogy egy cég hosszú távra szabályozza a működését, s olyan előírásokat is tartalmazzon, amelyek egy adott időben az alapul szolgáló feltételek hiányában alkalmazásra nem kerülnek. Az pedig jelen törvényességi felügyeleti eljárásban, figyelemmel a Ctv. 77. § (2) bekezdésben írtakra, nem volt vizsgálható, hogy az alperes "SZMSZ"-ének "Javadalmazási Szabályzat"-ának hivatkozott pontjai megtévesztőek-e, hiszen ezzel kapcsolatos kérelmet, okfejtést, tényelőadást a 2011. szeptember 23-án benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem nem tartalmazott.
Mindezekre tekintettel olyan eljárásjogi, illetve anyagi jogi jogszabálysértést a Kúria nem észlelt, amely miatt a törvényességi felügyeleti eljárás ismételt lefolytatásának elrendelése indokolt lett volna. Jogellenességet kizárólag az eljárási költségek viselésére vonatkozó rendelkezés tekintetében tudott megállapítani. A Pp. 78. § (3) bekezdése szerint ugyanis az eredménytelenül eljárást kezdeményező ügyész az eljárási költségek megfizetésére nem kötelezhető, azokat az állam köteles megtéríteni.
A Kúria a kifejtett indokokkal, a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést ezért az eljárási költség viselésére vonatkozó részében hatályon kívül helyezte, és a már említett 78. § (3) bekezdése szerint az államot kötelezte a másodfokú eljárási költség megtérítésére. Az eljárás főtárgya tekintetében pedig a támadott határozatot hatályában fenntartotta.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, igazoltan költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről rendelkezni nem kellett.
A felülvizsgálati eljárás során le nem rótt illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontján, illetve a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapszik.
Budapest, 2013. szeptember 19.
dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. előadó bíró, dr. Osztovits András sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.075/2013.)