adozona.hu
BH 2013.12.349
BH 2013.12.349
A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - kivételektől eltekintve - próbaidő megállapítása kötelező. Ennek hiányában is a kötelezően írásba foglalt kinevezést követő három hónapban próbaidős közalkalmazotti jogviszony áll fenn [1992. évi XXXIII. törvény 21. § (1) bekezdés, 21/A. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 2008. november 20-ával kinevezte a felperest közalkalmazotti jogviszonyba, igazgatási ügyintézői munkakörbe. A kinevezésben a próbaidő 2008. november 20-tól 2009. február 20. napjáig került megállapításra. Az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2009. február 20-ával próbaidőre hivatkozással azonnali hatállyal megszüntette.
A felperes keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását és a jogellenesség Kjt. 34. §-a szerinti jogkövetkez...
BH 2013.12.349 A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - kivételektől eltekintve - próbaidő megállapítása kötelező. Ennek hiányában is a kötelezően írásba foglalt kinevezést követő három hónapban próbaidős közalkalmazotti jogviszony áll fenn [1992. évi XXXIII. törvény 21. § (1) bekezdés, 21/A. § (1) bekezdés].
Az alperes 2008. november 20-ával kinevezte a felperest közalkalmazotti jogviszonyba, igazgatási ügyintézői munkakörbe. A kinevezésben a próbaidő 2008. november 20-tól 2009. február 20. napjáig került megállapításra. Az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2009. február 20-ával próbaidőre hivatkozással azonnali hatállyal megszüntette.A felperes keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását és a jogellenesség Kjt. 34. §-a szerinti jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Hivatkozása szerint 2008. november 19-én az alperesnél már munkába állt, ezért a jogviszonya ezen időpontú kezdetére tekintettel a 3 hónapos próbaidő utolsó napja 2009. február 19-e volt, így az alperes február 20-án erre alapítva jogellenesen szüntette meg a jogviszonyát.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Érdemi döntése meghozatalakor azt értékelte, hogy a felperes a kinevezése tartalma, valamint a kinevezési okmányon szereplő elfogadó nyilatkozata alatt lévő dátum és aláírása szerint is 2008. november 20-án fogadta el a kinevezését. Értékelte továbbá, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt nem kifogásolta, hogy november 19-ére nem történt illetményfizetés a részére. Ezen a napon egyébként még más munkáltatónál, a P. D. Kft.-nél állt munkaviszonyban, a TB kiskönyvében rögzítettek szerint is az utolsó munkanapjaként november 19-e került megjelölésre, amely iratok valóságtartalmát a felperes a perben nem vitatta.
A felperes 2009. november 19-én ugyan megjelent az alperesnél és a számítógépéhez ekkor kapott hozzáférhetőséget, ez a körülmény azonban a munkaügyi bíróság szerint nem jelenti azt, hogy a közalkalmazotti jogviszonya ezen időponttal jött létre.
A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kiemelte, hogy a kinevezést a felperes a kinevezési okiraton általa feltüntetett napon, 2008. november 20-án fogadta el. A felperes ettől eltérő állítását aggálytalanul nem tudta bizonyítani. A másodfokú bíróság utalt az elsőfokú eljárás peradatai közül a jelenléti ívre - amelyet a felperes csak 2008. november 20-tól kezdődően írt alá, továbbá azon dokumentumokra, amelyek a korábbi jogviszony 2008. november 19-ig történő fennállását igazolták. A felperes nem tudta bizonyítani azon állítását, amely szerint az alperessel - a kinevezéstől eltérő módon - 2008. november 19-től történő munkakezdésben állapodott meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és keresete szerinti határozat hozatalát kérte. A Kjt. 21. § (1) bekezdésében foglaltak helytelen értelmezésére hivatkozott, valamint sérelmezte az Mt. 78. § (1) bekezdésének figyelmen kívül hagyását, amely szerint a munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. Ezért az alperesnél a jogviszonya, a tanúvallomásokkal igazoltan 2008. november 19-ei munkába állásával kezdődött. Ezen a napon ugyanis már ténylegesen munkát végzett, és a munkahelyi vezetője munkáltatói jogkörének megfelelően lépett fel vele szemben, hiszen nem engedte, hogy aznap korábban távozzon a munkahelyéről. Ezen a napon történt munkavégzést az alperes nem tekinthette próbamunkának, hiszen a foglalkoztatás e formáját sem az Mt.</a>, sem a bírósági gyakorlat nem ismeri el. A korábban fennállt munkaviszonya vonatkozásában azt hangsúlyozta, hogy jogszabály nem tiltja, hogy a közalkalmazott egyszerre több jogviszonyban álljon. Az a hivatkozás pedig, mely szerint a november 19-ére eső illetményét nem igényelte, még nem bizonyítja, hogy aznap nem végzett ténylegesen munkát.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perbeli bizonyítékok azt valóban alátámasztják, hogy a felperes 2008. november 19-én előzetes szóbeli megállapodás alapján munkába állás céljából megjelent az alperesnél. A peres iratok közül azonban a Kúria kiemeli, hogy ezen a napon a munkáltatói jogkört gyakorló főigazgató távol volt, a jelenlévő titkárságvezetőtől a felperes általa is elismerten azt a tájékoztatást kapta, hogy addig állományba nem vehető, ameddig a jogviszony létesítéséhez szükséges valamennyi (előző munkaviszonya megszüntetését igazoló) irattal nem rendelkezik. Arról, hogy a felperes november 19-én nem létesített jogviszonyt, a főigazgató csak másnap szerzett tudomást, vallomása szerint azonban november 18-án világossá tette a felperes számára, hogy amikor az előző munkahelyén a munkaviszonya lezárásra kerül, akkor jelentkezhet munkavégzés céljából. A perben az a körülmény pedig nem volt vitatott, hogy a felperes az előző munkaviszonyát november 19. napjával szüntette meg.
Az előbbi tények kiemelésével szükséges értékelni a felperes november 19-ei alperesi munkahelyen való tartózkodását, ahol ugyan történtek előkészületek a munkavégzése érdekében és sor került a munkaköri feladatokkal való ismerkedésére is, de a felperes konkrét, személyes előadásában is elismert tájékoztatására és tudomására is tekintettel megállapítható, hogy a munkába állására ezen a napon nem került sor.
A felperes hivatkozása a közalkalmazotti jogviszonyokban is irányadó Mt. 78. § (1) bekezdésében foglaltakra, az előbbi lényeges tények hiányában sem alapozná meg az igényét. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) próbaidőre vonatkozó rendelkezése ugyanis a munkaviszonyokra irányadó rendelkezésekkel nem azonos. A közalkalmazottak tekintetében a próbaidőre vonatkozó szabályokat kizárólag a Kjt. tartalmazza, az Mt.</a>-nek az erre vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, így a Kjt. 21/A. §-ába foglalt előírást a Kjt. rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni.
A Kjt. 21. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Erre a kinevező okirat tanúsága szerint a perbeli esetben 2008. november 20-án került sor.
A Kjt. 21/A. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a (4)-(5) bekezdésében foglalt kivétellel - 3 hónap próbaidő megállapítása kötelező. A próbaidő érvényes kikötését a felperes maga sem vitatta.
A Kjt. 2007. szeptember 1-jétől hatályos 21/A. §-a a próbaidő tekintetében nem "kikötésről", hanem a próbaidő megállapításáról rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a kötelező próbaidőnek a kinevezésben való megállapítása hiányában is a kinevezést követő 3 hónapban próbaidős közalkalmazotti jogviszony áll fenn. A próbaidő megállapítása tehát a közalkalmazottak esetében az érvényes kinevezéshez kötődik. Minthogy a felperes kinevezésére 2008. november 20-án került sor, 2009. február 20-án az alperes jogszerűen megszüntethette a felperes jogviszonyát azonnali hatállyal a próbaidőre való hivatkozással.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.701/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 55.Mf.631.087/2011/9. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a 2013. szeptember 25. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 55.Mf.631.087/2011/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 Ft (Húszezer forint) és 5.400 Ft (Ötezer-négyszáz forint) áfa felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
I n d o k o l á s
Az alperes 2008. november 20-ával kinevezte a felperest közalkalmazotti jogviszonyba, igazgatási ügyintézői munkakörbe. A kinevezésben a próbaidő 2008. november 20-tól 2009. február 20. napjáig került megállapításra. Az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2009. február 20-ával próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntette.A felperes keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását és a jogellenesség Kjt. 34. §-a szerinti jogkövetkezményei alkalmazását kérte.
Hivatkozása szerint 2008. november 19-én az alperesnél már munkába állt, ezért a jogviszonya ezen időpontú kezdetére tekintettel a 3 hónapos próbaidő utolsó napja 2009. február 19-e volt, így az alperes február 20-án erre alapítva jogellenesen szüntette meg a jogviszonyát.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 33.M.1375/2009/18. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság érdemi döntése meghozatalakor azt értékelte, hogy a felperes a kinevezése tartalma, valamint a kinevezési okmányon szereplő elfogadó nyilatkozata alatt lévő dátum és aláírása szerint is 2008. november 20-án fogadta el a kinevezését. Értékelte továbbá, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt nem kifogásolta, hogy november 19-ére nem történt illetményfizetés a részére. Ezen a napon egyébként még más munkáltatónál, a P. D. Kft.-nél állt munkaviszonyban, a TB kiskönyvében rögzítettek szerint is az utolsó munkanapjaként november 19-e került megjelölésre, amely iratok valóságtartalmát a felperes a perben nem vitatta.
A megállapított tényállás szerint a felperes 2009. november 19-én ugyan megjelent az alperesnél és a számítógépéhez ekkor kapott hozzáférhetőséget, ez a körülmény azonban a munkaügyi bíróság szerint nem jelenti azt, hogy a közalkalmazotti jogviszonya ezen időponttal jött létre.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 55.Mf.631.087/2011/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva a Pp. 253. § (2) bekezdése és 254. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kiemelte, hogy a kinevezést a felperes a kinevezési okiraton általa feltüntetett napon, 2008. november 20-án fogadta el. A felperes ettől eltérő állítását aggálytalanul nem tudta bizonyítani. A másodfokú bíróság utalt az elsőfokú eljárás peradatai közül a jelenléti ívre - amelyet a felperes csak 2008. november 20-tól kezdődően írt alá, továbbá azon dokumentumokra, amelyek a korábbi jogviszony 2008. november 19-ig történő fennállását igazolták. A felperes nem tudta bizonyítani azon állítását, amely szerint az alperessel - a kinevezéstől eltérő módon - 2008. november 19-től történő munkakezdésben állapodott meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és keresete szerinti határozat hozatalát kérte.
A felperes a Kjt. 21. § (1) bekezdésében foglaltak helytelen értelmezésére hivatkozott, valamint sérelmezte az Mt. 78. § (1) bekezdésének figyelmen kívül hagyását, amely szerint a munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. Ezért az alperesnél a jogviszonya, a tanúvallomásokkal igazoltan 2008. november 19-ei munkába állásával kezdődött. Ezen a napon ugyanis már ténylegesen munkát végzett, és a munkahelyi vezetője munkáltatói jogkörének megfelelően lépett fel vele szemben, hiszen nem engedte, hogy aznap korábban távozzon a munkahelyéről. Ezen a napon történt munkavégzést az alperes nem tekinthette próbamunkának, hiszen a foglalkoztatás e formáját sem az Mt.</a>, sem a bírósági gyakorlat nem ismeri el.
A felperes a korábban fennállt munkaviszonya vonatkozásában azt hangsúlyozta, hogy jogszabály nem tiltja, hogy a közalkalmazott egyszerre több jogviszonyban álljon. Az a hivatkozás pedig, mely szerint a november 19-ére eső illetményét nem igényelte, még nem bizonyítja, hogy aznap nem végzett ténylegesen munkát.
A felperes a felülvizsgálati kérelmét a tárgyaláson eseti döntésekre hivatkozva azzal egészítette ki, hogy a próbaidő kikötése érvénytelen volt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem kiegészítésének nincs helye, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn belül előadottak alapján vizsgálta a jogerős ítéletet, amely a jogszabályoknak megfelel.
A perbeli bizonyítékok azt valóban alátámasztják, hogy a felperes 2008. november 19-én előzetes szóbeli megállapodás alapján munkába állás céljából megjelent az alperesnél. A peres iratok közül azonban a Kúria kiemeli, hogy ezen a napon a munkáltatói jogkört gyakorló főigazgató távol volt, a jelenlévő titkárságvezetőtől a felperes általa is elismerten azt a tájékoztatást kapta, hogy addig állományba nem vehető, ameddig a jogviszony létesítéséhez szükséges valamennyi (előző munkaviszonya megszüntetését igazoló) irattal nem rendelkezik. (7. sorszámú jegyzőkönyv 3. oldal utolsó bekezdés, 8. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldal 6. bekezdés) Arról, hogy a felperes november 19-én nem létesített jogviszonyt, a főigazgató csak másnap szerzett tudomást, vallomása szerint azonban november 18-án világossá tette a felperes számára, hogy amikor az előző munkahelyén a munkaviszonya lezárásra kerül, akkor jelentkezhet munkavégzés céljából. (8. sorszámú jegyzőkönyv 3. oldal 3. bekezdés) A perben az a körülmény pedig nem volt vitatott, hogy a felperes az előző munkaviszonyát november 19. napjával szüntette meg.
Az előbbi tények kiemelésével szükséges értékelni a felperes november 19-ei alperesi munkahelyen való tartózkodását, ahol ugyan történtek előkészületek a munkavégzése érdekében és sor került a munkaköri feladatokkal való ismerkedésére is, de a felperes konkrét, személyes előadásában is elismert tájékoztatására és tudomására is tekintettel megállapítható, hogy a munkába állására ezen a napon nem került sor.
A felperes hivatkozása a közalkalmazotti jogviszonyokban is irányadó Mt. 78. § (1) bekezdésében foglaltakra, az előbbi lényeges tények hiányában sem alapozná meg az igényét. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) próbaidőre vonatkozó rendelkezése ugyanis a munkaviszonyokra irányadó rendelkezésekkel nem azonos. A közalkalmazottak tekintetében a próbaidőre vonatkozó szabályokat kizárólag a Kjt. tartalmazza, az Mt.</a>-nek az erre vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, így a Kjt. 21/A. §-ába foglalt előírást a Kjt. valamennyi rendelkezésével összhangban kell értelmezni.
A Kjt. 21. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Erre a kinevező okirat tanúsága szerint a perbeli esetben 2008. november 20-án került sor.
A Kjt. 21/A. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a (4)-(5) bekezdéseben foglalt kivétellel - 3 hónap próbaidő megállapítása kötelező. A próbaidő érvényes kikötését a felperes maga sem vitatta.
A Kjt. 2007. szeptember 1-jétől hatályos 21/A. §-a a próbaidő tekintetében nem "kikötésről", hanem a próbaidő megállapításáról rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a kötelező próbaidőnek a kinevezésben való megállapítása hiányában is a kinevezést követő 3 hónapban próbaidős közalkalmazotti jogviszony áll fenn. A próbaidő megállapítása tehát a közalkalmazottak esetében az érvényes kinevezéshez kötődik. Minthogy a felperes kinevezésére 2008. november 20-án került sor, 2009. február 20-án az alperes jogszerűen megszüntethette a felperes jogviszonyát azonnali hatállyal a próbaidőre való hivatkozással.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. § (1) bekezdésének alkalmazásával felülvizsgálati eljárási költség alperes részére való megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét - a felperes munkavállalói költségkedvezményére való tekintettel - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2013. szeptember 25.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, dr. Bicskei Ildikó s.k bíró
(Kúria Mfv. II. 10.701/2012.)