BH 2020.1.20

A cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (2) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók [Ctv. 65. § (2) és (3) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] A felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel - amely érdemben egy jogkérdést érintett - az ügyben releváns tényállás a következő: A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2016. november 23-án kelt 198. számú végzésében a cégjegyzékből 2007. június 30-i hatállyal többek között a III. rendű felperest mint az alperes képviselőjét és az I. és II. rendű felperest mint az alperes tagjait törölte, és Z. L.-t mint az alperes képviselőjét és egyedüli tagját bejegyezte, egyben a felperesek által be...

BH 2020.1.20 A cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (2) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók [Ctv. 65. § (2) és (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel - amely érdemben egy jogkérdést érintett - az ügyben releváns tényállás a következő: A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2016. november 23-án kelt 198. számú végzésében a cégjegyzékből 2007. június 30-i hatállyal többek között a III. rendű felperest mint az alperes képviselőjét és az I. és II. rendű felperest mint az alperes tagjait törölte, és Z. L.-t mint az alperes képviselőjét és egyedüli tagját bejegyezte, egyben a felperesek által benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperesek keresetükben a cégbíróság 198. számú végzésének hatályon kívül helyezését kérték a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 66. § (3) bekezdése alapján. A keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseken túl az eljárás folyamán további jogszabálysértésekre is hivatkoztak.
[3] Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította.
[5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[6] A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesek által a jogvesztő határidőn belül megjelölt jogszabálysértések nem helytállóak, a jogvesztő határidőn túl előadott hivatkozások pedig nem voltak a perben érdemben vizsgálhatók. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben ugyanis a Ctv. 65. § (1) és (2) bekezdésének a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: rPp.) általános szabályaihoz képest különös rendelkezései szerint a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell, a kereset csak jogszabálysértésre alapítottan és jogvesztés terhe mellett, az előírt határidőben nyújtható be. E határidőn túl meghivatkozott újabb jogszabálysértések érdemben már nem vizsgálhatók. A Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján indított per nem jelenti a cégbíróság változásbejegyzési eljárásának és határozatának teljes vizsgálatát. A perben eljáró bíróságnak a perben nincs olyan kötelezettsége és jogi felhatalmazása, hogy a cégeljárás bármely eljárási szabálysértését és hiányosságát, vagy az alapul szolgáló valamely irat jogszabálysértését hivatalból észlelje.


A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával keresetüknek helyt adó ítélet meghozatalát, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra való utasítását kérték.
[8] A felülvizsgálati kérelmükben anyagi jogszabálysértésként a Ctv. 65. § (3) bekezdésére hivatkoztak.
[9] Kifejtették, a másodfokú bíróság a Ctv. 65. § (3) bekezdésének a megsértésével, illetve figyelmen kívül hagyásával nem bírálta el érdemben a fellebbezést megsértve ezzel a feleknek rPp. 2. § (1) bekezdésben leírt, a jogviták elbírálásához fűződő jogát is, hiszen a felperesek, illetve a felek valamennyi, a keresetlevélben nem szereplő jogi hivatkozását negligálta, amikor a jogerős ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a Ctv. 65. § (1) és (2) bekezdése alapján a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn túl meghivatkozott újabb jogszabálysértések érdemben már nem vizsgálhatók.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet helyes indokai folytán hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (2) bekezdése alapján a joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítéletet nem találta jogszabálysértőnek.
[12] A felperesek joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben olyan jogi érvelést nem adtak elő, miszerint a jogvesztő határidőn belül előterjesztett keresetük elbírálása során a perben eljárt bíróságok jogszabálysértően találták alaptalannak keresetüket. Kizárólag azt állították, miszerint a perben eljárt másodfokú bíróság azzal követett el jogsértést, hogy a jogvesztő határidő után, a per során előadott érvelésüket nem vette figyelembe.
[13] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján tehát az eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a Ctv. 65. § (3) bekezdése lehetővé teszi-e a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján folyó perben a Ctv. 65. § (2) bekezdésében megszabott perindítási határidőn túl előadott jogsértések vizsgálatát.
[14] A Ctv. 65. § (2) bekezdése az (1) bekezdés szerinti perindítás határidejét a cégbírósági végzés közzétételétől számított 30 napban határozza meg azzal, hogy a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
[15] A perindításra a Ctv. 65. § (2) bekezdésében megszabott határidő anyagi jogi határidő. Mindez azt jelenti, hogy a Ctv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott személyeknek a keresetlevelet ezen határidőn belül kell benyújtaniuk a perbírósághoz megjelölve azt, hogy a végzés hatályon kívül helyezését milyen okból, mely jogszabálysértésre alapítják.
[16] Ahogy azt az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatályba lépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/2017 Polgári jogegységi határozat alapján jelenleg is irányadónak tekintett, a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról szóló 4/2003 Polgári jogegységi határozat tartalmazza, a keresetlevél bírósághoz történő benyújtása nem perbeli cselekmény, "a jogszabályban megállapított keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, hanem, mint az érvényesíthetőség létszakába jutott igény idővetülete". A határidő elmulasztásának a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be, azaz a felperesek alanyi joga ezt követően elenyészik. Mindebből az következik, hogy ezen időpontig a keresetet elő kell terjeszteni és az azt benyújtónak meg kell jelölnie, milyen indokokkal, milyen okból tartja az adott végzést jogszabálysértőnek.
[17] A felperes a keresetlevelet a jogvesztő határidőn belül bármikor, akár a határidő első napján előterjesztheti, ebben az esetben a bírósági eljárás megindul, az eljárásjogi és az anyagi jogi határidő az anyagi határidő elteltéig párhuzamosan folyik. A felperes a keresetét megalapozó jogszabálysértéseket a keresetlevelében kell, hogy előadja a rPp. 121. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, de - mivel a cégbírósági végzés hatályon kívül helyezése iránti eljárás a keresetlevél benyújtásával megindul - keresetét a keresetváltoztatás eljárásjogi keretei között kiegészítheti, pontosíthatja a már folyamatban lévő eljárásban is, azonban csak a Ctv. 65. § (2) bekezdésében megszabott 30 napos anyagi jogi határidő leteltét megelőzően.
[18] A felperesek keresetlevelüket az anyagi jogi jogvesztő határidő utolsó napján terjesztették elő, így az adott tényállás mellett nem jogszabálysértő a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell.
[19] A felperesek általuk sem vitatottan a 30 napos jogvesztő perindítási határidő lejárta után benyújtott előkészítő irataikban jelöltek meg további jogszabálysértéseket, amelyek érdemi elbírálásának mellőzését sérelmezték a felülvizsgálati kérelmükben. A már kifejtettek szerint azonban helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy ezek a hivatkozások a kereset elbírálása során érdemben nem voltak vizsgálhatók, függetlenül attól, hogy az előterjesztésükre az elsőfokú bíróság téves jogértelmezésen alapuló felhívására került sor.
[20] Azon jogértelmezés helyes voltát, miszerint a felperesnek a jogvesztő határidőn belül kell valamennyi jogi érvét előadnia a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per kontroll per jellege indokolja, igazolja, ugyanis, csak olyan jogszabálysértések, hiányosságok vizsgálhatók e perben, amelyeket a cégbíróságnak eljárása során észlelnie kellett volna. Épp e sajátosságokból következően a felperesnek már a kereset jogvesztő határidőn belüli előterjesztésekor rendelkezésére áll minden olyan tényállási adat, amelyre hivatkozással a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérheti a megfelelő jogszabályi hivatkozásokkal. A Ctv. 65. § (3) bekezdésének a kifejtettekkel ellentétes értelmezése e pertípusban kiüresítené a határidő elmulasztásához a Ctv. 65. § (2) bekezdésében fűzött jogkövetkezményt, meghiúsítaná a cégnyilvántartás közhitelességét veszélyeztető bizonytalan jogi helyzetek lehető legrövidebb időn belüli lezárása érdekében a per soron kívüli tárgyalását előíró Ctv. 71. § (1) bekezdése által elérni kívánt jogalkotói célt. A per során előadott újabb és újabb jogsértések vizsgálata ugyanis a per szükségképpeni elhúzódásához vezet.
[21] A fenti jogértelmezés van egyébként összhangban az egyéb jogszabályokban szereplő anyagi jogi jogvesztő határidők esetében kialakult gyakorlattal BH 2011.287.II.; Gfv.XI 30.556/2008/4.
[22] A kifejtettekből következően a jogerős ítélet nem sérti az rPp. 2. § (1) bekezdését. A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül határozta meg és értelmezte a perbevitt igény elbírálása során irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseket, ennek megfelelően helytállóan mellőzte a jogvesztő határidőn túli nyilatkozatok, hivatkozások vizsgálatát, indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.
[23] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.548/2018.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Csesznok Judit Anna előadó bíró
Dr. Tibold Ágnes bíró
Az I. rendű felperes: B. LLC
A II. rendű felperes: S. LLC)
A III. rendű felperes:J. D.
Az I-III. rendű felperes képviselője: Dr. Róna András Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Róna András Péter ügyvéd
Az alperes: B. Kft.
Az alperes képviselője: Dr. Borbély Andrea Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Borbély Andrea ügyvéd
A per tárgya: változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-III. rendű felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.177/2018/8-II. számú ítélet
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 18.G.40.690/2017/34. számú ítélet

Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Egyetemlegesen kötelezi az I-III. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel - amely érdemben egy jogkérdést érintett - az ügyben releváns tényállás a következő: A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2016. november 23-án kelt 198. számú végzésében a cégjegyzékből 2007. június 30-i hatállyal többek között a III. rendű alperest mint az alperes képviselőjét és az I. és II. rendű felperest mint az alperes tagját törölte, és Z. L.-t mint az alperes képviselőjét és egyedüli tagját bejegyezte, egyben a felperesek által benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperesek keresetükben a cégbíróság 198. számú végzésének hatályon kívül helyezését kérték a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 66. § (3) bekezdése alapján. A keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseken túl az eljárás folyamán további jogszabálysértésekre is hivatkoztak.
[3] Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította.
[5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[6] A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesek által a jogvesztő határidőn belül megjelölt jogszabálysértések nem helytállóak, a jogvesztő határidőn túl előadott hivatkozások pedig nem voltak a perben érdemben vizsgálhatóak. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben ugyanis a Ctv. 65. § (1) és (2) bekezdésének a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: rPp.) általános szabályaihoz képest különös rendelkezései szerint a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell, a kereset csak jogszabálysértésre alapítottan és jogvesztés terhe mellett, az előírt határidőben nyújtható be. E határidőn túl meghivatkozott újabb jogszabálysértések érdemben már nem vizsgálhatók. A Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján indított per nem jelenti a cégbíróság változásbejegyzési eljárásának és határozatának teljes vizsgálatát. A perben eljáró bíróságnak a perben nincs olyan kötelezettsége és jogi felhatalmazása, hogy a cégeljárás bármely eljárási szabálysértését és hiányosságát, vagy az alapul szolgáló valamely irat jogszabálysértését hivatalból észlelje.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával keresetüknek helyt adó ítélet meghozatalát, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra való utasítását kérték.
[8] A felülvizsgálati kérelmükben anyagi jogszabálysértésként a Ctv. 65. § (3) bekezdésére, eljárásjogi jogszabálysértésként az rPp. 2. § (1) bekezdésére hivatkoztak.
[9] Kifejtették, a másodfokú bíróság a Ctv. 65. § (3) bekezdésének a megsértésével, illetve figyelmen kívül hagyásával nem bírálta el érdemben a fellebbezést megsértve ezzel a feleknek rPp. 2. § (1) bekezdésben leírt, a jogviták elbírálásához fűződő jogát is, hiszen a felperesek, illetve a felek valamennyi, a keresetlevélben nem szereplő jogi hivatkozását negligálta, amikor a jogerős ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a Ctv. 65. § (1) és (2) bekezdése alapján a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn túl meghivatkozott újabb jogszabálysértések érdemben már nem vizsgálhatók.
[10] Utaltak arra, hogy fenntartják a 129. számú változásbejegyzési kérelem és az annak alapjául szolgáló okiratok jogellenessége és bejegyzésre való alkalmatlansága körében az elsőfokú eljárás során és a fellebbezésükben előadott nyilatkozataikat.
[11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet helyes indokai folytán hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (2) bekezdése alapján a joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítéletet nem találta jogszabálysértőnek. Nem vette, nem vehette figyelembe a felpereseknek a korábbi eljárásokban kifejtett jogi érvelésük fenntartására vonatkozó utalását, mert az az rPp. 272. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben előadottnak nem tekinthető.
[13] A felperesek joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben olyan jogi érvelést nem adtak elő, miszerint a jogvesztő határidőn belül előterjesztett keresetük elbírálása során a perben eljárt bíróságok jogszabálysértően találták alaptalannak keresetüket. Kizárólag azt állították, miszerint a perben eljárt másodfokú bíróság azzal követett el jogsértést, hogy a jogvesztő határidő után, a per során előadott érvelésüket nem vette figyelembe.
[14] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján tehát az eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a Ctv. 65. § (3) bekezdése lehetővé teszi-e a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján folyó perben a Ctv. 65. § (2) bekezdésében megszabott perindítási határidőn túl előadott jogsértések vizsgálatát.
[15] A Ctv. 65. § (2) bekezdése az (1) bekezdés szerinti perindítás határidejét a cégbírósági végzés közzétételétől számított 30 napban határozza meg azzal, hogy a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
[16] A perindításra a Ctv. 65. § (2) bekezdésében megszabott határidő anyagi jogi határidő. Mindez azt jelenti, hogy a Ctv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott személyeknek a keresetlevelet ezen határidőn belül kell benyújtaniuk a perbírósághoz megjelölve azt, hogy a végzés hatályon kívül helyezését milyen okból, mely jogszabálysértésre alapítják.
[17] Ahogy azt az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatályba lépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/2017 polgári jogegységi határozat alapján jelenleg is irányadónak tekintett, a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról szóló 4/2003 polgári jogi jogegységi határozat tartalmazza, a keresetlevél bírósághoz történő benyújtása nem perbeli cselekmény, "a jogszabályban megállapított keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, hanem, mint az érvényesíthetőség létszakába jutott igény idővetülete". A határidő elmulasztásának a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be, azaz a felperesek alanyi joga ezt követően elenyészik. Mindebből az következik, hogy ezen időpontig a keresetet elő kell terjeszteni és az azt benyújtónak meg kell jelölnie, milyen indokokkal, milyen okból tartja az adott végzést jogszabálysértőnek.
[18] A felperes a keresetlevelet a jogvesztő határidőn belül bármikor, akár a határidő első napján előterjesztheti, ebben az esetben a bírósági eljárás megindul, az eljárásjogi és az anyagi jogi határidő az anyagi határidő elteltéig párhuzamosan folyik. A felperes a keresetét megalapozó jogszabálysértéseket a keresetlevelében kell, hogy előadja a rPp. 121. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, de - mivel a cégbírósági végzés hatályon kívül helyezése iránti eljárás a keresetlevél benyújtásával megindul - keresetét a keresetváltoztatás eljárásjogi keretei között kiegészítheti, pontosíthatja a már folyamatban lévő eljárásban is, azonban csak a Ctv. 65. § (2) bekezdésében megszabott 30 napos anyagi jogi határidő leteltét megelőzően.
[19] A felperesek keresetlevelüket az anyagi jogi jogvesztő határidő utolsó napján terjesztették elő, így az adott tényállás mellett nem jogszabálysértő a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell.
[20] A felperesek általuk sem vitatottan a 30 napos jogvesztő perindítási határidő lejárta után benyújtott előkészítő irataikban jelöltek meg további jogszabálysértéseket, amelyek érdemi elbírálásának mellőzését sérelmezték a felülvizsgálati kérelmükben. A már kifejtettek szerint azonban helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy ezek a hivatkozások a kereset elbírálása során érdemben nem voltak vizsgálhatók, függetlenül attól, hogy az előterjesztésükre az elsőfokú bíróság téves jogértelmezésen alapuló felhívására került sor.
[21] Azon jogértelmezés helyes voltát, miszerint a felperesnek a jogvesztő határidőn belül kell valamennyi jogi érvét előadnia a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per kontroll per jellege indokolja, igazolja, ugyanis csak olyan jogszabálysértések, hiányosságok vizsgálhatók e perben, amelyeket a cégbíróságnak eljárása során észlelnie kellett volna. Épp e sajátosságokból következően a felperesnek már a kereset jogvesztő határidőn belüli előterjesztésekor rendelkezésére áll minden olyan tényállási adat, amelyre hivatkozással a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérheti a megfelelő jogszabályi hivatkozásokkal. A Ctv. 65. § (3) bekezdésének a kifejtettekkel ellentétes értelmezése e pertípusban kiüresítené a határidő elmulasztásához a Ctv. 65. § (2) bekezdésében fűzött jogkövetkezményt, meghiúsítaná a cégnyilvántartás közhitelességét veszélyeztető bizonytalan jogi helyzetek lehető legrövidebb időn belüli lezárása érdekében a per soron kívüli tárgyalását előíró Ctv. 71. § (1) bekezdése által elérni kívánt jogalkotói célt. A per során előadott újabb és újabb jogsértések vizsgálata ugyanis a per szükségképpeni elhúzódásához vezet.
[22] A fenti jogértelmezés van egyébként összhangban az egyéb jogszabályokban szereplő anyagi jogi jogvesztő határidők esetében kialakult gyakorlattal BH2011.287.II., Gfv.XI 30.556/2008/4.
[23] A kifejtettekből következően a jogerős ítélet nem sérti az rPp. 2. § (1) bekezdését. A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül határozta meg és értelmezte a perbevitt igény elbírálása során irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseket, ennek megfelelően helytállóan mellőzte a jogvesztő határidőn túli nyilatkozatok, hivatkozások vizsgálatát, indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.
[24] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész
[25] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel az rPp. 270. § (1) bekezdése szerint irányadó rPp. 78. § (1) alapján a felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, amelynek mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3), (5) és (6) bekezdései alapján, a kifejtett munkával arányosan határozta meg, amely áfá-t nem tartalmaz.
[26] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.
[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el.
Budapest, 2019. szeptember 24.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Csesznok Judit Anna sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.548/2018.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.