BH+ 2013.8.334

A kijavítás iránti kérelmet tartalma szerint kijavítás iránti kérelemként kell elbírálni [1990. évi XCIII. tv. 3. §, 79. §, 225. §, Pp. 252. §, 259. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Debreceni Ítélőtábla a 2007. május 4. napján kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. Kötelezte a felperest a II. és III. r. alperesek javára elsőfokú, az I., II. és III. r. alperesek javára fellebbezési eljárási költség megfizetésére.
A felperes a 2012. május 4. napján előterjesztett beadványában kérte a másodfokú bíróság ítéletének oly módon való kijavítás...

BH+ 2013.8.334 A kijavítás iránti kérelmet tartalma szerint kijavítás iránti kérelemként kell elbírálni [1990. évi XCIII. tv. 3. §, 79. §, Pp. 225. §, 252. §, 259. §].
A Debreceni Ítélőtábla a 2007. május 4. napján kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. Kötelezte a felperest a II. és III. r. alperesek javára elsőfokú, az I., II. és III. r. alperesek javára fellebbezési eljárási költség megfizetésére.
A felperes a 2012. május 4. napján előterjesztett beadványában kérte a másodfokú bíróság ítéletének oly módon való kijavítását, hogy az keresse meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy a felperes részére utaljon vissza 980 400 forint illetéket, mert a felperes az elsőfokú eljárásban 222 900 forinttal, a másodfokú eljárásban 757 500 forinttal több illetéket rótt le, mint ami a pertárgy értéke, illetve a fellebbezési kérelem alapján járt volna.
Az ítélőtábla a felperes kijavítás iránti kérelmét elutasította. Indokolásában rámutatott, hogy a határozat kijavításának a Pp. 224. § (1) bekezdése szerint névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén van helye. Mivel az ítélőtábla ítéletében nem rendelkezett a felperes által kifogásolt illetékről, ezért ítéletében számítási hibát vagy más hasonló elírást sem nem véthetett az illeték tekintetében.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a felperes az Itv. 80. § (1) bekezdésének f) pontja, valamint a 81. § (2) bekezdése értelmében a határozat kijavításától függetlenül is kérhetné az illeték visszatérítését, azonban erre az Itv. 79. § (2) bekezdése szerint csak a megfizetést követő öt éven belül van lehetőség. Ezért a felperes kérelme még alapossága esetén sem volna teljesíthető.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést és kérte a végzés megváltoztatásával az ítélet kérelmének megfelelő kijavítását. Hivatkozott arra, hogy a Debreceni Ítélőtábla korábban - tévedésből a házastársa - bankszámlájára 900.000 forintot átutalt, mely önmagában bizonyítja, hogy ezen összeg erejéig az illeték túlfizetését az ítélőtábla hivatalból is megállapította. A Pp. 224. § (1) bekezdésére hivatkozás a törvényi rendelkezés indokolatlan leszűkítését jelenti. Az adott esetben azért van helye a jogerős ítélet kijavításának, mivel az illeték a perköltség részét képezi, és e vonatkozásban mind az első, mind a másodfokú határozat tartalmaz rendelkezést.
Álláspontja szerint az Itv. 80. § (1) bekezdés f) pontja, a 79. § (1) bekezdés, a 80. § (1) bekezdés és a 32. § (2) bekezdés alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy számára az illeték visszatérítése jár.
Az elévülés megállapításával kapcsolatban sérelmezte, hogy az ítélőtábla nem szerezte be a NAV iratokat, ennek következtében nincs és nem is lehet tudomása arról, hogy hogyan és mikor terjesztett elő kérelmet az illeték visszatérítése ügyében. Hivatkozott arra is, hogy az elévülési idő akkor kezdődött, amikor értesült a kereset tárgyában hozott jogerős döntésről.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 3. § (2) bekezdésének második fordulata szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A felperes a 2012. május 4. napján előterjesztett beadványában kérelmét a jogerős ítélet kijavítása iránti kérelemnek nevezte, az azonban tartalma szerint nem kijavítás, hanem az ítélet kiegészítése iránti kérelem. A felperes kérelmében a bíróság döntését és a NAV megkeresését kérte arról, hogy a kereseti és a fellebbezési illetéket az általa megjelölt összeggel túlfizette. Ez pedig kiegészítés és nem kijavítás iránti kérelem, hiszen az ítélőtábla maga állapította meg a felperes által sérelmezett végzésében, hogy miután a felperes által kifogásolt illetékről nem döntött, ezért abban számítási hibát vagy más hasonló elírást sem véthetett.
A fentiekben foglaltak szerint az ítélőtábla helytelenül minősítette a felperes kérelmét kijavítás iránti kérelemnek, az tartalma szerint helyesen az ítélet kiegészítése iránti kérelem. Az újabb eljárásban a másodfokú bíróságnak a Pp. 225. §-ban foglaltak alapján kell döntenie a felperes ítélet kiegészítése iránti kérelméről. A felperes fellebbezésében felvetett kérdésekről a Kúria érdemben nem foglalt állást, arról az újabb eljárást követően hozott határozatban kell dönteni.
A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdés alapján az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az Itv. 57. § (1) bekezdésének g) pontja alapján a kijavítás, illetve kiegészítés iránti kérelem illetékmentes. Ezért a Kúria megállapította, hogy a felperes 7000 forint fellebbezési illeték visszatérítésére jogosult az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja szerint.
(Kúria Pf. VI. 24.785/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Debreceni Ítélőtáblán Pf.II.20.165/2007. számon folyamatban volt perében a 7. számú végzés ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria a Debreceni Ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezi és az ítélőtáblát újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasítja.
Megállapítja, hogy a felperes 7 000 (Hétezer) forint fellebbezési illeték visszatérítésére jogosult.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Debreceni Ítélőtábla a 2007. május 4. napján kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. Kötelezte a felperest a II. és III. r. alperesek javára elsőfokú, az I., II. és III. r. alperesek javára fellebbezési eljárási költség megfizetésére.
A felperes a 2012. május 4. napján előterjesztett beadványában kérte a másodfokú bíróság ítéletének oly módon való kijavítását, hogy az keresse meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy a felperes részére utaljon vissza 980.400 forint illetéket, mert a felperes az elsőfokú eljárásban 222.900 forinttal, a másodfokú eljárásban 757.500 forinttal több illetéket rótt le, mint ami a pertárgy értéke, illetve a fellebbezési kérelem alapján járt volna.
Az ítélőtábla a felperes kijavítás iránti kérelmét elutasította. Indoklásában rámutatott, hogy a határozat kijavításának a Pp. 224. § (1) bekezdése szerint névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén van helye. Mivel az ítélőtábla ítéletében nem rendelkezett a felperes által kifogásolt illetékről, ezért ítéletében számítási hibát vagy más hasonló elírást sem nem véthetett az illeték tekintetében.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a felperes az Itv. 80. § (1) bekezdésének f) pontja, valamint a 81. § (2) bekezdése értelmében a határozat kijavításától függetlenül is kérhetné az illeték visszatérítését, azonban erre az Itv. 79. § (2) bekezdése szerint csak a megfizetést követő öt éven belül van lehetőség. Ezért a felperes kérelme még alapossága esetén sem volna teljesíthető.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést és kérte a végzés megváltoztatásával az ítélet kérelmének megfelelő kijavítását. Hivatkozott arra, hogy a Debreceni Ítélőtábla korábban - tévedésből a házastársa - bankszámlájára 900.000 forintot átutalt, mely önmagában bizonyítja, hogy ezen összeg erejéig az illeték túlfizetését az ítélőtábla hivatalból is megállapította. A Pp. 224. § (1) bekezdésére hivatkozás a törvényi rendelkezés indokolatlan leszűkítését jelenti. Az adott esetben azért van helye a jogerős ítélet kijavításának, mivel az illeték a perköltség részét képezi, és e vonatkozásban mind az első, mind a másodfokú határozat tartalmaz rendelkezést.
Álláspontja szerint az Itv. 80. § (1) bekezdés f) pontja, a 79. § (1) bekezdés, a 80. § (1) bekezdés és a 32. § (2) bekezdés alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy számára az illeték visszatérítése jár.
Az elévülés megállapításával kapcsolatban sérelmezte, hogy az ítélőtábla nem szerezte be a NAV iratokat, ennek következtében nincs és nem is lehet tudomása arról, hogy hogyan és mikor terjesztett elő kérelmet az illeték visszatérítése ügyében. Hivatkozott arra is, hogy az elévülési idő akkor kezdődött, amikor értesült a kereset tárgyában hozott jogerős döntésről.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 3. § (2) bekezdésének második fordulata szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A felperes a 2012. május 4. napján előterjesztett beadványában kérelmét a jogerős ítélet kijavítása iránti kérelemnek nevezte, az azonban tartalma szerint nem kijavítás, hanem az ítélet kiegészítése iránti kérelem. A felperes kérelmében a bíróság döntését és a NAV megkeresését kérte arról, hogy a kereseti és a fellebbezési illetéket az általa megjelölt összeggel túlfizette. Ez pedig kiegészítés és nem kijavítás iránti kérelem, hiszen az ítélőtábla maga állapította meg a felperes által sérelmezett végzésében, hogy miután a felperes által kifogásolt illetékről nem döntött, ezért abban számítási hibát vagy más hasonló elírást sem véthetett.
A fentiekben foglaltak szerint az ítélőtábla helytelenül minősítette a felperes kérelmét kijavítás iránti kérelemnek, az tartalma szerint helyesen az ítélet kiegészítése iránti kérelem. Az újabb eljárásban a másodfokú bíróságnak a Pp. 225. §-ban foglaltak alapján kell döntenie a felperes ítélet kiegészítése iránti kérelméről. A felperes fellebbezésében felvetett kérdésekről a Kúria érdemben nem foglalt állást, arról az újabb eljárást követően hozott határozatban kell dönteni.
A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdés alapján az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az Itv. 57. § (1) bekezdésének g) pontja alapján a kijavítás, illetve kiegészítés iránti kérelem illetékmentes. Ezért a Kúria megállapította, hogy a felperes 7.000 forint fellebbezési illeték visszatérítésére jogosult az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja szerint.
A Kúria határozata ellen a Pp.</a> rendelkezései nem biztosítanak jogorvoslati lehetőséget.
Budapest, 2013. január 8.
Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, Tamáné dr. Nagy Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró
(Kúria Pf. VI. 24.785/2012.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.