BH 2013.8.229

A felszámoló által kifizetett juttatás - egyezség eredményeként, egyszerre több munkavállaló részére többféle jogcímen egy összegben meghatározva - nem vehető figyelembe nyugellátás összegének kiszámítása alapjául, ha az okiratokból az egyes jogcímeken kifizetett összegek nem különíthetők el, és nem állapítható meg, hogy ezekre vonatkozóan a járulékbefizetés megtörtént-e [1975. évi II. tv. 103/A. § (3) bekezdés, Tny. 22. § (1) bekezdés, 168/1997. (X. 6.) Korm. r. 14. § (1) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

V. T. J. igénylő részére a Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága 38 év és 359 nap szolgálati idő figyelembevételével 86 260 forint korengedményes nyugellátást állapított meg 2010. december 30. napjától kezdődően. Ezen határozat elleni igénylői fellebbezést elbírálva a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta és a fellebbezést elutasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy az utóbb, az igénylő számára egyezség alapján a ...

BH 2013.8.229 A felszámoló által kifizetett juttatás - egyezség eredményeként, egyszerre több munkavállaló részére többféle jogcímen egy összegben meghatározva - nem vehető figyelembe nyugellátás összegének kiszámítása alapjául, ha az okiratokból az egyes jogcímeken kifizetett összegek nem különíthetők el, és nem állapítható meg, hogy ezekre vonatkozóan a járulékbefizetés megtörtént-e [1975. évi II. tv. 103/A. § (3) bekezdés, Tny. 22. § (1) bekezdés, 168/1997. (X. 6.) Korm. r. 14. § (1) bekezdés].
V. T. J. igénylő részére a Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága 38 év és 359 nap szolgálati idő figyelembevételével 86 260 forint korengedményes nyugellátást állapított meg 2010. december 30. napjától kezdődően. Ezen határozat elleni igénylői fellebbezést elbírálva a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta és a fellebbezést elutasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy az utóbb, az igénylő számára egyezség alapján a munkáltató felszámolója kifizetett - egyösszegben meghatározott végkielégítés, természetbeni juttatás megváltása, felmondási időre járó kereset és hűségjutalom címén - összesen késedelmi kamatokkal együtt 906 865 forintot. Ebből 631 000 forint volt az, amit az igénylő figyelembe venni kért a nyugdíjösszeg számításánál átlagkereset részeként, azonban ez nem számítható be figyelemmel a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (továbbiakban: T.) 103/A. § (3) bekezdésének 2.) és 10.) pontja alapján. Nem teszi lehetővé ezen összeg beszámítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 22. § (1) bekezdése sem.
A határozatokat a felperes keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt és azok hatályon kívül helyezését, a nyugdíja összegének módosítását kérte, különös tekintettel a hűségjutalom címén kifizetett összegre. Figyelemmel arra, hogy 1999. december 8-án nettó összeget fizettek ki és ebből a hűségjutalom címén kifizetésre került juttatásból társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót is levonták, így az a nyugellátás havi összegének kiszámításánál is alapul kell hogy szolgáljon. Utóbb a hűségjutalom összegét a felperes 237 600 forintban határozta meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozata ténybeli és jogi indokait.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokai szerint az egyezséget tartalmazó okirat alapján tényként a bíróság azt tudta megállapítani, hogy a felperes részére a T.a> T.a> Kft. "fa." felmondás, végkielégítés és hűségjutalom címén összesen 302 362 forintot jelölt meg nettó összegben. Az egyes tételek jogcím és összeg szerinti megbontását nem tartalmazta az okirat. Az egyezségben rögzített 2 500 000 forint felperes és munkatársai részére a csatolt pénztárkifizetési bizonylat alapján 1999. december 8-án került kifizetésre. A felperesi nyilvántartó lapok szerint tényként volt megállapítható, hogy a felperes módosított kérelmében jelzett 237 600 forint hűségjutalom kifizetése nem nyert igazolást.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, tartalmánál fogva törvénysértésre hivatkozva. Utalt a Tny. 22. §-ának rendelkezéseire és arra, hogy a T.a> T.a> Kft. "fa" és a felperes között 1999. november 4-én létrejött egyezség, valamint a korabeli felszámolási iratokkal, átvételi elismervénnyel, kifizetési pénztárbizonylattal hitelt érdemlő módon igazolta, hogy milyen jövedelmet szerzett, amelynek egy része hűségjutalomként került feltüntetésre, ami pedig nyugdíjjárulék alapjául szolgálhat és a személyi jövedelemadó is levonásra került. Azaz az okiratokkal bizonyítottan felvett és figyelembe venni kért jövedelem nemcsak természetbeni juttatás megváltását és végkielégítést tartalmazott, hanem hűségjutalmat is, amely a nyugdíj kiszámításánál beszámítandó összeg, így tehát jogszabályba ütköző ezen jövedelemnek a figyelmen kívül hagyása a nyugdíj összegének megállapításakor. A jogszabály nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kifizetett jövedelmet szabályoz és nem olyan jövedelmet, amely után bizonyítottan ki is fizették a nyugdíjjárulékot.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályban tartását kérte. Hivatkozott a T.a> és a Tny. perben perbeli időben hatályos rendelkezéseire és arra, hogy a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 14. § (11) bekezdése szerint a havi átlagkereset meghatározása során a kereseti (jövedelmi) adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre (jövedelemre) vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak, illetve jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal - így különösen a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése vagy 50. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztató igazolással a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással a kereset (jövedelem) kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyi jövedelemadó bevallással - lehet igazolni.
Ezen jogszabályok rendelkezései alapján azt lehetett megállapítani, hogy a nyugdíj összegének meghatározásánál figyelembe venni kért keresetet csak olyan egykorú okirat alapján lehetett igazolni, amely a kifizetés tényét az elismerni kért jövedelem tételes összegét, jogcímét, a járulékalapot a levont járulék mértékét igazolható módon alátámasztja. Az alperes a határozatát a foglalkoztatói adatszolgáltatás, illetve a felperes által csatolt iratok alapján hozta meg. A jövedelemből nyugdíjjárulék levonás tényét a felperesnek olyan okirattal kellett volna bizonyítania, amely a jogszabályban meghatározott követelményeket (jogcím, járulékalap, nyugdíjjárulék levonás) igazolható módon alátámasztotta volna. Ebben a kérdésben csak okirati bizonyításnak lehet helye oly módon, amely tartalmazza járulékalapot és a levont járulék összeget is. A társadalombiztosítási nyilvántartásban azonban ilyen adat nincs és az sem igazolható, hogy a felperes hűségjutalom kapcsán milyen összeget kapott. Az alperesi álláspont szerint a felperes által 237 600 forint összegben megjelölt, saját számítás eredményeként meghatározott, okirattal nem bizonyított hűségjutalom nem képezhette a nyugdíjjárulék alapját.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróságnak arról kellett döntenie, jogszabálysértők-e a felülvizsgálni kért társadalombiztosítási határozatok, illetve a nyugellátás összegszerűsége megállapítása körében hozott munkaügyi bírósági döntés.
A munkaügyi bíróság vizsgálta a perbeli juttatás jogcímét, a nyugdíjjárulék befizetés kérdését, és e körben helyes megállapításra jutott, amikor az adatokat, bizonyítékokat értékelte. A munkáltató részéről történt bejelentés eredményeként szabályos járulék elszámoló nyilvántartó lap állt rendelkezésre a munkaviszony fennállásának idejéről, és a munkáltató munkabér jövedelemigazolást is készített a levéltári adatokkal is alátámasztottan. Egyéb - ami a jelen jogkérdés elbírálására alapvető perdöntő okirat, tényadat lett volna -, a felperes javára értékelhető egykorú okirat azonban nem állt rendelkezésre. A csatolt egyezség, kifizetést igazoló irat azt, hogy pontosan milyen összegű kifizetés történt hűségjutalom címén és azután mennyi nyugdíjjárulék került levonásra és befizetésre, nem igazolta. A munkaügyi bíróság helyesen utalt a Pp. 164. § (1) bekezdésében írtakra, valamint az R. 14. § (11) bekezdésében írt rendelkezésre. A kereseti összeg, jövedelem igazolására csak egykorú okirati bizonyíték alkalmas.
A Kúria a fentiek szerint is helytálló jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta annak helyes indokaira figyelemmel.
(Kúria Mfv. III. 10 298/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a Debreceni Munkaügyi Bíróság 2011. május 19. napján hozott 4.M.783/2010/7. számú ítéletével befejezett perében a felperes által a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a Debreceni Munkaügyi Bíróság 4.M.783/2010/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
I n d o k o l á s
Az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a 2010. január 28. napján kelt határozatával azért szüntette meg N. J. rokkantsági nyugdíját, mert az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) elsőfokú bizottságának szakvéleménye szerint az igénylő egészségkárosodásának mértéke 23 %, amely nem éri el a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 36/A. § (1) bekezdésében meghatározott legalább 50 %-os mértéket. A felülvizsgálatra bejelentés alapján ún. rendkívüli felülvizsgálat miatt került sor a Tny. 64. § (10) bekezdése szerint.
A 2010. július 14. napján kelt másodfokú határozatával a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság elutasította az igénylő fellebbezését az ORSZI másodfokú bizottságának szakvéleménye alapján, amely szerint az igénylő össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 32 %-os és az ezen alapuló szakhatósági állásfoglalás sem tette lehetővé a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság fennállásának megállapíthatóságát.
N. J. a társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perben az egészségkárosodása ORSZI által megállapított mértékét vitatta. Állítása szerint az orvosi vizsgálat nem volt teljes körű, ellentétben áll a szakvélemény a korábbi orvosszakértői véleményekkel, nem vették figyelembe, hogy ezen fennálló betegségekkel nem alkalmas a munkavégzésre.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva határozatában foglalt ténybeli és jogi indokait.
A Debreceni Munkaügyi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye és annak kiegészítése alapján azt állapította meg, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 40 %-os és ekként a felperes nem minősül rokkantnak.
A munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában az újonnan benyújtott orvosi dokumentumok alapján megállapította, hogy olyan új információt nem tartalmaztak, amely a megállapított egészségkárosodás mértékének megváltoztatását indokolta volna. Az orvosszakértő az egyes vizsgálati eredményeket illetően részletesen kitért az egyes betegségekre, míg a szakértői vélemények elkészülte után keletkezett orvosi leleteket figyelmen kívül hagyta, hiszen a határozat meghozatalakori egészségi állapot vizsgálata releváns az eljárás során.
Az igazságügyi orvosszakértő a felperes valamennyi betegségét értékelte, véleménye kialakítása során figyelembe vette és az a végkövetkeztetést illetően egybehangzó a közigazgatási eljárás során keletkezett szakvéleményekben foglalt megállapításokkal, nevezetesen hogy a felperes nem rokkant és ez okból a rokkantsági nyugellátásra nem jogosult.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság, valamint az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Álláspontja szerint a bíróság hiányosan állapította meg a tényállást, elfogadta a hiányos igazságügyi orvosszakértői véleményt. Sérelmezte, hogy a bíróság nem vizsgálta azt, hogy a Tny. 64. § (10) bekezdése mikor lépett hatályba és azt mikor helyezték hatályon kívül. Véglegesnek minősített egészségkárosodás utóbb nem vizsgálható felül. Utalt az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban hozott döntésében foglaltakra is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte annak jogszerűségére hivatkozással. Állította, hogy a nyugellátás megszüntetésére, illetve a rendkívüli felülvizsgálatra és ezt követően a nyugellátás folyósításának megszüntetésére a perbeli időben hatályos Tny. 64. § (9) bekezdése alapján került jogszerűen sor.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Pp. 339/A. §-a alapján a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.
A per adatai szerint a szakértő értékelte a szakvéleményében a felperes össz-szervezeti állapotát, a betegségek felsorolásánál és a betegségek részletes leírásánál is. Peradat, hogy az igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye az össz-szervezeti egészségkárosodás vizsgálatának végkövetkeztetését illetően egybehangzó az ORSZI szakvéleményeivel, vagyis hogy a felperes nem rokkant.
A felperes ugyan helyesen hivatkozott arra, hogy a Tny. 64. § (10) bekezdését hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 418. § (14) bekezdése és az elsőfokú közigazgatási határozat tévesen ezt a jogszabályhelyet jelölte meg. A fent megjelölt törvény azonban a Tny. 64. § (9) bekezdésének új rendelkezését is megállapította a 418. § (3) bekezdésével és azt hatályba léptette 2009. október 1-jétől a 423. § (1) bekezdése szerint.
A Tny. 64. § (9) bekezdése pedig a módosítást követően kimondja - és ez a perbeli időben hatályos rendelkezés -, hogy az egészségkárosodáson alapuló nyugellátás esetén a jogosultság felülvizsgálata soron kívül is elrendelhető, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés, illetve egészségkárosodás nem áll fenn, vagy a megállapítottnál az kisebb mértékű.
Az alperes tehát nem sértett jogszabályt, amikor a felperes soron kívüli felülvizsgálatát elrendelte, csak a határozatában a törvényhely bekezdésének megjelölése volt téves, elírás, ez pedig önmagában jogszabálysértés megállapítását és a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését nem alapozhatja meg.
Mindezekre figyelemmel a munkaügyi bíróság az ítélete meghozatalakor nem sértette a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat és a végkövetkeztetést illetően egybehangzó, különböző testülettől származó orvosszakértői véleményeknek megfelelően állapította meg a tényállást és azt, hogy az alperesi határozat nem jogszabálysértő. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdésének alkalmazásával hatályában fenntartotta.
Az alperesnek perköltség igénye nem volt, ezért a Kúria Pp. 78. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárási költség tárgyában a határozathozatalt mellőzte.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny. 81. §-ára figyelemmel a magyar állam viseli.
Budapest, 2012. szeptember 17.
Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró
(Kúria, Mfv. III. 10.106/2012.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.