AVI 2013.8.88

Az ellenőrzés elmulasztása olyan objektív körülmény, amely a kellő körültekintés tanúsításának elmulasztását megállapíthatóvá teszi [1992. évi LXXIV. tv. 32. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú adóhatóság 2007. I. és II. negyedévére vonatkozó általános forgalmi adónemben végzett utólagos adóellenőrzést a felperesnél. A felperes a vizsgált időszakban a tulajdonában lévő ingatlanon átalakítási, felújítási munkálatokat végeztetett, amelynek elvégzésére 2006. december 27-én a P. Kft.-vel (továbbiakban: Kft.) kötött szerződést. A Kft. ügyvezetője L. Cs. volt, aki az adóhatóság előtt úgy nyilatkozott, hogy a cég dolgairól semmit nem tud, minden ügyet B. J. intéz, a könyvelést ...

AVI 2013.8.88 Az ellenőrzés elmulasztása olyan objektív körülmény, amely a kellő körültekintés tanúsításának elmulasztását megállapíthatóvá teszi [1992. évi LXXIV. tv. 32. §]
Az elsőfokú adóhatóság 2007. I. és II. negyedévére vonatkozó általános forgalmi adónemben végzett utólagos adóellenőrzést a felperesnél. A felperes a vizsgált időszakban a tulajdonában lévő ingatlanon átalakítási, felújítási munkálatokat végeztetett, amelynek elvégzésére 2006. december 27-én a P. Kft.-vel (továbbiakban: Kft.) kötött szerződést. A Kft. ügyvezetője L. Cs. volt, aki az adóhatóság előtt úgy nyilatkozott, hogy a cég dolgairól semmit nem tud, minden ügyet B. J. intéz, a könyvelést és a számlázást is. A vállalkozási szerződést a Kft. részéről meghatalmazás alapján B. J.-vel kötötték. A beruházás elkészült, arról a Kft. számlákat bocsátott ki, melyek áfa-tartalmát a felperes áfa-bevallásában feltüntette. Az elsőfokú adóhatóság 2007. I. negyedévére 619 000 Ft, 2007. II. negyedévére 1 477 000 Ft összegű adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2008. június 12-én kelt határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Kft. által kibocsátott számlák nem tekinthetők hiteles bizonylatnak, a Kft. ugyanis 2005. június 20-án kezdte meg tevékenységét, azonban kezdettől nem tett eleget adókötelezettségének, bevallást nem nyújtott be. Nem igazolta, hogy a munkák elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezett. B. J. és F. Zs. nem rendelkezett a társaság nevében történő eljárásra jogosító meghatalmazással. Ezért nem volt megállapítható, hogy a bizonylatok szerinti gazdasági események a felperes és a Kft. között jöttek létre. Hangsúlyozta, a felperes nem járt el kellő körültekintéssel, amikor a társaság nevében eljáró személy képviseleti jogosultságáról nem győződött meg, nem volt tisztában azzal, hogy a munkát alvállalkozói vagy alkalmazotti minőségben végezték-e.
A felperes keresetében az alperes határozatainak hatályon kívül helyezését kérte. A megyei bíróság megállapította, hogy a Kft. a munkát olyan személyekkel végeztette, akiket hivatalosan nem jelentett be, emiatt munkaügyi bírsággal is sújtották. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperes előzetesen, körültekintő eljárás tanúsítása esetén sem tudott volna meggyőződni arról, hogy a Kft. általános forgalmi adóbevallását elmulasztja, illetve nem ismerhette fel, hogy a Kft. által kibocsátott számlát olyan számlatömbökből állították ki, amelyet nem a Kft. vásárolt.
A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy a Kft. cégbíróságon bejegyzett gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége épület-, hídalagút és közművezeték építése, és amelynek nevében jogszerűen járt el B. J. és F. T., illetve a beruházás kivitelezője valóságban is a Kft. volt. Az alkalmazottak szabálytalan foglalkoztatása a felperes adólevonási jogának érvényesíthetőségét nem érinti, ezért a megyei bíróság a fenti indokok alapján az alperes határozatait az elsőfokú határozatokra kiterjedően hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Az alperes hivatkozott arra, hogy a Kft. megalakulásától nem tett eleget adókötelezettségének, bevallást nem nyújtott be, bejelentett alkalmazottja nem volt. Az adóhatóság nyilvántartása szerint a számlák kiállításához felhasznált számlatömböket nem a Kft. szerezte be. A Kft.-nek sem B. J., sem F. Zs. nem tagja, képviselője, eljárási jogosultságukat az adóhatóság eljárásának időszakában nem igazolták. Utalt arra, hogy a felperes által csatolt 2007. június 1-jei átadás-átvételi jegyzőkönyvet, illetve teljesítési jegyzőkönyveket a gazdasági esemény megtörténtét igazoló dokumentumként nem lehetett elfogadni, mert azokat L. Cs. írta alá, aki saját elmondása szerint a cég ügyeinek intézésében nem vett részt. Az építési napló fedőlapját szintén L. Cs. írta alá, holott a tanúvallomások szerint megbízás alapján B. J. járt el. Az építkezés költségvetése a gazdasági esemény valóságának bizonyítására önmagában nem elegendő. Hasonló okból ítélte hiteltelennek az adóhatóság a felmérési naplót, a kivitelezői nyilatkozatot. Az alperes álláspontja szerint az a tény, hogy F. T. és F. Zs. a Kft. képviselőjeként lépett fel, a Kft. nevében vásárolt építőanyagot, az adott gazdasági esemény megtörténtét nem igazolják. Utalt arra, hogy G. M. tanúvallomása szerint a kivitelezéshez az eszközöket részben a felperes biztosította, míg a kisebb munkákat a dolgozók saját eszközeikkel végezték. Nem igazolódott tehát, hogy a munkák elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel a Kft. rendelkezett. A munkaügyi ellenőrzés során az sem igazolódott, hogy a jelenlévők a Kft.-vel álltak munkaviszonyban. Az alperes álláspontja szerint a felperes elmulasztotta a kellő körültekintést, amikor a számlakibocsátóról nem tájékozódott. Hangsúlyozta, hogy a számlákban feltüntetett tevékenységet nem a számlakibocsátó végezte el, ezért az adó áthárítására sem került sor. A kellő körültekintést nem alapozza meg csupán a számlakibocsátó adóalanyisága, illetve a munkák elvégzése. Az alperes kifogásolta, hogy a számla hitelességét a megyei bíróság ellenőrizhető számviteli dokumentumok helyett tanúvallomásokkal igazolta és figyelmen kívül hagyta, hogy az adóhatóság által megállapított tényállás szerint a szerződésben megjelölt felek között a számlák szerinti gazdasági esemény nem történhetett meg. Az alperes sérelmezte a terhére megállapított perköltség eltúlzott összegét, hangsúlyozta, hogy a felperes által csatolt megbízási szerződésben foglalt sikerdíj megbízási díjnak nem tekinthető. E körben utalt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjára, 3. § (6) bekezdésére.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kifogásolta, az alperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet milyen jogszabályt sért. Hivatkozott arra, hogy a megyei bíróság a közigazgatási perben az adóhatóság által elmulasztott bizonyítást pótolta, és ennek alapján a bizonyítékok maguk összességében történő értékelése szerint döntött az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezéséről. Utalt arra, hogy az építésügyi, munkaügyi és pályázati ügyekben eljáró hatóságok a Kft.-t tekintették a gazdasági esemény megvalósítójának. Hangsúlyozta, a rendelkezésre álló bizonyítékok igazolják, hogy a munka elvégzéséhez a Kft. a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezett. Vitatta azt az alperesi előadást, mely szerint a felperes a kellő körültekintést elmulasztotta. Kifejtette, hogy az adóhatóság által a Kft. működésével kapcsolatosan megállapított körülményekre a felperes semmilyen ráhatással nem bírt. A jogerős ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el a Pp. 275. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel. Előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem feltehetőleg elkésett, illetve nem felel meg a Pp. 272. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését. A perköltség vonatkozásában kifejtette, hogy az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya, keresetleveléhez mellékelte az ügyvédi megbízási szerződést, amelyhez a Pp. 3. § (2) bekezdése, 215. § folytán a bíróság kötve van.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
Az Áfa. tv. 35. § (1) bekezdése szerint az adólevonási jog - ha az adózás rendjéről szóló törvény másként nem rendelkezik - kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Az Sztv. 166. § (2) bekezdése értelmében a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Az Sztv. 15. § (3) bekezdésében rögzített valódiság elve alapján a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata következetes a tekintetben, hogy a valóságban végbement gazdasági eseményekkel nem azonos tartalmú számlára adólevonási jog nem alapítható (Kfv.I.35.371/2008/6.). A Legfelsőbb Bíróság több alkalommal hangsúlyozta, hogy adólevonási jog csak tartalmilag hiteles számla alapján gyakorolható (Kfv.I.35.240/2008/7.).
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében tévesen hivatkozott arra, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme nem jelölte meg a megsértett jogszabályt. A felülvizsgálati kérelem 8. oldalának 2. bekezdésében az alperes az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja, 35. § (1) bekezdése megsértésére hivatkozott. Ezzel összefüggésben kifogásolta, hogy a megyei bíróság döntése meghozatalakor lényeges körülményeket nem értékelt.
A perbeli ügyben a bíróságnak a tekintetben kellett állást foglalnia, hogy meddig terjed a számlabefogadó felelőssége a számla tartalmi helyességéért. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy az Európai Bíróság C-439/04. és C-440/04. számú egyesített ügyében termékértékesítési láncolat vonatkozásában kifejtettekre figyelemmel az adóhatóságnak, illetve az adóhatározat felülvizsgálatát végző bíróságnak is objektív körülmények alapján kell megállapítania, hogy a számlabefogadó kellő körültekintéssel járt-e el. Az iratokból megállapíthatóan a felperes a kivitelezői munkák tényleges elvégzését a helyszínen ellenőrizte, azokról teljesítési igazolás került kiállításra, építési- és felmérési napló készült, illetve kivitelezői nyilatkozat állt rendelkezésre. Az említett dokumentumok egy részét olyan személy - L. Cs. ügyvezető - írta alá, akivel a felperes semmilyen kapcsolatban nem állt, a kivitelezéssel összefüggésben semmilyen tevékenységet nem végzett. A felperes ennek ellenére egyetlen alkalommal sem győződött meg arról, hogy az általa átadott munkaterületen ki dolgozik, illetve az ott dolgozók a szerződéses partner Kft. alkalmazottai, illetve alvállalkozói. Ennek az ellenőrzési lehetőségnek az elmulasztása a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint olyan objektív körülmény, amely a kellő körültekintés tanúsításának elmulasztását megállapíthatóvá teszi. Ezen mulasztáshoz kapcsolódóan a Kft. által kiállított számla hiteltelenségének megállapítását megalapozza az a két körülmény, hogy a Kft. működésének megkezdésétől kezdődően semmilyen adóbevallást nem nyújtott be, adót nem fizetett, illetve számlát is olyan számlatömbből állított ki, amelyet nem ő szerzett be, ezért adóigazgatási azonosításra nem alkalmas.
A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet a meghallgatott tanúk vallomása, mint új bizonyíték értékelése alapján tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a Kft. számláinak kiállításával az adó áthárítása megtörtént. A fenti körülményekből nem állapítható meg megalapozottan, hogy a munkát ténylegesen végző személyek a Kft.-vel bármilyen jogviszonyban álltak, ezért az sem bizonyított, hogy a beruházás kivitelezője a Kft. volt.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalaként a felperes keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.349/2009.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.