adozona.hu
BH 2013.7.193
BH 2013.7.193
A fizetési felszólítás kézhezvételét követően az adós által a hitelező ellen indított per az adós fizetésképtelensége szempontjából nem teszi vitatottá a hitelező követelését [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont, (3) bek., Pp. 152. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 2010. június 16-án kelt végzésével állapította meg az adós fizetésképtelenségét és rendelte el felszámolását főeljárásként, valamint kijelölte a felszámolót.
A végzés indokolása szerint, az adós és a hitelező között 2009. július 30-án adományi-támogatási szerződés jött létre, s ezen alapul a hitelező felszámolási kérelmet megalapozó követelése. A hitelező álláspontja szerint egy millió forint tőke és ennek 2009. szeptember 15-től fennálló törvényes mértékű kamatai megfize...
A végzés indokolása szerint, az adós és a hitelező között 2009. július 30-án adományi-támogatási szerződés jött létre, s ezen alapul a hitelező felszámolási kérelmet megalapozó követelése. A hitelező álláspontja szerint egy millió forint tőke és ennek 2009. szeptember 15-től fennálló törvényes mértékű kamatai megfizetésének elmaradása miatt tekintendő fizetésképtelennek az adós. A hitelező fizetési felszólítását az adós 2009. október 2-án átvette, azonban annak nem tett eleget és az abban foglaltakat nem vitatta.
Az adós a felszámolása iránti kérelemben foglaltakat nem ismerte el és az annak alapjául szolgáló szerződés érvényességét vitatta.
Az elsőfokú bíróság hivatkozva a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra, kifejtette, az adós nem igazolta sem azt, hogy a hitelező követelését már a fizetési felszólítás kézhezvétele előtt vitatta volna, sem azt, hogy a tartozást megfizette volna, ezért fizetésképtelen.
A végzés ellen az adós élt fellebbezéssel, kérte a felszámolási eljárás felfüggesztését arra hivatkozva, hogy 2010. december 17-én keresetet nyújtott be a hitelező és az adós nevében eljárt magánszeméllyel szemben a felszámolási kérelem alapjául szolgáló követelést megalapozó szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt.
A hitelező észrevételében kérte a felszámolást elrendelő határozat helybenhagyását. Álláspontja szerint a fizetésképtelenség feltételeit igazolta és a felszámolási kérelem eldöntésénél nem tekinthető előkérdésnek az eljárás alapjául szolgáló szerződés érvényessége. Kifejtette, hogy az adósnak lehetősége van a tartozását megfizetni és polgári peres eljárásban visszakövetelni a jogosulatlanul kifizetett összeget. Az adós vitatásának a fizetési felszólítás kézhezvételét követően nincs relevanciája, nem lehet az eljárást felfüggeszteni a fizetési felszólítás kézhezvételét követő adósi magatartások miatt.
A másodfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapító végzés elleni fellebbezés elbírálását a más polgári bíróság előtt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig felfüggesztette a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 152. § (2) bekezdése alapján. A végzést azzal indokolta, hogy "a szerződés léte, érvényessége a fizetésképtelenség olyan feltétele, melynek hiányában a tartozás fennállása, illetőleg szerződésen alapuló volta semmisül meg, így az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, ezért az eljárás alapjául szolgáló szerződés érvényessége a fizetésképtelenség megállapításának előkérdése".
A végzés ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést kérve, hogy a másodfokú bíróságként eljáró Kúria rendelje el az eljárás folytatását és kötelezze az adóst az eljárással felmerült költségei megfizetésére.
Részletesen kifejtette az álláspontját arra vonatkozóan, hogy a Cstv. fizetésképtelenség vizsgálatára vonatkozó szabályai szerint, ha a hitelező igazolja, hogy a törvényben foglalt feltételek fennállnak, akkor az adós fizetésképtelennek tekintendő. Hivatkozott arra, hogy az adós vitatásának a fizetési felszólítás kézhezvétele után nincs jogi jelentősége, mert csak úgy szabadulhat a felszámolás elrendelésétől, ha a tartozását kiegyenlíti. Rámutatott, hogy az adós a felszámolást elrendelő végzés meghozatalát követő több hónappal, már a másodfokú eljárás során nyújtotta be a keresetlevelet.
Hivatkozott az ítélőtábla más ügyben hozott határozatára (12. Fpkf. 43.603/2009/2.), melyben a bíróság kifejtette, hogy "a fizetési felszólítás kézhezvételét követően az adós által a hitelező ellen indított per sem vehető figyelembe a követelés vitatása körében, figyelemmel arra, hogy a vitatásra nyitva álló határidőt követően került sor a kereseti kérelem benyújtására. Az adós általi perindítás az eljárás felfüggesztésére nem ad okot.ˇ
Az adós kérte a végzés helybenhagyását.
A hitelező bejelentette, hogy a törvényszék első fokon az adós keresetét elutasította.
A fellebbezést a Kúria megalapozottnak találta az alábbi indokok szerint.
A fellebbezési eljárásban a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy felszámolási eljárásban a fizetésképtelenség vizsgálata szakaszában, amennyiben az adós arra hivatkozik, hogy a hitelező kérelmének alapjául szolgáló követelést megalapozó szerződés érvénytelen, nem jött létre és az adós ennek megállapítása érdekében keresetet nyújt be a peres eljárást lefolytató bírósághoz, felfüggeszthető-e a felszámolási eljárás ennek a pernek a jogerős befejezéséig? A fizetésképtelenség megállapítása szempontjából tehát előkérdésnek minősül-e annak a szerződésnek a fennállása, érvényessége tárgyában indított per mikénti eldöntése, amelyre a hitelező a követelését alapította?
A Kúria álláspontja szerint a Cstv. fizetésképtelenség megállapítására vonatkozó szabályai értelmében a felszámolási eljárást lefolytató bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a hitelező bizonyította-e az általa állított fizetésképtelenségi ok megvalósulását.
A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított felszámolási kérelem esetén az adós fizetésképtelensége megállapításához azt kell a hitelezőnek bizonyítania, hogy a követelés szerződésen alapul és a teljesítési határidő lejártát követően a törvényben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig, az adós nem egyenlítette ki a tartozását, vagy azt nem vitatta.
A felszámolási kérelem benyújtását megelőzően a hitelezőnek kötelező az adóst felhívnia egyszer a fizetésre (számlával, vagy egyéb módon), illetve másodszor a fizetési felszólítás megküldésével a teljesítésre, amelynek kézhezvétele után az adós már nem vitathatja a tartozását.
Az adós tehát vitathatja a szerződés fennállását, annak tartalmát, érvényességét stb. akkor, amikor az első fizetési felszólítást megkapja a hitelezőtől. Ha ez a második fizetési felszólításig nem történik meg, akkor - függetlenül attól, hogy a szerződés esetleg érvénytelen - csak úgy menekülhet meg a felszámolástól, ha a tartozást kifizeti. Ha az általa így kifizetett követelést alaptalannak tartja, akkor perben visszakövetelheti, mert a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerint "a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki".
Nem vitásan a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően indított per vitatottá tette volna a hitelező követelését és akkor a felszámolás elrendelésének nem lenne helye, a felszámolási eljárást a vitatottságra tekintettel soron kívül meg kellett volna szüntetni. A jelen eljárásban azonban az adós csak a felszámolási eljárás alatt tette vitatottá a követelést és indította meg a pert, ezért a peres eljárás mikénti eldöntése - a fent kifejtettek szerint - nem előkérdése a felszámolási eljárás lefolytatásának, ekként a felszámolási eljárás felfüggesztésének a Pp. 152. § (2) bekezdésében megkívánt feltételei nem állnak fenn.
Mindebből következően az ítélőtábla tévedett, amikor a fellebbezéssel támadott határozat elbírálását felfüggesztette az adós által a felszámolási eljárás tartama alatt indított perre tekintettel.
A kifejtett indokok miatt, a Kúria a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján az ítélőtábla eljárást felfüggesztő végzését megváltoztatta és az ítélőtáblát az eljárás folytatására utasította.
(Kúria Fpk. X. 30.076/2012.)
A Kúria mint másodfokú bíróság az adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárásban a hitelező által a Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkf.44.197/2011/6 számú végzése ellen 8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
Kötelezi a Kúria az adóst, hogy a hitelezőnek 15 napon belül fizessen meg 30.000 (Harmincezer) forint +ÁFA összegű másodfokú eljárási költséget.
E végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
A végzés indokolása szerint, az adós és a hitelező között 2009. július 30-án adományi-támogatási szerződés jött létre, s ezen alapul a hitelező felszámolási kérelmet megalapozó követelése. A hitelező álláspontja szerint 1 millió forint tőke és ennek 2009. szeptember 15-től fennálló törvényes mértékű kamatai megfizetésének elmaradása miatt tekintendő fizetésképtelennek az adós. A hitelező fizetési felszólítását az adós 2009. október 2-án átvette, azonban annak nem tett eleget és az abban foglaltakat nem vitatta.
Az adós a felszámolása iránti kérelemben foglaltakat nem ismerte el és az annak alapjául szolgáló szerződés érvényességét vitatta.
Az elsőfokú bíróság hivatkozott a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra és kifejtette, az adós nem igazolta sem azt, hogy a hitelező követelését már a fizetési felszólítás kézhezvétele előtt vitatta volna, sem azt, hogy a tartozást megfizette volna, ezért fizetésképtelen.
A végzés ellen az adós élt fellebbezéssel, kérte a felszámolási eljárás felfüggesztését arra hivatkozva, hogy 2010. december 17-én keresetet nyújtott be a hitelező és az adós nevében eljárt magánszeméllyel szemben a felszámolási kérelem alapjául szolgáló követelést megalapozó szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt.
A hitelező észrevételében kérte a felszámolást elrendelő határozat helybenhagyását. Álláspontja szerint a fizetésképtelenség feltételeit igazolta és a felszámolási kérelem eldöntésénél nem tekinthető előkérdésnek az eljárás alapjául szolgáló szerződés érvényessége. Kifejtette, hogy az adósnak lehetősége van a tartozását megfizetni és polgári peres eljárásban visszakövetelni a jogosulatlanul kifizetett összeget. Az adós vitatásának a fizetési felszólítás kézhezvételét követően nincs relevanciája, nem lehet az eljárást felfüggeszteni a fizetési felszólítás kézhezvételét követő adósi magatartások miatt.
A Fővárosi Ítélőtábla az adós fizetésképtelenségét megállapító végzés elleni fellebbezés elbírálását a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt folyamatban levő 21.G.42.312/2010 számú per jogerős befejezéséig felfüggesztette a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 152. § (2) bekezdése alapján. A végzést azzal indokolta, hogy "a szerződés léte, érvényessége a fizetésképtelenség olyan feltétele, melynek hiányában a tartozás fennállása, illetőleg szerződésen alapuló volta semmisül meg, így az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, ezért az eljárás alapjául szolgáló szerződés érvényessége a fizetésképtelenség megállapításának előkérdése."
A végzés ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést kérve, hogy a másodfokú bíróságként eljáró Kúria rendelje el az eljárás folytatását és kötelezze az adóst az eljárással felmerült költségei megfizetésére.
Részletesen kifejtette az álláspontját arra vonatkozóan, hogy a Cstv. fizetésképtelenség vizsgálatára vonatkozó szabályai szerint, ha a hitelező igazolja, hogy a törvényben foglalt feltételek fennállnak, akkor az adós fizetésképtelennek tekintendő. Hivatkozott arra, hogy az adós vitatásának a fizetési felszólítás kézhezvétele után nincs jogi jelentősége, mert csak úgy szabadulhat a felszámolás elrendelésétől, ha a tartozását kiegyenlíti. Rámutatott, hogy az adós a felszámolást elrendelő végzés meghozatalát követő több hónappal, már a másodfokú eljárás során nyújtotta be a keresetlevelet.
Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla más ügyben hozott határozatára (12.Fpkf.43.603/2009/2.), melyben a bíróság kifejtette, hogy "a fizetési felszólítás kézhezvételét követően az adós által a hitelező ellen indított per sem vehető figyelembe a követelés vitatása körében, figyelemmel arra, hogy a vitatásra nyitva álló határidőt követően került sor a kereseti kérelem benyújtására. Az adós általi perindítás az eljárás felfüggesztésére nem ad okot."
Az adós kérte a végzés helybenhagyását. Álláspontja szerint a fizetésképtelenség megállapításának feltételei közül hiányzott a szerződés, mert nem volt olyan érvényes szerződés, amely alapján a hitelező jogszerűen igényt fogalmazhatott volna meg az adóssal szemben.
A hitelező 2012. február 28-án bejelentette, hogy a Fővárosi Törvényszék első fokon az adós keresetét elutasította.
A fellebbezési eljárásban a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy felszámolási eljárásban a fizetésképtelenség vizsgálata szakaszában, amennyiben az adós arra hivatkozik, hogy a hitelező kérelmének alapjául szolgáló követelést megalapozó szerződés érvénytelen, nem jött létre és az adós ennek megállapítása érdekében keresetet nyújt be a peres eljárást lefolytató bírósághoz, felfüggeszthető-e a felszámolási eljárás ennek a pernek a jogerős befejezéséig? A fizetésképtelenség megállapítása szempontjából tehát előkérdésnek minősül-e annak a szerződésnek a fennállása, érvényessége tárgyában indított per mikénti eldöntése, amelyre a hitelező a követelését alapította?
A Kúria álláspontja szerint a Cstv. fizetésképtelenség megállapítására vonatkozó szabályai szerint a felszámolási eljárást lefolytató bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a hitelező bizonyította-e az általa állított fizetésképtelenségi ok megvalósulását.
A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ok alapján az adós fizetésképtelensége megállapításához azt kell a hitelezőnek bizonyítania, hogy a követelés szerződésen alapul és a teljesítési határidő lejártát követően a törvényben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig az adós nem egyenlítette ki a tartozását, vagy azt nem vitatta.
A felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a hitelezőnek kötelező az adóst felhívnia egyszer a fizetésre (számlával, vagy egyéb módon), illetve másodszor a fizetési felszólítás megküldésével a teljesítésre, amelynek kézhezvétele után az adós már nem vitathatja a tartozását.
Az adós tehát vitathatja a szerződés fennállását, annak tartalmát, érvényességét, stb. akkor, amikor az első fizetési felszólítást megkapja a hitelezőtől. Ha ez a második fizetési felszólításig nem történik meg, akkor - függetlenül attól, hogy a szerződés esetleg érvénytelen - csak úgy menekülhet meg a felszámolástól, ha a tartozást kifizeti. Ha az általa így kifizetett követelést alaptalannak tartja, akkor perben visszakövetelheti, mert a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerint "a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki."
Nem vitásan a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően indított per vitatottá tette volna a hitelező követelését és akkor a felszámolás elrendelésének nem lenne helye, a felszámolási eljárást a vitatottságra tekintettel soron kívül meg kellett volna szüntetni. A jelen eljárásban azonban az adós csak a felszámolási eljárás alatt tette vitatottá a követelést és indította meg a pert, ezért a peres eljárás mikénti eldöntése - a fent kifejtettek szerint - nem előkérdése a felszámolási eljárás lefolytatásának, ekként a felszámolási eljárás felfüggesztésének a Pp. 152. § (2) bekezdésében megkívánt feltételei nem állnak fenn.
Mindebből következően a Fővárosi Ítélőtábla tévedett, amikor a fellebbezéssel támadott határozat elbírálását felfüggesztette az adós által a felszámolási eljárás tartama alatt indított perre tekintettel.
A kifejtett indokok miatt, a Kúria a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Ítélőtábla eljárást felfüggesztő végzését megváltoztatta és az Ítélőtáblát az eljárás folytatására utasította.
A hitelező fellebbezése megalapozott volt, ezért a Kúria mint másodfokú bíróság az adóst kötelezte a hitelező fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült költsége - a jogi képviseleti munkadíj - megfizetésére.
A hitelezőt képviselő ügyvéd munkadíját a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdése és a 4/A. § alapján állapította meg.