adozona.hu
ÍH 2013.78
ÍH 2013.78
JOGI KÉPVISELŐ BÍRSÁGOLÁSA EGYSZERŰSÍTETT BEJEGYZÉSI ELJÁRÁSBAN - BÍRSÁG INDOKOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE - JOGI KÉPVISELŐ BÍRSÁGOLÁSA, HA ÜGYVÉDI IRODA JÁR EL I. A bejegyzési kérelem egyszerűsített cégeljárás keretében történő elutasítására okot adó jogszabálysértés önmagában nem alapozza meg a jogi képviselő bírságolását. Erre csak akkor van mód, ha súlyos törvénysértést észlel a bíróság, e körülményt azonban határozatában indokolnia kell [2006. évi V. tv. (Ctv.) 48. § (6) bek. f) pontja és (7) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
II. Ha jogi képviselőként ügyvédi iroda jár el, az iroda nevében az ügyvédi tevékenységet ténylegesen ellátó ügyvéd nem bírságolható [1998. XI. tv. (Ütv.) 68. § (1) bek., 5. § (1) bek.].
A K. Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselőjeként eljáró P. Ügyvédi Iroda nevében dr. P. Judit ügyvéd 2012. augusztus 13-án egyszerűsített cégeljárásban bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő az Sz.-i Törvényszék Cégbíróságánál.
Az elsőfokú bíróság 2012. augusztus 14-én kelt Cg.07-09-022806/4. s...
A K. Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselőjeként eljáró P. Ügyvédi Iroda nevében dr. P. Judit ügyvéd 2012. augusztus 13-án egyszerűsített cégeljárásban bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő az Sz.-i Törvényszék Cégbíróságánál.
Az elsőfokú bíróság 2012. augusztus 14-én kelt Cg.07-09-022806/4. számú végzésével a cégalapítás egyszerűsített cégeljárás keretében történő bejegyzése iránti kérelmet a Ctv. 48. § (6) bekezdésében foglaltakra utalva elutasította, mert a becsatolt tagjegyzék a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 50. § (2) bekezdésének d) pontjába ütközően nem tartalmazza a társasági szerződés pótbefizetésre vonatkozó rendelkezéseit, ezért nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
Ugyanezen a napon, 2012. augusztus 14-én meghozott Cg. 07-09-022806/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság dr. P. Judit ügyvéddel szemben 50 000 forint pénzbírságot szabott ki. A határozat indokolása szerint miután a társaság 2012. augusztus 13-án benyújtott bejegyzés iránti kérelme elutasítására a Ctv. 48. § (6) bekezdés f) pontja alapján azért került sor, mert a tagjegyzék nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, a Ctv. 48. § (7) bekezdésére figyelemmel a jogi képviselővel szemben a Ctv. 34. § (2) bekezdése szerinti pénzbírság kiszabásának volt helye.
A végzés ellen dr. P. Judit terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak tartalma szerint a végzés megváltoztatását, a pénzbírság mellőzését kérte. Nem vitatta, hogy a bejegyzési kérelem egyszerűsített eljárás keretében történő elutasítására a Ctv. 48. § (6) bekezdés f) pontja alapján helytállóan került sor, ugyanakkor azt állította, hogy az elutasításra okot adó jogszabálysértés nem volt súlyos, ezért a Ctv. 48. § (7) bekezdésében a pénzbírság alkalmazásának feltételeként meghatározott "súlyos törvénysértés" hiányában szankció alkalmazásának feltételei nem álltak fenn.
Sérelmezte továbbá azt is, hogy az elsőfokú bíróság határozatának meghozatalakor nem vette figyelembe azt, hogy az ügyvédi iroda járt el jogi képviselőként, és az ügyvédi iroda helyett jogszabálysértően az ügyvéddel szemben szabta ki a pénzbírságot.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az egyszerűsített cégeljárásról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 48. §-a rendelkezik.
A 2012. augusztus 1-jétől hatályos, a jelen eljárásban irányadó Ctv. 48. § (6) bekezdés f) pontja szerint a bejegyzési kérelem elutasításának van helye akkor is, ha a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.
A (7) bekezdés továbbá úgy rendelkezik, ha a (6) bekezdés f) pontja szerinti esetben a bejegyezni kért adat, vagy a benyújtott okirat súlyosan törvénysértő, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.
A 34. § (2) bekezdése a Cégbíróságot 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírság kiszabására jogosítja fel.
A Ctv. idézett rendelkezéseiből a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az következik, hogy önmagában a bejegyzési kérelem egyszerűsített cégeljárás keretében történő elutasításának alapjául szolgáló, a Ctv. 48. § (6) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti jogszabálysértés ténye nem alapozza meg a jogi képviselővel szemben a 48. § (7) bekezdése alapján a pénzbírság kiszabását. A pénzbírság jogi képviselővel szembeni kiszabásához a Ctv. 48. § f) pontjában meghatározott jogszabálysértés tényén - az okirat jogszabálysértő voltán - felül olyan többlettényállás is szükséges, amelyre tekintettel a jogszabálysértés súlyosnak minősül.
Arra nézve, hogy melyek azok a körülmények, amelyek fennállta az egyébként jogszabálysértő okiratot "súlyosan törvénysértővé" teszik, a törvény rendelkezést nem tartalmaz, az okirat súlyosan törvénysértő voltának megállapítása ily módon a Cégbíróság mérlegelési körébe tartozik. Ebből következően a pénzbírság kiszabásakor - figyelemmel a Ctv. 32. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltakra is - a Cégbíróságnak határozata indokolásában azokat a körülményeket is meg kell jelölnie, amelyek alapján az okirat súlyosan törvénysértő voltát megállapította. Ennek hiányában a pénzbírság kiszabása nem felel meg a Ctv. rendelkezéseinek.
A jelen esetben nem volt vitás, hogy az elsőfokú bíróság egyszerűsített cégeljárás keretében a Ctv. 48. § (6) bekezdése f) pontja alapján azért utasította el a bejegyzési kérelmet, mert a csatolt tagjegyzék nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek.
Ugyanakkor az elsőfokú bíróság anélkül alkalmazta a Ctv. 48. § (7) bekezdése szerinti jogkövetkezményt, hogy határozatában megjelölte volna azokat a körülményeket, amelyekre tekintettel az okirat súlyosan törvénysértő voltát megállapíthatónak tartotta. Ezért a már kifejtettekre figyelemmel téves az elsőfokú bíróság pénzbírságot kiszabó határozata.
Egyebekben téves az elsőfokú bíróság határozata azért is, mert a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a társaság jogi képviselőjeként az 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 68. § (1) bekezdése értelmében ügyvédi tevékenység végzésére - így az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képviseletre is - jogosult ügyvédi iroda járt el, erre tekintettel pedig - a feltételek fennállta esetén - a pénzbírság csakis a jogi képviselőként eljáró ügyvédi irodával szemben lett volna kiszabható, az iroda nevében az ügyvédi tevékenységet ténylegesen ellátó ügyvéd bírságolására nincs jogszabályi lehetőség.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a pénzbírság kiszabását mellőzte.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 47.106/2012/2.)