adozona.hu
BH 2019.12.327
BH 2019.12.327
A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezéséhez szükséges feltételek fennállását az adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell vizsgálni [2015. évi CV. tv. (Are. tv.) 7. § (1) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós és az adóstárs 2016. január elején természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet nyújtott be a szükséges nyomtatványok kitöltésével, ennek alapján az illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) 2016. január 5-én az eljárás kezdeményezésének tényét bejegyezte az adósságrendezési nyilvántartásba és a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR).
[2] Az O. Zrt. elvállalta a főhitelezői feladatok ellátását. Az eljárás adatai szerin...
BH 2019.12.327 A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezéséhez szükséges feltételek fennállását az adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell vizsgálni [2015. évi CV. tv. (Are. tv.) 7. § (1) és (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós és az adóstárs 2016. január elején természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet nyújtott be a szükséges nyomtatványok kitöltésével, ennek alapján az illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) 2016. január 5-én az eljárás kezdeményezésének tényét bejegyezte az adósságrendezési nyilvántartásba és a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR).[2] Az O. Zrt. elvállalta a főhitelezői feladatok ellátását. Az eljárás adatai szerint egy újabb nyomtatványsorozatot állított ki az adós és az adóstárs 2016. március 30-i dátummal. A Szolgálat lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, majd 2016. október 17-én kelt levelével tájékoztatta az adóst, hogy a hirdetményt közzétette a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 25. § (3)-(4) bekezdése alapján a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásáról, a hitelezői igények bejelentése érdekében.
[3] A főhitelező 2016. november 23-án listát készített a nyilvántartásba vett igényekről. Ezután a 2017. január 30-án kelt levelében arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy a határidőben bejelentett hitelezői igénybejelentéseket figyelembe véve (66 619 549 Ft) az adós tartozása meghaladja a vagyona 200%-át, mely összesen 45 234 720 Ft (az adós ingatlanvagyona a főhitelező nyilvántartása szerint 15 000 000 Ft, és az adós 5 évre számított bevétele 60×253 912 Ft munkabér). Az adós így nem felel meg az Are. tv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában írt feltételnek, ezért az eljárásban való részvételre nem jogosult.
[4] A Szolgálat ez alapján 2017. május 19-én kelt, május 30-án érkezett levelével megküldte az iratokat a bírósághoz. Értesítésében az eljárás lefolytatását kizáró okként az Are. tv. 7-9. §-ában foglalt jogosultsági feltételek fenn nem állását jelölte meg.
[5] Az adós és az adóstárs a bíróság felhívására közölték, hogy a tartozásuk 20%-át vitatják, hangsúlyozták, hogy a főhitelező az eljárás folyamán a számára megfizetett 1 235 000 Ft-ot sem vonta le. Kérték a tartozás számításának felülvizsgálatát.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[6] Az elsőfokú bíróság az adós és az adóstárs bírósági adósságrendezés iránti kérelmét 2018. április 18-án kelt végzésével hivatalból elutasította az Are. tv. 33. § l) pontja szerint. A végzés indokolásában kifejtette, hogy az adós és adóstárs a vitatott tételek vonatkozásában peres, nemperes eljárást nem indítottak. Megállapította, hogy a felek tartozása 66 619 549 Ft, mely meghaladja a jogszabályban előírt határt, ezért az adósságrendezés nem rendelhető el.[7] Az adós és az adóstárs fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy az Are. tv. 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezhető legyen. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a kérelmező a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek nem felelt meg, mert a kérelmező adóssága a 60 millió forintot meghaladta. Ebben a körben utalt arra, hogy a 7. § (4) bekezdése értelmében a feltételek meglétét az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni.
[8] Jelen esetben a főhitelező a megállapodástervezet előkészítésekor észlelte, hogy az adósok tartozása meghaladta a 60 millió forintot. Az adósok által a főhitelezőnek megfizetett minimális törlesztőrészletek a tartozásba a 7. § (4) bekezdése alapján nem számíthatók be. Erre figyelemmel helytállóan állapította meg a főhitelező kimutatása alapján az elsőfokú bíróság, hogy a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel hiányában az adósságrendezési kérelmet hivatalból el kellett utasítani.
Felülvizsgálati kérelem
[9] Az adós és adóstárs felülvizsgálati kérelmében kérte - tartalma szerint - elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a bírósági adósságrendezés lefolytatását, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését "és az ügyben eljárt bíróság" új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.[10] Állították az Are. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjának, (4) bekezdésének megsértését.
[11] Hangsúlyozták, hogy az adósságrendezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmük beérkezése után a Szolgálat ellenőrizte a jogosultságot, az eljárás megindításához szükséges feltételek fennállását. Igazolást is kaptak arról, hogy a feltételeknek megfelelnek. A főhitelező is köteles volt megvizsgálni az adatokat, és a hirdetményre a főhitelező koordinálásával és aláírásával egy összegzés került elkészítésre, melyből látható, hogy tartozásaik nem érik el a 60 millió Ft-ot.
[12] Az eljárás kezdeményezésekor tehát megtörtént a kérelem vizsgálata, ezért az eljárás megindításra került és így az Are. tv. 7. § (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozva a bíróságok nem utasíthatták volna el hivatalból az adósok kérelmét az Are. tv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A Kúria a jogerős másodfokú végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül az Are. tv. 36. § (2) bekezdése szerint alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján.[14] A felülvizsgálati kérelemben az adós és az adóstárs azt állították, azért jogszabálysértő a jogerős végzés, mert a bíróságok tévesen nem az adósságrendezési kezdeményezés kezdő időpontjára vonatkozóan vizsgálták a tartozásuk összegét, akkor ugyanis még belefértek a 60 millió forintos korlátba.
[15] A jogerős határozatot a bíróságok csak az Are. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára alapították, ezért a Kúria nem vizsgálta a b) pontban írt feltételek fennállását.
[16] Az Are. tv. értelmező rendelkezéseit tartalmazó 5. § a 3. pontjában a következőket tartalmazza
"3. adósságrendezés kezdő időpontja:
a) bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetmény közzétételének kelte".
[17] Az Are. tv. 7. § (1) bekezdése azonban nem az adósságrendezés kezdő időpontjához, hanem az adósságrendezés kezdeményezéséhez ír elő feltételeket. Ebből és - egyebek mellett a 6. § (1) bekezdéséből, 16. § (1) bekezdéséből, 17. § (1) bekezdéséből - az a következtetés vonható le, hogy az adósságrendezés kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak.
[18] Az adósságrendezés kezdeményezése az adós által a kérelem benyújtását jelenti, míg az adósságrendezés kezdő időpontja a törvényi fogalommeghatározás szerint a Szolgálat hirdetményének a megjelenését.
[19] Az Are. tv. szerint az adósnak az adósságrendezés kezdeményezésekor - az eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásakor - fel kell tüntetnie az általa ismert tartozásokat, mert ennek alapján állapítható meg csak az Are. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltétel fennállása, mely csak akkor engedi az adósságrendezés kezdeményezését, ha az adósnak - önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt - összességében - kamattal, járulékokkal növelten - egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van.
[20] Az Are. tv. 7. § (4) bekezdése szerint az (1) bekezdésben írt feltételeket az eljárás kezdeményezésekor - azaz a kérelem benyújtásakor - kell vizsgálni.
[21] Az adósságrendezés lefolytatására való jogosultság megállapítása körében ezért a főhitelezőnek és az ügyben eljárt bíróságoknak azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a kérelem benyújtásakor - 2016. január 5-én - milyen összegű tartozásokkal rendelkezett az adós és az adóstárs.
[22] A főhitelező kimutatása azonban, amelyet a bíróságok döntésük alapjául elfogadtak, nem erre az időpontra vonatkozóan készült. Ez a kimutatás ezért az érdemi döntés alapjául nem szolgálhatott volna.
[23] Mindezek értelmében a Kúria az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[24] A megismételt eljárásban az Are. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételek vizsgálata során tisztázni kell, hogy az eljárás kezdeményezésének időpontjában az adósnak és az adóstársnak milyen összegű tartozásai álltak fenn.
(Kúria Gfv.VII.30.483/2018.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Gáspár Mónika bíró
Az adós: K. S.
Az adóstárs: K. V.
Az adós és adóstárs jogi képviselője: Dr. Csontos Tibor pártfogó ügyvéd
Az eljárás tárgya: természetes személyek adósságrendezési eljárása
Az elsőfokú bíróság neve és a végzés száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.Are.900.044/2017/10.
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős végzés száma: Fővárosi Törvényszék 45.Pkf.634.814/2018/3.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az adós és az adóstárs
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.A le nem rótt 30.000 (harmincezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós és az adóstárs 2016. január elején természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet nyújtott be a szükséges nyomtatványok kitöltésével, ennek alapján az illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) 2016. január 5-én az eljárás kezdeményezésének tényét bejegyezte az adósságrendezési nyilvántartásba és a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR).[2] Az O. Zrt. elvállalta a főhitelezői feladatok ellátását. Az eljárás adatai szerint egy újabb nyomtatványsorozatot állított ki az adós és az adóstárs 2016. március 30-i dátummal. A Szolgálat lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, majd 2016. október 17-én kelt levelével tájékoztatta az adóst, hogy a hirdetményt közzétette a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény (Are.tv.) 25. § (3)-(4) bekezdése alapján a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásáról, a hitelezői igények bejelentése érdekében.
[3] A főhitelező 2016. november 23-án listát készített a nyilvántartásba vett igényekről. Ezután a 2017. január 30-án kelt levelében arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy a határidőben bejelentett hitelezői igénybejelentéseket figyelembe véve (66.619.549 Ft) az adós tartozása meghaladja a vagyona 200%-át, mely összesen 45.234.720 Ft (az adós ingatlanvagyona a főhitelező nyilvántartása szerint 15.000.000 Ft, és az adós 5 évre számított bevétele 60x253.912 Ft munkabér). Az adós így nem felel meg az Are.tv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában írt feltételnek, ezért az eljárásban való részvételre nem jogosult.
[4] A Szolgálat ez alapján 2017. május 19-én kelt, május 30-án érkezett levelével megküldte az iratokat a bírósághoz. Értesítésében az eljárás lefolytatását kizáró okként az Are.tv. 7-9. §-ában foglalt jogosultsági feltételek fenn nem állását jelölte meg.
[5] Az adós és az adóstárs a bíróság felhívására közölték, hogy a tartozásuk 20%-át vitatják, hangsúlyozták, hogy a főhitelező az eljárás folyamán számára megfizetett 1.235.000 Ft-ot sem vonta le. Kérték a tartozás számításának felülvizsgálatát.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[6] Az elsőfokú bíróság az adós és az adóstárs bírósági adósságrendezés iránti kérelmét 2018. április 18-án kelt végzésével hivatalból elutasította az Are tv. 33. § l) pontja szerint. A végzés indokolásában kifejtette, hogy az adós és adóstárs a vitatott tételek vonatkozásában peres, nemperes eljárást nem indítottak. Megállapította, hogy a felek tartozása 66.619.549 Ft, mely meghaladja a jogszabályban előírt határt, ezért az adósságrendezés nem rendelhető el.[7] Az adós és az adóstárs fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy az Are.tv. 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezhető legyen. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a kérelmező a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek nem felelt meg, mert a kérelmező adóssága a 60 millió forintot meghaladta. Ebben a körben utalt arra, hogy a 7. § (4) bekezdése értelmében a feltételek meglétét az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni.
[8] Jelen esetben a főhitelező a megállapodástervezet előkészítésekor észlelte, hogy az adósok tartozás meghaladta a 60 millió forintot. Az adósok által a főhitelezőnek megfizetett minimális törlesztőrészletek a tartozásba a 7. § (4) bekezdése alapján nem számíthatók be. Erre figyelemmel helytállóan állapította meg a főhitelező kimutatása alapján az elsőfokú bíróság, hogy a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel hiányában az adósságrendezési kérelmet hivatalból el kellett utasítani.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] Az adós és adóstárs felülvizsgálati kérelmében kérte - tartalma szerint - elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a bírósági adósságrendezés lefolytatását, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését "és az ügyben eljárt bíróság" új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.[10] Állították az Are.tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjának, (4) bekezdésének megsértését.
[11] Hangsúlyozták, hogy az adósságrendezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmük beérkezése után a Szolgálat ellenőrizte a jogosultságot, az eljárás megindításához szükséges feltételek fennállását. Igazolást is kaptak arról, hogy a feltételeknek megfelelnek. A főhitelező is köteles volt megvizsgálni az adatokat, és a hirdetményre a főhitelező koordinálásával és aláírásával egy összegzés került elkészítésre, melyből látható, hogy tartozásaik nem érik el a 60 millió Ft-ot.
[12] Az eljárás kezdeményezésekor tehát megtörtént a kérelem vizsgálata, ezért az eljárás megindításra került és így az Are.tv. 7. § (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozva a bíróságok nem utasíthatták volna el hivatalból az adósok kérelmét az Are.tv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A Kúria a jogerős másodfokú végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül az Are. tv. 36. § (2) bekezdése szerint alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján.[14] A felülvizsgálati kérelemben az adós és az adóstárs azt állították, azért jogszabálysértő a jogerős végzés, mert a bíróságok tévesen nem az adósságrendezési kezdeményezés kezdő időpontjára vonatkozóan vizsgálták a tartozásuk összegét, akkor ugyanis még belefértek a 60 milliós korlátba.
[15] A jogerős határozatot a bíróságok csak az Are.tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára alapították, ezért a Kúria nem vizsgálta a b) pontban írt feltételek fennállását.
[16] Az Are.tv. értelmező rendelkezéseit tartalmazó 5. § a 3. pontjában a következőket tartalmazza
"3. adósságrendezés kezdő időpontja:
a) bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetmény közzétételének kelte".
[17] Az Are.tv. 7. § (1) bekezdése azonban nem az adósságrendezés kezdő időpontjához, hanem az adósságrendezés kezdeményezéséhez ír elő feltételeket. Ebből és - egyebek mellett a 6. § (1) bekezdéséből, 16. § (1) bekezdéséből, 17. § (1) bekezdéséből - az a következtetés vonható le, hogy az adósságrendezés kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak.
[18] Az adósságrendezés kezdeményezése az adós által a kérelem benyújtását jelenti, míg az adósságrendezés kezdő időpontja a törvényi fogalommeghatározás szerint a Szolgálat hirdetményének a megjelenését.
[19] Az Are.tv. szerint az adósnak az adósságrendezés kezdeményezésekor - az eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásakor - fel kell tüntetnie az általa ismert tartozásokat, mert ennek alapján állapítható meg csak az Are.tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltétel fennállása, mely csak akkor engedi az adósságrendezés kezdeményezését, ha az adósnak - önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt - összességében - kamattal, járulékokkal növelten - egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van.
[20] Az Are.tv. 7. § (4) bekezdése szerint az (1) bekezdésben írt feltételeket az eljárás kezdeményezésekor - azaz a kérelem benyújtásakor - kell vizsgálni.
[21] Az adósságrendezés lefolytatására való jogosultság megállapítása körében ezért a főhitelezőnek és az ügyben eljárt bíróságoknak azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a kérelem benyújtásakor - 2016. január 5-én - milyen összegű tartozásokkal rendelkezett az adós és az adóstárs.
[22] A főhitelező kimutatása azonban, amelyet a bíróságok döntésük alapjául elfogadtak, nem erre az időpontra vonatkozóan készült. Ez a kimutatás ezért az érdemi döntés alapjául nem szolgálhatott volna.
[23] Mindezek értelmében a Kúria az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[24] A megismételt eljárásban az Are.tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételek vizsgálata során tisztázni kell, hogy az eljárás kezdeményezésének időpontjában az adósnak és az adóstársnak milyen összegű tartozásai álltak fenn.
Záró rész
[25] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát, mert az Are.tv. 36. § (1) bekezdése szerint az adósságrendezési eljárás nemperes eljárás, melyben még szóbeli meghallgatásra sincs lehetőség [Are.tv. 36. § (6) bekezdés].[26] Az adós és az adóstárs személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
[27] A felülvizsgálati eljárásban az adóson és az adóstárson kívül más, ellenérdekű fél nem vett részt, így a Kúria nem állapíthatta meg, hogy a pártfogó ügyvéd díja más fél terhére esik.
Budapest, 2019. május 14.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.483/2018.)