adozona.hu
BH 1991.11.441
BH 1991.11.441
I. A korlátolt felelősségű társaság tagjának kizárásánál irányadó szempontok [1988. évi VI. tv. (Gt.) 44. §, 45. §, 182. §, 191. § (1)-(3) bek. 193. § (1) bek.]. II. A korlátolt felelősségű társaságok feletti cégbírósági törvényességi felügyelet [Gt. 11. § (1)-(2) bek., 200. § (1) bek., 203. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 19-24. §-ai].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az E. Kft-t 1989. március 23-án kelt társasági szerződéssel hozták létre K. K., K-né K. Gy., K. J., K-né H. I. természetes személyek, valamint A. S. SAS C. olasz cég 25 200 000 Ft törzstőkével akként, hogy az olasz partner és a magyar tagok részesedési aránya 50-50 % volt. A társaság tevékenységi köre alapvetően mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés, szolgáltatás és kereskedelem, valamint ehhez kapcsolódóan külkereskedelmi propaganda-tevékenység, piackutatás, csomagolás, anyagmozgatás. A tá...
BH 1991.11.441 I. A korlátolt felelősségű társaság tagjának kizárásánál irányadó szempontok [1988. évi VI. tv. (Gt.) 44. §, 45. §, 182. §, 191. § (1)-(3) bek. 193. § (1) bek.].
II. A korlátolt felelősségű társaságok feletti cégbírósági törvényességi felügyelet [Gt. 11. § (1)-(2) bek., 200. § (1) bek., 203. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 19-24. §-ai].
Az E. Kft-t 1989. március 23-án kelt társasági szerződéssel hozták létre K. K., K-né K. Gy., K. J., K-né H. I. természetes személyek, valamint A. S. SAS C. olasz cég 25 200 000 Ft törzstőkével akként, hogy az olasz partner és a magyar tagok részesedési aránya 50-50 % volt. A társaság tevékenységi köre alapvetően mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés, szolgáltatás és kereskedelem, valamint ehhez kapcsolódóan külkereskedelmi propaganda-tevékenység, piackutatás, csomagolás, anyagmozgatás. A társaság székhelye B. Széchenyi lakótelep G/4. II. em. 5., telephelye: Sz. Kereszttöltés út 25. B. VII. em. 19. A cégbejegyzéssel ellentétben a társaság cégjelzéses papírjain székhelyként: B. Mészáros u. 34. szám alatti cím szerepel. A székhely és a telephely a magyar tagok lakhelyével azonos. A társaság ügyvezetője K-né H. I. tag, valamint T. J. lett, aki a társaságnak nem tagja. Az ügyvezetők cégjegyzési joga önálló. A társaságot a cégjegyzékbe a Fővárosi Bíróság 1989. június 5-én kelt végzésével jegyezte be.A Fővárosi Bíróság az E. Kft. cégiratait a cégeljárási szabályok módosítása következtében 1990. május 8-án a székhely szerint illetékes Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz tette át.
Az E. Kft. magyar tagjai 1989. április 5-én R. T. Kft. elnevezéssel újabb gazdasági társaságot alapítottak 1 000 000 Ft törzstőkével. Az új társaság tevékenységi köre teljes mértékben azonos az E. Kft. tevékenységi körével. Székhelye: Sz, Kereszttöltés út 25/b. VII. em. 19. Ügyvezetője: K. K. A céget a Csongrád Megyei Bíróság 1989. május 22-én jegyezte be a cégjegyzékbe. Utóbb 1989. október 25-én a társaság székhely-áthelyezést határozott el, melynek eredményeként új székhelyük B. Mészáros u. 34. szám lett. A bejegyzést áttétel után az új székhely szerint illetékes Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1990. április 9-én foganatosította. Jelenleg mindkét társaság cégjegyzékét a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság vezeti.
Az olasz partner 1989. október 16-án, október 26-i időpontra taggyűlés összehívását indítványozta a cég budapesti irodájába. A taggyűlés általa javasolt napirendje lett volna többek között a cég létrejötte óta eltelt időszakra vonatkozóan a tevékenység áttekintése, a teljes könyvelés és pénzforgalom felülvizsgálata. Az iratokból nem állapítható meg, hogy a taggyűlést a kért időpontban megtartották-e, de az olasz partner által becsatolt levelezés alapján megállapítható, hogy ezt követően több alkalommal is felszólította a társaság magyar tagját, illetve tag ügyvezetőjét a teljes adminisztrációba való betekintés lehetővé tételére, a társasági szerződés kiadására. Utalás történt egy olyan külön megállapodásra is (szindikátusi szerződés 1 %-os megállapodás), mely szerint a társasági szerződés aláírásakor a tagok arra vállaltak volna kötelezettséget, hogy a társasági szerződést a részesedési arányoknak a külföldi fél javára való megváltoztatásával módosítani fogják.
Többszöri eredménytelen kísérlet és formai okok miatt történt taggyűléshalasztás után végül a társaság 1990. március 30-án taggyűlést tartott. A taggyűlést március 5-én az olasz fél részéről történt taggyűlés összehívására irányuló felhívás előzte meg, mely tartalmazta azokat a napirendi pontokat is, amelyekben a döntést kéri, Változatlanul sérelmezte, hogy az iratok betekintésétől elzárják, hogy a magyar tagok a szindikátusi szerződésben foglaltakat nem tartják be. Olyan jelentős összegű hitelt vettek fel, amely csak a taggyűlés előzetes hozzájárulásával történhetett volna. Bejelentette, tudomást szerzett arról, hogy a magyar tagok a versenyszabályokat és a gazdasági társaságokról szóló törvényt súlyosan sértő módon alapítottak egy másik gazdasági társaságot, sőt ennek székhelyét az E. Kft. székhelyére helyezték át.
Az 1990. március 30-án megtartott taggyűlésen ismertették a felügyelő bizottság elnökének beszámolóját a mérlegről, melyet a külföldi fél ellenszavazata miatt a taggyűlés nem fogadott el. A magyar tagok nem vitatták a revízió szükségességét, és bár erre ígéretet tettek, sem a vizsgálati anyagokat, sem egyéb dokumentumokat az olasz tagnak nem adták át.
Ezen a taggyűlésen ismertették azt a magyar álláspontot is, hogy a társasági szerződés egyes kikötései - külföldi fél apportjának értékelése, szavazategyenlőség esetén követendő eljárás - jogszabályba ütköznek, és így a társasági szerződés semmis. Javaslat hangzott el arra nézve, hogy az apport értékeként 8,6 millió Ft-ot az olasz fél fizessen be a társaságnak. Határozat ebben a kérdésben nem született.
1990. április 18-án a tag ügyvezető az apport értékének megfizetésére hívta fel az olasz felet, majd április 19-én kelt levelében arról tájékoztatta, hogy az április 25-re kitűzött taggyűlés napirendjét kiegészítik akként/hogy a taggyűlés döntsön a külföldi cég kizárása felől. Ezek a levelek Olaszországban 1990. április 28-án kerültek kézbesítésre. A kizárási indítvány indokot nem tartalmazott.
Az 1990. április 25-i taggyűlés határozatképesen ült össze. Miután ismertették a kizárásra vonatkozó indítványt, az olasz fél közölte, hogy ezt a napirendi javaslatot nem fogadja el, majd a taggyűlésről a nem tag ügyvezetővel együtt eltávozott. A taggyűlés megmaradt tagjai ekkor további napirendi pontként az ügyvezető visszahívását is felvették, és határozatot hoztak az olasz tag kizárása (1. sz. határozat) és az ügyvezető visszahívása (2. sz. határozat) felől.
Az olasz tag már 1990. április 5-én kérelemmel fordult a cégjegyzéket vezető elsőfokú bírósághoz annak érdekében, hogy mind az E. Kft., mind a R. T. Kft, működését törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva vizsgálja felül. Erről tájékoztatta a megyei főügyészséget is, amely fellépését bejelentette.
A külföldi fél 1990. április 28-án ismételten kérte az elsőfokú bíróságot a két cég működésének felfüggesztésére, az 1990. április 25-i törvénysértő határozatok megsemmisítésére és arra, hogy kötelezze az E. Kft-t az iratokba való betekintés lehetővé tételére.
Az E. Kft. és a R. T. Kft. a kérelem elutasítását kérték. Vitatták a személyi és tevékenységbeli összeférhetetlenséget, álláspontjuk szerint a székhelyek azonossága kifejezetten előnyös az E. Kft-nek is. Vitatták az olasz félnék azt a jogát, hogy indítványt terjeszthessen elő a R. T. Kft. működésére nézve, mivel annak nem tagja. .
Az elsőfokú bíróság végzésében mindkét társaságra vonatkozóan a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította azzal, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a kérelem teljesítésére nem lát indokot.
A végzéssel szemben az E. Kft. olasz tagja és a megyei főügyészség fellebbezést nyújtott be. A fellebbezést a legfőbb ügyész kiegészítette.
A fellebbezés szerint a becsatolt iratok alapján egyértelműen megállapítható a korlátolt felelősségű társaság magyar tagjainak jogsértő magatartása. Az ügyészi fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság nem folytatta le a szükséges eljárást, így nem is lehetett abban a helyzetben, hogy döntést hozzon. Ezen túlmenően a benyújtott kérelmeket nem tartalmuk szerint bírálta el. és így nem tett eleget a kitanítási kötelezettségének sem. A törvényességi felügyeleti jogkörben való eljárásra irányuló kérelmek között olyan is szerepel, mely tartalmilag taggyűlési határozat megtámadását jelenti. A fellebbezésben indítványozta a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra, valamint arra való utasítását, hogy az E. Kft. ügyében hozzon határozatot. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (cégbíróság) látja el. A (2) bekezdés szerint ezen eljárás keretében a cégbíróság többek között azt is ellenőrzi, hogy a társaság szerveinek határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányadó szabályokat. A (4) bekezdés kimondja, hogy a cégbíróságoknak erre az eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló szabályokat az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 19-24. §-ai szabályozzák a cégbíróságok feladatát a törvényességi felügyeleti eljárás során. A cégbírságok ezen eljárása nemperes eljárás, döntéseit tárgyaláson kívül hozza meg, meghallgatást annyiban tart, amennyiben ezt jogszabály kötelezővé teszi.
Az elsőfokú bíróság az érdemi vizsgálatra irányuló kötelezettségének nem tett eleget. Ezért a Legfelsőbb Bíróság A. S. SAS C. cég fellebbezésében foglalt kérelmeknek részben adott helyt, csak olyan tekintetben, amelyeknél az iratokból a döntéshez szükséges tények és körülmények megállapíthatóak voltak, egyebekben az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A Gt. 191. §-ának (1) bekezdése értelmében a tagot a napirend közlésével úgy kell meghívni, hogy a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 nap elteljen. A (3) bekezdés szerint bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, de javaslatát a taggyűlés előtt legalább 3 nappal a tagokkal közölni kell. Ha a taggyűlés összehívására, illetve a napirendre vonatkozó ezen szabályokat megsértik, taggyűlés csak akkor tartható, és az adott kérdés a napirend részévé csak akkor tehető, ha a taggyűlésen valamennyien jelen vannak és az ellen nem tiltakoznak [Gt. 191. § (3) bekezdése]. A törvénynek ezen rendelkezései kongensek, de ezt a kérdést így szabályozza a társasági szerződés (T. Sz.) 3.1.2., 3.1.3., 3.1.4. pontja is.
A Gt. 182. §-a szabályozza a tag kizárását olyan - éspedig szintén kogens - módon, hogy azt az érintett taggal az ok megjelölésével kell közölni (T. Sz. 2.4.4., 3.1.5. pontja azonos). Az iratokból megállapítható, hogy a kizárásra vonatkozó napirendi pont felvétele először K. K. tag 1990. április 19-én kelt levelében szerepelt, mely a kizárandó tag címére április 28-án, tehát a kizárást kimondó taggyűlés megtartása után érkezett meg. A tag a taggyűlésen jelen volt, és a napirend ellen tiltakozott, ilyen körülmények között tehát kizárása felől érvényes határozatot a taggyűlés nem hozhatott.
T. J. ügyvezető visszahívása nem volt napirendi pont, így ebben a kérdésben sem születhetett érvényes döntés. Előterjesztésekor már nem is volt mindenki jelen, mert ekkorra A. S. olasz fél a taggyűlést elhagyta. Így a taggyűlés már nem volt határozatképes, mert a T. Sz. 3.2.2. pontja szerint a határozatképességhez a törzstőke több mint a felének jelen kell lennie. Ez az eset akkor is, ha egy meghatározott kérdés tekintetében valamely tag a szavazásból ki van zárva.
A Legfelsőbb Bíróság ezért e két határozatot a Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján megsemmisítette. A megsemmisítés természetesen nem jelenti azt, hogy a taggyűlés ne hozhassa meg ugyanezeket a határozatokat, ha ezt olyan eljárás eredményeként teszi, mely mindenben megfelel a Gt és saját társasági szerződése rendelkezéseinek. Ez esetben az érintetteket jogvesztő határidő mellett a Gt-ben meghatározott kereseti jog illeti meg, ha a határozatokat tartalmilag jogsértőnek tartják [Gt. 182. § (3) bekezdés, 193. § (1) bekezdés, 44-45. §-ok].
A Gt. 203. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyvezetők kötelesek a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és írásaiba való betekintést lehetővé tenni. Ha az ügyvezetők ennek nem tesznek eleget, az érdekelt tag a cégbírósághoz fordulhat. A cégbíróság a felek meghallgatása után nemperes eljárásban nyomban végrehajtható határozatot hoz, mely ellen fellebbezésnek nincs helye. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta ezt az intézkedést, amelyet a fenti jogszabály rendelkezéseinek megfelelően haladéktalanul pótolnia kell.
A cég külföldi tagja által előadott - és a fellebbezésben megismételt - egyes kérelmek tekintetében szükséges az elsőfokú eljárás lefolytatása.
A rendelkezésre álló adatokból kétséget kizáró módon megállapítható a tevékenységi körök teljes egybeesése, az azonos székhelyhasználat és a személyi összeférhetetlenség. Az azonos tevékenységi kör azonban nem a társasági törvény rendelkezéseibe ütközik, hanem tisztességtelen ver-senyt eredményezhet, és mint ilyen eshet más jogszabály (az 1984. évi IV. tv., illetőleg - 1991. január hó 1. napja után - az 1990. évi LXXXVI. tv. tilalma) alá. Az ezzel kapcsolatos igények érvényesítése azonban e törvények és nem a Gt szabályai szerint történik.
Hasonló lehet a helyzet a R. T. Kft. székhelyhasználatát illetően. Ha van szerződés a két társaság között a közös székhely használatát illetően, úgy ez okozhat sérelmet az E. Kft. részére. Ebben az esetben is a sérelmet szenvedett fél az 1984. évi IV. tv. illetőleg - 1991. január hó 1. napja után - az 1990. évi LXXXVI. tv.> szerint igényelhet jogvédelmet. Közreműködéséhez képest felmerülhet az ügyvezetőnek a Gt. 32. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelőssége is. Ha nincs a két társaság között érvényes megállapodás a székhelyhasználatot illetően, és a R. T. Kft. a székhelyet jogcím nélkül használja, úgy a Pta>k. szabályai szerint birtokvédelem igényelhető.
A Gt. 200. §-ának (1) bekezdése szerint (T. Sz. 6.3.1.) a társaság ügyvezetője csak a taggyűlés hozzájárulásával folytathat a társaság tevékenységi körébe eső más üzletszerző gazdasági tevékenységet. Tisztázni kell azt, hogy K-né H. I. az E. Kft. taggyűlésén szabályszerűen terjesztett-e elő ilyen kérelmet. Egyáltalán volt-e ilyen bejelentés és kérelem, és született-e és milyen tartalommal döntés ebben a kérdésben, figyelemmel a Gt. 187. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra is.
Ha az elsőfokú eljárás során az állapítható meg, hogy a R. T. Kft-ben az ügyvezető a taggyűlés hozzájárulása nélkül létesített tagsági viszonyt, a személyi összeférhetetlenséget az adott ügyben meg kell állapítani. Ez esetben nem mellőzhető a Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt - a törvényes működés helyreállítására irányuló - felhívás, illetve annak sikertelensége esetén egyéb jogkövetkezmények alkalmazása. Az érintett tag vagy ügyvezető nem lehet, vagy a R. T. Kft-ben fennálló tagsági viszonyát kell megszüntetnie.
A megismételt eljárásban tisztázni kell a hitelfelvétel körülményeit, figyelemmel a Gt. 183. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt kogens és a T. Sz. 3.2.1.f. pontjában megfogalmazott szabályra. Ha hozzájárulás hiányában a hitelügylet semmissége állapítható meg, ugyancsak nem mellőzhető a Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhívás. Ez természetesen nem érinti a hitelügyletben résztvevők felelősségét.
A cég működésének felfüggesztésére a legfelsőbb Bíróság ez idő szerint nem látott jogi lehetőséget a fent leírt tisztázatlan körülmények miatt. A megismételt eljárás eredményéhez képest - és azzal összefüggésben, hogy a cég megtette-e a törvényes működés biztosításához szükséges intézkedéseket - lesz majd abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy eldöntse, szükséges-e ennek a szankciónak az alkalmazása vagy sem.
Az új eljárásban tehát dönteni kell az iratbetekintés, a személyi összeférhetetlenség kérdésében, és az esetleges további eljárások lefolytatása céljából tisztázni kell a R. T. Kft. székhelyhasználatának és a hitelfelvételnek a körülményeit. Ez az eljárás nem befolyásolja az érintett tag egyéb törvényes lehetőségeit.
Az elsőfokú eljárásban be kell szerezni a társaság taggyűlési jegyzőkönyveit és a határozatok könyvét.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
(Legf. Bír. Cgf. II. 31 841/1990. sz.)