adozona.hu
BH 1989.1.8
BH 1989.1.8
A társadalombiztosítási járulék befizetésének szándékos elmulasztása nem adócsalást, hanem csupán társadalombiztosítási szabálysértést valósít meg [Btk. 310. §, Btké. 26. §, 17/1968. (IV. 14.) számú Korm. r. 81. § és 82. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság, illetve a megyei bíróság az I. r. és a II. r. terheltek bűnösségét társtettesként elkövetett adócsalás bűntettében állapította meg, és ezért az I. r. és a II. r. terhelteket büntetéssel sújtotta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt a társasház építőközösségének közös képviselője, míg házastársa - a II. r. terhelt - annak a társadalombiztosítási ügyeit intézte. A terheltek a kiadások csökkentése érdekében az építkezésen dolgozó alkalmi munkások e...
BH 1989.1.8 A társadalombiztosítási járulék befizetésének szándékos elmulasztása nem adócsalást, hanem csupán társadalombiztosítási szabálysértést valósít meg [Btk. 310. §, Btké. 26. §, 17/1968. (IV. 14.) számú Korm. r. 81. § és 82. §].
A városi bíróság, illetve a megyei bíróság az I. r. és a II. r. terheltek bűnösségét társtettesként elkövetett adócsalás bűntettében állapította meg, és ezért az I. r. és a II. r. terhelteket büntetéssel sújtotta.A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt a társasház építőközösségének közös képviselője, míg házastársa - a II. r. terhelt - annak a társadalombiztosítási ügyeit intézte. A terheltek a kiadások csökkentése érdekében az építkezésen dolgozó alkalmi munkások egy részét nem jelentették be, illetve alacsonyabb összegű munkabérrel jelentették be a társadalombiztosítási igazgatóságnál. Így összesen 139 000 forint társadalombiztosítási járulékot titkoltak el, továbbá 24 000 forint nyugdíjjárulékot nem fizettek be.
A jogerős határozatok ellen a terheltek javára a bűnösség téves megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az adó fogalmát az adócsalás szempontjából a Btké. 26. §-a határozza meg. E szerint "a Btk. 310. §-ának alkalmazása szempontjából adó az illeték, az illeték módjára fizetendő díj is, továbbá a külön jogszabályban meghatározott, az állam javára fennálló fizetési kötelezettség, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít". E rendelkezésből egyértelműen következik, hogy adócsalást csak olyan adójellegű fizetési kötelezettségre nézve lehet elkövetni, amelyet külön jogszabály kifejezetten az adóval egy tekintet alá von. Ilyen jogszabályi rendelkezés azonban a társadalombiztosítási járulékra, illetve a nyugdíjjárulékra nézve nincs.
A lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) számú MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 54/1981. (XI. 19.) számú PM rendelet 1. §-ának b) pontja szerint a társadalombiztosítási járulék "adójellegű kötelezettség". Ez azonban csak a rendelet alkalmazásában irányadó, és nem jelenti azt, hogy a társadalombiztosítási járulék büntetőjogi szempontból is adónak minősülne.
Hasonló következtetésre kell jutni a társadalombiztosítási bejelentési kötelezettségek megszegésével kapcsolatos felelősséget megállapító, nem büntetőjogi szabályok értelmezése alapján is. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 110. és 111. §-ai szerint az ilyen kötelezettségek megszegésének szankciója a késedelmi pótlék és a rendbírság. Ezeket a jogkövetkezményeket az adott esetben alkalmazták is. A 17/1968. (IV. 14.) számú Korm. rendelet 81. § és 82. §-ai társadalombiztosítási szabálysértésnek minősítik a szóbanforgó kötelezettség teljesítésének elmulasztását. Ezek a szabálysértések nem tekinthetők az adócsalás szabálysértési alakzatának, amelyeket az Sztv. 112. §-a szerinti pénzügyi szabálysértés határoz meg. A 17/1968. (IV. 14.) számú Korm. rendelet 81. § és 82. §-a alá eső magatartás tehát az elkövetési értéktől függetlenül mindig csupán szabálysértés, és sohasem valósíthat meg adócsalást, illetve pénzügyi szabálysértést.
A kifejtettekre tekintettel törvénysértő a terheltek bűnösségének az adócsalásban való megállapítása. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a terhelteket a Be. 214. § (3) bek. a) pontja alapján felmentette az adócsalás miatt emelt vád alól, és a szabálysértés miatt alkalmazott velük szemben jogkövetkezményeket.
(B. törv. IV. 973/1988. sz.)