adozona.hu
BH 1990.4.128
BH 1990.4.128
Az a körülmény, hogy a devizajogszabályok a kiutalt külföldi fizetőeszközök mikénti felhasználása tekintetében a korábbi kötöttségeket feloldották, nincs kihatással a vámjogi rendelkezések érvényesülésére (Btk. 309. § (1) bek., 312. § (1) bek. a) pont, 83/1987. (XII. 27.) PM r. 4. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A csempészet vétsége miatt indított bűnügyben a városi bíróság végzésében a terhelttel szemben tárgyalás mellőzésével csempészet vétsége miatt 50 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, az egynapi tétel összegét 60 forintban állapította meg, az 52 500 forint értékű vámárut pedig elkobozni rendelte.
A városi bíróság az ügyben a vádlott kérésére tárgyalást tartott, ítéletével a korábbi végzést hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. A lefoglalt vámáruk tekintetében olyan határozatot...
A városi bíróság az ügyben a vádlott kérésére tárgyalást tartott, ítéletével a korábbi végzést hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. A lefoglalt vámáruk tekintetében olyan határozatot hozott, hogy amennyiben a terhelt beszerzi az utólagos vámkezelési engedélyt, illetőleg nyilatkozatot, azt a terhelt részére kiadni rendeli.
Az ítéleti tényállás szerint a terhelt 1987. szeptember 3. napján az Egyesült Államokból érkezett a ferihegyi repülőtérre, és érkezésekor a "zöld folyosót" választotta. A vámellenőrzés és vámvizsgálat során megállapították, hogy 52 500 forint értékű különféle árut ki akart vonni a vámellenőrzés alól.
Az ítélet indokolása szerint az 1988. január l-jén hatályba lépett 83/1987. (XII. 27.) PM rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte az 1/1974. (I. 17.) PM rendelet 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, és így a vádlott magatartása az elbíráláskor már nem valósít meg bűncselekményt. Ennek ellenére a bíróság az eljárást a Be. 213. §-a (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozva szüntette meg, holott az ügyben a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint vádelejtés nem történt.
A jogerős határozat ellen a terhelt terhére emelt törvényességi óvás indokainál fogva alapos.
A terhelt ellen a büntető eljárás nem devizabűncselekmény, hanem csempészet vétsége miatt volt folyamatban [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM számú rendelet], a bíróság által hivatkozott jogszabályok viszont a devizabűncselekményekkel kapcsolatban tartalmaznak rendelkezéseket. Az a körülmény, hogy a jogszabály a kiutalt külföldi fizetőeszközök mikénti felhasználása tekintetében a korábbi kötöttségeket feloldotta, nincs kihatással a vámjogi rendelkezésekre.
Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a városi bíróság tévesen nem döntött a vámáru sorsa felől, és a vámáruk visszaadását az engedély utólagos beszerzésétől tette függővé. A Legfelsőbb Bíróság már számos határozatában rámutatott, hogy a lefoglalt vámáruk tekintetében a bíróságnak érdemi határozatot kell hoznia.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásnak helyt adva megállapította, hogy a városi bíróság ítélete az eljárás megszüntetése miatt törvénysértő, ezért az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárás lefolytatására a városi bíróságnak visszaküldte.
Az új eljárás során tisztázni kell azokat a körülményeket is, amelyek a Btk. 314. §-ának (5) bekezdése szerinti, az elkobzással kapcsolatos méltányosság alkalmazhatóságának feltételeit megalapozhatják, és a bizonyítás eredményétől függően kell dönteni a lefoglalt tárgyak, illetve azok egy részének az elkobzása, illetve az elkobzás mellőzése kérdésében.
(B. törv. III. 1180/1988. sz.)