adozona.hu
BH 1989.4.142
BH 1989.4.142
Külföldi által külföldi fizetőeszközök birtokban tartása esetén a devizagazdálkodás megsértése bűntettének téves megállapítása [Btk. 309. § (1) bek., 1/1974. (I.17.) PM sz. r. 24. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kerületi bíróság a külföldi állampolgárságú vádlott bűnösségét jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett devizagazdálkodás megsértésének bűntettében állapította meg, ezért 230 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 100 forintban állapította meg.
Az eljárás során lefoglalt 283 900 forintból 14 000 forintot a vádlott élettársának kiadni, míg a fennmaradó 269 900 forintot elkobozni rendelte, a külföldi fizetőeszközök közül 277 USD-t és 270 CHT-t elkobozta, míg a 8400 ...
BH 1989.4.142 Külföldi által külföldi fizetőeszközök birtokban tartása esetén a devizagazdálkodás megsértése bűntettének téves megállapítása [Btk. 309. § (1) bek., 1/1974. (I.17.) PM sz. r. 24. § (1) bek.].
A kerületi bíróság a külföldi állampolgárságú vádlott bűnösségét jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett devizagazdálkodás megsértésének bűntettében állapította meg, ezért 230 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 100 forintban állapította meg.Az eljárás során lefoglalt 283 900 forintból 14 000 forintot a vádlott élettársának kiadni, míg a fennmaradó 269 900 forintot elkobozni rendelte, a külföldi fizetőeszközök közül 277 USD-t és 270 CHT-t elkobozta, míg a 8400 DM-et és 5500 ATS-t a vádlottnak kiadni rendelte.
A jugoszláv állampolgárságú vádlott közel két éve él Magyarországon, itt tartózkodását olymódon biztosítja, hogy havonta kiutazik az országból és családjától pénzbeli támogatást kap.
A vádlott az egyik szállodában egy ismeretlen külföldi állampolgárnak 250 DM-t értékesített 9900 forintért, devizahatósági engedély nélkül. Az eljárás során a belföldi fizetőeszköz lefoglalásra került.
A vádlottnál a házkutatás során 8400 DM-t, 5500 ATS-t, 277 USD-t és 270 CHF-t találtak, melyekről értékbehozatali tanúsítvánnyal nem rendelkezett. A külföldi fizetőeszköz értéke 277 866 forint.
Ugyancsak a házkutatás során találtak és foglaltak le a vádlottól 274 000 forintot, melyből 14 000 forint a vádlott magyar élettársáé volt, míg a 260 000 forintot megőrzésre vette át egy ismeretlen külföldi állampolgártól, devizahatósági engedély nélkül. A sértett devizaérték: 547 766 forint.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét a 277 866 forint értékű külföldi fizetőeszköznek az országba értéktanúsítvány nélküli behozatala miatt is megállapította.
Az 1/1974. (I.17.) PM sz. rendelet 24. §-a (2) bekezdésének általános szabálya szerint a külföldi személy a külföldi fizetőeszközt érték-tanúsítvány nélkül is behozhatja az országba, bűncselekményről fogalmilag csak az így behozott külföldi fizetőeszközök kivitele kapcsán lehet szó. Az említett jogszabályhely kizárólag azoknak az államoknak a polgáraival tesz kivételt, amelyek állami bankjával a Magyar Nemzeti Bank a valuták kölcsönös átváltására megállapodást kötött. Ebben a körben azonban csak a következő országok tartoznak: Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Mongol Köztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Román Szocialista Köztársaság és Szovjetunió.
Jugoszlávia nem tartozik ezek közé az országok közé. Minthogy pedig a vádlott jugoszláv állampolgár, s a rendelkezésre álló adatok szerint az érték-tanúsítvány nélkül behozott külföldi fizetőeszközt az ország területéről nem kísérelte meg kivinni, és arra más jogellenes magatartást sem követett el: a másodfokú bíróság a 8400 NSZK Márka, az 5500 Schilling, a 277 USA dollár és a 270 svájci frank behozatalával kapcsolatos tevékenységét a bűnösség köréből kirekesztette.
A bűnösségi körülmények megjelölése helyes, és a bűnösség körének szűkülése mellett a pénzbüntetés mint büntetési nem feltétlenül megfelelővé vált. Mértékének meghatározásakor azonban az elsőfokú bíróság figyelmét nyilvánvalóan elkerülte, hogy a Btk. 51. §-ának (2) bekezdése értelmében a pénzbüntetés maximuma - mivel nem halmazati büntetésről van szó - 180 napi tétel. A másodfokú bíróság ezért a pénzbüntetés napi tételeinek a számát - az eset körülményeire figyelemmel - a maximumot megközelítő mértékre - 160 napi tételre - leszállította.
Mivel a lefoglalt külföldi fizetőeszközök vonatkozásában a másodfokú bíróság bűncselekmény elkövetését nem állapította meg, azokat a lefoglalás megszüntetése mellett maradéktalanul kiadni rendelte a vádlottnak.
(Fővárosi Bíróság 25. Bf. V. 7649/1988.)