BH 1989.9.347

A bíróság az olyan vámáruk tekintetében nem határozhat, amelyek a bűncselekménnyel összefüggésben nem álló vámszabálysértéssel kapcsolatosak [Btk. 314. § (3) bek., Sztv. 114. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A városi bíróság végzésében megállapította, hogy a terhelt elkövette a devizagazdálkodás megsértésének vétségét, ezért őt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta, kötelezte 8480 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére, végül - a vádindítványban foglaltakkal egyezően - a vámhivatalnál őrzött vámáruk lefoglalását megszüntette, és azokat a terhelt részére kiadta, egyszersmind azonban a kiadásra vonatkozó rendelkezést visszatartotta az elkobzás alá eső érték megfizetéséig.
A megállapított tényá...

BH 1989.9.347 A bíróság az olyan vámáruk tekintetében nem határozhat, amelyek a bűncselekménnyel összefüggésben nem álló vámszabálysértéssel kapcsolatosak [Btk. 314. § (3) bek., Sztv. 114. § (1) bek.].
A városi bíróság végzésében megállapította, hogy a terhelt elkövette a devizagazdálkodás megsértésének vétségét, ezért őt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta, kötelezte 8480 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére, végül - a vádindítványban foglaltakkal egyezően - a vámhivatalnál őrzött vámáruk lefoglalását megszüntette, és azokat a terhelt részére kiadta, egyszersmind azonban a kiadásra vonatkozó rendelkezést visszatartotta az elkobzás alá eső érték megfizetéséig.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt gyermekével és édesanyjával együtt turistaként külföldre utazott. A devizahatóság engedélye nélkül magával vitt 6000 forint belföldi fizetőeszközt, továbbá 2480 forint értékű különféle - nem személyi szükséglet kielégítésére szolgáló - élelmiszereket. Ez utóbbiak értékesítése, valamint a magával vitt belföldi fizetőeszköz beváltása során szerzett valután különféle árucikkeket vásárolt, és a magával hozott 14 810 forint belföldi forgalmi értékű vámáru tekintetében a vámáru-nyilatkozat adására vonatkozó kötelezettségének a teljesítését elmulasztotta, ezért a vámhivatalnál azok lefoglalásra kerültek.
A bíróság álláspontja szerint a terhelt azáltal, hogy a devizahatóság engedélye nélkül belföldi fizetőeszközt és vagyoni értéket vitt külföldre, megsértette az 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 5. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, továbbá a 6. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt tilalmat, s ezáltal megvalósította a Btk 309. §-ának (1) bekezdésébe ütköző devizagazdálkodás megsértésének vétségét.
A jogerős végzés ellen a vámárukkal kapcsolatos rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az ügy irataiból kitűnően a vámhivatal határozatában megállapította: a terhelt azáltal, hogy a 14 810 forint belföldi forgalmi értékű vámárut a vámellenőrzés alól elvonta, megvalósította az 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 114. §-ának (1) bekezdésébe ütköző vámszabálysértést, és ezért a terheltet 2000 forint pénzbírsággal sújtotta (amelyet meg nem fizetés esetén 200 forintonként 1 napi elzárásra rendelt átváltoztatni). Ugyanakkor a vámhivatalnál őrzött vámáruk közül 11 830 forint belföldi értékű vámárut (szeszes italokat, rágógumikat, gomb-elemeket) elkobozta, míg 2380 forint belföldi forgalmi értékű egyéb vámárukat (cipőket, zsebszámológépeket, vállkendőket, dzsekiket, faliszőnyegeket, függönyanyagot) méltányosságból a terhelt részére kiadni rendelte, az Utas- Vámtarifa 30 %-os vámtételének alkalmazásával történő vámfizetés mellett.
A devizagazdálkodás megsértésének vétsége miatt indított büntető ügyben benyújtott vádindítvány a tényállási részében nem tartalmazta, hogy a terhelt a vám megkerülésével kívánta behozni az ország területére a vámárut, és a vámszabálysértésnek a devizagazdálkodás vétségével összefüggésben történő elbírálására sem tett indítványt, ezért a bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy a terheltnek a Sztv. 114. §-ának (1) bekezdése szerinti vámszabálysértési ügyével összefüggésben bármilyen határozatot hozzon, akár a lefoglalt vámáruk tekintetében is.
Igaz ugyan, hogy az ügyészség vádindítványa tartalmazta a lefoglalt vámáruk kiadására vonatkozó indítványt, ezt azonban a városi bíróságnak figyelmen kívül kellett volna hagynia. Azáltal ugyanis, hogy a törvényi feltételek hiányában járt el a bíróság a vámszabálysértés alapjául szolgáló vámáruk tekintetében: a szabálysértési hatóság jogkörébe tartozó kérdésben illetéktelenül döntött, és így a lefoglalt vámáruk lefoglalásának a megszüntetése és azoknak a terhelt részére történő kiadása tárgyában hozott rendelkezés törvénysértő volt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság végzésében foglalt, a lefoglalt vámárukkal kapcsolatban hozott rendelkezés törvénysértő, ezért ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezte.
(B. törv. II. 552/1988. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.