adozona.hu
EH 2019.10.M24
EH 2019.10.M24
Amennyiben az igénylő részére az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a hozzátartozói nyugellátás feléledése iránti igény elbírálására a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezik hatáskörrel, melynek elsőfokú határozata ellen nem fellebbezés, hanem kereseti kérelem nyújtható be [a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 3. § (4) bek., Tny. 95. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Felperes férje, néhai J. G. 2007. április 30-án elhalálozott. A felperes 2007. április 30-tól 2008. április 29. napjáig ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesült, majd az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 2016. december 13-án kelt határozatával a felperes részére az özvegyi nyugellátás újbóli megállapításáról rendelkezett 2016. július 1. napjától 2017. június 30. napjáig terjedő időre.
[2] A felperes 2017. november 27-én előterjesztett igényében elhuny...
EH 2019.10.M24 Amennyiben az igénylő részére az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a hozzátartozói nyugellátás feléledése iránti igény elbírálására a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezik hatáskörrel, melynek elsőfokú határozata ellen nem fellebbezés, hanem kereseti kérelem nyújtható be [a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 3. § (4) bek., Tny. 95. § (3) bek.].
A tényállás
[1] Felperes férje, néhai J. G. 2007. április 30-án elhalálozott. A felperes 2007. április 30-tól 2008. április 29. napjáig ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesült, majd az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 2016. december 13-án kelt határozatával a felperes részére az özvegyi nyugellátás újbóli megállapításáról rendelkezett 2016. július 1. napjától 2017. június 30. napjáig terjedő időre.[2] A felperes 2017. november 27-én előterjesztett igényében elhunyt férje jogán az özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítását kérte. Az alperes a 2017. december 11-én kelt határozatában a felperes J. G. jogán özvegyi nyugdíj feléledése iránti igényét elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 53. § (1) bekezdés b) pontja, 47. § (2) bekezdése és 4. § (1) bekezdése alkalmazásával, a felperes fellebbezési jogát a Tny. 95. § (3) bekezdése alapján zárta ki.
A felperes keresete és az alperes védirata
[3] A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szerv határozatának felülvizsgálatát kérte.[4] Az alperes a keresetlevél visszautasítását a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 42. § (1) bekezdése, valamint 37. § (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjai figyelembevételével kérte.
A jogerős ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes 2017. december 11-én kelt határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolyatására kötelezte a Kp. 80. § (3) bekezdése, 89. § (1) bekezdés b) pontja, a Tny. 95. § (3) bekezdése, a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Krm.) 6. § (1) bekezdése, 7. § (1)-(3) bekezdése, a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tnyvhr.) 1. § (1)-(3) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 1. számú melléklete, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 96. §-a és 98. § (1) bekezdése alkalmazásával. A bíróság az idézett jogszabályhelyekből arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felperes által megfelelő, a jogszabályban előírt formában benyújtott igénybejelentését követően nem hozott elsőfokú határozatot, hanem egyfokú eljárásban utasította el a felperes igényét. A nyugdíjbiztosítási ellátások körében a hozzátartozói nyugellátás, így az özvegyi nyugdíj elbírálása esetén is a Tny. 95. § (1) bekezdése fellebbezési jogot biztosít. Az alperes a hozzátartozói özvegyi nyugellátás tárgyában elsőfokú határozatot nem hozott, így jogellenesen hozta meg "másodfokú határozatát". A bíróságnak az alperes eljárási szabályszegése folytán nem volt lehetősége az érdemében első fokon el nem bírált kérelmet elbírálni; az alperes határozatát lényeges alaki hiányossága miatt nem létezőnek kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy a felperes igényéről az alperesnek az új eljárásban kétfokú közigazgatási eljárásban kell a határozatot hoznia.A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte a Tnyvhr. 3. § (4) bekezdésébe, a Tny. 95. § (3) bekezdésébe és a Ket. 109. § (1) bekezdés a) pontjába ütközés okán.[7] Az alperes érvelése szerint a Tny. és a Tnyvhr., mint elsődleges jogszabályok a társadalombiztosítási nyugellátások iránti igények elbírálása során alkalmazandóak. A hatásköri szabályokat a Tnyvhr. 1-3. §-ai határozzák meg. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköréről rendelkezik, mely hatásköri szabály figyelmen kívül hagyásával hozta meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság az ítéletét. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése értelmében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el nyugdíjbiztosítási igazgatósági szervként a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos ügyekben. Az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, ezért a felperes özvegyi nyugdíj feléledése iránti igénye elbírálására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak volt hatásköre. A Krm. 6. § (1) bekezdése a Magyar Államkincstár nyugdíjfolyósító szerveként határozza meg a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, ami azt jelenti, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el első fokon az özvegyi nyugdíj feléledésével kapcsolatos hatósági ügyekben országos illetékességgel. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság első fokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási és nyugdíjfolyósító szerv egyfokú eljárásban jár el.
[8] A Tny. 95. § (3) bekezdése értelmében a Tny. szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha a Tny. másképp nem rendelkezik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági eljárásaiban fellebbezésnek akkor van helye, ha első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.
[9] A Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése kizárja a fellebbezést a döntés ellen abban az esetben, ha azt egyéb törvény is kizárja. Tekintettel arra, hogy első fokon nem a fővárosi és megyei kormányhivatal járt el, hanem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, ezért az elsőfokú határozat ellen nem fellebbezésnek, hanem bírósági felülvizsgálatnak volt helye. A jogszabályi rendelkezések alapján a bíróság iránymutatása, mely szerint kétfokú közigazgatási eljárásban járjon el az alperes és hozzon határozatot, nem végrehajtható.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.[11] A Tnyvhr. 1-3. §-ai tartalmazzák a hatásköri szabályokat. A Tnyvhr. 1. §-a értelmében nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként járnak el a járási hivatalok, a kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), és a Kincstár Központi szerve. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdés ab) pontja értelmében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jár el, ha az elhunyt jogszerző után a hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került. A Krm. 6. § (1) bekezdése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a Magyar Államkincstár különös hatáskörű, országos illetőségű szerveként jelöli meg.
[12] Nem vitatottan a felperes az ideiglenes özvegyi nyugdíjban, majd 2017. június 30-ig özvegyi nyugellátásban részesült, ezt követően terjesztette elő igényét özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítása iránt. Mivel a felperes részére az elhunyt jogszerző (néhai férje) után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a feléledés iránti igénye elbírálására a Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezett hatáskörrel.
[13] A Tny. 95. § (3) bekezdése a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek határozatai ellen abban az esetben enged fellebbezést, ha első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi, kerületi) hivatala járt el és törvény ettől eltérően nem rendelkezik.
[14] A perbeli esetben az elsőfokú határozatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hozta, ezért a Tny. 95. § (3) bekezdésére figyelemmel, törvény eltérő rendelkezése hiányában, a határozata ellen nem fellebbezésnek, hanem közvetlenül a bírósághoz fordulásnak (kereseti kérelem benyújtásának) van helye.
[15] A fentebb kifejtettekre figyelemmel a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[16] A bíróság téves jogi álláspontja folytán a felperes kérelmét érdemében nem vizsgálta, ezért az új eljárásban a kereseti kérelemről kell érdemében döntenie.
(Kúria Kfv.X.37.606/2018.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.X.37.606/2018/4.
A tanács tagjai: Dr. Zanathy János
a tanács elnöke
Dr. Farkas Katalin
előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin
bíró
A felperes:
Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága
Az alperes képviselője: dr. Peczeli Ildikó kamarai jogtanácsos
A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
Az elsőfokú bíróság határozatának száma:
Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.040/2018/6.
Rendelkező rész
A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.040/2018/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Tényállás
[1] Felperes férje, néhai J. G. 2007. április 30-án elhalálozott. A felperes 2007. április 30-tól 2008. április 29. napjáig ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesült, majd az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 2016. december 13-án kelt határozatával a felperes részére az özvegyi nyugellátás újbóli megállapításáról rendelkezett 2016. július 1. napjától 2017. június 30. napjáig terjedő időre.[2] A felperes 2017. november 27-én előterjesztett igényében elhunyt férje jogán az özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítását kérte. Az alperes a 2017. december 11-én kelt határozatában a felperes J. G. jogán özvegyi nyugdíj feléledése iránti igényét elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 53. § (1) bekezdés b) pontja, 47. § (2) bekezdése és 4. § (1) bekezdése alkalmazásával, a felperes fellebbezési jogát a Tny. 95. § (3) bekezdése alapján zárta ki.
A felperes keresete és az alperes védirata
[3] A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szerv határozatának felülvizsgálatát kérte.[4] Az alperes a keresetlevél visszautasítását a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 42. § (1) bekezdése, valamint 37. § (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjai figyelembevételével kérte.
A jogerős ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes 2017. december 11-én kelt határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolyatására kötelezte a Kp. 80. § (3) bekezdése, 89. § (1) bekezdés b) pontja, a Tny. 95. § (3) bekezdése, a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Krm.) 6. § (1) bekezdése, 7. § (1)-(3) bekezdése, a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tnyvhr.) 1. § (1)-(3) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 1. számú melléklete, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 96. §-a és 98. § (1) bekezdése alkalmazásával. A bíróság az idézett jogszabályhelyekből arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felperes által megfelelő, a jogszabályban előírt formában benyújtott igénybejelentését követően nem hozott elsőfokú határozatot, hanem egyfokú eljárásban utasította el a felperes igényét. A nyugdíjbiztosítási ellátások körében a hozzátartozói nyugellátás, így az özvegyi nyugdíj elbírálása esetén is a Tny. 95. § (1) bekezdése fellebbezési jogot biztosít. Az alperes a hozzátartozói özvegyi nyugellátás tárgyában elsőfokú határozatot nem hozott, így jogellenesen hozta meg "másodfokú határozatát". A bíróságnak az alperes eljárási szabályszegése folytán nem volt lehetősége az érdemében első fokon el nem bírált kérelmet elbírálni; az alperes határozatát lényeges alaki hiányossága miatt nem létezőnek kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy a felperes igényéről az alperesnek az új eljárásban kétfokú közigazgatási eljárásban kell a határozatot hoznia.A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte a Tnyvhr. 3. § (4) bekezdésébe, a Tny. 95. § (3) bekezdésébe és a Ket. 109. § (1) bekezdés a) pontjába ütközés okán.[7] Az alperes érvelése szerint a Tny. és a Tnyvhr., mint elsődleges jogszabályok a társadalombiztosítási nyugellátások iránti igények elbírálása során alkalmazandóak. A hatásköri szabályokat a Tnyvhr. 1.-3. §-ai határozzák meg. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköréről rendelkezik, mely hatásköri szabály figyelmen kívül hagyásával hozta meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság az ítéletét. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése értelmében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el nyugdíjbiztosítási igazgatósági szervként a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos ügyekben. Az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, ezért a felperes özvegyi nyugdíj feléledése iránti igénye elbírálására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak volt hatásköre. A Krm. 6. § (1) bekezdése a Magyar Államkincstár nyugdíjfolyósító szerveként határozza meg a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, ami azt jelenti, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el első fokon az özvegyi nyugdíj feléledésével kapcsolatos hatósági ügyekben országos illetékességgel. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság első fokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási és nyugdíjfolyósító szerv egyfokú eljárásban jár el.
[8] A Tny. 95. § (3) bekezdése értelmében a Tny. szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha a Tny. másképp nem rendelkezik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági eljárásaiban fellebbezésnek akkor van helye, ha első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.
[9] A Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése kizárja a fellebbezést a döntés ellen abban az esetben, ha azt egyéb törvény is kizárja. Tekintettel arra, hogy első fokon nem a fővárosi és megyei kormányhivatal járt el, hanem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, ezért az elsőfokú határozat ellen nem fellebbezésnek, hanem bírósági felülvizsgálatnak volt helye. A jogszabályi rendelkezések alapján a bíróság iránymutatása, mely szerint kétfokú közigazgatási eljárásban járjon el az alperes és hozzon határozatot, nem végrehajtható.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.[11] A Tnyvhr. 1.-3. §-ai tartalmazzák a hatásköri szabályokat. A Tnyvhr. 1.§-a értelmében nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként járnak el a járási hivatalok, a kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), és a Kincstár Központi szerve. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdés ab) pontja értelmében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jár el, ha az elhunyt jogszerző után a hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került. A Krm. 6. § (1) bekezdése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a Magyar Államkincstár különös hatáskörű, országos illetőségű szerveként jelöli meg.
[12] Nem vitatottan a felperes az ideiglenes özvegyi nyugdíjban, majd 2017. június 30-ig özvegyi nyugellátásban részesült, ezt követően terjesztette elő igényét özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítása iránt. Mivel a felperes részére az elhunyt jogszerző (néhai férje) után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a feléledés iránti igénye elbírálására a Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezett hatáskörrel.
[13] A Tny. 95. § (3) bekezdése a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek határozatai ellen abban az esetben enged fellebbezést, ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi, kerületi) hivatala járt el és törvény ettől eltérően nem rendelkezik.
[14] A perbeli esetben az elsőfokú határozatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hozta, ezért a Tny. 95. § (3) bekezdésére figyelemmel, törvény eltérő rendelkezése hiányában, a határozata ellen nem fellebbezésnek, hanem közvetlenül a bírósághoz fordulásnak (kereseti kérelem benyújtásának) van helye.
[15] A fentebb kifejtettekre figyelemmel a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[16] A bíróság téves jogi álláspontja folytán a felperes kérelmét érdemében nem vizsgálta, ezért az új eljárásban a kereseti kérelemről kell érdemében döntenie.
A döntés elvi tartalma
[17] Amennyiben az igénylő részére az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a hozzátartozói nyugellátás feléledése iránti igény elbírálására a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezik hatáskörrel, melynek elsőfokú határozata ellen nem fellebbezés, hanem kereseti kérelem nyújtható be.Záró rész
[18] Az alperes költségfelszámítási és költségjegyzék előterjesztési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a Kúria a Kp. 35. § (1) bekezdése által alkalmazandó Pp. 81. § (2) és (5) bekezdései alkalmazásával a felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megtérítéséről nem rendelkezett.[19] A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Tny. 81. §-a alapján rendelkezett.
[20] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.
[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el [Kp. 115. § (2) bekezdés és 114. § (1) bekezdés].
Budapest, 2019. február 25.
Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró
(Kúria Kfv.X.37.606/2018.)