adozona.hu
BH 2013.6.160
BH 2013.6.160
A cégbejegyző végzéssel szemben benyújtott keresetet akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, vagy a pert megszüntetni, ha már a keresetlevélből egyértelműen megállapítható, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga. Ha mindez a keresetlevélből nem állapítható meg egyértelműen, és csak a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jut a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperest a keresettel érvényesített jog nem illeti meg, a keresetet érdemben kell elutasítani [Pp. 130. § (1) bek. g)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes tagja az alperes korlátolt felelősségű társaságnak.
A felperes 2009. november 27-én törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő azzal az indokkal, hogy a cégbíróság kötelezze az alperes ügyvezetőjét, K. K.-t taggyűlés összehívására, a saját ügyvezetői tisztségéből való visszahívását megtárgyaló napirendi ponttal. A cégbíróság a kérelem tárgyában 2010. január 7-éig nem határozott, ezen a napon azonban az alperes változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbír...
A felperes 2009. november 27-én törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő azzal az indokkal, hogy a cégbíróság kötelezze az alperes ügyvezetőjét, K. K.-t taggyűlés összehívására, a saját ügyvezetői tisztségéből való visszahívását megtárgyaló napirendi ponttal. A cégbíróság a kérelem tárgyában 2010. január 7-éig nem határozott, ezen a napon azonban az alperes változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbíróságnak. A kérelem K. K. képviseleti jogának törlésére és M. A. képviseleti jogának a bejegyzésére irányult, a változások időpontját 2010. január 5-ében megjelölve. A bejegyzési kérelem mellékletét képezték - többek között - a 2009. december 29-én kelt taggyűlési jegyzőkönyv, továbbá a 2010. január 5-én megtartott megismételt taggyűlésről készült jegyzőkönyv. Az ügyvezető változásról a 2010. január 5-i taggyűlésen született döntés. A cégbíróság felfüggesztette a változás bejegyzési eljárást, utóbb 2010. január 8-án döntött a bejegyzési eljárás folytatásáról és aznap elrendelte az alperes által bejelentett változások bejegyzését. A felperes kérelmére indult törvényességi felügyeleti eljárást 2010. február 1-jén megszüntette azzal az indokkal, hogy az ügyvezető a cégbíróság kötelezése nélkül is a kért taggyűlést összehívta és ott sor került az ügyvezető visszahívásának a megtárgyalására. K. K. ügyvezető lemondott, a cégbíróság a nevezettet mint ügyvezetőt a cégjegyzékből törölte, így a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása okafogyottá vált. Az ítélőtábla az eljárási szabályok megsértésével hozott végzést hatályon kívül helyezte és a cégbíróságot az eljárás lefolytatására utasította. A jelen perbeli jogerős határozat meghozataláig a törvényességi felügyeleti kérelem tekintetében újabb határozat nem született.
A felperes a változások bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt 2010. február 5-én nyújtotta be keresetlevelét. Kérelmét azzal indokolta, hogy az iratok áttanulmányozása után megállapítható, az alperes 2009. december 29-én szabályszerű taggyűlést tartott, a társaság a kitűzött napirendi pontokat illetően egy kérdésben hozott határozatot, amellyel K. K. ügyvezetőt visszahívta. Miután a decemberi taggyűlés megtartására szabályszerűen került sor, az határozatképes volt, nem volt indok arra, hogy január 5-én megismételt taggyűlést tartsanak. K. K. visszahívására, illetve új ügyvezető választására ezért január 5-én nem kerülhetett sor. Ezeket az ellentmondásokat a cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során észlelni kellett volna, és a bejegyzési kérelem elutasítása felől kellett volna határoznia.
Alperes a kereset elutasítását kérte, elsősorban a felperes kereshetőségi jogának a hiányára hivatkozva.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a cégbíróság 36. sorszám alatti bejegyző végzése a felperesre rendelkezést nem tartalmaz, így a felperesnek a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdése alapján nincs is perindítási joga. Álláspontja azonban az volt, hogy a felperes a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján jogosult volt pert indítani, miután a bejegyzési eljárásban törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezője volt. A kérelmének az elutasítása következtében pedig jogosulttá válik a bejegyző végzést keresettel megtámadni. Az elsőfokú bíróság érdemben is alaptalannak találta a felperes keresetét. Kifejtette, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelem felől egyszerűsített cégeljárás keretében döntött, amelyre a Ctv. 48. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A kérelemhez benyújtott okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát nem a cégbíróságnak, hanem a kérelmet benyújtó jogi képviselőnek kell elvégezni. Miután a cégbíróság a Ctv.-ben előírt vizsgálati kötelezettségét elvégezte, ezért a Ctv. 65. § (3) bekezdésére figyelemmel, - mely szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak is észlelnie kellett volna - a keresetet mint alaptalant el kellett utasítani.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. A másodfokú bíróság által kifejtettek szerint a Ctv. 78. § (1) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása bejegyzési eljárás alatt is kezdeményezhető. Ha pedig ennek eredménye következtében a bejegyzési kérelemnek ad helyt a cégbíróság és a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja, a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezőjét is megilleti a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset előterjesztésének a joga. Az adott esetben azonban a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jóval a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően, 2009. november 27-én sor került, ezért e kérelem nem kapcsolódott, nem kapcsolódhatott a bejegyzési eljáráshoz. A cégbíróság egyébként nem is döntött a törvényességi felügyeleti kérelem tekintetében. A speciális perlési lehetőség azonban a Ctv. 78. § (2) bekezdésének ahhoz a sajátos helyzetéhez igazodik, amikor a bejegyzési kérelemnek a cégbíróság helyt ad, míg a bejegyzési eljárás alatt kezdeményezett törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja. Ilyen körülmények mellett a felperest a perindítás joga, a sajátos, perelőfeltétel hiányában nem illeti meg.
A másodfokú bíróság által kifejtettek szerint, amennyiben a jogszabály a keresetindításra jogosultak körét tételesen meghatározza, a kereshetőségi jog fennállása nem anyagi jogi, hanem eljárásjogi kérdés. A bíróságnak ennek tisztázása érdekében nem kell bizonyítást lefolytatnia, hanem az már magából a keresetlevélből is a perindítás hatályának beállta előtt észlelhető. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. Mivel erre nem került sor, a szükséges döntést a másodfokú bíróság, figyelemmel a Pp. 157. § a) pontjára, a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján meghozta, a pert megszüntette, és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.
A jogerős végzéssel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a másodfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságnak a fellebbezés érdemi elbírálására történő utasítását, az elsőfokú bíróság ítélete ellen előterjesztett kérelmének érdemi vizsgálatát. Felülvizsgálati kérelmében utalt arra, az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettek szerint, 2009. december 29-én érvényes taggyűlés került megtartásra, megismételt taggyűlés nem volt tartható. Ebből is az a következtetés vonható le, hogy a 2010. január 5-én hozott határozatok alapján bejegyzés nem volt elrendelhető. Ezeket a körülményeket az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás során is a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
Téves a jogerős végzésnek az az álláspontja, hogy nincs perbeli legitimációja, ez az álláspont ellentétes a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának jogértelmezésével. Kereshetőségi jogát a Ctv. 78. § (2) bekezdése és 65. §-a megalapozza. Nemcsak jogszabályi rendelkezések, hanem azon tény is megalapítja ezt a jogát, hogy a gazdasági társaságnak tagja.
Hivatkozott a Pp. 233/A. §-ában foglalt azon rendelkezésre, hogy fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek van helye. Amennyiben a megfelelő kioktatást megkapta volna a jogorvoslati lehetőségre, úgy nyilvánvalóan fellebbezési jogával élt volna.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott:
A Pp. 233/A. §-a értelmében fellebbezéssel támadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye. A permegszüntető végzés a Pp. 162. § (1) bekezdés rendelkezéséből adódóan fellebbezéssel megtámadható. Az 1/2006. Közigazgatási-Polgári jogegységi határozat, illetve a 2/2008. (V. 19.) PK vélemény ugyanakkor a rendelkezéssel összefüggésben kifejtette, ha a másodfokú eljárásban a bíróság a Pp. 251. § (1) bekezdés alapján döntött a per megszüntetése felől, a megszüntető végzés fellebbezéssel nem támadható. Az adott ügyben azonban a permegszüntető végzéssel szemben a Pp. 270. § (3) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelemmel lehetett élni, melyet a felperes elő is terjesztett. Megállapítható tehát, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt körben a másodfokú bíróságot tájékoztatási kötelezettség nem terhelte, így azt nem sérthette meg.
A másodfokú bíróság a pert megszüntető és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzésében döntését a Pp. 157. § a) pontja és 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján hozta meg. A Kúria megítélése szerint azonban téves a másodfokú bíróság fenti álláspontja.
A Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja, illetve a Pp. 157. § a) pontja ugyanis akkor alkalmazható, amikor a jogszabály egyértelműen a tényállás tisztázását nem igénylő módon határozza meg, hogy kit illet meg a kereset indításának joga, vagyis a jogszabály a per megindítására feljogosított személyt egyértelműen megjelöli és egyértelműen, minden további vizsgálódás nélkül is megállapítható, hogy a keresetet előterjesztőt a keresetindítás joga nem illeti meg.
A Ctv. 65. §-ának (1) bekezdése többek között azt jogosítja fel a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per megindítására, akire a bejegyző végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő része ellen, továbbá a 78. § (2) bekezdése azt, aki a bejegyzési kérelem elbírálása során törvényességi felügyeleti kérelmet terjeszt elő a bejegyzési kérelem elutasítását kérve, majd a két kérelmet együttesen elbírálva a cégbíróság a bejegyzési kérelemnek ad helyt, elutasítva a törvényességi felügyeleti kérelmet.
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset esetén van, lehet olyan tényállás, amikor a kereset indítási jogosultság egyértelműen kizárt és amikor a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetve a pert meg kell szüntetni, a kereshetőségi jog hiánya érdemi vizsgálatot nem igényel. Az adott tényállás mellett azonban érdemi vizsgálatot, érdemi állásfoglalást igényelt, hogy a felperest, az alperesi társaság tagját, aki az alperes ellen törvényességi felügyeleti kérelmet is előterjesztett a korábban bejegyzett ügyvezető ebbéli minőségének megszüntetése érdekében, a kereshetőségi jog megilleti-e.
A másodfokú bíróság szerint a felperest a perindítás joga a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján azért nem illeti meg, mert a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a változás bejegyzési kérelem benyújtása előtt, egy a változás bejegyzési kérelem benyújtása előtti jogi helyzet megszüntetése érdekében terjesztette elő és a bejegyzést elrendelő végzéssel egyidőben nem született törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés, amely a Ctv. 65. § szerinti pernek előfeltétele lenne. Nem vitás, hogy a Ctv. 78. § (2) bekezdés alapján csak az jogosult a változás bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indítani, akinek az ehhez kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelmét a cégbíróság elutasította. Annak eldöntése azonban, hogy a cégbíróság lefolytatta-e a törvényességi felügyeleti eljárást, ott milyen tartamú határozatot hozott, a kérelem kapcsolódott-e az adatváltozás bejegyzéséhez, a felperesi legitimációt vizsgáló eljárás eredményeként lehetséges. Ezért a perbeli tényállás esetén sem a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés [Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja], sem permegszüntető végzés [Pp. 157. § a) pontja] nem volt hozható, a kereseti kérelem tárgyában érdemben kellett volna határozni, és a kereshetőségi jog hiányában a keresetet elutasítani.
Fentiekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság végzését a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak a fellebbezést érdemben kell elbírálni, és dönteni abban a kérdésben, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek.
(Kúria Gfv. VII. 30.229/2012.)
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 11.G.40.225/2010. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.617/2011/3. számú végzésével jogerősen befejezett perében a jogerős végzéssel szemben a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 47.700 (negyvenhétezer-hétszáz) forintban állapítja meg, amelyből 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint az ügyvédi munkadíj.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
A felperes 2009. november 27-én törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő azzal az indokkal, hogy a cégbíróság kötelezze az alperes ügyvezetőjét, K.K-t taggyűlés összehívására, a saját ügyvezetői tisztségéből való visszahívását megtárgyaló napirendi ponttal. A cégbíróság a kérelem tárgyában 2010. január 7-éig nem határozott, ezen a napon azonban az alperes változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbíróságnak. A kérelem K.K. képviseleti jogának törlésére és M.A. képviseleti jogának a bejegyzésére irányult, a változások időpontját 2010. január 5-ében megjelölve. A bejegyzési kérelem mellékletét képezték többek között a 2009. december 29-én kelt taggyűlési jegyzőkönyv, továbbá a 2010. január 5-én megtartott megismételt taggyűlésről készült jegyzőkönyv. Az ügyvezető változásról a 2010. január 5-i taggyűlésen született döntés. A cégbíróság felfüggesztette a változás bejegyzési eljárást, utóbb 2010. január 8-án döntött a bejegyzési eljárás folytatásáról és aznap elrendelte az alperes által bejelentett változások bejegyzését. A felperes kérelmére indult törvényességi felügyeleti eljárást 2010. február 1-jén megszüntette azzal az indokkal, hogy az ügyvezető a cégbíróság kötelezése nélkül is a kért taggyűlést összehívta és ott sor került az ügyvezető visszahívásának a megtárgyalására. K.K. ügyvezető lemondott, a cégbíróság a nevezettet, mint ügyvezetőt a cégjegyzékből törölte, így a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása okafogyottá vált. A Fővárosi Ítélőtábla az eljárási szabályok megsértésével hozott végzést hatályon kívül helyezte és a cégbíróságot az eljárás lefolytatására utasította. A jelen perben hozott jogerős határozat meghozataláig a törvényességi felügyeleti kérelem tekintetében újabb határozat nem született.
A felperes a változások bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt 2010. február 5-én nyújtotta be keresetlevelét. Kérelmét azzal indokolta, hogy az iratok áttanulmányozása után megállapítható, hogy az alperes 2009. december 29-én szabályszerű taggyűlést tartott, a társaság a kitűzött napirendi pontokat illetően egy kérdésben hozott határozatot, amellyel K.K. ügyvezetőt visszahívta. Miután a decemberi taggyűlés megtartására szabályszerűen került sor, az határozatképes volt, nem volt indok arra, hogy január 5-én megismételt taggyűlést tartsanak. K.K. visszahívására, illetve új ügyvezető választására ezért január 5-én nem kerülhetett sor. Ezeket az ellentmondásokat a cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során észlelni kellett volna, és a bejegyzési kérelem elutasítása felől kellett volna határoznia.
Alperes a kereset elutasítását kérte, elsősorban a felperes kereshetőségi jogának a hiányára hivatkozva. Megalapozatlan továbbá a kereset azért is, mert nem jelölte meg, hogy a cégbíróság milyen szabályokat sértett meg a bejegyzési eljárás során.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a cégbíróság 36. sorszám alatti bejegyző végzése a felperesre rendelkezést nem tartalmaz, így a felperesnek a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdése alapján nincs is perindítási joga. Álláspontja azonban az volt, hogy a felperes a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján jogosult volt pert indítani, miután a bejegyzési eljárásban törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezője volt. A kérelmének az elutasítása következtében pedig jogosulttá válik a bejegyző végzést keresettel megtámadni. Az elsőfokú bíróság érdemben is alaptalannak találta a felperes keresetét. A cégbíróság a bejegyzési kérelem felől egyszerűsített cégeljárás keretében döntött, amelyre a Ctv. 48. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A kérelemhez benyújtott okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát nem a cégbíróságnak, hanem a kérelmet benyújtó jogi képviselőnek kell elvégezni. Miután a cégbíróság a Ctv.-ben előírt vizsgálati kötelezettségét elvégezte, ezért a Ctv. 65. § (3) bekezdésére figyelemmel, - mely szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak is észlelnie kellett volna - a keresetet mint alaptalant el kellett utasítani.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. A másodfokú bíróság által kifejtettek szerint a Ctv. 78. § (1) bekezdése szerint törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása bejegyzési eljárás alatt is kezdeményezhető. Ha pedig ennek eredménye következtében a bejegyzési kérelemnek ad helyt a cégbíróság és a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja, a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezőjét is megilleti a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset előterjesztésének a joga. Az adott esetben azonban a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jóval a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően 2009. november 27-én sor került, ezért e kérelem nem kapcsolódott, nem kapcsolódhatott a bejegyzési eljáráshoz. A cégbíróság egyébként nem is döntött a törvényességi felügyeleti kérelem tekintetében. A speciális perlési lehetőség azonban a Ctv. 78. § (2) bekezdésének ahhoz a sajátos helyzetéhez igazodik, amikor a bejegyzési kérelemnek a cégbíróság helyt ad, míg a bejegyzési eljárás alatt kezdeményezett törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja. Ilyen körülmények mellett a felperest a perindítás joga, a sajátos, perelőfeltétel hiányában nem illeti meg.
A másodfokú bíróság által kifejtettek szerint, amennyiben a jogszabály a keresetindításra jogosultak körét tételesen meghatározza, a kereshetőségi jog fennállása nem anyagi jogi, hanem eljárásjogi kérdés. A bíróságnak ennek tisztázása érdekében nem kell bizonyítást lefolytatnia, hanem az már magából a keresetlevélből is a perindítás hatályának beállta előtt észlelhető. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. Mivel erre nem került sor, a szükséges döntést a másodfokú bíróság, figyelemmel a Pp. 157. § a) pontjára, a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján meghozta, a pert megszüntette, és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.
A jogerős végzéssel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a másodfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságnak a fellebbezés érdemi elbírálására történő utasítását, az elsőfokú bíróság ítélete ellen előterjesztett kérelmének érdemi vizsgálatát. Felülvizsgálati kérelmében utalt arra, az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettek szerint, 2009. december 29-én érvényes taggyűlés került megtartásra, megismételt taggyűlés nem volt tartható. Ebből is az a következtetés vonható le, hogy a 2010. január 5-én hozott határozatok alapján bejegyzés nem volt elrendelhető. Ezeket a körülményeket az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás során is a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
Téves a jogerős végzésnek az az álláspontja, hogy nincs perbeli legitimációja, ez az álláspont ellentétes a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának jogértelmezésével. Kereshetőségi jogát a Ctv. 78. § (2) bekezdése és 65. §-a megalapozza. Nemcsak jogszabályi rendelkezések, hanem azon tény is megalapítja ezt a jogát, hogy a gazdasági társaságnak tagja.
Hivatkozott a Pp. 233/A. §-ában foglalt azon rendelkezésre, hogy fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek van helye. Amennyiben a megfelelő kioktatást megkapta volna a jogorvoslati lehetőségre, úgy nyilvánvalóan fellebbezési jogával élt volna.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Pp. 233/A. §-a értelmében fellebbezéssel támadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye. A permegszüntető végzés a Pp. 162. § (1) bekezdés rendelkezéséből adódóan fellebbezéssel megtámadható. Az 1/2006. közigazgatási - polgári jogegységi határozat, illetve a 2/2008. (V. 19.) PK vélemény ugyanakkor a rendelkezéssel összefüggésben kifejtette, ha a másodfokú eljárásban a bíróság a Pp. 251. § (1) bekezdés alapján döntött a per megszüntetése felől, a megszüntető végzés fellebbezéssel nem támadható. Az adott ügyben azonban a permegszüntető végzéssel szemben a Pp. 270. § (3) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelemmel lehetett élni, melyet a felperes elő is terjesztett. Megállapítható tehát, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt körben a másodfokú bíróságot tájékoztatási kötelezettség nem terhelte, így azt nem sérthette meg.
A másodfokú bíróság a pert megszüntető és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzésében döntését a Pp. 157. § a) pontja és 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján hozta meg. A Kúria megítélése szerint azonban téves a másodfokú bíróság fenti álláspontja.
A Kúria megítélése szerint a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja illetve a Pp. 157. § a) pontja akkor alkalmazható, amikor a jogszabály egyértelműen a tényállás tisztázását nem igénylő módon határozza meg, hogy kit illet meg a kereset indításának joga, vagyis a jogszabály a per megindítására feljogosított személyt egyértelműen megjelöli és egyértelműen, minden további vizsgálódás nélkül is megállapítható, hogy a keresetet előterjesztőt a keresetindítás joga nem illeti meg.
A Ctv. 65. §-ának (1) bekezdése többek között azt jogosítja fel a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per megindítására, akire a bejegyző végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő része ellen, továbbá a 78. § (2) bekezdése azt, aki a bejegyzési kérelem elbírálása során törvényességi felügyeleti kérelmet terjeszt elő a bejegyzési kérelem elutasítását kérve, majd a két kérelmet együttesen elbírálva a cégbíróság a bejegyzési kérelemnek ad helyt, elutasítva a törvényességi felügyeleti kérelmet.
Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset esetén van, lehet olyan tényállás, amikor a kereset indítási jogosultság egyértelműen kizárt és amikor a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetve a pert meg kell szüntetni, a kereshetőségi jog hiánya érdemi vizsgálatot nem igényel. Az adott tényállás mellett azonban érdemi vizsgálatot, érdemi állásfoglalást igényelt, hogy a felperest, az alperesi társaság tagját, aki az alperes ellen törvényességi felügyeleti kérelmet is előterjesztett a korábban bejegyzett ügyvezető ebbéli minőségének megszüntetése érdekében, a kereshetőségi jog megilleti-e.
A másodfokú bíróság szerint a felperest a perindítás joga a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján azért nem illeti meg, mert a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a változás bejegyzési kérelem benyújtása előtt, egy a változás bejegyzési kérelem benyújtása előtti jogi helyzet megszüntetése érdekében terjesztette elő és a bejegyzést elrendelő végzéssel egyidőben nem született törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés, amely a Ctv. 65. § szerinti pernek előfeltétele lenne. Nem vitás, hogy a Ctv. 78. § (2) bekezdés alapján csak az jogosult a változás bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indítani, akinek az ehhez kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelmét a cégbíróság elutasította. Annak eldöntése azonban, hogy a cégbíróság lefolytatta-e a törvényességi felügyeleti eljárást, ott milyen tartamú határozatot hozott, a kérelem kapcsolódott-e az adatváltozás bejegyzéséhez, a felperesi legitimációt vizsgáló eljárás után állapítható meg. Ezért a perbeli tényállás esetén sem a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés (Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja), sem permegszüntető végzés (Pp. 157. § a) pontja) nem volt hozható, a kereseti kérelem tárgyában érdemben kellett volna határozni, és a kereshetőségi jog hiányában a keresetet elutasítani.
Fentiekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság végzését a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak a fellebbezést érdemben kell elbírálni, és dönteni abban a kérdésben, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felperes oldalán felmerült költség összegét a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján megállapította a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése alkalmazásával ÁFA-val növelten, annak viseléséről az új határozatot hozó másodfokú bíróság dönt.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel