adozona.hu
ÍH 2019.102
ÍH 2019.102
ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS ALAKI KELLÉKEI Az ügyvédi meghatalmazás az ügyfél (meghatalmazó) egyoldalú jognyilatkozata, amelyben az ügyvédet feljogosítja a képviseletének ellátására, azt az ügyvéd nem ellenjegyzi, hanem elfogadó nyilatkozattal látja el. A cégeljárásban a jogi képviselő által csatolt ügyvédi meghatalmazásnak nem érvényességi feltétele a szárazbélyegző használata, ennek hiánya miatt a fellebbezés visszautasításának nincs helye. Alkalmazott jogszabályok: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásró
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 2018. március 20-án automatikus úton értesült arról, hogy a Cg.01-06- cégjegyzékszám alatt nyilvántartott E.W.X. kft. vezető tisztségviselőjével, (továbbiakban: fellebbező) szemben a cégbíróság a Cg.01-06- cégjegyzékszám alatt nyilvántartott W.-A. Betéti Társaság ellen lefolytatott kényszertörlési eljárását lezáró Kt.01-17-00 /8. számú végzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9/C. §-a ...
ÍH 2019.102 ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS ALAKI KELLÉKEI
Az ügyvédi meghatalmazás az ügyfél (meghatalmazó) egyoldalú jognyilatkozata, amelyben az ügyvédet feljogosítja a képviseletének ellátására, azt az ügyvéd nem ellenjegyzi, hanem elfogadó nyilatkozattal látja el. A cégeljárásban a jogi képviselő által csatolt ügyvédi meghatalmazásnak nem érvényességi feltétele a szárazbélyegző használata, ennek hiánya miatt a fellebbezés visszautasításának nincs helye.
[a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. §, 32. §; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 366. § (2) bekezdése; az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 43. § (1)-(3) bekezdés]
Az elsőfokú bíróság 2018. március 20-án automatikus úton értesült arról, hogy a Cg.01-06- cégjegyzékszám alatt nyilvántartott E.W.X. kft. vezető tisztségviselőjével, (továbbiakban: fellebbező) szemben a cégbíróság a Cg.01-06- cégjegyzékszám alatt nyilvántartott W.-A. Betéti Társaság ellen lefolytatott kényszertörlési eljárását lezáró Kt.01-17-00 /8. számú végzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9/C. §-a alapján az eltiltást alkalmazta.Az elsőfokú bíróság a 2018. március 20-án kelt Cg.01-06- /56. számú végzésével a fellebbezőt törölte a cégjegyzék 13/7. rovatából a képviseletre jogosult személyi körből a Ctv. 9/D. § (4) bekezdése alapján. Tájékoztatta, hogy a végzés ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az elsőfokú bíróságnál kell elektronikus úton jogi képviselő közreműködésével benyújtani.
A fellebbező a cégbíróság vezetőjéhez a cégiratokhoz 59. sorszám alatt szerelt 2018. június 28-án kelt beadványában panaszt nyújtott be, amelyben kérte az eltiltás teljes kivizsgálását, és ennek eredményeként az eltiltás alóli "felmentését".
Az elsőfokú bíróság a 2018. július 26-án kelt 60. sorszámú végzésével a fellebbezés visszautasításának terhe mellett felhívta a fellebbezőt, hogy a fellebbezés hiányait pótolva jelölje meg a fellebbezéssel támadott határozat számát, fizessen meg 30 000 forint fellebbezési illetéket és csatolja jogi képviselőjének meghatalmazását. A fellebbező az 56. sorszámú végzés ellen jogi képviselő közreműködése nélkül fellebbezést nyújtott be.
Az elsőfokú bíróság a 65. sorszámú végzésével kijavított 2018. szeptember 27-én kelt 62. sorszámú végzésével a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 366. § (2) bekezdése alkalmazásával a fellebbezést visszautasította.
A fellebbező a 62. sorszámú végzés elleni jogi képviselő nélkül benyújtott 63. sorszámú beadványában ismét sérelmezte az eltiltását, és utalt arra is, hogy korábban illetékmentesség engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság 66. sorszámú végzésével felhívta a fellebbezőt, hogy ha a 63. sorszámú beadványt fellebbezésként tartja fenn, azt terjessze elő jogi képviselővel, csatolja jogi képviselőjének meghatalmazását és fizesse meg a fellebbezési illetéket.
A fellebbező a 66. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzésnek a megadott határidőn belül nem tett maradéktalanul eleget. A 63. sorszámú beadványának fellebbezésként való értékelését kérte, és lerótt 7000 forint illetéket, de a beadványt ismét jogi képviselő közreműködése nélkül terjesztette elő (67-68. számú beadványok).
Az elsőfokú bíróság a 2019. március 7-én meghozott 70. sorszámú végzésével a fellebbezést visszautasította.
A végzés indokai szerint a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező, azonban mivel a fellebbezést a jogi képviselő nem látta el aláírással, ezért a Ctv. 32. § (1) bekezdése, a 32. § (4) bekezdése és a Pp. 366. § (2) bekezdése alapján döntött.
A fellebbező 71-72. sorszám alatt a 67-68. sorszámú beadványát ismét előterjesztette papír alapon, amelyet a jogi képviselő ellátott bélyegzővel és aláírással, azonban a meghatalmazást nem csatolta.
Az elsőfokú bíróság a 73. sorszámú végzésével a fellebbezés visszautasításának terhe mellett felhívta a fellebbezőt a jogi képviselő meghatalmazásának csatolására és a jogszabályban meghatározott mértékű illeték megfizetésére.
A fellebbező 7000 forint összegű illetékbélyeg lerovása mellett 74. sorszám alatt papír alapon jogi képviselője útján, annak meghatalmazását mellékelve észrevételt tett a 73. sorszámú végzésre.
Az elsőfokú bíróság a 2019. április 23-án kelt Cg.01-09- /75. számú végzésével a fellebbezést elutasította.
Határozatát a Ctv. 32. § (1) bekezdésére, a 36. § (1)-(3) bekezdésére, az 50. § (1) bekezdésére és a Pp. 366. § (2) bekezdésére alapította.
Az indokolás szerint a 70. sorszámú végzése ellen 2019. április 2-án előterjesztett fellebbezés hiányosságainak megszüntetésére a 73. sorszámú végzésével hiánypótlást rendelt el, azonban a fellebbező a megadott határidőn belül azt nem megfelelően pótolta, mert a fellebbezést nem elektronikusan terjesztette elő, és a jogi képviselő meghatalmazása a szárazbélyegző hiánya miatt nem felelt meg a jogszabályoknak.
A végzés elleni fellebbezésében a fellebbező jogi képviselője útján kérte a 71. sorszámú fellebbezés elbírálását és az eltiltás alkalmazásának mellőzését.
Előadta, hogy a jogi képviselője a meghatalmazását már korábban csatolta, amelyet a meghatalmazó és az ügyvédje is aláírt. A meghatalmazást azért nem látta el szárazbélyegzővel, mert annak alkalmazása az ellenjegyzés és nem az ügyvédi meghatalmazás része. Az ügyvédi meghatalmazást nem kell teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, nem kell egy másik ügyvéddel ellenjegyeztetni, azt a meghatalmazottként eljáró ügyvéd sem ellenjegyezheti. A benyújtott ügyvédi meghatalmazáson - ellenjegyzés hiányában - nem kell elhelyezni a meghatalmazott ügyvéd szárazbélyegzőjét. Ezért erre hivatkozással a fellebbezést az elsőfokú bíróság nem utasíthatta volna el.
A 73. sorszámú végzésben írt hiányt már előzőleg teljesítette, megfizette a 7000 forint fellebbezési illetéket. Az elsőfokú bíróság a 73. sorszámú végzésben nem tájékoztatta arról, hogy a hiánypótlást elektronikusan kell előterjeszteni. A korábbi fellebbezéseiben előadottakat is fenntartotta.
A Cg.01-09-/75. számú végzés ellen benyújtott fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság a 73. sorszámú végzésével felhívta a fellebbezőt, hogy a fellebbezés hiányainak pótlásaként csatolja jogi képviselőjének meghatalmazását és fizesse meg a jogszabályban meghatározott illetéket. A fellebbező az elsőfokú bíróság által biztosított határidőn belül 7000 forint eljárási illetéket lerótt, egyúttal jogi képviselőjének 2019. április 15-én kelt meghatalmazását aláírással ellátva benyújtotta, amelyet a jogi képviselő írásban elfogadott.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezést azért utasította el, mert egyrészt a beadványt nem elektronikusan terjesztették elő, másrészt a meghatalmazást nem látták el szárazbélyegzővel.
Az elsőfokú bíróság a 73. sorszámú végzésében a fellebbezőt nem hívta fel a beadvány elektronikus előterjesztésére, így ebből az okból a fellebbező a 73. sorszámú végzésben előírtakat nem mulaszthatta el, ezáltal az elsőfokú bíróság a 73. sorszámú végzésben kilátásba helyezett jogkövetkezményt az elektronikus előterjesztés hiánya okán - mulasztás hiányában - nem alkalmazhatta volna.
Az ügyvédi meghatalmazás ugyanis nem azonos a szárazbélyegzőt igénylő és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 43. § (1) bekezdésében meghatározott személyek által szerkesztett okiratok ellenjegyzéséhez szükséges egyéb okirattal. A szárazbélyegző lenyomata a papír alapú okirat ellenjegyzéséhez szükséges, míg az elektronikus okiratot elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni [Üttv. 43. § (1) és (3) bekezdései].
Az ügyvédi meghatalmazás az ügyfél egyoldalú jognyilatkozata, amelyben az ügyvédet feljogosítja a meghatalmazó képviseletének ellátására, míg az ügyvéd a meghatalmazást nem ellenjegyzi, hanem elfogadó nyilatkozattal látja el. Az ügyvédi meghatalmazás alaki és tartalmi feltételeiről az Üttv. 34. § (2) bekezdése rendelkezik, amelynek a fellebbező által benyújtott okirat megfelel, az Üttv. 43. § (3) bekezdése az ügyvédi meghatalmazásra nem alkalmazható. Az ügyvéd mint megbízott elfogadó írásbeli nyilatkozatának további alaki feltétele nincs, így a szárazbélyegző hiánya miatt a fellebbezés elutasításának jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A kifejtett indokok alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbező a 73. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzésnek eleget tett, míg a 75. sorszámú végzésben kifogásolt hiányosságok nem adnak alapot a fellebbezés elutasítására, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság 75. számú végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Pp. 389. §-a szerint irányadó 381. §-a értelmében hatályon kívül helyezte.
A 75. sorszámú végzés elleni fellebbezés hatályon kívül helyezése folytán a másodfokú bíróság a továbbiakban a 70. sorszám alatt meghozott végzés elleni hatályos fellebbezést bírálta el, és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság 70. sorszámú végzése a jogszabályoknak megfelel, annak indokaival az ítélőtábla maradéktalanul egyetértett, nem kívánja megismételni. A fellebbezés folytán csupán az alábbiakat emeli ki.
A Ctv. 32. § (4) bekezdése alapján a cégjegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező. Az elsőfokú bíróság a 70. sorszámú végzésével a 63. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezést azért utasította vissza, mert a fellebbező a fellebbezés benyújtásakor nem gondoskodott jogi képviselőről.
Az ítélőtábla megállapította, hogy a Ctv. 32. § (4) bekezdésére történő tájékoztatás alapján közölt hiánypótlás elrendelését követően a fellebbező az elsőfokú bíróság által biztosított határidőn belül nem csatolta a jogi képviselője meghatalmazását, ezért az elsőfokú bíróság a fellebbezés visszautasításával a mulasztás jogkövetkezményeit a jogszabályoknak megfelelően alkalmazta.
A kifejtett indokok alapján a másodfokú bíróság a 63. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezést visszautasító 70. sorszámú végzést a Ctv. 32. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 389. §-a szerint irányadó 383. § (2) bekezdése értelmében - a 386. § (4) bekezdése szerint visszautalva annak helyes indokaira - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgf.47.036/2019/2.)