adozona.hu
AVI 2013.5.59
AVI 2013.5.59
A nyilatkozat pótlásának, illetőleg a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig van helye (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes jogelődje a 2003. március 6. napján kötött és illetékkiszabásra 2003. március 10. napján bejelentett adásvételi szerződéssel megvásárolta a 25661 helyrajzi számon nyilvántartott lakóház, udvar megnevezésű, a természetben Sz., P. u. 13. szám alatti ingatlant 12 000 000 forint vételárért. Az adásvételi szerződés 2. pontjában kijelentette, hogy főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazással foglalkozik, az ingatlant továbbeladási céllal vette meg, ezért az illetékekről szóló 1990. évi ...
Az elsőfokú adóhatóság jogelődje fizetési meghagyásával, az illetékkedvezményre irányuló kérelemnek helyt adva, 240 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest, egyben tájékoztatta, amennyiben az adásvételi szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított két éven belül a megszerzett ingatlant nem adja el, nem adja pénzügyi lízingbe, és ennek megtörténtét 15 napon belül nem igazolja, az egyébként fizetendő, és a fizetési meghagyásban közölt illeték különbözetének kétszeresét kell pótlólag megfizetnie.
Az elsőfokú adóhatóság 2008. március 19. napján meghozott határozatával 640 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték pótelőírását rendelte el, arra hivatkozva, hogy a felperes az Itv. 23/A. § (7) bekezdése alapján a fizetési meghagyással közölt illeték különbözetének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni, ugyanis az ingatlan továbbeladását a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem igazolta.
A határozat ellen a felperes igazolási kérelmet terjesztett elő, egyben fellebbezéssel élt.
Az elsőfokú adóhatóság - elkésettsége okán - az igazolási kérelmet elutasította.
Az alperes 2008. augusztus 15. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában idézte az Itv. 23/A. § (1)-(2) bekezdését és az Itv. 23/A. § (7)-(8) bekezdését, azzal, hogy az előterjesztett igazolási kérelemmel a felperes az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlan továbbértékesítésének igazolására nyitva álló törvényi határidő elmulasztását nem mentette ki. A kedvezmény nem alanyi jogon jár az ingatlanforgalmazónak, ez azzal válik véglegessé, ha az ingatlan két évben belüli értékesítését határidőben igazolja. Ezen feltétel elmulasztása az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözete kétszeresének előírását vonja maga után.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2000. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2008. január 1. napjától kezdődően módosította az Itv. 23/A. § (7) bekezdését, azonban a felperes esetében a továbbértékesítésre nyitva álló határidő 2007. december 31-ig eltelt, ezért a 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezés visszaható hatállyal nem volt alkalmazható. A felperes esetében az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) igazolási kérelemmel kapcsolatos 40. §-át tartotta alkalmazhatónak és nem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 66-67. §-ában írtakat, azonban megállapította, hogy mindkét jogszabály egyezően rendezi az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló szubjektív és objektív határidőt. Az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő 2003. szeptember 25-én eltelt. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az Itv. 23/A. § (8) bekezdésében foglalt igazolást az illetékkülönbözet kétszeresének pótlólagos előírásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedéséig terjeszthette volna elő.
Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta, melyet a megyei bíróság jogerős ítéletével elutasított. Ítélete indokolásában utalt az Itv. 23/A. § (7) bekezdésére azzal, hogy a felperes a megszerzett ingatlan továbbértékesítését az illetékhivatalnál határidőben nem igazolta. Az Itv. 23/A. § (8) bekezdésében foglaltak alapján az előterjesztett igazolási kérelemmel a felperes az ingatlan továbbértékesítésének igazolására nyitva álló törvényi határidő elmulasztását nem mentette ki.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperes a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adást kérte arra hivatkozással, hogy az sérti az Itv. 19. § (1) bekezdését, az Itv. 21. § (1) bekezdését, és az Itv. 23/A. § (7)-(8) bekezdését. Álláspontja szerint, az Itv. 23/A. § (7) bekezdésének nyelvtani értelmezéséből következően nemleges tényt kellene igazolni a hatóság előtt. Az elsőfokú hatóság az illetékkülönbözet kétszeresének megfizetésére vonatkozó határozatát úgy hozta meg, hogy az Itv. 23/A. §-ában 2007. december 31-ig előírt együttes feltétele (eladás és igazolás hiánya), illetőleg a 2008. január 1-jétől helyébe lépő feltétel (eladás hiánya) nem állt fenn. Az Itv. 23/A. § (8) bekezdése kimondja, hogy az igazolási kérelmet a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig lehet benyújtani, de semmilyen megszorítást nem tartalmaz arra nézve, hogy az alaphatározatról vagy a pótilleték előírásáról rendelkező határozatról van-e szó. A felperes a szükséges igazolásokat az eljárás egésze alatt benyújthatja. Az igazolási kérelme előterjesztésével egyidejűleg az eladás tényét is igazolta, ezért a jogszabályi kötelezettségének eleget tett.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos Itv. 23/A. § (7) bekezdése értelmében, ha az Itv. 23/A. § (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el és ennek megtörténtét - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja; az illetékhivatal a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1) bekezdése, illetve az Itv. 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdésében megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
Az illetékhivatal a fizetési meghagyásában az igazolási kötelezettségről és annak határidejéről megfelelő módon tájékoztatta a felperest, akinek az eladás megtörténtét legkésőbb 2005. március 25. napjáig kellett volna az illetékhivatalnál igazolnia, erre azonban csak 2008. április 29. napján került sor. A határidőn belüli értékesítés igazolásának elmulasztása esetén az illetékügyben eljáró hatóság köteles az Itv. 23/A. § (7) bekezdése szerinti illetéket megállapítani, e körben mérlegelési lehetősége nincs. Az Itv. 23/A. § (8) bekezdése azonban a mulasztást orvosolandó lehetőséget biztosít igazolási kérelem előterjesztésére, amikor kimondja, hogy az Itv. 23/A. § (1)-(4)-(5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot, valamint az Itv. 23/A. § (5)-(7) bekezdésben meghatározott igazolásokat az adott rendelkezésekben előírt időpontban és tartalommal kell az illetékhivatalhoz benyújtani. A nyilatkozat pótlásának, illetőleg a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésig van helye. Mindebből következik, hogy a vagyonszerzőnek a mulasztása miatt, kérelmével egyetemben, a továbbértékesítés tényének bejelentését és igazolását is teljesítenie, valamint a mulasztása vétlenségét is valószínűsítenie kell.
A felperes nem volt akadályozott abban, hogy a tulajdonváltozást megfelelő határidőben, 2005. március 25. napjáig igazolja. Az igazolási kérelemben foglaltak nem alkalmasak a késedelem vétlenségének valószínűsítésére, és az ingatlan továbbértékesítése sem teszi mellőzhetővé a pótilleték előírását, ha annak az illetékügyekben eljáró hatóság felé történő igazolása határidőn belül nem történik meg.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy az Itv. 23/A. § (7) bekezdését 2008. január 1. napi hatállyal a Módtv. 148. §-a módosította. E szerint, a továbbértékesítési céllal megszerzett ingatlan továbbértékesítésének megtörténtét a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éves határidő elteltét követően az állami adóhatóság saját nyilvántartása vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján ellenőrzi.
A Módtv. 379. § (2) bekezdése szerint az Itv. 23/A. § (7) bekezdését módosító rendelkezést azokban a vagyonszerzés ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott célra megszerzett ingatlan továbbértékesítésére, illetőleg annak igazolására nyitva álló határidő 2007. december 31-e napjáig még telt el.
A perbeli esetben a továbbértékesítésre, illetőleg annak igazolására nyitva álló határidő 2005. március 10. napját követő 15. napon lejárt, így a felperes ügyében a Módtv. 379. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 2008. január 1. napján hatályba lépett módosított Itv. 23/A. § (7) bekezdése nem alkalmazható. Az ingatlan továbbértékesítését a felperesnek kellett volna megfelelően igazolnia, ezt azonban elmulasztotta, így jogszerűen szabott ki az illetékügyekben eljáró hatóság vele szemben 640 000 forint pótilletéket.
Végezetül megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Ket. 171. § (1) bekezdéséből és 173. § (1) bekezdéséből fakadóan nem az Áe.</a>, hanem a Ket. rendelkezései az alkalmazandóak, lévén a pótilleték kiszabásával kapcsolatos eljárás 2005. november 1. napján követően indult.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiek alapulvételével megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 39.010/2009.)