adozona.hu
AVI 2013.5.58
AVI 2013.5.58
A nyitókészletbe nem lehet beépíteni a korábbi elszámolás mérési bizonytalanságát [43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 8. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővámhivatal járőre 2008. május 30-án jövedéki ellenőrzést és üzemanyagkészlet elszámolást végzett a felperes által a 4. számú főút telephelyen üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson a 2008. február 21. és május 30. között forgalmazott üzemanyag-mennyiség vizsgálata céljából. Az ellenőrzés az EVO Diesel típusú üzemanyagból 429 liter többletet állapított meg. A járőr a megállapított többletmennyiségnél figyelembe vette a mérőeszközökre vonatkozó mérési bizonytalanságot, valamint a forgalmazot...
AVI 2013.5.58 A nyitókészletbe nem lehet beépíteni a korábbi elszámolás mérési bizonytalanságát [43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 8. §]
A Fővámhivatal járőre 2008. május 30-án jövedéki ellenőrzést és üzemanyagkészlet elszámolást végzett a felperes által a 4. számú főút telephelyen üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson a 2008. február 21. és május 30. között forgalmazott üzemanyag-mennyiség vizsgálata céljából. Az ellenőrzés az EVO Diesel típusú üzemanyagból 429 liter többletet állapított meg. A járőr a megállapított többletmennyiségnél figyelembe vette a mérőeszközökre vonatkozó mérési bizonytalanságot, valamint a forgalmazott mennyiség 0,5%-át, 12 hónapra. Erre tekintettel 131 liter adóköteles többletet határozott meg.A ellenőrzés során feltártak kihatásaként az elsőfokú hatóság határozatával 150 000 forint jövedéki bírság és 11 535 forint jövedéki adó, összesen 161 535 forint köztartozás megfizetésére kötelezte a felperest.
A fellebbezés folytán eljárt alperes 2008. július 28. napján hozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a felperes a feltárt adóköteles többlet származását nem igazolta. Határozatát a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 15. § (2) bekezdés d) pontjára, 114. § (2) bekezdés b) pontjára, 114. § (4) bekezdésére és a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (1)-(3) bekezdésére alapította. Kiemelte, hogy a vámhatóságnak a jogszabályban meghatározott készletfelvételi, illetve elszámolási előírásoktól nincs lehetősége eltérni.
A felperes keresetében az alperes jogerős határozatainak felülvizsgálatát, eredményeképpen annak az elsőfokú határozatra is kiterjedően történő hatályon kívül helyezését kérte, arra alapozottan, hogy a jövedéki adó és a bírság kiszabására jogsértő módon került sor.
A megyei bíróság a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában rámutatott, hogy a R. 8. § (1)-(3) bekezdése szabályozza az elszámolható többlet jogcímét és mennyiségét, rendelkezik az ezt meghaladó többlet adó- és bírságköteles voltáról, valamint a nyilvántartás szerinti készlet meghatározásáról is.
Tévesnek ítélte azon felperesi álláspontot, mely szerint zárókészletként az elszámolható többletet is tartalmazó tényleges készletet kell figyelembe venni. Rámutatott arra is, hogy a 2008. február 21-én végzett készletfelvétel során a mérési bizonytalanság és a megelőző készletfelvételtől eltelt időszak alatt forgalmazott mennyiség 0,5%-a levonásra, míg a fennmaradó többletkülönbözettel a nyilvántartás szerinti készlet növelésre került.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének történő helyt adást. A felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az elszámolható többletet az üzemanyagtöltő-állomás készletébe be kell vételezni, és az ezt meghaladó többlet után kell adót fizetni. Amennyiben a készletfelvétel nem történik meg, nem érvényesülhet az elszámolhatóság fogalma. A vámhatóság gyakorlata az R. 8. § (1) bekezdésébe és 7. § (4) bekezdésébe ütközik. Az alperes az elszámolható többletet nem tette az elszámolás részévé, ez a mennyiség a helytelen jogszabályi értelmezés folytán - bár igazolt eredetű - adókötelessé vált.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint eljárva a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 273. § (5) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, utóbb - további jogszabálysértésre hivatkozva - kiegészíteni.
Az R. 7-8. §-a tartalmaz előírásokat a veszteségek elszámolásával kapcsolatosan. A 7. § az adóraktár-engedélyesre, az adómentes felhasználóra és a felhasználói engedélyesre vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, meghatározva többek között a többlet zárókészletben történő beszámításának módját.
A jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedőre a 8. § (1)-(4) bekezdése vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a felperesre, mint üzemanyag-kereskedőre a 7. §-ban megfogalmazott előírások nem vonatkoznak, az üzemanyagtöltő-állomáson megállapított többlet elszámolhatósága kapcsán a 8. § (1) és (3) bekezdése tartalmaz előírást.
A 8. § (1) bekezdése szerint a jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő (a továbbiakban: üzemanyag-kereskedő) telephelyén vagy üzemanyagtöltő-állomásán vagy kiskereskedelmi tárolótelepén vámhatóság által az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség (a továbbiakban: mérési bizonytalanság) és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a készletfelvételt megelőző 12 hónap - amennyiben a tevékenységet az üzemanyag-kereskedő 12 hónapnál rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - alatt forgalmazott mennyiség 0,5%-a minősül.
A csatolt iratokból (így a készletfelvételi jegyzőkönyvből is) kitűnik, hogy a többlet meghatározatáskor a jövedéki hatóság a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el. Rögzítette a tényleges készletet, a nyilvántartott készletet, ennek pozitív különbségét, figyelembe véve a mérési bizonytalanságot és a készletfelvétel óta eltelt időszakban forgalmazott mennyiség 0,5%-ának együttes mennyiségét. A többlet és a 8. § (1) bekezdés szerint elszámolható többlet különbségére a jövedéki adó és a jövedéki bírság megállapítása a R. 8. § (2) bekezdése alapján nem mellőzhető.
A 8. § (3) bekezdése kimondja, amennyiben a többlet nagyobb, mint a mérési bizonytalanság és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a megelőző vámhatósági készletfelvételtől eltelt időszakban forgalmazott mennyiség 0,5%-ának együttes mennyisége, a különbözetet a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a különbözettel a nyilvántartás szerinti készletet növelni kell. A vámhatóság ennek megfelelően a különbözettel a nyilvántartás szerinti készletet megnövelte, amely nem jelentheti azonban azt, hogy a többlet és a 8. § (1) bekezdése szerint elszámolható többlet különbségére ne kelljen jövedéki adót és bírságot megállapítania.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat, a nyitókészletbe nem lehet beépíteni a korábbi elszámolás mérési bizonytalanságát. Jelen eljárásban a feltárt adóköteles készlettöbbletet kell készletnövekedésként felvenni. A megelőző időszakban tett megállapításokat (zárókészlet) a bíróságnak az időszak nyitókészlete meghatározásakor tényként kell elfogadnia.
Az adó alapja az R. 8. § (2) bekezdéséből fakadóan csak a tényleges többlet és az elszámolható többlet különbsége lehet. Ez az adóköteles többlet, mint különbözet rögzítendő a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben és ezzel kell a nyilvántartás szerinti készletet is megnövelni. Az elszámolható többlet az árukészlet meghatározásakor nem vehető figyelembe.
A megyei bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az elszámolható többlet jogcímét és mennyiségét, a jövedéki adót, bírságot és a nyilvántartás szerinti készletet megfelelően határozta meg.
A Legfelsőbb Bíróság észlelte - erre irányuló felülvizsgálati kérelem hiányában azonban nem érintette -, hogy a megyei bíróság tévesen határozta meg a pervesztes felperest terhelő kereseti illeték összegét, továbbá a kihirdetett ítélet és az ítéletkiadmány rendelkező része egymástól eltér.
A fentiek alapján a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.125/2009.)