AVI 2013.4.48

Az illetékmentesség objektív feltétele a regisztrációs igazolás megléte [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. p) pontja]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a 2008. április 25. napján kötött és a földhivatalhoz 2008. április 28. napján bemutatott adásvételi szerződéssel megvásárolta a s.-i 0840/14. és 0840/15. helyrajzi számon nyilvántartott szántó művelési ágú ingatlanokat, összesen 4 097 000 forint vételárért.
A felperes a szerződés 4. pontjában nyilatkozott arról, hogy regisztrációs számmal rendelkező mezőgazdasági őstermelő. A szerződés 5. pontjában a szerződő felek rögzítették azon megállapodásukat, hogy mindkét ingatlan területé...

AVI 2013.4.48 Az illetékmentesség objektív feltétele a regisztrációs igazolás megléte [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. p) pontja]
A felperes a 2008. április 25. napján kötött és a földhivatalhoz 2008. április 28. napján bemutatott adásvételi szerződéssel megvásárolta a s.-i 0840/14. és 0840/15. helyrajzi számon nyilvántartott szántó művelési ágú ingatlanokat, összesen 4 097 000 forint vételárért.
A felperes a szerződés 4. pontjában nyilatkozott arról, hogy regisztrációs számmal rendelkező mezőgazdasági őstermelő. A szerződés 5. pontjában a szerződő felek rögzítették azon megállapodásukat, hogy mindkét ingatlan területén lévő lucerna egyszeri kaszálása még az eladókat illeti, amelyet kötelesek 2008. május 15. napjáig elvégezni. A vevő a kaszálást követő napon lép az ingatlanok birtokába, ezen időponttól kezdődően viseli azoknak valamennyi terhét, húzza minden hasznát, ideértve a bevetett búza termését is, valamint a szerződés évére eső, az ingatlanok után járó valamennyi támogatás igénybevételi jogosultságát is.
A szerződés illetékkiszabásra történt bejelentésével egyidejűleg, a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontjára hivatkozva illetékmentességet kérelmezett. Nyilatkozott arról, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott regisztrációs igazolással rendelkezik. Kijelentette, hogy a termőföld ingatlanokat öt évig nem idegeníti el, azokon vagyoni értékű jogot nem alapít és azokat mezőgazdasági célokra hasznosítja.
Az illetékhivatal határozatával 409 660 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest, egyben az illetékmentesség iránti kérelmét elutasította azzal az indokkal, hogy a szerződés megkötésekor a jogügylet tárgyát képező földterületek nem kerültek a felperes birtokába, így az Itv. 26. § (1) bekezdése p) pontja szerinti mentességhez szükséges saját használatban tartás sem valósult meg.
Az alperes a 2008. augusztus 5. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában hangsúlyozta, hogy a felperes, mint regisztrációs számmal rendelkező személy, a mezőgazdasági célra vásárolt földterületet a szerződés megkötésekor nem maga hasznosította, művelte meg, az ingatlan birtokba adása későbbi időpontban történt meg, ezért az Itv. 26. § (1) bekezdése p) pontja szerinti feltételek közül nem teljesült az, hogy a vásárlástól számított 5 évig a vevő mezőgazdasági célra maga hasznosítsa az ingatlant.
Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta, melyet a megyei bíróság alaposnak talált és jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolásában idézte az Itv. 3. § (3) bekezdés a) és 26. § (1) bekezdés a) pontját, kiemelve, hogy a szerződésből és az annak alapján bekövetkezett tényleges helyzetből megállapíthatóan a felperes a termőföldet nem mással kívánta műveltetni. Már a szerződés időpontjában is fennállt az a feltétel, hogy a mezőgazdasági földterületet saját maga kívánja művelni, mindösszesen a termőföld egy részén lábon álló lucernatermést nem vásárolta meg. Az eladónak lehetőséget biztosított arra, hogy a lucernát lekaszálja és azt a földterületről elszállítsa.
A megismételt eljárásra nézve kiemelte, hogy az illetékmentesség feltételei fennállnak, amelyről az elsőfokú hatóságnak rendelkeznie kell.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a megyei bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte azon megállapítással, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentességre a vagyonszerző csak akkor jogosult, ha az ott meghatározott összes feltételt teljesíti, többek között azt is, hogy a vásárlástól számított öt évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A felperes nem a vásárlástól, hanem a birtokba adás időpontjától kezdődően volt jogosult folytatni mezőgazdasági tevékenységét, mely tényt maga sem vitatta. A vásárlástól a birtokba adás időpontjáig nem maga hasznosította a termőföldet, ezáltal az illetékmentesség konjunktív feltételei közül az egyik nem teljesült, így, a felperes mentességre sem jogosult. A bíróság a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte, ezért a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését, és az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjának téves értelmezése miatt az jogszabálysértő.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, a külön jogszabály alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt elidegeníti, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie.
Az illetékmentességnek objektív és vállalástól függő feltételei is vannak. Objektív feltétel a regisztrációs igazolás megléte, mellyel a felperes a vagyonszerzés időpontjától rendelkezett.
A vállalástól függő feltételekről (a vásárlástól számított 5 évig nem idegeníti el az ingatlant, vagyoni értékű jogot azon nem alapít, a termőföldet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja) a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az illetékügyekben eljáró adóhatóságnál. Az idézettek összevetéséből következik, hogy a termőföldet vásárló magánszemélynek a termőföld vásárlása időpontjában kell regisztrációs igazolással rendelkeznie, az egyéb feltételeket a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell bizonyítania.
A perben nem volt vitás, hogy a felperes a vásárolt termőföldet mezőgazdasági célra maga kívánja hasznosítani és e tényen nem változtat az sem, hogy a birtokba adás időpontja az adásvételi szerződés megkötésének napjától eltér. Önmagában az a körülmény, hogy a szerződő felek, a korábban az eladó által művelt területen még lábon álló termés betakarításához kötötték a birtokba adást, nem jelenti azt, hogy a felperes ne maga hasznosítaná a termőföld ingatlant. A perbeli földrészletet a felperes nem kívánta mással műveltetni, hasznosíttatni, azt haszonbérbe nem adta, mindösszesen a mezőgazdasági termelés és a föld művelésének sajátosságaira figyelemmel határozták meg a birtokba adást. Mutatja ezt az is, hogy az elvetett búzatermés már a felperest illette.
Tévesen hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértésére; a megyei bíróság az adásvételi szerződés és az egyéb iratok tartalmával megegyezően állapította meg a tényállást és ennek alapján az Itv. vonatkozó rendelkezése alkalmazásával helytálló döntést hozott a perbeli jogkérdésről. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 35.104/2009.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.