AVI 2013.4.44

Az üzemanyag szabványtól eltérő volta a jövedéki bírság mellett az adófizetési kötelezettséget is megalapozza (2003. évi CXXVII. tv. 15. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú hatóság 2007. november 8. napján jövedéki ellenőrzés keretében 4×1 liter gázolaj mintát vett az ellenőrzés alá vont és a felperes tulajdonát képező mezőgazdasági vontató üzemanyagtartályából. Az ellenőrzés alá vont az üzemanyag származásának igazolására bemutatta az M. Nyrt. töltőállomás által, ugyanazon a napon kiállított egyszerűsített számlát, amely 325,06 liter gázolaj eladásáról szólt.
A vett mintákat az alperes vegyvizsgáló intézete megvizsgálta, majd megállapította, hogy a...

AVI 2013.4.44 Az üzemanyag szabványtól eltérő volta a jövedéki bírság mellett az adófizetési kötelezettséget is megalapozza (2003. évi CXXVII. tv. 15. §)
Az elsőfokú hatóság 2007. november 8. napján jövedéki ellenőrzés keretében 4×1 liter gázolaj mintát vett az ellenőrzés alá vont és a felperes tulajdonát képező mezőgazdasági vontató üzemanyagtartályából. Az ellenőrzés alá vont az üzemanyag származásának igazolására bemutatta az M. Nyrt. töltőállomás által, ugyanazon a napon kiállított egyszerűsített számlát, amely 325,06 liter gázolaj eladásáról szólt.
A vett mintákat az alperes vegyvizsgáló intézete megvizsgálta, majd megállapította, hogy a mechanikai szennyezettség tekintetében a Magyar Szabvány előírásainak nem felel meg. A felperesi észrevételt követően az elsőfokú hatóság megkeresésére az Á. Zrt. akkreditált laboratóriuma szintén megvizsgálta az üzemanyagot és ugyancsak megállapította, hogy a minta a mechanikai szennyezettség tekintetében nem felel meg a Magyar Szabvány EN 590:2004 diesel gázolajra vonatkozó előírásoknak.
Az elsőfokú hatóság ezt követően határozatával jövedéki törvénysértés elkövetése miatt 150 000 forint jövedéki bírság, 40 625 forint jövedéki adó, összesen 190 625 forint megfizetésére kötelezte a felperest. Határozatában idézte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 15. § (2) bekezdését, 17. § (3) bekezdését, 114. § (1) bekezdését, azzal, hogy a Magyar Szabványnak nem megfelelő diesel gázolaj a fenti jogszabályhelyek értelmében adózás alól elvont jövedéki terméknek minősül.
Az alperes 2008. május 29. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a felperes által bemutatott, az üzemanyagtöltő állomás által kiállított számla csak szabványos termék származásának az igazolására alkalmas. A jövedéki eljárás szempontjából nincs jelentősége, milyen okból és kinek felróhatóan tért el a termék a Magyar Szabványtól, az a Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja alapján adózás alól elvont terméknek minősül.
Az alperes határozatát keresettel támadta, kérvén annak felülvizsgálatát arra alapozottan, hogy a bírságnak nem állt fenn a jogalapja. A munkavégzés közben a traktor üzemanyagtartálya szennyeződhet, azonban ez nem vezethet arra, hogy nem szabványos üzemanyag került a tankba. Adózott jövedéki terméket használt fel, illetve birtokolt erőgépében, így az alperes által hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Előadta, hogy a mintavétel nem tekinthető reprezentatívnak, arra alapozottan a vámhatóság jogkövetkezményt nem alapíthatott volna.
A megyei bíróság a keresetet nem találta alaposnak, azt elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az ellenőrzésre külön eljárási szabályokat nem állít a Jöt., így a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint kellett a helyszíni ellenőrzést és a mintavételt lefolytatniuk az ellenőröknek. A Ket. 92. §-a sem tartalmaz olyan különös eljárási szabályt, amelyre a mintavétel kapcsán a felperes utalt. Erre az erőgép üzemanyagtartályából került sor, olyan előírás pedig nincs, amely kötelező tenné az ülepítést, illetőleg azt, hogy a mintavétel onnan történjen, ahol valószínűleg a legkevesebb az szennyező anyag. A felperes által csatolt szabvány alkalmazása önkéntes, tehát nem kötelező az ellenőrzést végző hatóság számára, így a felperes által hivatkozott reprezentativitást a mintavétel során biztosítani nem kell. A mintát arra akkreditált labor is megvizsgálta, a tényállást ebben a körben megfelelően állapította meg a vámhatóság és jogszerűen alkalmazta a jogkövetkezményeket a Jöt. 110. és 114. §-a alapján. A Magyar Szabvány előírásainak megfelelő gázolaj értekésítéséről kiállított számlával a szabványnak nem megfelelő gázolaj származását igazolni nem lehet, mivel az ilyen számla szerinti gázolaj és a birtokban lévő, szabványon kívüli jövedéki termék, eltérő minősége folytán nem lehet azonos. A Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.428/2006/5. számú ítéletében írtakkal azonosan kiemelte, nincs jelentősége annak, hogy a birtokban tartott vagy felhasznált gázolaj milyen okból vált szabványon kívülivé.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperes kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adást. Álláspontja szerint, a Jöt. 15. § (2), 17. § (3) és 114. § (1) bekezdésében írtakat nem sértette meg, adózott jövedéki terméket használt fel, illetve birtokolt erőgépében. A szennyezett tank nem alapozhatja meg a szabályszegés megállapítását, hiszen a szántóföldi munka eredményeként, az évek során folyamatosan nagy mennyiségű por és egyéb szennyeződés került a tankba, amely azonban nem kérdőjelezheti meg a fizikai és kémiai összetevői vonatkozásában is a szabványnak mindenben megfelelő, számlával igazolt eredetű üzemanyag származását.
A mintavétel szabályszerűsége kapcsán kiemelte, hogy a reprezentativitást minden esetben biztosítani kell. Az ellenőrzés során számlával igazolta, hogy adózott jövedéki terméket vásárolt, ekként jövedéki törvénysértést nem követett el, tehát jogszabálysértő módon került sor a bírságolásra.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság előrebocsátja, hogy a megyei bíróság a tényállást helytállóan állapította meg és abból helyes jogkövetkeztetést vont le.
A rendelkezésre álló iratokból kétségkívül megállapítható, hogy a felperes által üzemeltetett erőgépben használt gázolaj nem felelt meg a magyar szabvány előírásainak. A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében kifejtette, az objektív felelősségi rendszer okán nincs annak jelentősége, hogy a jövedéki törvénysértés miért következett be, az kinek róható fel. Az akkreditált laboratórium vegyvizsgálati elemzése megállapította, hogy a felperes által üzemeltetett gépjármű üzemanyagtartályából vett gázolaj minősége nem felel meg a Magyar Szabvány előírásainak, ezért a felperes a Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése szerint a jövedéki törvénysértés elkövetése miatt jövedéki bírság fizetésére köteles. A szabványon kívüli gázolaj a Magyar Szabványnak megfelelő üzemanyag értékesítéséről kiállított számlával, eltérő minőségére tekintettel nem igazolható. Irreleváns, hogy az miért tér el a Magyar Szabvány előírásaitól, tehát az erőgép üzemanyagtartályának szennyezettségét kiváltó okra történő hivatkozás a felperes javára nem értékelhető. Az üzemanyag szabványtól eltérő volta nemcsak a jövedéki bírság fizetési kötelezettséget alapozta meg, hanem a felperesnek a Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontja, illetve 17. § (3) bekezdésén alapuló adófizetési kötelezettségét is.
A mintavétel módja és a minta vizsgálata kapcsán a 2010. március 29. napján megtartott tárgyaláson, a felperes által előadottakat érintően a Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a felperes az alapeljárásban bizonyítékot nem ajánlott fel. A Pp. 275. § (1) bekezdéséből fakadóan a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Hangsúlyozza azt is, hogy a felperes e rendkívüli jogorvoslatában a mintavételre vonatkozóan konkrét jogszabálysértést ugyan nem jelölt meg, azonban a felülvizsgálati kérelem megváltoztatására, kiegészítésére a Pp. 273. § (5) bekezdése szerint nincs lehetőség. Az írásban előterjesztett felülvizsgálati kérelem adja meg azt a keretet, amelyben a felülvizsgálati eljárás lefolytatására, a jogerős határozat felülvizsgálatára sor kerülhet.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI.39.009/2009.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.