adozona.hu
AVI 2013.4.40
AVI 2013.4.40
Jogszabálysértő, ha a határozat indokolásából kell levezetni, hogy a határozat rendelkező része az ügy érdemére vonatkozik-e vagy sem [2003. évi XCII. tv. 1. § (5) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Cs. és Társa Bt.-t (továbbiakban: Bt.) egyszerűsített végelszámolás alapján a cégjegyzékből 2006. augusztus 8-án törölték. A végelszámolói tevékenységet ellátó korábbi beltag, a felperes 2006. augusztus 31-én nyújtott be 2006. május 31. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan általános forgalmi adóbevallást. Az elsőfokú adóhatóság az áfa bevallását, valamint az abban szereplő adó-visszaigénylés iránti kérelmet elutasította azzal, hogy a Bt. megszűnése után adózói minősége is megszűnt, e...
AVI 2013.4.40 Jogszabálysértő, ha a határozat indokolásából kell levezetni, hogy a határozat rendelkező része az ügy érdemére vonatkozik-e vagy sem [2003. évi XCII. tv. 1. § (5) bek.]
A Cs. és Társa Bt.-t (továbbiakban: Bt.) egyszerűsített végelszámolás alapján a cégjegyzékből 2006. augusztus 8-án törölték. A végelszámolói tevékenységet ellátó korábbi beltag, a felperes 2006. augusztus 31-én nyújtott be 2006. május 31. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan általános forgalmi adóbevallást. Az elsőfokú adóhatóság az áfa bevallását, valamint az abban szereplő adó-visszaigénylés iránti kérelmet elutasította azzal, hogy a Bt. megszűnése után adózói minősége is megszűnt, ezzel együtt a végelszámoló képviseleti jogosultsága. Bevallási nyomtatvány már megszűnt társaság vonatkozásában nem nyújtható be. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a cégbíróság a Bt.-t 2006. augusztus 8-i hatállyal törölte, így a társaság tevékenységet már nem folytathatott, adó-visszaigénylési kérelmet sem nyújthatott be.A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a Bt. tagjaként annak tágabb értelembe vett vagyonarányos jogutódjának minősül, az alperes érdemben nem vizsgálta a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallást, mégis elutasította. Az adóhatóság ténylegesen az általános szabályok szerinti végelszámolásra hivatkozott, valamint az ügyintézésre vonatkozó eljárási határidőket is jelentősen túllépte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes kereset elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) és a felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) alapján az alperes által hivatkozott rendelkezések az egyszerűsített végelszámolási eljárásban is irányadók.
A Bt. 2006. augusztus 8-án egyszerűsített végelszámolással megszűnt, így 2006. II. negyedévi általános forgalmi adóbevallást a megszűnt társaság nevében a felperes 2006. augusztus 31. napján már nem terjeszthetett elő. Az iratok alapján megállapítható volt, hogy az adóbevallást a felperes nem jogutódként, hanem a megszűnt társaság nevében tette. Az adóhatározatok indokolásából megállapítható, hogy az adó-visszaigénylés iránti kérelem elutasítása a társaság megszűnésén, adóalanyiságának hiányán alapult, nem a kérelem érdemét vizsgálva határozott így az adóhatóság.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, mivel az megsértette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (5) bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 3. § (2) bekezdés b) pontját, 5. § (1) bekezdését, 16. § (1) bekezdését, 34. § (5) bekezdését és 71. § (1) bekezdését. Jogszabálysértő, hogy a határozatnak az indokolásából kell levezetni, hogy a határozat rendelkező része az ügy érdemére vonatkozik-e vagy sem. Az adóhatározat egyértelműen, szó szerint elutasította a visszaigénylés iránti kérelmet.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, ítéletének indokolásában hivatkozott az ügyben alkalmazandó Art., Cstv., R.a> szabályaira és azok helyes értelmezésével jogszerű döntést hozott, amellyel a Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetért. A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban rámutat arra, hogy a Bt.-t egyszerűsített végelszámolás alapján 2006. augusztus 8-án a cégjegyzékből törölték. A gazdasági társaságnak a cégjegyzékből való törlését követően sem a gazdasági társaság, sem annak nevében a végelszámoló nem volt jogosult áfa-bevallást, illetve adó-visszaigénylés iránti kérelmet benyújtani. Az adóhatározatokból egyértelműen megállapítható, hogy mindkét kérelemre vonatkozóan az elutasítás jogalapja a Bt. adóalanyiságának megszüntetése volt.
A határozat rendelkező része kell, hogy tartalmazza az adóhatóság döntését, és az indokolásra tartozik annak kifejtése, hogy a felperes kérelmeinek elutasítása milyen tényálláson, milyen jogszabályhelyeken alapul. Ezen törvényi előírásoknak az adóhatósági határozatok megfeleltek.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.083/2009.)