adozona.hu
AVI 2013.3.34
AVI 2013.3.34
Jövedéki ügyben a birtokos személyét a tényleges helyzet határozza meg (2003. évi CXXVII. tv. 114. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővámhivatal járőrei és a Vám- és Pénzügyőrség Regionális Nyomozóhivatal Megyei Osztályának munkatársai 2008. február 11-én ellenőrzést tartottak a felperes tulajdonában álló, k.-i 0474/5 helyrajzi számú tanya ingatlanon. Az ellenőrzés során a melléképületben 4876 doboz magyar adójegy nélküli cigarettát találtak. A helyszínen ellenőrzött személyek a cigarettát nem ismerték el sajátjukénak. F. L. az ingatlanon a felperes megbízásából heti 2-3 alkalommal karbantartási munkákat végzett, rajta ...
A Fővámhivatal a 2008. április 4-én kelt határozatával a felperessel szemben 3 072 376 forint jövedéki bírságot szabott ki. A határozat indokolása szerint az adózás alól elvont jövedéki termék birtokosának az ingatlan tulajdonosa, a felperes tekinthető, aki a jövedéki bírság megfizetésére köteles a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) bekezdés a)-b) pontja, (2) bekezdés b) pontja alapján.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. május 19-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság megalapozottnak talált, ezért ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a tényállást tévesen állapította meg és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes mint ingatlantulajdonos, a tulajdonosi minőségéből fakadóan az adózatlan jövedéki termékek birtokosa. A felperes a perben nem vitatott tény szerint a melléképülethez nem rendelkezett kulccsal, oda bejutni nem tudott, ezért a jövedéki termékek felett nem rendelkezhetett tényleges hatalommal. Az elsőfokú bíróság álláspontja alátámasztására több eseti döntésre hivatkozva megállapította, hogy a felperest a jövedéki törvénysértésért birtoklás, tényleges hatalomgyakorlás lehetőségének hiányában felelősség nem terheli, vele szemben jövedéki bírság nem szabható ki.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Jöt. 4. § a) pontját, 114. § (1) bekezdés b) pontját, (2) bekezdés b) pontját a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 187. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel. Az alperes álláspontja szerint az a körülmény, hogy a felperes kulcs hiányában a melléképületbe bejutni nem tudott, nem volt bizonyított, és ebből a téves ténymegállapításból a bíróság okszerűtlen következtetést vont le arra, hogy a felperes a birtoklásból kizárt volt, ezért a jövedéki termékek birtokosának nem volt tekinthető.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság az alperes által feltárt tényekből, további bizonyítás lefolytatás nélkül a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerűtlen és jogszerűtlen mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes, mint az ingatlan tulajdonosa a melléképülethez kulccsal nem rendelkezett és mivel oda bejutni nem tudott, az adózatlan jövedéki termékek felett tényleges hatalmat nem gyakorolhatott, birtokosnak nem volt tekinthető. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal egyezően a Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján azt állapította meg, hogy a felperes mint az ingatlan tulajdonosa a jövedéki termékek birtokosának tekinthető, a rendelkezésre álló bizonyítékok őt a birtokosi minőségéből nem zárják ki, a jövedéki törvénysértésért a felelőssége fennáll.
A Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdés b) pontja értelmében jövedéki bírság az adózatlan jövedéki termék birtokosával szemben szabható ki. Birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére vagy más nevében gyakorolják-e. A birtokos személyét elsősorban az a tényleges helyzet határozza meg, amelyet az ellenőrzés során feltárnak, és nem szükséges a birtokos felelőssége megállapításához annak vizsgálata, hogy a birtokos személynek a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtoklás létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra való akarat nélkül is. A Jöt. szigorú, objektív felelősségi szabályokat ír elő, ezért a felperes a jövedéki bírságfizetési kötelezettsége alól csak akkor mentesült volna, ha azt bizonyította volna, hogy a jövedéki termékeknek nem ő, hanem valaki más a birtokosa. A felperes által hivatkozott az a körülmény, hogy kulccsal nem rendelkezett, a birtoklásból nem zárja ki. A felperes akkor mentesülhetett volna a felelősség, a bírságfizetési kötelezettsége alól, ha azt bizonyítja, hogy van olyan megállapodás, szerződés, amely más személyt jogosít a melléképület kizárólagos használatára, ki volt az a személy, aki a melléképületet ténylegesen használta és ott elhelyezte a jövedéki termékeket. A felperes a tulajdonosi minőségéből fakadóan rendelkezhetett a melléképülettel, azt használhatta, a benne levő termékeket birtokolhatta, így a birtoklás folytán a jövedéki bírságfizetési kötelezettség őt terhelte a Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdés b) pontja alapján.
Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a perbeli esetben a tényleges hatalomból való kizártságot és tévesen hivatkozott álláspontja alátámasztásaként olyan eseti döntésekre, amelyek eltérő tényálláson alapultak. A Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.095/2000/6. számú ítéletében foglalt tényállás szerint valós bérleti szerződés alapján a bérlő felelősségét, míg a Kfv.I.35.067/2007/6. számú ítéletben nem bizonyított bérleti jogviszony folytán a tulajdonos felelősségét állapították meg.
Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.I.35.043/2005/5. számú - és nem a Kfv.I.35.264/2004/8. számú - ítéletében (Bírósági határozatok 2006. évi 10. számában 340. számon közzétett eseti döntésben) mondta ki azt, hogy a birtokos személyét a tényleges helyzet határozza meg. Az ítéleti tényállás szerint olyan, lezárt helyiségből került elő adózatlan jövedéki termék, amelyhez a tulajdonos - az állítása szerint - kulccsal nem rendelkezett, és nem volt arra adat, sem bizonyíték, hogy az adott helyiséget más valaki használta és emiatt más személyt kellett volna a jövedéki termék birtokosának tekinteni, ezért az ingatlan tulajdonosa minősült a jövedéki termék birtokosának.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a Pp. 339. § (1) bekezdése alkalmazásával a felperes alaptalan keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. VI.35.073/2009.)