adozona.hu
BH 2013.5.132
BH 2013.5.132
Törvényességi felügyeleti eljárásban költségmentesség nem engedélyezhető [6/1986. (VI. 26.) IM r. 4. § a) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzése ellen a kérelmező 2012. január 18. napján fellebbezést terjesztett elő, melynek külzetén illetékbélyeggel 7000 Ft fellebbezési eljárási illetéket rótt le.
Az ítélőtábla végzésével a kérelmezőt a 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 47. §-ának (3) bekezdése alapján a - fellebbezés hivatalból történő elut...
Az ítélőtábla végzésével a kérelmezőt a 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 47. §-ának (3) bekezdése alapján a - fellebbezés hivatalból történő elutasításának terhe mellett - további 23 000 Ft fellebbezési eljárási illeték 8 napon belül történő lerovására hívta fel.
A kérelmező a fellebbezési eljárás felfüggesztését kérte.
Az ítélőtábla végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította és ismételten felhívta a kérelmezőt 23 000 Ft fellebbezési eljárási illeték 5 napon belül történő lerovására.
A kérelmező - a 2/1968. (I. 24.) IM rendeletben előírt igazolások csatolása mellett - teljes személyes illeték- és költségmentesség engedélyezését kérte arra hivatkozással, hogy a 23 000 Ft összegű illetékkülönbözet megfizetése a számára mindennapi megélhetését ellehetetlenítő, jövedelmi viszonyaival arányban nem álló kiadást jelentene. A tulajdonában álló ingatlan az azt terhelő, az ingatlant használó cég által felhalmozott tetemes közműtartozások miatt nem értékesíthető, ugyanakkor az ingatlant használó cég bérleti, használati díjat nem fizet.
Az ítélőtábla végzésével a kérelmező teljes személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasította és a fellebbezés hivatalból történő elutasításának terhe mellett a kérelmezőt 23 000 Ft fellebbezési eljárási illeték 5 napon belül történő lerovására hívta fel. Határozata indokolása szerint - figyelemmel a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 5. §-ának (2) bekezdésében, 10. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a Pp. 84. §-ának (1) bekezdésében és 83. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra - a kérelmező által igazolt adatok alapján nem állnak fenn a költségmentesség engedélyezésének az IM rendelet 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében írt feltételei. A kérelmező ugyanis egy 29,5 millió Ft forgalmi értékű, valamint egy 24 millió Ft forgalmi értékű ingatlan tulajdonával rendelkezik, havi nettó jövedelme 71 657 Ft és a kérelmező tartja el 21 éves gyermekét. A kérelmező nem hivatkozott semmilyen olyan körülményre, változásra, amelyre tekintettel megállapítható lett volna, hogy a költségmentesség engedélyezésének feltételei utóbb, az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatalát követően következtek volna be.
Az ítélőtábla végzése ellen a kérelmező fellebbezést terjesztett elő, melyben - annak tartalma szerint - a fellebbezéssel támadott végzés megváltoztatását és az illeték megfizetése alóli mentesítését, "teljes illeték- és költségmentesség" engedélyezése iránti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az IM rendelet 4. §-a szerint a Pp.</a>-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit - a végrehajtási eljárásra vonatkozó eltéréssel [Pp. 86. § (2) bek.], valamint az ott felsorolt kivételekkel - a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések többek között a cégeljárásban [a) pont].
A cégeljárás szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmazza, mely külön eljárásként szabályozza a cégbejegyzési (változásbejegyzési) és a törvényességi felügyeleti eljárást. Az IM rendeletben kivételként szereplő "cégeljárás" fogalma nem azonosítható a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárással, hiszen a "cégeljárás", illetve a "cégbejegyzési eljárás" nem azonos fogalmak. Cégeljárás alatt a Ctv-ben szabályozott eljárások, így a törvényességi felügyeleti eljárások is értendők.
A fentiekből következően a cégeljárás fogalmi körébe tartozó törvényességi felügyeleti eljárásban az IM rendelet 4. §-ának a) pontja alapján a Pp.</a>-nek, valamint a rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, teljes vagy részleges költségmentesség tehát törvényességi felügyeleti eljárásban - jogszabályi tilalom folytán - nem engedélyezhető.
Az ítélőtábla érdemben helyes végzését a Kúria eltérő indokok alapján a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
(Kúria Cgtf. VII. 30.260/2012.)
A Kúria mint fellebbezési bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság mint Cégbíróság előtt Cgt.05-11-001331. szám alatt indult törvényességi felügyeleti eljárásban a Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30.197/2012/6. számú, végzése ellen a kérelmező által előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő
Ez ellen a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A Debreceni Ítélőtábla a Cgtf.III.30.197/2012/2. számú végzésével a kérelmezőt a 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 47. §-ának (3) bekezdése alapján a - fellebbezés hivatalból történő elutasításának terhe mellett - további 23.000,- Ft fellebbezési eljárási illeték 8 napon belül történő lerovására hívta fel.
A kérelmező 2012. április 28-án postára adott, az ítélőtáblához 2012. május 2-án érkezett, 3. sorszámú beadványában a fellebbezési eljárás felfüggesztését kérte.
A Debreceni Ítélőtábla a Cgtf.III.30.197/2012/4. számú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította és ismételten felhívta a kérelmezőt 23.000,- Ft fellebbezési eljárási illeték 5 napon belül történő lerovására.
A kérelmező 2012. június 19-én előterjesztett, 5. sorszámra iktatott beadványában - a 2/1968. (I. 24.) IM rendeletben előírt igazolások csatolása mellett - teljes személyes illeték- és költségmentesség engedélyezését kérte arra hivatkozással, hogy a 23.000,- Ft összegű illetékkülönbözet megfizetése a számára mindennapi megélhetését ellehetetlenítő, jövedelmi viszonyaival arányban nem álló kiadást jelentene. A tulajdonában álló ingatlan az azt terhelő, az ingatlant használó cég által felhalmozott tetemes közműtartozások miatt nem értékesíthető, ugyanakkor az ingatlant használó cég bérleti, használati díjat nem fizet.
A Debreceni Ítélőtábla a Cgtf.III.30.197/2012/6. számú végzésével a kérelmező teljes személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasította és a fellebbezés hivatalból történő elutasításának terhe mellett a kérelmezőt 23.000,- Ft fellebbezési eljárási illeték 5 napon belül történő lerovására hívta fel. Határozata indokolása szerint - figyelemmel költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 5. §-ának (2) bekezdésében, 10. §-a (1) bekezdésének c/ pontjában, a Pp. 84. §-ának (1) bekezdésében és 83. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra - a kérelmező által igazolt adatok alapján nem állnak fenn a költségmentesség engedélyezésének az IM rendelet 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében írt feltételei. A kérelmező ugyanis egy 29,5 millió Ft forgalmi értékű, valamint egy 24 millió Ft forgalmi értékű ingatlan tulajdonával rendelkezik, havi nettó jövedelme 71.657,- Ft és a kérelmező tartja el 21 éves gyermekét. A kérelmező nem hivatkozott semmilyen olyan körülményre, változásra, amelyre tekintettel megállapítható lett volna, hogy a költségmentesség engedélyezésének feltételei utóbb, az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatalát követően következtek volna be.
A Debreceni Ítélőtábla a Cgtf.III.30.197/2012/6. számú végzése ellen a kérelmező fellebbezést terjesztett elő, melyben - annak tartalma szerint - a fellebbezéssel támadott végzés megváltoztatását és az illeték megfizetése alóli mentesítését, "teljes illeték- és költségmentesség" engedélyezése iránti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Fellebbezésében a 2012. június 19-én előterjesztett, 5. sorszámra iktatott beadványában foglaltak megismétlése mellett előadta, hogy munkavégzést ellehetetlenítő egészségi állapota miatt vele szemben rokkantsági ellátás megállapítására irányuló eljárás van folyamatban, 35.828,- Ft összegű havi jövedelme - eladósodottságára és arra tekintettel, hogy gyermekeit egyedül neveli - nem teszi lehetővé 23.000,- Ft összegű illeték megfizetését.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 3. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
A Pp. 84. §-ának (1) bekezdésének a-d/ pontjai értelmében a költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti: illetékmentesség; mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól; mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól; pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi. A Pp. 84. §-ának (3) bekezdése szerint a teljes költségmentesség az (1) bekezdésében meghatározott valamennyi költségre, a részleges költségmentesség pedig a költségek meghatározott hányadára, vagy tételesen meghatározott költségekre vonatkozik.
A kérelmező fellebbezésében - az abban foglaltakat a Pp. 3. §-ának (2) bekezdése alapján értelmezve - elsődlegesen az illeték megfizetésére vonatkozó részleges költségmentesség, másodlagosan teljes személyes költségmentesség engedélyezését kérte.
Az IM rendelet 4. §-a szerint a Pp.</a>-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit - a végrehajtási eljárásra vonatkozó eltéréssel [Pp. 86. § (2) bek.], valamint az ott felsorolt kivételekkel - a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések többek között a cégeljárásban (a) pont).
A cégeljárás szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmazza, mely külön eljárásként szabályozza a cégbejegyzési (változásbejegyzési) és a törvényességi felügyeleti eljárást. Az IM rendeletben kivételként szereplő "cégeljárás" fogalma nem azonosítható a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárással, hiszen a "cégeljárás", illetve a "cégbejegyzési eljárás" nem azonos fogalmak. Cégeljárás alatt a Ctv.-ben szabályozott eljárások, így a törvényességi felügyeleti eljárások is értendők.
A fentiekből következően a cégeljárás fogalmi körébe tartozó törvényességi felügyeleti eljárásban az IM rendelet 4. §-ának a) pontja alapján a Pp-nek, valamint a rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, teljes vagy részleges költségmentesség tehát törvényességi felügyeleti eljárásban - jogszabályi tilalom folytán - nem engedélyezhető.
A Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30.197/2012/6. számú, érdemben helyes végzését a Kúria eltérő indokok alapján a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
A jelen fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének b/ pontja alapján illetékmentes.