adozona.hu
BH+ 2013.5.216
BH+ 2013.5.216
A földhivatal, mint ingatlanügyi hatóság más hatóság eljárását és döntését hatásköre hiányában nem vizsgálhatja. Az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog jegyezhető be, melyet a hatósági megkeresés megjelöl. A maradványtermőföldek a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába kerülnek. [1993. évi II. tv. 12. § (5)-(6) bek., 1992. évi II. tv. 25., 25/A. § (1) bek., 1997. évi CXLI. tv. 6. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A külterület 013/1 hrsz.-ú "kivett sáv" ingatlan-nyilvántartási megnevezésű 2120 m2 területű ingatlan korábban a "Sz." MgTsz "fa" Z.,, F. u. 15. sz. alatti székhelyű termelőszövetkezet (a továbbiakban: Mgtsz.) gazdasági földhasználatában állt.
A Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága (a továbbiakban: szakigazgatási hivatal) 2008. május 26. napján kelt határozatával a perbeli területet a Magyar Állam tulajdonába, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti ...
BH+ 2013.5.216 A földhivatal, mint ingatlanügyi hatóság más hatóság eljárását és döntését hatásköre hiányában nem vizsgálhatja. Az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog jegyezhető be, melyet a hatósági megkeresés megjelöl. A maradványtermőföldek a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába kerülnek. [1993. évi II. tv. 12. § (5)-(6) bek., 1992. évi II. tv. 25., 25/A. § (1) bek., 1997. évi CXLI. tv. 6. § (1) bek.]
A külterület 013/1 hrsz.-ú "kivett sáv" ingatlan-nyilvántartási megnevezésű 2120 m2 területű ingatlan korábban a "Sz." MgTsz "fa" Z.,, F. u. 15. sz. alatti székhelyű termelőszövetkezet (a továbbiakban: Mgtsz.) gazdasági földhasználatában állt.A Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága (a továbbiakban: szakigazgatási hivatal) 2008. május 26. napján kelt határozatával a perbeli területet a Magyar Állam tulajdonába, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti Földalap működéséért felelős szerv vagyonkezelésébe adta. Határozata indokolása szerint az MgTsz. részarány földkiadása befejeződött, azonban a perbeli ingatlan a szövetkezet használatában maradt, de az aranykorona-hiány kielégítéséhez nem szükséges. A hatóság a fenti határozat jogerőre emelkedését követően megkereste a Körzeti Földhivatalt, mint elsőfokú ingatlan-nyilvántartási hatóságot, hogy a perbeli ingatlanra jegyezze be a Magyar Állam tulajdonjogát, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelői jogát. Az elsőfokú hatóság 2009. szeptember 8. napján kelt határozatával a bejegyzést elutasította, arra hivatkozással, hogy a földkiadás nem tekinthető befejezettnek, mivel arra vonatkozó értesítést nem kapott.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett elsőfokú határozat ellen 2010. június 7. napján a Városi Ügyészség nyújtott be óvást, melyben hivatkozott az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. § (1) bekezdésére, miszerint a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.
Az óvással az elsőfokú ingatlanügyi hatóság nem értett egyet, így azt elbírálásra felterjesztette az alpereshez. Az alperes 2010. július 29. napján kelt határozatával - egyetértve az elsőfokú hatósággal - az ügyészi óvást elutasította.
A felperes kerestet nyújtott be, melynek az elsőfokú bíróság helyt adott és az alperes határozatát - az elsőfokú hatóság határozatára kiterjedően - megváltoztatta, és elrendelte a perbeli ingatlanra vonatkozóan a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonjogának és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlásának bejegyzését az ingatlan nyilvántartásba. Ítéletének indokolása szerint a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályozásról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámtv.) 25/A. § (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik, miszerint ha a részarány-földkiadási eljárás lezárását követően a felszámolás alatt álló szövetkezet javára bejegyzett földrészlet (maradványterület) szerepel az ingatlan nyilvántartásban, a mezőgazdasági igazgatási szerv határozattal a Magyar Állam tulajdonába adja. Ezt erősíti meg a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbtv.) 12. § (6) bekezdése is. Álláspontja szerint a maradványterület a fentiek alapján a törvény erejénél fogva került állami tulajdonba, ennek a hatóság részéről történt deklarálása nem jogsértő. Az elsőfokú bíróság utalt továbbá a BH 2007/389. számú eseti döntésére, mely szerint a tulajdonjog bejegyzési kérelem elbírálása során a hatósági határozat semmisségét a földhivatal nem vizsgálhatja; a semmisségi megállapítására nem lehet a polgári jog rendelkezéseit alkalmazni.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a bejegyzést kérő szakigazgatási hivatal hatáskör hiányában nem adhatja a tárgyi ingatlant állami tulajdonba és nem is deklarálhatja azt. A földkiadási eljárás nem fejeződött be, - mely tényt a földhivatal jogszerűen vizsgálta - ezért a bejegyzés iránti megkeresés időelőtti. Az elsőfokú bíróságnak ezzel ellentétes álláspontja és a jelen perben nem alkalmazandó jogszabályhelyekre hivatkozása jogsértő.
A felperes és a felperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 272.§ (2) bekezdése és a Pp. 275.§ (2) bekezdése alapján.
A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért.
Az Fkbtv. 12. § (5) és (6) bekezdése szerint a szövetkezet használatába lévő vagyonnevesítéssel nem érintett kivett területeket illetően az ingatlanok tényleges művelési ágát meg kell állapítani. Ha ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb aranykorona értékű szántó aranykorona értékével kell figyelembe venni. A további aranykorona-hiány kielégítéséhez nem szükséges ingatlanok az Ámtv. 25/A. § alapján a Magyar Állam tulajdonába kerülnek. Az Ámtv. 25. § (1) és (3) bekezdései előírják, hogy a földet a tagok, illetőleg az alkalmazottak tulajdonába kell adni. Amennyiben a szövetkezet ennek a földkiadás befejezését követő 60 napon belül nem tesz eleget, a maradvány földek a Fkbtv. 25. § (6) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülnek, kivéve a védett vagy védelemre tervezett területek.
A perben nem volt vitás, hogy a perbeli ingatlan kivett külterület, "kivett sáv" megnevezésű ingatlan, továbbá, hogy a szövetkezet nem adta a földet sem a tagok, sem az alkalmazottak tulajdonába. Így az érintett ingatlan a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésébe került, miként ezt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította.
A felperes - mivel a szakigazgatási hivatal eljárására erre figyelemmel került sor - alappal hivatkozott az Inytv. 6. § (1) bekezdésére, mely többek között kimondja, hogy a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.
A Megyei Szakigazgatási Hivatal jogerős határozatában kimondta, hogy a földkiadási eljárás befejeződött, mely ténytől meg kell különböztetni a földkiadási eljárás lezárását. Az a körülmény, hogy ez utóbbi - mely a fölhivatali eljárásban történik meg - még folyamatban van, az ügy szempontjából nem releváns. A Kúria álláspontja az - egyezően az elsőfokú bíróság erre vonatkozó korábbi eseti döntésekre történt hivatkozásával -, hogy a befejezett földkiadási eljárásra tekintettel a szakigazgatási hivatal részéről az állami tulajdonba kerülés deklarálásának törvényességét az elsőfokú földhivatal és az alperes sem vizsgálhatta, mert erre hatáskörrel nem rendelkezett. E kérdést nem vizsgálhatja sem az elsőfokú, sem a felülvizsgálati bíróság. A Kúria megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének jogszabályi hivatkozásai adekvátak a tényállással, azokat az elsőfokú bíróság alappal idézte.
Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Kúria, Kfv.II.37.138/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2011. november 15. napján kelt 12.K.21.163/2011/11. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.K.21.163/2011/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesi beavatkozónak 30 000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A le nem rótt 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A külterület 013/1 hrsz.-ú "kivett sáv" ingatlan-nyilvántartási megnevezésű 2120 m2 területű ingatlan korábban a "Sz." MgTsz "fa" Z., F. u. 15. sz. alatti székhelyű termelőszövetkezet (a továbbiakban: MgTsz.) gazdasági földhasználatában állt.A Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága (a továbbiakban: szakigazgatási hivatal) 2008. május 26. napján kelt határozatával a perbeli területet a Magyar Állam tulajdonába, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti Földalap működéséért felelős szerv vagyonkezelésébe adta. Határozata indokolása szerint az MgTsz. részarány földkiadása befejeződött, azonban a perbeli ingatlan a szövetkezet használatában maradt, de az aranykorona-hiány kielégítéséhez nem szükséges. A hatóság a fenti határozat jogerőre emelkedését követően megkereste a Körzeti Földhivatalt, mint elsőfokú ingatlan nyilvántartási hatóságot, hogy a perbeli ingatlanra jegyezze be a Magyar Állam tulajdonjogát, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelői jogát. Az elsőfokú hatóság 2009. szeptember 8. napján kelt határozatával a bejegyzést elutasította, arra hivatkozással, hogy a földkiadás nem tekinthető befejezettnek, mivel arra vonatkozó értesítést nem kapott.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett elsőfokú határozat ellen 2010. június 7. napján a Városi Ügyészség nyújtott be óvást, melyben hivatkozott az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. § (1) bekezdésére, miszerint a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.
Az óvással az elsőfokú ingatlanügyi hatóság nem értett egyet, így azt elbírálásra felterjesztette az alpereshez. Az alperes 2010. július 29. napján kelt határozatával - egyetértve az elsőfokú hatósággal - az ügyészi óvást elutasította.
A felperes kerestet nyújtott be, melynek az elsőfokú bíróság helyt adott és az alperes határozatát - az elsőfokú hatóság határozatára kiterjedően - megváltoztatta, és elrendelte a perbeli ingatlanra vonatkozóan a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonjogának és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlásának bejegyzését az ingatlan nyilvántartásba. Ítéletének indokolása szerint a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályozásról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámtv.) 25/A. § (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik, miszerint ha a részarány-földkiadási eljárás lezárását követően a felszámolás alatt álló szövetkezet javára bejegyzett földrészlet (maradványterület) szerepel az ingatlan nyilvántartásban, a mezőgazdasági igazgatási szerv határozattal a Magyar Állam tulajdonába adja. Ezt erősíti meg a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbtv.) 12. § (6) bekezdése is. Álláspontja szerint a maradványterület a fentiek alapján a törvény erejénél fogva került állami tulajdonba, ennek a hatóság részéről történt deklarálása nem jogsértő. Az elsőfokú bíróság utalt továbbá a BH 2007/389. számú eseti döntésére, mely szerint a tulajdonjog bejegyzési kérelem elbírálása során a hatósági határozat semmisségét a földhivatal nem vizsgálhatja; a semmisségi megállapítására nem lehet a polgári jog rendelkezéseit alkalmazni.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a bejegyzést kérő szakigazgatási hivatal hatáskör hiányában nem adhatja a tárgyi ingatlant állami tulajdonba és nem is deklarálhatja azt. A földkiadási eljárás nem fejeződött be, - mely tényt a földhivatal jogszerűen vizsgálta - ezért a bejegyzés iránti megkeresés időelőtti. Az elsőfokú bíróságnak ezzel ellentétes álláspontja és a jelen perben nem alkalmazandó jogszabályhelyekre hivatkozása jogsértő.
A felperes és a felperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 272. § (2) bekezdése és a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján.
A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért.
Az Fkbtv. 12. § (5) és (6) bekezdése szerint a szövetkezet használatába lévő vagyonnevesítéssel nem érintett kivett területeket illetően az ingatlanok tényleges művelési ágát meg kell állapítani. Ha ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb aranykorona értékű szántó aranykorona értékével kell figyelembe venni. A további aranykorona-hiány kielégítéséhez nem szükséges ingatlanok az Ámtv. 25/A. § alapján a Magyar Állam tulajdonába kerülnek. Az Ámtv. 25. § (1) és (3) bekezdései előírják, hogy a földet a tagok, illetőleg az alkalmazottak tulajdonába kell adni. Amennyiben a szövetkezet ennek a földkiadás befejezését követő 60 napon belül nem tesz eleget, a maradvány földek a Fkbtv. 25. § (6) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülnek, kivéve a védett vagy védelemre tervezett területek.
A perben nem volt vitás, hogy a perbeli ingatlan kivett külterület, "kivett sáv" megnevezésű ingatlan, továbbá, hogy a szövetkezet nem adta a földet sem a tagok, sem az alkalmazottak tulajdonába. Így az érintett ingatlan a törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésébe került, miként ezt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította.
A felperes - mivel a szakigazgatási hivatal eljárására erre figyelemmel került sor - alappal hivatkozott az Inytv. 6. § (1) bekezdésére, mely többek között kimondja, hogy a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.
A Megyei Szakigazgatási Hivatal jogerős határozatában kimondta, hogy a földkiadási eljárás befejeződött, mely ténytől meg kell különböztetni a földkiadási eljárás lezárását. Az a körülmény, hogy ez utóbbi - mely a fölhivatali eljárásban történik meg - még folyamatban van, az ügy szempontjából nem releváns. A Kúria álláspontja az - egyezően az elsőfokú bíróság erre vonatkozó korábbi eseti döntésekre történt hivatkozásával -, hogy a befejezett földkiadási eljárásra tekintettel a szakigazgatási hivatal részéről az állami tulajdonba kerülés deklarálásának törvényességét az elsőfokú földhivatal és az alperes sem vizsgálhatta, mert erre hatáskörrel nem rendelkezett. E kérdést nem vizsgálhatja sem az elsőfokú, sem a felülvizsgálati bíróság. A Kúria megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének jogszabályi hivatkozásai adekvátak a tényállással, azokat az elsőfokú bíróság alappal idézte.
Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A pervesztes alperes a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján köteles a felperesi beavatkozó jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A felperes perköltséget nem kért, így erről a rendelkezni nem kellett [Pp. 78. § (2) bekezdés].
A le nem rótt felülvizsgálati illetéket, a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2013. január 9.
Dr. Tóth Kincső sk. tanácselnök, Dr. Rothermel Erika sk. előadó bíró, Dr. Márton Gizella sk. bíró
(Kúria, Kfv. II. 37.138/2012.)