adozona.hu
BH+ 2013.5.211
BH+ 2013.5.211
A munkáltató a szakszervezet által a szokásos módon közzétett hirdetmény eltávolításával a szakszervezet törvényben biztosított és annak megfelelően gyakorolt jogát meg nem engedett módon korlátozta [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 24. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező a kérelmezett munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amely részére az üzemcsarnokban kihelyezett faliújság áll rendelkezésre hirdetményeinek közzététele érdekében. A kérelmező 2011. november utolsó hetében "Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, avagy a szakszervezeti Pató Pál-ok ideje végleg lejárt!" címmel hirdetményt helyezett el. Ezt a munkáltató eltávolította, emiatt a kérelmező szakszervezeti kifogást nyújtott be. A kifogásban foglaltak egyeztetésére nyitvaá...
BH+ 2013.5.211 A munkáltató a szakszervezet által a szokásos módon közzétett hirdetmény eltávolításával a szakszervezet törvényben biztosított és annak megfelelően gyakorolt jogát meg nem engedett módon korlátozta [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 24. § (1) bekezdés].
A kérelmező a kérelmezett munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amely részére az üzemcsarnokban kihelyezett faliújság áll rendelkezésre hirdetményeinek közzététele érdekében. A kérelmező 2011. november utolsó hetében "Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, avagy a szakszervezeti Pató Pál-ok ideje végleg lejárt!" címmel hirdetményt helyezett el. Ezt a munkáltató eltávolította, emiatt a kérelmező szakszervezeti kifogást nyújtott be. A kifogásban foglaltak egyeztetésére nyitvaálló határidő eredménytelenül telt el.A kérelmező a kérelmében annak megállapítását igényelte, hogy a munkáltató megsértette az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt szakszervezeti jogot, ezért kötelezze a bíróság a kérelmezettet a jogok zavartalan gyakorlásának biztosítására.
A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a szakszervezet jogosultságát.
A munkaügyi bíróság végzésében hivatkozott az Mt. 23. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésében foglaltakra, valamint az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében rögzítettekre.
Az indokolás szerint a munkáltatónak kötelezettsége, hogy lehetővé tegye a szakszervezet számára hirdetményeinek a hirdető táblákon való elhelyezését. A szükséges információk és felhívások megítélésénél arra kell figyelemmel lenni, hogy a közzétett dokumentum összefüggésben van-e a szakszervezet tevékenységével, a szakszervezeti jogosultság gyakorlásával. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltak lehetőséget adnak arra, hogy a szakszervezet propaganda tevékenységet folytasson.
A bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a kérelmezett által eltávolított hirdetmény a szakszervezet tagtoborzó iratának minősül, amelynek célja a mozgalom irányának felvázolása. Minderre tekintettel a bíróság a kérelmet megalapozottnak találta és kimondta, hogy a kérelmezett megsértette az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.
A kérelmezett által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmező kérelmét elutasította.
A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból azonban téves jogi következtetésre jutott.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a kérelmezett munkáltató azzal, hogy az üzemcsarnokokban hirdetőtáblát biztosít a szakszervezetek, érdek-képviseleti szervek számára, megteremti a lehetőségét az Mt. 24. § (1) bekezdésében írt jogok gyakorlására.
Az Mt. 3. §-ának (1) bekezdése kiemeli, hogy a munkáltatón, a munkavállalón kívül az Üzemi Tanács és a szakszervezet is köteles a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve eljárni. A hirdetőtáblákról levett hirdetmény szövegezése - "kilóra megvett szakszervezeti vezetők", "érdeket nem védenek, cserébe adnak mikuláscsomagot", "a szakszervezeti tisztségviselő kizárólag a munkavállalók érdekeinek megvédésében érdekeltek, nem pedig a munkaadójában" - azt a látszatot kelti, mintha a többi érdekképviseleti szervezetben kizárólag olyan választott szakszervezeti tisztségviselők működnének, akik nem a munkavállalók, hanem a munkáltató érdek-képviseletét hivatottak ellátni. Ezek a kifejezések alkalmasak mások jó hírnevének megsértésére.
A kérelmezett helyesen hivatkozott arra, hogy kötelezettsége a munkabéke fenntartása, értve ez alatt a munkáltató, a munkavállaló, az Üzemi Tanács és a szakszervezetek jóhiszeműen teljesített együttműködési kötelezettségét. A munkáltatónak nemcsak joga, hanem kötelezettsége is minden olyan, a munkáltató működési körén belül felmerülő jogsértés vagy annak kísérlete megakadályozása, amely veszélyezteti az együttműködési kötelezettség teljesítését, illetve amely jog, vagy érdeksérelmet okoz.
A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A felülvizsgálati érvelés szerint a másodfokú bíróság végzése értelmében a munkáltató és a szakszervezetek nem mellérendeltségi, hanem alá-fölérendeltségi viszonyban állnak, amire tekintettel a munkáltatónak - az együttműködési kötelezettségre hivatkozással - jogában áll a szakszervezet tevékenységét ellenőrizni, az általa közzétett, de a munkáltatónak nemtetsző szakszervezeti közleményeket, hirdetményeket, propagandaanyagokat stb. "cenzúrázni", és saját döntése szerint azt a szakszervezetek hirdetőtáblájáról eltávolítani. Ez azonban téves okfejtés. Tévedett továbbá a másodfokú bíróság, amikor a kérelmező szakszervezet perbeli tevékenységét a munkáltató működési körén belülinek értékelte. A szakszervezeti propaganda kifejtése nem a munkáltató működési körébe tartozik, azt tehát a munkáltató nem jogosult felügyelni.
A kérelmező szerint a munkáltató nem kizárólagos letéteményese, őrzője és felügyelője a munkabékének. Az Mt. 14. §-ából következően a munkabéke a felek viszonyán alapuló eredmény (következmény), vagyis a munkaügyi kapcsolatok eredménye. Annak letéteményese nem kizárólag a munkáltató, hanem egyenrangú fél a szakszervezet.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.</a>) 24. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
Ebből következően az alperesnek lehetőséget kellett biztosítani a felperes szakszervezet részére, hogy a munkáltatónál szokásos módon (például hirdetőtábla) közzétegye információit, felhívásait, amelyeknek összefüggésben kell állniuk a szakszervezet tevékenységével, a szakszervezeti jogosultságok gyakorlásával és a tagok érdekérvényesítési lehetőségével. Az utóbbi körülmények vizsgálatán túlmenően általában a munkáltató nem jogosult a székhelyén, telephelyén működő szakszervezet hirdetményének minősítésére, és ennek alapján a szakszervezet törvényben biztosított, annak megfelelően gyakorolt joga korlátozására oly módon, amint azt az alperes tette.
A kérelmező helytállóan utalt a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a másodfokú bíróság által hivatkozott munkabéke a munkaügyi kapcsolatok eredménye, ezért annak érdekében valamennyi fél köteles a jogszabályok - különösen az együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírások - betartására.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésére utalással. (Kúria Mfv. I. 10.560/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az Egri Munkaügyi Bíróságnál 4.Mpk.50.025/2011. szám alatt megindított és másodfokon az Egri Törvényszék 2.Mpkf.25.147/2012/2. számú végzésével elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen a kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria az Egri Törvényszék 2.Mpkf.25.147/2012/2. számú végzését hatályon kívül helyezi és az Egri Munkaügyi Bíróság 4.Mpk.50.025/2011/4. számú végzését helybenhagyja azzal, hogy a munkáltató az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt szakszervezeti jogosultságot sértette meg.Kötelezi a kérelmezettet, hogy fizessen meg a kérelmezőnek - tizenöt nap alatt - 10 000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a kérelmezettet, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 7 000 (hétezer) forint másodfokú és 20 000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
I n d o k o l á s
A kérelmező a kérelmezett munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amely részére az üzemcsarnokban kihelyezett faliújság áll rendelkezésre hirdetményeinek közzététele érdekében. A kérelmező 2011. november utolsó hetében "Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, avagy a szakszervezeti Pató Pál-ok ideje végleg lejárt!" címmel hirdetményt helyezett el. Ezt a munkáltató eltávolította, amely miatt a kérelmező szakszervezeti kifogást nyújtott be. A kifogásban foglaltak egyeztetésére nyitvaálló határidő eredménytelenül telt el.A kérelmező a kérelmében annak megállapítását igényelte, hogy a munkáltató megsértette az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt szakszervezeti jogot, ezért kötelezze a bíróság a kérelmezettet a jogok zavartalan gyakorlásának biztosítására.
Az Egri Munkaügyi Bíróság 4.Mpk.50.025/2011/4. számú végzésével megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a szakszervezet jogosultságát. Kötelezte a kérelmezettet eljárási illeték viselésére.
A munkaügyi bíróság végzésében hivatkozott az Mt. 23. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésében foglaltakra, valamint az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében rögzítettekre.
Megállapította, hogy mind a munkáltatóhoz benyújtott kifogás, mind pedig a bírósághoz érkezett kérelem törvényes határidőn belül került előterjesztésre.
A bíróság álláspontja szerint a munkáltatónak kötelezettsége, hogy lehetővé tegye a szakszervezet számára azt, miszerint hirdetményeit a hirdető táblákon elhelyezze. A szükséges információk és felhívások megítélésénél arra kell figyelemmel lenni, hogy a közzétett dokumentum összefüggésben van-e a szakszervezet tevékenységével, a szakszervezeti jogosultság gyakorlásával. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltak lehetőséget adnak arra, hogy a szakszervezet propaganda tevékenységet folytasson.
A bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a kérelmezett által eltávolított hirdetmény a szakszervezet tagtoborzó iratának minősül, amelynek célja a mozgalom irányának felvázolása. Minderre tekintettel a bíróság a kérelmet megalapozottnak találta és kimondta, hogy a kérelmezett megsértette az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.
A kérelmezett által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt Egri Törvényszék 2.Mpkf.25.147/2012/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmező kérelmét elutasította. Kötelezte első- és másodfokú perköltség viselésére.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból azonban téves jogi következtetésre jutott.
Az Mt. 3. §-ának (1) bekezdése külön kiemeli, hogy a munkáltatón, a munkavállalón kívül az Üzemi Tanács és a szakszervezet is köteles a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve eljárni. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a kérelmezett munkáltató azzal, hogy az üzemcsarnokokban hirdetőtáblát biztosít a szakszervezetek, vagy az érdekképviseleti szervek számára, megteremti a lehetőségét az Mt. 24. § (1) bekezdésében írt jogok gyakorlásának.
A hirdetőtáblákról levett hirdetmény szövegezése - "kilóra megvett szakszervezeti vezetők", "érdeket nem védenek, cserébe adnak mikuláscsomagot", "az MCDSZ elhatárolja magát", "a szakszervezeti tisztségviselő kizárólag a munkavállalók érdekeinek megvédésében érdekeltek, nem pedig a munkaadóéban" - azt a látszatot kelti, mintha a többi érdekképviseleti szervezetben kizárólag olyan választott szakszervezeti tisztségviselők működnének, akik nem a munkavállalók, hanem a munkáltató érdekképviseletét hivatottak ellátni. Ezek a kifejezések alkalmasak mások jó hírnevének megsértésére.
A kérelmezett helyesen hivatkozott arra, hogy kötelezettsége a munkabéke fenntartása, értve ez alatt a munkáltató, a munkavállaló, az Üzemi Tanács és a szakszervezetek jóhiszeműen teljesített együttműködési kötelezettségét.
A munkáltatónak nemcsak joga, hanem kötelezettsége is minden olyan, a munkáltató működési körén belül felmerülő jogsértés vagy annak kísérlete megakadályozása, amely veszélyezteti az együttműködési kötelezettség teljesítését, illetve amely jog, vagy érdeksérelmet okoz.
A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság végzésének "hatályában fenntartását" kérte a kérelmezett perköltség fizetésre kötelezése mellett.
A felülvizsgálati érvelés szerint a másodfokú bíróság végzése értelmében a munkáltató és a szakszervezetek nem mellérendeltségi, hanem alá- fölérendeltségi viszonyban állnak, amire tekintettel a munkáltatónak - az együttműködési kötelezettségre hivatkozással - jogában áll a szakszervezet tevékenységét ellenőrizni, az általa közzétett, de a munkáltatónak nemtetsző szakszervezeti közleményeket, hirdetményeket, propagandaanyagokat stb. "cenzúrázni", és saját döntése szerint azt a szakszervezetek hirdetőtáblájáról eltávolítani. Ez azonban téves okfejtés.
A felülvizsgálati kérelem a továbbiakban hivatkozott az ILO 87. számú Egyezményére (kihirdetve a 2000. évi LII. törvénnyel), továbbá az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdésére, a 2011. évi CLXXV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésére, a 4. § (2) bekezdésére, valamint a Ptk. 61. §-ában foglaltakra.
A felülvizsgálati érvelés szerint tévedett a másodfokú bíróság, hogy a kérelmező szakszervezet perbeli tevékenységét a munkáltató működési körén belülinek értékelte. A szakszervezeti propaganda kifejtése nem a munkáltató működési körébe tartozik, azt tehát a munkáltató nem jogosult felügyelni.
A kérelmező szerint a munkáltató nem kizárólagos letéteményese, őrzője és felügyelője a munkabékének. Az Mt. 14. §-ából következően a munkabéke a felek viszonyán alapuló eredmény (következmény), vagyis a munkaügyi kapcsolatok eredménye. Annak letéteményese nem kizárólag a munkáltató, hanem egyenrangú fél a szakszervezet.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül [Pp. 275. § (2) bekezdés], a felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya (amelyre vonatkozóan a fél az első- és a másodfokú eljárás során nem utalt, amelyre nézve bizonyítékait nem jelölte meg, nem lehet hivatkozni (EBH.2002.653.).
Az 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.) 24. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
Az elsőfokú bíróság állapította meg helytállóan, hogy a munkáltatónak lehetőséget kell biztosítani a szakszervezet részére, hogy információit, felhívásait a munkáltatónál szokásos módon (például hirdetőtábla) közzétegye. Ezeknek a dokumentumoknak összefüggésben kell állniuk a szakszervezet tevékenységével, a szakszervezeti jogosultságok gyakorlásával és a tagok érdekérvényesítési lehetőségével.
Jogszabályi rendelkezés hiányában a munkáltatónak nincs jogosultsága egy - székhelyén vagy telephelyén működő - szakszervezet hirdetményének minősítésére sem olyan módon, hogy ezzel a szakszervezet törvényben biztosított és annak megfelelően gyakorolt jogosultságát korlátozza.
A kérelmező helytállóan utalt a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a másodfokú bíróság által hivatkozott munkabéke a munkaügyi kapcsolatok eredménye, ezért annak érdekében valamennyi fél köteles a jogszabályok - különösen együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírások - betartására.
A kérelmezett ellenkérelmében hivatkozott EBH 2004.1050. számú határozatnak jelen jogvita eldöntése szempontjából nincs jelentősége, mivel az a szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló és nem a szakszervezet együttműködési kötelezettségét sértő magatartására vonatkozóan tartalmaz megállapításokat.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésére utalással.
A kérelmezett perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésén alapul.
A kérelmezett az eljárási illetéket az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni.
Budapest, 2013. február 13.
Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró
(Kúria Mfv. I. 10.560/2012.)