adozona.hu
EH 2011.2439
EH 2011.2439
A jelzálog-jogosult kft. cégbírósági törlése a földhivatali eljárásban a jogosult, és nem a jog megszűnésének hitelt érdemlő igazolására szolgál. A megszűnt jogosult és a kötelezett közötti polgári jogvita elbírálása nem az ingatlan-nyilvántartási eljárásban történik (1959. évi IV. tv. 259. §, 260. §; 1997. évi CXLI. tv. 29. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2010. január 19-én kérelmet terjesztett elő a körzeti földhivatalnál, kérve a tulajdonát képező ö.-i 0588/2 hrsz.-ú, 4786 m2 területű, külterületi tanya ingatlanra a 32.310/2004. számú határozattal a SZ. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. javára 3 000 000 Ft erejéig bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését.
Kérelmének alapjául előadta, hogy a jelzálogjog-jogosult kft.-vel szemben a megyei cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indított, melynek eredményeként a cégbíró...
EH 2011.2439 A jelzálog-jogosult kft. cégbírósági törlése a földhivatali eljárásban a jogosult, és nem a jog megszűnésének hitelt érdemlő igazolására szolgál. A megszűnt jogosult és a kötelezett közötti polgári jogvita elbírálása nem az ingatlan-nyilvántartási eljárásban történik (1959. évi IV. tv. 259. §, 260. §; 1997. évi CXLI. tv. 29. §).
A felperes 2010. január 19-én kérelmet terjesztett elő a körzeti földhivatalnál, kérve a tulajdonát képező ö.-i 0588/2 hrsz.-ú, 4786 m2 területű, külterületi tanya ingatlanra a 32.310/2004. számú határozattal a SZ. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. javára 3 000 000 Ft erejéig bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését.Kérelmének alapjául előadta, hogy a jelzálogjog-jogosult kft.-vel szemben a megyei cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indított, melynek eredményeként a cégbíróság a cég törléséről felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül rendelkezett a 2008. május 14-én jogerőre emelkedett végzésében. A kft. jogutód nélkül megszűnt, esetleg meglévő vagyonára követelésére vonatkozóan nyilatkozni jogosult személy nincs, ezért a felperes a jelzálogjog törlését kérte.
Az első fokon eljárt körzeti földhivatal a törlés iránti kérelmet a 2010. január 27-én kelt határozatával elutasította, hivatkozva arra, hogy a törölni kért keretbiztosítéki jelzálogjog megszűnését igazoló okiratot a felperes nem csatolt, mert az előterjesztett cégmásolat csak a jelzálogjog jogosultjának megszűnését, és nem a törölni kért jelzálogjog megszűnését igazolja.
Az elutasító határozat elleni felperesi fellebbezés tárgyában hozott, 2010. április 6-án kelt alperesi határozat a fellebbezést elutasította, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes utalt az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.), valamint az annak végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) számú FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) rendelkezéseiben előírt alaki és tartalmi követelményekre. Ezek közt kiemelten utalt arra, hogy az Inytv. 29. §-a értelmében a felperesi kérelem teljesítéséhez a bejegyzést tárgyát képező jog megszűnését igazoló okiratra, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosulttól származó bejegyzési engedélyre lett volna szükség.
Az Inytv. 32. § (3) bekezdése hivatkozásával rámutatott, hogy jelzálogjog megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, illetve ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
Megítélése szerint helytállóan döntött az elsőfokú hatóság a kérelem elutasításakor, mert a jelzálogjog törléséhez a jelzálogjog megszűnését igazoló okiratra lett volna szükség.
A megyei bíróság által kiadott cégmásolat azt igazolta, hogy a kft. 2008. augusztus 27-i hatállyal törlésre került, a jelzálogjoggal kapcsolatban azonban rendelkezést nem tartalmaz.
A fellebbezést elutasító alperesi határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, kérve a megyei bíróságot, állapítsa meg, hogy a perbeli ingatlanra a 3 000 000 Ft erejéig bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog megszűnt, és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlését rendelje el.
Indokai közt hivatkozott arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 259. § (3) bekezdése szerint a zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik.
Megítélése szerint a követelés megszűnt azáltal, hogy a jogosult gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnt. A megszűnt társaság törlését követően a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti vagyonrendezési eljárással csak valamely, a törölt társaság tulajdonában lévő vagyontárgy előkerülése esetén van mód, immateriális javak, azaz követelések vagyonrendezési eljárás alapjául nem szolgálhatnak.
A keretbiztosítéki jelzálogjog a törvény (Ptk. és Ctv.) erejénél fogva szűnt meg, ezért - álláspontja szerint - annak további igazolásához semmilyen más okirati, vagy egyéb bizonyítékra nem volt szükség; hivatkozott még a Ptk. 312. § (1) bekezdésére is.
Az eljárt megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolásában arra utalt, hogy a jelzálogjog jogosultjának törlése nem szerepel a jelzálogjog megszűnésének Ptk. 259-260. §-aiban szabályozott esetei között. E jogszabályi rendelkezésekből kitűnően a zálogjogot az adott vagyontárgyra nézve a követelés megszűnése, a követelés zálogjog átruházása nélküli átszállása, a zálogtárgyból történt kielégítés, a zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult általi megszerzése, a zálogtárgy tulajdonosa által a követelés megszerzése, végül a zálogtárgy elpusztulása szüntetik meg.
A zálogjogosult szervezet jogutód nélküli megszűnése a Ptk. említett rendelkezései között nem szerepel, ezért az eljárt hatóságok helyesen jártak el, amikor úgy ítélték meg, hogy a felperes a jelzálogjog megszűnését hitelt érdemlően nem igazolta.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó, új határozat meghozatalát, ezzel a 3 000 000 Ft erejéig bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlésének elrendelését kérte.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 259. § (3) bekezdését, mert eszerint a zálogjog megszűnik akkor is, ha a főkövetelés megszűnik. Keretbiztosítéki jelzálogjoga - mint mellékkötelem - a főkötelezettség törvény erejénél fogva történt megszűnése miatt a törvény erejénél fogva szűnt meg. Ennek alátámasztása kapcsán hivatkozott a Ptk. 312. § (1) bekezdés rendelkezésére, mely szerint a teljesítés egyik félnek sem felróható okból való lehetetlenné válása esetén megszűnik a szerződés.
Azáltal, hogy a jogosult gazdasági társaságot felszámolás, végelszámolás elrendelése nélkül a Cégbíróság törölte, nincs olyan személy, aki a társaság nevében annak esetleges követeléséről nyilatkozni tudna.
Hivatkozott arra is, hogy a megyei bíróság nem vette figyelembe a Ptk. 312. § (1) bekezdésével kapcsolatos, kereseti kérelemben tett előadásokat, nem foglalkozott a főkötelem jogosultjának jogutód nélkül történő megszűnése miatti lehetetlenné válása, illetve ennek a mellékkötelem megszűnésére gyakorolt hatásával.
A felülvizsgálati kérelemmel szemben előterjesztett alperesi ellenkérelem a jogerős ítélet hatályában való fenntartására, és a felülvizsgálati kérelem elutasítására irányult.
Hivatkozott arra, hogy a lefolytatott per tárgya nem polgári jogvita volt, hanem közigazgatási. A közigazgatási perben a meghozott alperesi határozat jogszerűségének felülvizsgálata kérhető, melyre nézve a megyei bíróság ítélete kellő indokolást tartalmazott; utalt a Legfelsőbb Bíróság alperesi álláspontot alátámasztó Kfv. III. 37.049/2005/5. számú ítéletére is.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. § (1) bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az eljárt megyei bíróság az alperesi határozattal szemben előterjesztett felperesi kereset elbírálása során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg.
Helytállóan mutatott rá az alperesi ellenkérelem arra, hogy jelen per közigazgatási per, melynek tárgyát az alperesi határozat törvényessége képezi.
Az alperes az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezést alapvetően azért utasította el - és hozott helybenhagyó határozatot -, mert a kért keretbiztosítéki jelzálogjog törlését nem támasztotta alá a jelzálogjog megszűnését igazoló okirat.
Helyesen ítélte meg az alperes a Cégbíróság hivatkozott sorszámú végzésének tartalmát, mely a jelzálogjog jogosultjának megszűnéséről rendelkezett.
A Legfelsőbb Bíróság jelen ítélete meghozatala során sem kívánt eltérni az alperes által hivatkozott Kfv. III. 37.049/2005/5. számon hozott felülvizsgálati ítéletétől, melyben rámutatott, hogy a Ptk. - a felperes által keresetében és felülvizsgálati kérelmében is egyébként hivatkozott - 259-260. §-ainak rendelkezései között nem szerepel a jogosult szervezeti jogutód nélküli megszűnése, mint amely a jelzálogjogot megszünteti.
Az Inytv. alperesi határozatban is hivatkozott 29. §-ának helyes alkalmazása vezetett arra, hogy a kért jelzálogjog-törlést az eljárt hatóságok nem végezték el.
Az Inytv. 29. §-ába foglaltak szerint a jelzálogjog megszűnésének hitelt érdemlően történő igazolására van szükség, míg jelen esetben a jelzálogjog jogosultjának megszűnését igazolták.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak, ezért a jogerős ítéletet - mint amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg - hatályában fenntartotta.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Ptk. felperes által hivatkozott rendelkezései nem a felperes és az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság közötti jogviszonyra, hanem a felperes - mint jelzálog-kötelezett - és a korábban létező jelzálog-jogosult közötti jogviszonyra tartalmaznak rendelkezéseket.
A közigazgatási per a felperes és az alperes hatóság közötti közigazgatási jogviszonyt, és annak egyes elemeit bírálja el, melynek keretében jelen esetben nem volt lehetőség a felperesi igény teljesítésére.
Arra is utal a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítéletben a Ptk. 312. § (1) bekezdésével kapcsolatosan valóban nem található kifejezett ítéleti indokolás; ugyanakkor a megyei bíróság azzal, hogy - követve a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatát - a jogosult szervezet jogutód nélküli megszűnését nem tekintette a jelzálogjog megszűnése esetének és ez alapján döntött a kereseti kérelemről, lényegében a jelzálog-megszűnés Ptk. 312. § (1) bekezdésére alapított voltát is elbírálta.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.018/2011.)