adozona.hu
EH 2011.2431
EH 2011.2431
Az adásvételi szerződés felbontása és az eredeti állapot helyreállítása esetén a visszterhes vagyonátruházási illetéket törölni kell, illetve visszajár (1990. évi XCIII. tv. 80. §, Ptk. 319. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2009. december 1-jén megvásárolta a garázs megjelölésű ingatlan 1/4 tulajdoni illetőségét. A körzeti földhivatal tulajdonjogát bejegyezte. Az adóhatóság, mint elsőfokú illetékügyi hatóság fizetési meghagyásával a felperes terhére 30 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket állapított meg. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedett. A felperes 2010. május 26-án kelt szerződésében az adásvételi szerződést felbontotta, és ennek alapján az elsőfokú illetékügyi hatóságnál az előírt i...
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2010. augusztus 27-ei határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, és a felperes terhére megállapított 30 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket törölte. Ítéletét az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdésének c) pontjára, a Ptk. 319. § (1) és (3) bekezdésére alapozta. Kifejtette, hogy az eladó és a felperes a közöttük létrejött adásvételi szerződést közös megegyezéssel felbontották, az eladó tulajdonjogát a körzeti földhivatal határozatával szerződés felbontása jogcímén visszajegyezte. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek teljesültek, a szerződésből kitűnően a szerződő felek az eredeti állapotot helyreállították. A szerződés felbontása a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szüntette meg.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakkal. Az alperes kifejtette, hogy az adásvételi szerződést felbontó okirat nem tartalmazza, milyen volt az ingatlan eredeti és a szerződés felbontásakor állapota, történtek-e felújítási, átalakítási munkák, milyen magatartást tanúsítottak a felek az eredeti állapot helyreállítása kapcsán, és nem tartalmaz adatokat a visszarendezés konkrét módjára vonatkozóan sem. Ezzel kapcsolatban az adózó sem adott elő semmilyen bizonyítékot. Az eredeti állapot helyreállításához szükséges teljes elszámolás tehát nem igazolt. Az alperes álláspontja szerint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az eredeti adásvételi szerződés bontó feltételt nem tartalmazott, a Ptk. 117. § (1), (2) és (3) bekezdése értelmében az adásvételi szerződés teljesedésbe ment, rendeltetését betöltötte, megszűnt. A szerződésszerű teljesítés után a szerződést felbontani már nem lehet.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. 319. § (1) és (3) bekezdése értelmében a szerződés felbontása esetén a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg. Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó megállapodást, elszámolást a szerződést felbontó okirat 2. és 3. pontja részletesen tartalmazza.
Az alperes előkészítő iratában felülvizsgálati kérelmét azzal egészítette ki, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny. tv.) 54. § (3) és (5) bekezdése értelmében az adásvételi szerződés bejegyzési eljárása lezárult. Az adásvételi szerződés szerződésszerű teljesítése után - az eredeti állapot helyreállításával - azt felbontani nem lehet, ily módon az illeték törlésére, illetve visszatérítésére vonatkozó feltétel sem teljesülhet.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ptk. 365. § (1) bekezdése szerint adásvételi szerződés alapján az előadó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A Ptk. 365. § (3) bekezdése értelmében ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az Iny. tv. 3. § (2) bekezdése értelmében az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot. Az Iny. tv. 30. § (2) bekezdése szerint tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.
A következetes bírói gyakorlat szerint az adásvételi szerződés felbontása az eredeti állapot helyreállításával jár.
A Ptk. 319. § (1) bekezdése értelmében a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. Az alperes hivatkozása ellenére a Ptk. az adásvételi szerződés esetén sem tiltja a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy felbontását, így erre a perbeli esetben lehetőség volt. A szerződésszerű teljesítés - az alperes által kifejtettekkel ellentétben - nem magát a szerződést, hanem a teljesítési kötelezettséget szünteti meg.
A Ptk. 319. § (3) bekezdése alapján a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A perbeli esetben a felek megegyeztek az eredeti állapot helyreállításáról, hiszen az ingatlan tulajdonjoga visszaszállt az eladóra, a felek egymással elszámoltak, az ingatlannal összefüggésben a feleknek semmilyen követelésük nem volt.
Az Itv. 79-81. §-ai szabályozzák az illeték törlése és visszatérítése témakört. Itt sorolja fel és szabályozza azokat az eseteket, amikor a még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének van helye, mert akár eljárásjogi, akár a jogviszonyban történt változás miatt nincs, vagy megszűnik az illetékfizetési kötelezettség.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja szabályozza azt az esetet, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetében az ingatlanügyi hatóság határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják. A perbeli esetben a felek közös akarattal döntöttek arról, hogy az adásvételt nem kívánják fenntartani, az eladott ingatlan résztulajdonjogát visszajegyezték az eladó nevére, az eredeti állapotot a felek mindenben helyreállították, ezt az ingatlanügyi hatóság határozatával igazolták. Erre figyelemmel az alperes jogszerűtlenül járt el, amikor az adásvételi szerződés felbontása és az eredeti állapot helyreállítása ellenére nem alkalmazta az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontját, és megtagadta a felperes illeték visszatérítési kérelmét. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.133/2011.)