adozona.hu
EH 2011.2419
EH 2011.2419
I. A külföldi választottbíróság ítéletének végrehajtása céljából a belföldi bíróságnál a választottbírósági ítélet végrehajtási záradékkal való ellátását kell kérni (1994. évi LIII. tv. 205. §, 208. §). II. Az ítélet végrehajtási záradékkal való ellátásának megtagadására nem szolgál alapul önmagában az a körülmény, ha az elmarasztalt fél a választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránt pert indít a külföldi bíróság előtt. A végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásról szóló jogerős, másodfokú végzés fel
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A C.I.P. B V végrehajtást kérő 2010. január 25-én végrehajtási tanúsítvány kiállítása iránt terjesztett elő kérelmet. A kérelem az ICC Nemzetközi Választottbíróság 15.927/GZ számú 2009. december 16-án kelt jogerős választottbírósági ítélete végrehajtására irányult. Az elsőfokú bíróság 2010. március 1-jén kelt végzésével a tanúsítványt kiállította és rögzítette, hogy a választottbíróságnak az ítélete 104 000 euró valamint 22 000 USD összegű és 38 932,38 euró összegű követelés tekintetében a ma...
EH 2011.2419 I. A külföldi választottbíróság ítéletének végrehajtása céljából a belföldi bíróságnál a választottbírósági ítélet végrehajtási záradékkal való ellátását kell kérni (1994. évi LIII. tv. 205. §, 208. §).
II. Az ítélet végrehajtási záradékkal való ellátásának megtagadására nem szolgál alapul önmagában az a körülmény, ha az elmarasztalt fél a választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránt pert indít a külföldi bíróság előtt. A végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásról szóló jogerős, másodfokú végzés felülvizsgálati kérelemmel támadható [A New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 25. tvr. V. cikk (1) bek. c) pontja, (2) bek. a)-b) pontjai, 1994. évi LIII. tv. 214. § (1) bek.].
A C.I.P. B V végrehajtást kérő 2010. január 25-én végrehajtási tanúsítvány kiállítása iránt terjesztett elő kérelmet. A kérelem az ICC Nemzetközi Választottbíróság 15.927/GZ számú 2009. december 16-án kelt jogerős választottbírósági ítélete végrehajtására irányult. Az elsőfokú bíróság 2010. március 1-jén kelt végzésével a tanúsítványt kiállította és rögzítette, hogy a választottbíróságnak az ítélete 104 000 euró valamint 22 000 USD összegű és 38 932,38 euró összegű követelés tekintetében a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható.A végzéssel szemben az adós nyújtott be fellebbezést, melyben kifejtette, hogy a tanúsítvány kiállításának feltételei nem állnak fenn, tekintettel arra, hogy a választottbírósági eljárás tárgyát képező jogvitás szerződésnek nem volt alanya, ezért rá nézve nem alkalmazható a szerződésben szereplő választottbírósági kikötés sem. Bejelentette, hogy az ítélet érvénytelenségének megállapítása iránt 2010. március 23-án pert indított a Rotterdami Városi Bíróság előtt. Álláspontja szerint a végzés sérti "A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 25. törvényerejű rendelet" (Egyezmény) V. Cikk 1. bekezdés c) pontját, valamint 2. bekezdés a)-b) pontjait is. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a kérelem elutasítását.
A végrehajtást kérő az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A másodfokú bíróság 2010. szeptember 17-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés szerint a szerződés megszövegezéséből nem vonható le olyan következtetés, hogy az adós ne lett volna a sérelmezett szerződés alanya, és ne írta volna alá a választottbírósági kikötést tartalmazó megállapodást. Ilyen formán az Egyezmény V. cikk 1. bekezdés c) pontjának sérelméről nem lehet szó. Tévesnek ítélte meg az adósnak az Egyezmény V. cikk 2. bekezdés a)-b) pontjára történt hivatkozását is, mivel az adott szerződéses jogvita tekintetében eljárhat választottbíróság, és a szerződés értelmezése sem ütközik a magyar közrendbe. Végül utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság végzése azért sem jogszabálysértő, mert a választottbíróság ítéletét ez idő szerint nem helyezte hatályon kívül arra illetékes bíróság, és annak végrehajtása sem lett felfüggesztve.
A jogerős végzéssel szemben az adós terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsősorban arra hivatkozott, a választottbíróság úgy marasztalta, hogy ő a végrehajtást kérővel megkötött szerződés alapján a szerződésnek nem vált alanyává, ekként a szerződésben foglalt választottbírósági kikötés nem hathat ki rá. A szerződés alanya kizárólag a végrehajtást kérő és a G. & G. Korlátolt Felelősségű Társaság volt. Változatlanul a fellebbezésében is megjelölt jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozott. Az adós kérte egyben a jogerős végzés végrehajtásának a felfüggesztését is. Bejelentette, hogy a Rotterdami Városi Bíróság előtt a választottbíróság ítéletével érintett ügyben az ügy újratárgyalását kérte, az eljárás 351.745/HA ZA10-1118. szám alatt van folyamatban, személyes meghallgatást a bíróság 2010. január 4-én tart.
A végrehajtás kérő a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. Bejelentette, hogy a választottbírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztésére irányuló adósi kérelem elutasításra került.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól - jogszabálysértésre hivatkozással - a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 214. § (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött.
A Pp. 275. § (1) bekezdés kimondja, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
A Pp.</a> fent idézett szabályaiból egyértelműen következik, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban csak azt vizsgálhatja, hogy az ügyben eljárt bíróság a jogerős határozat meghozatalának időpontjában a rendelkezésre álló adatok alapján, az arra irányadó eljárási szabályok betartása mellett, a jogszabályoknak megfelelő tartalmú határozatot hozott-e. A jogerős határozat meghozatalát követően bekövetkezett események, becsatolt bizonyítékok - a bizonyítási tilalomra tekintettel - már nem vehetők figyelembe.
Az Egyezmény V. cikk 1. bekezdés c) pontja értelmében a választottbírósági határozat elismerése és végrehajtása annak a félnek a kérelmére, akivel szemben azt érvényesíteni kívánják, csak abban az esetben tagadható meg, ha ez a fél annál az illetékes hatóságnál, amelynél az elismerést és végrehajtást kérik, bizonyítja, hogy a választottbírósági határozatot olyan vitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik. Az 1. bekezdés e) pontja kimondja, hogy a tanúsítvány kiállítása akkor is megtagadható, ha annak az országnak az illetékes hatósága, amelyben, vagy amely jogának alkalmazását kérték, azt hatályon kívül helyezte vagy felfüggesztette. A 2. bekezdés a)-b) pontja szerint pedig abban az esetben is, ha annak az országnak az illetékes bírósága, amelyben az elismerést vagy végrehajtást kérik, megállapítja, hogy ennek az országnak a joga szerint a vita tárgya nem tartozik választottbírói útra, vagy a határozat elismerése, illetve végrehajtása az ország közrendjébe ütközne.
A jogerős határozat meghozatalakor kétségtelenül rendelkezésre állt az az okirat, amellyel az adós igazolta, hogy a külföldi bíróság előtt a választottbíróság határozata érvénytelenségének megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet. Nem sértett azonban jogszabályt a másodfokú bíróság akkor, amikor az Egyezmény szabályait értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn azok a körülmények, amelynek az alapján a tanúsítvány kiállítása megtagadható lenne. A végrehajtás elrendelésének időpontjában létezett a választottbíróság ítélete, annak végrehajtása nem lett felfüggesztve, és az iratokból sem állapítható meg olyan körülmény, - a másodfokú bíróság által kifejtett okok miatt - amely a választottbíróság határozatának jogszabályszerűségét megkérdőjelezhetné. A jelenleg rendelkezésre álló iratok alapján a másodfokú bíróság a végrehajtást kérő és az adós aláírásával ellátott értékesítési képviseleti szerződést, - figyelemmel az adós által a saját, illetve a cége nevében is aláírt lemondó levélben foglaltakra - helytállóan értelmezte. Az adós által hivatkozott, a végrehajtást kérővel fennálló jogviszonyának hiányát megalapozó tények vizsgálata - pl.: a felek közötti számlázás, a számla kiegyenlítésének módja - a jelen eljárás kereteit meghaladta.
A másodfokú bíróság jogerős végzésének meghozatala után a Rotterdami Városi Bíróság előtt folyó eljárás eseményei a jogerős végzés jogszerűségét nem befolyásolják, a felülvizsgálati eljárásban pedig a fent kifejtettek szerint bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye. Önmagában az a körülmény, hogy az adós kérelmet terjesztett elő a választottbíróság határozata érvénytelenségének megállapítása iránt, nem teszi indokolttá a végrehajtási tanúsítvány kiállítására irányuló kérelem teljesítésének megtagadását.
Mivel a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelelt, a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a Pp. 275. § (3) bekezdése értelmében, hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.027/2011.)