ÍH 2013.36

VEZETŐI FELELŐSSÉG Amennyiben az adós társaság vezetője a társaság követelését a kötelezett társaság elleni felszámolási eljárásban nem jelenti be, a követelés megszűnik, ami az adós társaságnál vagyonvesztést idéz elő. Az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén ez a mulasztás megalapozhatja a vezető felelősségét [Cstv. 33/A. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes kerestében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése alapján kérte annak megállapítását, hogy az alperes, mint az A.-B. Kft. korábbi önálló cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetői feladatait nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látta el, ennek következtében a társaság vagyona 48 000 000 forinttal csökkent.
Az elsőfokú bíróság a ker...

ÍH 2013.36 VEZETŐI FELELŐSSÉG
Amennyiben az adós társaság vezetője a társaság követelését a kötelezett társaság elleni felszámolási eljárásban nem jelenti be, a követelés megszűnik, ami az adós társaságnál vagyonvesztést idéz elő. Az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén ez a mulasztás megalapozhatja a vezető felelősségét [Cstv. 33/A. §].
A felperes kerestében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése alapján kérte annak megállapítását, hogy az alperes, mint az A.-B. Kft. korábbi önálló cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetői feladatait nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látta el, ennek következtében a társaság vagyona 48 000 000 forinttal csökkent.
Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben adott helyt, megállapította, hogy az alperes az A.-B. Kft. ügyvezetőjeként a kft. fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ügyvezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal a társaság vagyona 2 428 176 forinttal csökkent, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének időpontját K. E. igazságügyi szakértő véleménye alapján 2006. év végében határozta meg. Megállapította, hogy az A.-B. Kft. a N.-i S. Áruház építésekor a B. H. 3000 Kft. alvállalkozójaként dolgozott, a vállalkozói díját ez utóbbi cég részben nem fizette meg. Az alperes 2006. október 12-én a B. H. 3000 Kft.-t a 2 428 176 forint összegű számlájának kiegyenlítésére szólította fel. A B. H. 3000 Kft. felszámolás alá került, az A.-B. Kft. azonban hitelezői igényt nem terjesztett elő. E körben az elsőfokú bíróság az alperes felelősségét megállapította, mert az alperes a felszámolási eljárás során a követelés érvényesítése érdekében semmit nem tett. Nyilvánvalóan minimálisan elvárható az ügyvezetőtől, hogy a felszámolási eljárásban a hitelezői igényét bejelentse, vagy legalább behajthatatlansági nyilatkozatot kérjen. Ezen az sem változtat, hogy a B. H. 3000 Kft. felszámolási eljárása során nem lett volna megtérülés, hiszen a hitelezői igény bejelentésének elmaradása miatt megszűnt a követelés, és megszűnt annak a lehetősége is, hogy adott esetben a Gt. 30. §-a, illetve a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén akár az ügyvezetővel, akár a taggal szemben igényt lehessen érvényesíteni.
Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben változtassa meg, a felelősség megállapítását mellőzze. Arra hivatkozott, hogy az eljárás során igazolta, hogy milyen intézkedéseket tett általában a kintlévőségük behajtása, kezelése érdekében. Csatolta többek között az I. J. Kft. részére adott megbízási szerződést, továbbá olyan okiratot, amely tanúsította, hogy az A.-B. Kft. hitelbiztosítással rendelkezett az A. Rt.-nél, amely alapján 60 napot meghaladó fizetési késedelem esetén az A.-B. követelését automatikusan a hitelbiztosító cég kezeli. E megállapodások alapján az ügyvezető joggal feltételezte, hogy mindkét társaság az A.-B. Kft. érdekeinek megfelelően nyomon követi a B. H. 3000 Kft. működését, és mindent elkövet a követelés behajtása érdekében. Az alperes által megbízott behajtó cég követett el mulasztást, amikor nem tájékoztatta kellő időben az alperest a felszámolásról, és így a bejelentés sem történt meg. Az alperes a felszámolásról késve értesült, mulasztást nem követett el, sőt teljesen jóhiszeműen és kellő gondossággal járt el, külön ilyen ügyekkel foglalkozó társaságokat bízott meg, akik kellő szakértelemmel is bírtak.
Megjegyezte az alperes, hogy a behajthatatlansági nyilatkozat hiánya önmagban nem eredményez sem vagyonvesztést, sem vagyonnövekedést. Véleménye szerint vizsgálni kellett volna azt is, hogy a határidőben történő bejelentés esetén a B. H. 3000 Kft. felszámolása befejezéseként elkészült vagyonfelosztás alapján mely kategóriában, milyen mértékű követelés-kielégítés történt. Az alperes tudomása szerint az A.-B. Kft. követelése még részben sem térült volna meg, mert a B. H. 3000 Kft.-nek nem volt olyan mértékű vagyona, amely ezt lehetővé tette volna. Így a bejelentés elmulasztása nem okozott kárt, ebből eredő vagyonvesztés nem történt.
Vitatta az alperes az elsőfokú bíróságnak a fizetésképtelenséggel fenyegető helyezet bekövetkezésének időpontjára vonatkozó megállapítását is. Álláspontja szerint nem 2006. év végén, hanem 2007. tavaszának végén, nyár elején következett be a fenyegető helyzet, akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a P. család nem tudja, és nem akarja a jelentős összegű tartozását rendezni.
Az alperes a fellebbezését az iratok felterjesztése után kiegészítette, és ismét csatolta azt a megbízási szerződést, melyet az A.-B. Kft. 2006. április 28-án a S.-M. Bt.-vel, mint megbízottal kötött. A megbízási szerződés alapján a megbízott arra vállalkozott, hogy a megbízó kintlévőségei rendezésében közreműködjön, azt kezelje, vevőit minősítse. A szerződésszerű teljesítés ki kellett hogy terjedjen a B. H. 3000 Kft.-vel szemben fennálló követelés kezelésére is. Hivatkozott az A. H. kötött szerződésre is, amely alapján a B. H. 3000 Kft.-vel szemben fennálló követelését a hitelbiztosítónak bejelentette 2006. október 26-án. A hitelbiztosító október 31-én felülvizsgálta a B. H. 3000 Kft.-re meglévő hitelkeretet, és azt 4 000 000 forint összegben jóváhagyta. Ebből adódóan az alperes joggal volt abban a feltevésben, hogy a B. H. 3000 Kft.-vel kapcsolatos dolgok rendben vannak, az ügyet a hitelbiztosító és a S.-M. Bt. megfelelően kézben tartja. A B. H. 3000 Kft. 2006. december 1-jén került felszámolás alá, azonban erről sem a hitelbiztosító, sem a S.-M. Bt. nem tájékoztatta az alperest. A felszámolás ténye 2007. június-július környékén jutott az alperes tudomására, azonban ekkor már nem volt lehetőség a hitelezői igény bejelentésére.
A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem megalapozott.
Az alperes a fellebbezésében fenntartotta az elsőfokú eljárásban előadott érveit annak alátámasztására, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet 2007. tavaszán következett be. Az elsőfokú bíróság az ítéletében részletesen megindokolta, hogy K. L. tanúvallomása és K. E. igazságügyi könyvszakértő szakvéleménye alapján, milyen tényekre figyelemmel állapította meg azt, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet 2006. év végén kialakult. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság indokaival e körben egyetért, az alperes a fellebbezésében sem hozott fel olyan érveket, amelyet az elsőfokú bíróság megállapítását cáfolják. Kiemeli a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének azt a megállapítását, hogy ha valamennyi nyilvántartott vevői tartozás kiegyenlítésre is került volna, a kötelezettségeit a kft. akkor sem lett volna képes kiegyenlíteni. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet tehát nem akkor következett be, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a P. család nem tudja, és nem akarja a jelentős összegű tartozását rendezni, ez a helyzet korábban, már 2006. év végén is fennállt, és a P. család tartozásainak rendezése esetén is fennállt volna.
A Cstv. 33/A. § (1) bekezdés szerint a hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent. Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták, vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kiegyenlíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A (3) bekezdés szerint mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülésére, csökkentésére, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
Az alperes, mint az A.-B. Kft. ügyvezetője nem jelentette be a B. H. 3000 Kft. felszámolójának a cég követelését. Ennek következtében a követelés a Cstv. 37. § (3) bekezdése alapján a felszámolás közzétételétől, 2006. december 1-jétől számított 180 napos határidő elmulasztása miatt e határidő lejárakor megszűnt. A Legfelsőbb Bíróság az 1/2010. (VII. 30.) számú Polgári Jogegységi Határozata indokolásának III. részében rámutatott arra, hogy a Cstv. 37. § (3) bekezdése szerinti jogvesztés az alanyi (anyagi) jog, a követelés végleges megszűnését (elenyészését) jelenti, vagyis a követelés még naturális obligációként sem marad fenn. A jogvesztés tehát nem az igényérvényesítési lehetőség megszűnését, hanem a követelés megszűnését jelenti. Nincs ezért jelentősége annak, hogy a B. H. 3000 Kft. felszámolási eljárásában az A.-B. Kft. hozzájutott volna-e a követeléséhez vagy annak egy részéhez. A B. H. 3000 Kft.-vel szembeni követelés megszűnésével az A.-B. Kft. vagyona csökkent. Helyesen utalt ugyanakkor arra az elsőfokú bíróság, hogy a követelés megszűnése miatt az ügyvezetővel vagy a tagokkal szembeni igényérvényesítés lehetősége is megszűnt.
A felelősség alól az alperes akkor mentesült volna, ha bizonyítja, hogy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése érdekében. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőitől elvárható, hogy figyelemmel kísérjék, hogy a nekik hosszú idő óta jelentős összeggel tartozó üzleti partnereik nem kerültek-e felszámolás alá. Nem mentesülhet a vezető tisztségviselő a felelősség alól arra hivatkozva, hogy a cég megbízottai nem tájékoztatták őt a felszámolási eljárás megindításáról. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a B. H. 3000 Kft.-vel szembeni követeléssel kapcsolatban az alperes nem tett meg minden tőle elvárhatót a követelés behajtásáért, így e körben - miután a vezetői felelősség megállapításának a Csődtv. 33/A. §-ában írt egyéb feltételei is fennállnak - felelőssége megállapítható.
(Pécsi Ítélőtábla Gf. IV. 30.143/2012/7.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.