ÍH 2013.31

LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA - EGYSÉGES SZERKEZETŰ OKIRAT, MINT TECHNIKAI "SEGÉDESZKÖZ" - HATÁROZAT KIJAVÍTÁSA I. A létesítő okirat módosítás időpontjának az az időpont számít, amikor a módosítás tárgyában a társaság legfőbb szerve döntését meghozta, illetve, - ha a módosítás szerződéskötéssel történik - az a nap, amikor a módosító szerződést a társaság tagjai aláírták. II. A létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt, jogi képviselő által aláírt szövegének a cégbírósághoz történ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egyszemélyes társaságként működő M. Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. szeptember 25-én jogi képviselő útján az elsőfokú bíróság 2012. január 26-án kelt 160. sorszámú, 2012. június 7-én kelt 168. sorszámú és 2012. július 6-án kelt 170. sorszámú, a cég kérelmére folytatott változásbejegyzési eljárásban a kérelem szerinti tartalommal meghozott változásbejegyző végzései kijavítása iránt terjesztett elő kérelmet. Arra hivatkozott, hogy a 160. és a 168. számú v...

ÍH 2013.31 LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA - EGYSÉGES SZERKEZETŰ OKIRAT, MINT TECHNIKAI "SEGÉDESZKÖZ" - HATÁROZAT KIJAVÍTÁSA
I. A létesítő okirat módosítás időpontjának az az időpont számít, amikor a módosítás tárgyában a társaság legfőbb szerve döntését meghozta, illetve, - ha a módosítás szerződéskötéssel történik - az a nap, amikor a módosító szerződést a társaság tagjai aláírták.
II. A létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt, jogi képviselő által aláírt szövegének a cégbírósághoz történő benyújtása csak akkor kötelező, ha a létesítő okirat tartalma a módosítás következtében megváltozik. Ha törvényi rendelkezés folytán adott változás a létesítő okirat módosítását nem igényli, az egységes szerkezetű okirat benyújtására sincs szükség.
III. A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalása technikai művelet, az eredményképpen létrejövő okirathoz nem fűződik önálló joghatás. Erre figyelemmel a létesítő okirat kelte nem cégjegyzéki adat [Gt. 11. § (1)-(2) bek., 18. § (1) bek.; Ctv. 24. § (1) bek. d) pontja, 51. § (1)-(3) bek.].
IV. A felek vagy az eljáró bíróság ténybeli vagy jogi tévedése kijavítással nem orvosolható [Ctv. 32. § (1) bek.; Pp. 224. § (1) bek.].
Az egyszemélyes társaságként működő M. Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. szeptember 25-én jogi képviselő útján az elsőfokú bíróság 2012. január 26-án kelt 160. sorszámú, 2012. június 7-én kelt 168. sorszámú és 2012. július 6-án kelt 170. sorszámú, a cég kérelmére folytatott változásbejegyzési eljárásban a kérelem szerinti tartalommal meghozott változásbejegyző végzései kijavítása iránt terjesztett elő kérelmet. Arra hivatkozott, hogy a 160. és a 168. számú végzés a létesítő okirat keltének időpontjaként nem a létesítő okirat-változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazó, a jogi képviselő által ellenjegyzett okirat keltének időpontját, hanem a módosítás tárgyában hozott alapítói döntés időpontját tünteti fel, míg a 170. sorszámú végzés nem tartalmazza a jogi képviselő által ellenjegyzett egységes szerkezetű létesítő okirat keltének időpontját. A kérelem szerint a kijavításra azért van szükség, mert a társaság partnerei számára a hatályos alapító okirat a cégkivonatban szereplő adatokkal nem összevethető, függetlenül attól, hogy a változás cégnyilvántartásban történő átvezetése szempontjából az alapító döntésének időpontja a releváns.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a kijavítási kérelemmel érintett változásbejegyző végzések a társaság által előterjesztett változásbejegyzési kérelmekben foglaltakkal egyezően rendelkeztek az adatváltozások bejegyzéséről. A cégjegyzékben a módosító okirat keltének időpontját kell feltüntetni, a kizárólag technikai jellegű, csak a képviselő ellenjegyzésével ellátott, a döntéshozó által alá nem írt egységes szerkezetű alapító okirat keltének időpontja nem cégjegyzéki adat. Mindezekre tekintettel a Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 224. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában a határozatok kijavításának nem volt helye.
A végzéssel szemben a társaság terjesztett elő fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását, a kérelemben megjelölt végzések kijavítását kérte. Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában foglaltakkal szemben állította, hogy a jogi képviselő által egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat nem kizárólag technikai jellegű, annak jogi képviselő általi ellenjegyzéséhez joghatás fűződik, tekintettel arra, hogy a Gt. 11. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselő ellenjegyzése a létesítő okirat érvényességi kelléke. Véleménye szerint nyelvtani értelmezés mellett is a létesítő okirat kelte az ügyvéd által ellenjegyzett egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat keltének időpontja, amennyiben pedig ez az időpont az alapítói határozat meghozatalának időpontjától eltér, úgy a Ctv. 24. § (1) bekezdés d) pontja alapján a létesítő okirat keltének időpontjaként az ügyvéd által egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat keltét kell bejegyezni, ellenkező esetben nem érvényesül a cégnyilvántartás Ctv. 22. § (1) bekezdése szerinti közhitelességének követelménye.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 24. § (1) bekezdés d) pontja szerint a létesítő okirat kelte valamennyi cég esetén a cégjegyzékben nyilvántartandó adat.
A létesítő okirat keltének időpontja nyilvánvalóan az az időpont, amikor a cég alapításakor sor kerül a létesítő okirat alapító (alapítók) általi aláírására.
Gazdasági társaság esetén a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 11. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a létesítő okirat keltének időpontja az az időpont, amikor a társasági szerződést, illetve részvénytársaság esetén az alapszabályt, egyszemélyes társaság esetén az alapító okiratot a társaság valamennyi tagja (alapítója) aláírja.
A Ctv. 51. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, a létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni a cégbíróságnak abban az esetben is, ha a változás a cégjegyzék más adatát nem érinti.
A (2) bekezdés szerint, ha a létesítő okirat tartalma változik - akár a létesítő okirat külön okiratban történő módosítása, akár a legfőbb szerv határozata útján - a változásbejegyzési kérelemhez ezen okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat-változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak az alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként (pl. a kft. tagjainak változása, az új vezető tisztségviselő személye).
A (3) bekezdés továbbá rögzíti, az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a jogi képviselő igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. Az egységes szerkezetű okiratot a társaság tagjainak (részvényeseinek) nem kell aláírniuk.
A fenti rendelkezésekből egyértelműen az következik, hogy a létesítő okirat-módosítás időpontjának, mint cégjegyzéki adatnak a változásbejegyzési eljárás keretében történő bejelentési kötelezettsége csakis akkor áll fenn, ha a létesítő okirat tartalma a cég működésére irányadó anyagi jogszabályokban foglaltak szerinti eljárási rendnek megfelelő létesítő okirat-módosítás eredményeképp - gazdasági társaság esetén a legfőbb szerv határozatának elfogadásával vagy a módosító okirat tagok általi aláírásával [Gt. 18. § (1) bekezdés] - módosult. Ilyen esetben a létesítő okirat-módosítás időpontja nyilvánvalóan az az időpont, amikor a módosítás tárgyában a legfőbb szerv meghozta döntését, illetve a tagok aláírták a módosító okiratot.
Az alapítást követően a létesítő okirat azon adatainak változása, amelyek nem igénylik a létesítő okirat anyagi jogi jogszabályokban meghatározott eljárási rendben történő módosítását, nem minősül a Ctv. 51. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget eredményező létesítő okirat-módosításnak.
A létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt, a jogi képviselő által aláírt szövegének benyújtása a cégbírósághoz csak akkor kötelező, ha a létesítő okirat tartalma az okirat módosítása következtében változik.
A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalása, mint "technikai" művelet eredményeképp létrejövő egységes szerkezetű létesítő okirathoz nyilvánvalóan nem fűződik - nem is fűződhet - sem a létesítő okirat-módosítás joghatása, sem az okirat tartalmában, az okirat módosítása hiányában bekövetkező egyéb adatváltozások joghatása. Mindezekből következően a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat keltének időpontja nem cégjegyzéki adat.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése alapján a Pp. 224. §-a a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásban is irányadó, így a feltételek fennállta esetén a határozatok kijavítására a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásban is sor kerülhet.
A Pp. 224. § (1) bekezdése értelmében a határozat kijavításának névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén van helye.
A kijavítás tehát a technikai jellegű, a határozat érdemét, az abban foglalt jogi álláspontot, ténymegállapításokat nem érintő, kisebb jelentőségű hibák, hiányosságok kiküszöbölésére szolgál. Ebből következően a felek vagy az eljáró bíróság ténybeli vagy jogi tévedése kijavítással nem orvosolható.
A jelen esetben a kijavítás iránti kérelem az abban megjelölt - egyebekben nem vitásan a társaság változásbejegyzési kérelmében foglaltakkal azonos tartalommal meghozott - változásbejegyző végzések tartalmának megváltoztatására irányult, mégpedig lényegében a társaság, illetve az eljáró bíróság korábbi változásbejegyzési eljárásokban elfoglalt, a változásbejegyző végzések tartalmát érdemben is befolyásoló téves jogi álláspontjára hivatkozással. A kérelemben felhozott indokok, körülmények ugyanakkor a kifejtettek szerint meghaladják a kijavítás kereteit, önmagában erre tekintettel is helytálló az elsőfokú bíróság kérelmet elutasító határozata.
Az elsőfokú bíróság továbbá a kérelemben foglaltakat érdemben vizsgálva is helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező által kifejtett jogi álláspont téves, a kijavításra ezért sem kerülhet sor.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 47.136/2012/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.