adozona.hu
BH+ 2012.12.531
BH+ 2012.12.531
Az ingatlan lakóháznak történő beépítését használatbavételi engedéllyel kell igazolni [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1)-(2) bek., 2005. évi XXVI. tv. 28. § (5) bek., 61. § (4) bek.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2003. május 26. napján kelt - illetékkiszabásra 2003. május 27-én bejelentett - adásvételi szerződéssel megvásárolta egy "lakóház és udvar" minősítésű ingatlan 2496/6450 tulajdoni hányadát, 35 000 000 Ft vételár ellenében.
Az első fokon eljárt hatóság a 2004. március 10-én kelt fizetési meghagyásában kötelezte a felperest 2 038 084 Ft vagyonszerzési illeték, ezen belül ugyanilyen összegű illetékelőleg megfizetésére. A felperes e fizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt előte...
BH+ 2012.12.531 Az ingatlan lakóháznak történő beépítését használatbavételi engedéllyel kell igazolni [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1)-(2) bek., 2005. évi XXVI. tv. 28. § (5) bek., 61. § (4) bek.
A felperes a 2003. május 26. napján kelt - illetékkiszabásra 2003. május 27-én bejelentett - adásvételi szerződéssel megvásárolta egy "lakóház és udvar" minősítésű ingatlan 2496/6450 tulajdoni hányadát, 35 000 000 Ft vételár ellenében.Az első fokon eljárt hatóság a 2004. március 10-én kelt fizetési meghagyásában kötelezte a felperest 2 038 084 Ft vagyonszerzési illeték, ezen belül ugyanilyen összegű illetékelőleg megfizetésére. A felperes e fizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt előterjesztett beadványában kérte az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételes illetékmentesség alkalmazását. Az elsőfokú hatóság a felperes kérelmét a 2004. július 20-án kelt határozatában elutasította. A felperes ezt követően előterjesztett beadványában igazolást csatolt be arról, hogy 2003. október 7-én a hétvégi ház elbontásra került, és előadta, hogy az ingatlan még a szükséglakás követelményeinek sem felelt meg.
Az elsőfokú hatóság 2005. október 28-án kelt határozatában - az Itv. 19. § (1) bekezdése alapján - a felperes terhére korábban előírt illeték összegét 3 501 000 Ft-ra felemelte, elrendelte a különbözetként mutatkozó 1 462 916 Ft illeték pótelőírását. E határozat rendelkező része tartalmazza azt is, hogy az így megállapított illeték fizetését a hatóság 2007. május 27. napáig felfüggeszti azzal, hogy a felperes a megadott időpontig a lakóház felépítését használatba vételi engedély bemutatásával köteles igazolni. A felperes részére e határozat 2005. november 21. napján szabályszerűen kézbesítésre került.
A felperes a 2007. május 29. napján hatósághoz beérkezett beadványában kérte a terhére előírt illeték törlését, ezzel egyidejűleg jogerős használatbavételi engedélyt nem csatolt be, ilyen nem is állt rendelkezésére.
Az elsőfokú hatóság a 2009. július 27. napján kelt határozatában a felperes illeték törlése iránti kérelmét elutasította.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. május 3. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését az Itv. 3. § (3) bekezdésére, 18. § (1) bekezdésére, 19. § (1) bekezdésére, 26. § (1) bekezdés a) pontjára és (2) bekezdésére alapította. Hivatkozott arra, hogy az Itv. 26. § (2) bekezdését a 2005. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 28. § (2) bekezdése állapította meg, és a felperes ügyében - mivel a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő 2007. május 27-én telt le - e rendelkezést kell alkalmazni. A felperes részére jogerős használatbavételi engedély azonban 2007. május 27. napjáig nem került kiadásra, a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtása pedig nem igazolja a lakóház felépítésének megtörténtét. A feltételes illetékmentességnek együttes törvényi feltételei vannak, és ezek mindegyikét teljesíteni kell, tehát azt is, hogy a lakóház 4 éven belüli felépítése használatbavételi engedéllyel igazolható, de ilyennel a felperes nem rendelkezik. A 4 éves határidő objektív, jogvesztő, ezért elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. Mivel a felperes kérelme nem felelt meg az illetékmentesség törvényi feltételeinek az illeték törlése iránti beadványát el kellett utasítani.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását, az illeték törlése iránti kérelmének teljesítését kérte. Előadása szerint rajta kívül álló okok miatt került sor a használatbavételi engedély iránti kérelem késedelmes benyújtására. Kifejtette, hogy mindössze egy feltétele van a törlés iránti kérelem engedélyezésének, mégpedig a lakóház felépítése. A használatbavételi engedély nem az illetékmentesség feltétele, és a lakóház felépítése nem csak használatbavételi engedéllyel, hanem más módon is igazolható, így az általa benyújtott fényképekkel, a családtagok lakcímkártyáival, valamint azzal a ténnyel, hogy az ingatlanon a lakóház ténylegesen felépült. Sérelmezte, hogy az alperes ügyében nem a 2003. május 27-én hatályos jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte, a határozatában foglaltakat fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt:
Az alperes keresettel támadott határozata megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz. Az Mtv. 61. § (4) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az Mtv.-nek a 26. § (2) bekezdésére vonatkozó módosítását 2005. május 10. napjától alkalmazni kell, amennyiben eddig a 4 éves beépítési határidő még nem telt le. 2005. május 10. napján e határidő a felperes esetében még nem járt le, ezért az alperes jogszerűen alkalmazta az Mtv. által módosított Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti szabályozást. Ennek azonban nincs ügydöntő jelentősége, mivel használatbavételi engedéllyel kell igazolni a lakóház felépítését, és a felperes - általa sem vitatottan - nemcsak használati engedéllyel, de még építési engedéllyel sem rendelkezett a 4 éves határidő leteltekor. A jogvita eldöntésére irányadó szabályozás egyértelműen megköveteli a lakóház 4 éven belül felépítését, és ennek a vagyonszerző nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel történő igazolását, nem ad lehetőséget más módon történő igazolásra.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte ennek hatályon kívül helyezését, kereseti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát. Érvelése szerint illetékmentesség kérdésében - a jogszabályi rendelkezések és a bírói gyakorlat értelmében - az illetékkiszabásra történő bejelentéskor hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ezért esetében a 2003. május 27-én hatályos Itv. 26. § (1) bekezdésének a) pontját és (2) bekezdését kellett volna az alperesnek és a bíróságnak is a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezésnek tekinteni. Ez csak a lakóház megépítését szabta az illetékmentesség feltételéül, és nem tartalmazott kizárólagos rendelkezést az igazolás módja tekintetében, tehát nem zárta ki a lakóház megépítés tényének használatbavételi engedélytől eltérő más hitelt érdemlő módon való bizonyítását. Mivel az elsőfokú bíróság nem így járt el, a jogerős ítélet nem felel meg az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontjában és a 2003. május 27-én hatályban volt 26. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében foglaltaknak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárás során nincs helye bizonyítás feltételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet.(Pp. 275. §, BH 2002/29.).
A Kúria a jogerős ítéletben megállapított tényállást a rendkívüli jogorvoslati eljárásban is irányadónak tekintette. A jogvita eldöntése szempontjából releváns tényként rámutat arra, hogy a felperes az ingatlan adásvételi szerződést 2003. május 27-én jelentette be illetékkiszabásra, és a hatóság a jogerős határozatban a megállapított illeték megfizetését 2007. május 27. napjáig függesztette fel azzal, hogy a felperesnek, mint vagyonszerzőnek eddig az időpontig kell lakóház felépítését használatbavételi engedély bemutatásával igazolnia. A felperes e határidő letelte után, 2007. május 29-én előterjesztett illetéktörlés iránti kérelmében, de még ezt követően sem rendelkezett nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel.
Az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontja, ahogyan arra a felperes is helyesen hivatkozott, kimondja, hogy a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik. Az alperes és az elsőfokú bíróság azonban a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően mutatott rá arra, hogy az Mtv. 61. § (4) bekezdése értelmében az Itv. 26. § (2) bekezdését megállapító rendelkezéseket azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő az Mtv. kihirdetéséig még nem telt el. Az Mtv. kihirdetése napján, azaz 2005. május 10-én lépett hatályba, a felperes esetében pedig a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő 2007. május 27-én telt le, tehát a felperes ügyében az Itv. 26. § (2) bekezdésének Mtv. által megállapított szövegét kell jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezésnek tekinteni. Megjegyzi e körben a Kúria azt is, hogy a felperes jogorvoslati kérelmében az Itv. 26. § (2) bekezdés a) pontjának 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseire hivatkozott, amelyek jelen ügyben nem irányadók, mivel az ezeket megállapító 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetéséig, tehát 2010. november 19-ig a lakóház felépítésére meghatározott határidő a felperes esetében már eltelt, és az általa megjelöl szabályozás visszamenőleges hatályú alkalmazásról, illetve folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazásról nem rendelkezik.
Osztja a Kúria az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a tekintetben is, hogy az illetékkiszabásra bejelentéskor hatályos Itv. 26. § (2) bekezdése szerinti szabályozás értelmében is csak akkor lehetett eltörölni az illetéket, ha vagyonszerző 4 éven belül használatbavételi engedéllyel, mégpedig nevére szóló használatbavételi engedéllyel igazolta a lakóház felépítését. (Kfv.I.35.209/2000/6.).
2005. május 10-i jogszabály módosítással csak az igazolási eljárás változott meg, de a lakóházzal történő beépítés megtörténtét továbbra is csak használatbavételi engedéllyel lehetett és kellett igazolni. A 2005. május 10-től hatályos illetékügyben alkalmazó jogszabály szerint a használatbavételi engedély kiadásának tényét az illetékhivatalnak, vagyis az állami adóhatóságnak a 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül kellett ellenőriznie építésügyi hatóság megkeresése útján, de az igazolás lehetősége fennállt emellett a vagyonszerző számára is. Az Itv. perben alkalmazandó szabályai az igazolás kapcsán kogens (kötelezően alkalmazandó) rendelkezést tartalmaznak, és az igazolás, azaz a bizonyítás tekintetében - a felperesi érveléssel ellentétben - nem szabad, hanem kötött bizonyítást (névre szóló használatbavételi engedélyt) írnak elő, amelytől a jogalkalmazó nem tekinthet el. Az illetékmentesség továbbá feltételes kedvezmény, amely akkor válik véglegessé, ha a lakóház felépítésének tényét a vagyonszerző az objektív, jogvesztő határidőn belül a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően igazolja. (KGD 2007/106.).
A felperes a lakóház felépítését, a beépítést nem használatbavételi engedéllyel, hanem ettől eltérő módon próbálta igazolni, a törvényben előírt objektív, kimentést nem ismerő, igazolásra lehetőséget nem adó jogszabályi rendelkezésektől eltérően, ezért kérelmét nem lehetett teljesíteni.
Az elsőfokú bíróság - a kifejtettekre figyelemmel- ítéletét eljárási jogszabálysértés nélkül, a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően hozta meg, ezért ezt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Kúria, Kfv.V.35.604/2011.)