adozona.hu
BH+ 2012.12.518
BH+ 2012.12.518
A céggel szemben kezdeményezhető törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, ha az eljárás megindítását valamely jogellenes helyzet fennállása teszi indokolttá [2006. évi V. tv. (Ctv.) 72. § (1) bek., 79. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett zártkörűen működő részvénytársaságnak két részvényese van. A C. cég és a kérelmező által képviselt O. cég. A kérelmező egyúttal a kérelmezett cég felügyelő bizottságának az elnöke is.
A 2008. február 15-én tartott közgyűlésen a részvényesek határozatot hoztak a jegyzett tőkének 300 000 000 Ft-tal történő felemeléséről. A C. cég összesen 180 000 000 Ft, míg az O. cég összesen 120 000 000 Ft névértékben vállalta részvények átvételét.
A kérelmezett cég 2008.március 20-án az alapt...
A 2008. február 15-én tartott közgyűlésen a részvényesek határozatot hoztak a jegyzett tőkének 300 000 000 Ft-tal történő felemeléséről. A C. cég összesen 180 000 000 Ft, míg az O. cég összesen 120 000 000 Ft névértékben vállalta részvények átvételét.
A kérelmezett cég 2008.március 20-án az alaptőke emeléssel bekövetkezett adatváltozások bejegyzése iránt kérelmet terjesztett elő a cégbíróságon. Mellékelte a számláját vezető bankjának igazolását arról, hogy az O. cég 2008. március 7-én 62 000 000 Ft-ot, 2008. március 14-én 58 000 000 Ft-ot, a C. cég 2008. február 5-én 80 000 000 Ft-ot tőkeemelés címén befizetett.
A cégbíróság a 2008. március 27-én kelt, április 24-én közzétett végzésével az adatváltozásokat bejegyezte.
A kérelmező 2009. augusztus 6-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a céggel szemben. Előadta, hogy a C. cég részvényes sem a tőkeváltozás bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Gt.) 210. § (1) bekezdés a) pontjában előírt, az átvenni vállalt részvények névértékének 25%-át, sem a (3) bekezdésben foglaltak szerint, a tőkeemelés bejegyzését követő egy éven belül a részvényeinek teljes névértékét nem fizette meg. Állította, hogy a tőkeemelés elhatározását megelőzően rendelkezésre bocsátott pénzösszeget e kötelezettségek teljesítéseként nem lehet elfogadni. Az csak tagi hitelként számolható el. A kérelmezett cég működése illetve a tőkeváltozás bejegyzése ezért jogszabálysértő.
A kérelmezett cég a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy annak előterjesztésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Ctv.) 79. § (1) bekezdésében előírt határidőn túl került sor. Vitatta, hogy a kérelmezőnek jogi érdeke fűződik az eljárás lefolytatásához. Utalt a 2006. évi Gt. 218. § (2) bekezdésére is, amely szerint a részvényes jogosult a részvényei névértékének befizetésére, az arra szóló igazgatósági felhívást megelőzően is.
Az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította. Jogi álláspontja az volt, hogy a tőkeemelés 2008. március 27-i bejegyzésnek elrendelésére tekintettel, a kérelmező a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben érvényesítheti igényét, a 2006. évi Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján. A 2006. évi Ctv. 74. § (3) bekezdése értelmében ezért törvényességi felügyeleti eljárásnak nem volt helye.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyta. Egyetértett a fellebbezést benyújtó féllel abban, hogy miután reá a bejegyző végzés rendelkezést nem tartalmazott, azzal szemben per megindítására nem volt jogosult. Perindítási joga hiányára hivatkozással tévesen utasította el ezért az elsőfokú bíróság a kérelmét.
A másodfokú bíróság azonban kifejtette: a 2006. évi Ctv. 79. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elkésett, s ez okból az elsőfokú bíróság végzése érdemben helytálló volt. A másodfokú bíróság azt hangsúlyozta, hogy az említett jogszabály szerint a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére, az arra okot adó körülményről való tudomásszerzést követő 30 napon belül van mód. Az okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn túl a kérelem csak akkor terjeszthető elő, ha a cég valamely jogellenes helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg. Ilyenkor a kérelem benyújtható mindaddig, amíg a jogellenes helyzet illetve állapot nem szűnik meg, azzal, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó helyzetről illetve állapotról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a kérelmet szintén elő kell terjeszteni. E határnap elmulasztását azonban hivatalból nem, csak az ellenérdekű fél nyilatkozata alapján vizsgálja a bíróság.
A másodfokú bíróság szerint az eljárással érintett tőkeemelés esetében 2008. március 20-áig, az adatváltozás iránti kérelem előterjesztésének napjáig kellett a részvényeseknek az átvenni vállalt részvények névértékének 25%-át befizetni a 2006. évi Gt. 210. § (1) bekezdés a) pontja értelmében. A teljes névértéknek megfelelő pénzösszeget a 2008. március 27-i bejegyzés elrendelését követő egy éven belül, 2009. március 27-éig kellett rendelkezésre bocsátani a 2006. évi Gt. 210. § (3) bekezdése szerint. A kérelmező nem állította, hogy az említett befizetési határidők elteltét követő 30 napon túl szerzett tudomást az általa sérelmezett helyzetről. A törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmét ezért legkésőbb 2009. április 26-áig elő kellett volna terjesztenie. Ezzel szemben azt, elkésetten, 2009. augusztus 6-án nyújtotta be a cégbírósághoz.
A kérelmező a jogerős határozat elleni felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a kérelmezettel szembeni törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását. Előadta, hogy a másodfokú bíróság végzése a 2006. évi Ctv. 79. § (1) bekezdését sérti. Vitatta, hogy a jogszabálysértő helyzet fennállása esetén is, az arról való tudomásszerzés időpontját követő 30 napon belül a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elő kell terjeszteni.
A kérelmezett cég a jogerős végzés hatályban fenntartását kérte a felülvizsgálati ellenkérelmében. Előadta azt is, hogy a kérelmező az egyik részvényes képviselőjeként, illetve felügyelő bizottsági elnökként tudomással bírt arról, hogy a tőkeemelést megelőzően 10 nappal a másik részvényes az általa átvenni vállalt részvények névértékét befizette. Álláspontja szerint, a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére legkésőbb a tőkeemelés bejegyzésének 2008. április 24-i közzétételét követő 30 napon belül lett volna mód. Vitatta, hogy a kérelmező által megjelölt okból a cég működése jogszabálysértő lenne.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a 2006. évi Ctv. 72. § (2) bekezdése illetve a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság egyet értett a felülvizsgálati kérelemben írt azzal az jogi állásponttal, hogy ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet illetve állapotot nem szüntet meg, törvényességi felügyeleti eljárás mindaddig kezdeményezhető, amíg a helyzet illetve az állapot fennáll. A jogalkotó ilyen esetben a tudomásszerzéshez kötve nem korlátozta az eljárás megindításának jogát. A 2006. évi Ctv. 72. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a közhiteles cégnyilvántartás biztosítása érdekében a törvényes működés kikényszerítésének szükségessége mindaddig fennáll, amíg a jogellenes állapot nem szűnt meg. A másodfokú bíróság ezért tévesen értelmezte a 2006. évi Ctv. 79. § (1) bekezdését, tévesen állapította meg, hogy a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelme elkésett. E téves jogi álláspont miatt, a kérelmező beadványa érdemi elbírálást nem nyert. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az eljárt bíróságok határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Gfv.30.455/2010.)