adozona.hu
ÍH 2012.187
ÍH 2012.187
ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS - A BE NEM JELENTETT IGÉNY ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉGE PERES ÚTON A határidőben be nem jelentő hitelező az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig igényét nem érvényesítheti. Ez azonban nem perlést, hanem a követelés ezen határidő előtti végrehajthatóságát zárja ki [1996. évi XXV. törvény (Har. tv.) 11. § (4) bek. b) pontja, 7. §-a, Pp. 157. § a) pontja 130. § (1) bek. d) és f) pontja].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az eladó felperes és a helyi önkormányzat vevő alperes között 2009. február 27. napján adásvételi szerződés jött létre az e.-i 16380/1/A/1. hrsz.-ú (természetben: mélygarázs) társasházi ingatlanra 1 400 000 000 Ft + áfa (1 680 000 000 Ft) vételárért. A szerződés szerint a vevő a vételárat öt egyenlő részletben fizethette meg; az első részlet a szerződés aláírásától számított 5 banki napon belül, míg a további négy részlet a 2009-2012. közötti négy éven át, minden év szeptember 30. napjáig vol...
Az eladó felperes és a helyi önkormányzat vevő alperes között 2009. február 27. napján adásvételi szerződés jött létre az e.-i 16380/1/A/1. hrsz.-ú (természetben: mélygarázs) társasházi ingatlanra 1 400 000 000 Ft + áfa (1 680 000 000 Ft) vételárért. A szerződés szerint a vevő a vételárat öt egyenlő részletben fizethette meg; az első részlet a szerződés aláírásától számított 5 banki napon belül, míg a további négy részlet a 2009-2012. közötti négy éven át, minden év szeptember 30. napjáig volt esedékes. A részletekben teljesítendő vételárhátralék után az alperes ügyleti kamatot, fizetési késedelme esetén pedig késedelmi kamatot volt köteles teljesíteni. Az alperessel szemben a megyei bíróság 2010. november 25. napján adósságrendezési eljárás megindítását rendelte el. A felperes a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Har. tv.) 10. § (1) bekezdés e) pontja szerinti határidőn belül, 2010. december 22. napján (az utóbb pontosított) adásvételi szerződésből eredő igényként 1 008 000 000 Ft tőke-, 160 479 929 Ft lejárt ügyleti kamat- és 25 038 656 Ft késedelmi kamatkövetelést jelentett be a pénzügyi gondnoknál. A követelésből a pénzügyi gondnok 1 168 868 Ft tőke- és ügyleti kamat, valamint 24 650 336 Ft késedelmi kamatkövetelést vett nyilvántartásba. Az adósságrendezési eljárás során a helyi önkormányzat alperes, valamint a hitelezők egyezséget kötöttek, a megyei bíróság a 2011. július 29. napján kelt végzésével az adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánította. Az adósságrendezési eljárás befejezésének közzététele a Cégközlönyben 2011. november 24. napján történt meg.
A felperes a 2011. október 20. napján kibocsátott fizetési meghagyással a 2010. szeptember 30. napján fennálló 1 008 000 000 Ft alperesi vételár (tőke) tartozás 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. napja közötti időszakban lejárt, az adósságrendezési eljárásban nem érvényesített 77 764 960 Ft ügyleti kamatkövetelése valamint annak a 2010. október 1. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A perré alakult eljárásban a felperes azzal érvelt, hogy a peresített ügyleti kamat követelését az adósságrendezési eljárásban nem jelentette be, míg a Har. tv. 11. § (4) bekezdés b) pontjába foglalt korlátozás a per útján történő igényérvényesítésre nem terjed ki.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását amiatt kérte, mert a Har. tv. 11. § (1) bekezdése szerint a felperes hitelezői igénye bejelentésével az adásvételi szerződésből eredő valamennyi (az adósságrendezési eljárás megindítása időpontjában lejárt, illetve le nem járt) követelése lejárttá vált. Emiatt a felperes hitelezői igénye bejelentését úgy kell tekinteni, hogy az az adásvételi szerződésből eredő teljes hitelezői követelését tartalmazza. Az adósságrendezési eljárás során megkötött egyezség így kiterjedt a perben érvényesített ügyleti kamatkövetelésre is, arra tekintet nélkül, hogy a felperes az egyezséghez nem járult hozzá. [Har. tv. 23. § (4) bekezdés]
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján alkalmazandó Pp. 130. § (1) bekezdés d) és f) pontjai alapján megszüntette. Határozata indokolásában abból indult ki, hogy - a Har. tv. 11. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint - az adósságrendezési eljárás során be nem jelentett lejárt és le nem járt hitelezői követelések csak az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két év eltelte után érvényesíthetőek. Kifejtett álláspontja szerint a helyi önkormányzattal szembeni követelések - mind a tőke és mind a kamatok tekintetében - az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjában "megmerevednek" és lejárttá válnak. Emiatt az egységes bírói gyakorlat (EBH 1999/129, Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.721/2009/2. szám) szerint az adósságrendezési eljárásban határidőben be nem jelentett követeléseket csak az adósságrendezési eljárás befejezését követő két év elteltével lehet perben érvényesíteni a Har. tv. 11. § (4) bekezdése b) pontja szerint. Ezért a felperes követelése időelőtti.
Az elsőfokú bíróság végzése megváltoztatása és az elsőfokú bíróság per további tárgyalására utasítása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében vitatta, hogy az elsőfokú bíróság által felhívott bírósági gyakorlat jelen ügyre lenne alkalmazható, mivel az idézett jogesetek tényállása eltér a perbelitől. Rámutatott, hogy a Har. tv. 11. § (1) bekezdése szerint csak azok az önkormányzattal szembeni hitelezői követelések járnak le az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjában, melyeket a hitelezők a Har. tv. 10. § (2) bekezdés e) pontja szerinti határidőben bejelentenek. A konkrét esetben a felperes csak a 2009. október 1. - 2010. szeptember 30. napja között lejárt ügyleti kamat követelését jelentette be az adósságrendezési eljárás során kirendelt pénzügyi gondnoknak, viszont az ezt követően lejárt szerződéses ügyleti kamatot nem. Emiatt az utóbbi időszakban esedékessé váló ügyleti kamat le sem járhatott. Észrevételezte, hogy az adósságrendezési eljárás során amiatt sem jelenthette be az adásvételi szerződés alapján neki járó ügyleti kamat összegét, mert az a szerződés 10. pontja alapján az adósságrendezési eljárás megindításakor még meg sem volt határozható. Végül rámutatott, hogy a Har. tv. 11. § (4) bekezdés b) pontja korlátozó szabálya csak a hitelezői követelések beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás útján történő érvényesítését zárja ki, a perindítást viszont nem.
Az alperes a fellebbezésre észrevételeket nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság alkalmazott jogszabályokból levont következtetésével az ítélőtábla nem értett egyet, így a fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a hitelező nem jelentette be az adósságrendezési eljárásban a jelen perben érvényesített, 2010. október 1. - 2011. szeptember 30. napja között lejáró ügyleti kamatkövetelését.
A helyi önkormányzattal szemben megindított adósságrendezési eljárás esetén a hitelezőnek [Har. tv. 2. § c) pont] az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 60 nap áll rendelkezésére, hogy a fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseit a pénzügyi gondnoknak bejelentse. [Har. tv. 10. § (1) bekezdés e) pont] A Har. tv. 11. § (1) bekezdésére utalással az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott arra is, hogy az adósságrendezés megindításának időpontjában azon hitelezők követelései is lejárttá válnak, akik le nem járt követeléssel rendelkeznek, tévedett viszont abban, hogy a helyi önkormányzattal szembeni követelések esedékessé válása az adósságrendezési eljárásban be nem jelentett hitelezői követelésekre is kiterjed.
A Har. tv. 2. § c) pontja II. fordulata szerint ugyanis az adósságrendezési eljárás megindítását követően csak az minősül a helyi önkormányzat (vagy annak költségvetési szerve) hitelezőjének, aki a követelését a bejelentésére nyitva álló határidő alatt a pénzügyi gondnoknak bejelentette. Másrészt a Har. tv. 11. § (1) bekezdése II. mondata törvényszövege csak azon - helyi önkormányzattal szemben fennálló - le nem járt követelésekhez fűzi az esedékessé válás következményét, amelyeket a hitelezők az adósságrendezési eljárásban bejelentettek. Emiatt a bíróság tévedett abban is, hogy az alperessel szembeni adósságrendezési eljárás kezdő időpontjában (2010. november 25.) le nem járt és a felperes hitelező által be nem jelentett, a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. napja között lejáró 77 764 960 Ft ügyleti kamatkövetelés hitelezői bejelentés nélkül is lejárt, és az alperes kötelezettsége az adósságrendezési eljárás megindítása időpontjában ezen összeg tekintetében is "megmerevedett".
A konkrét ügyben az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Har. tv. 11. § (4) bekezdés b) pontja kizárja-e vagy sem az adósságrendezési eljárásban be nem jelentett, utóbb esedékessé vált követelés fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, illetve perindítás útján történő érvényesítését.
Az említett jogszabályhely csak a helyi önkormányzattal szembeni követelések beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és (újabb) adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján történő érvényesítését zárja ki az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két éven belül. Sem a Har. tv. 11. § (4) bekezdés b) pontjának, sem pedig a Har. tv. egyéb törvényhelyeinek nincs olyan rendelkezése, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a 11. § (4) bekezdés b) pont szerint az adósságrendezési eljárást követő két éven belül minden más (a beszedési megbízáson, a végrehajtáson és az adósságrendezési eljáráson kívüli) igényérvényesítés is kizárt lenne a helyi önkormányzattal szemben. Márpedig pénzben kifejezhető polgári jogi (kötelmi) igény érvényesítésén nyilván nemcsak a beszedési megbízás benyújtása, a végrehajtás indítása és az adósságrendezési eljárás kezdeményezése értendő, hanem pl. a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem - illetve a keresetlevél benyújtása is. Ez utóbbiakat pedig a Har. tv. 11. § (4) bekezdésének taxatív felsorolást tartalmazó törvényszövege nem zárja ki, a jogszabály szövegéhez fűzött miniszteri indokolás pedig nyilván nem minősül kötelezően alkalmazandó normaszövegnek.
A Har. tv. 11. § (4) bekezdés b) pontjának kiterjesztő értelmezése ellen szól az is, hogy a Har. tv. 7. §-a csak az adósságrendezési eljárás lefolytatásának kezdeményezését zárja ki a korábbi adósságrendezési eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül arra a hitelezőre nézve, aki a fennálló (lejárt és le nem járt) követelését a korábbi adósságrendezési eljárásban is érvényesíthette volna; a peren kívüli - és peres igényérvényesítést viszont nem.
Abban is egyetértett az ítélőtábla a fellebbezésben kifejtettekkel, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott eseti döntés részben eltérő tényálláson alapul. A Debreceni Ítélőtábla felhívott eseti határozata ügyében a helyi önkormányzat hitelezője az adósságrendezési eljárás folyamatban léte alatt kezdeményezett fizetési meghagyásos-, illetve peres eljárást az önkormányzattal szemben, az adósságrendezési eljárások a per megszüntetésekor is folyamatban voltak. Ezzel szemben jelen ügyben a konkrét elsőfokú végzés meghozatalakor az alperessel szembeni adósságrendezési eljárás már véget ért. Így az ítélőtábla - a fentiek alapján - az elsőfokú bíróság által felhívott EBH 1999/129. sz. döntésben kifejtett kiterjesztő jogértelmezésével sem értett egyet, mivel - álláspontja szerint - a Har. tv. 11. § (4) bekezdés d) pontja jogvesztést nem állapít meg a bejelentést elmulasztó hitelező terhére, és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két éven belül nem zárja ki a fizetési meghagyásos - és peres igényérvényesítést. Ettől eltérő álláspont elfoglalása súlyosan sérelmes helyzetbe hozná a helyi önkormányzat azon hitelezőit, akik le nem járt követeléseiket az adósságrendezési eljárásban korábban nem jelentették be. Az ilyen hitelezők ugyanis állami úton nem érvényesíthetnék az adósságrendezési eljárást követően lejárt követelésüket a helyi önkormányzattal szemben.
Összességében a fentiekből az a jogi következtetés vonható, hogy a Har. 11. § (4) bekezdés d) pontja az adósságrendezési eljárásban a bejelentést elmulasztó hitelező számára a perindítást nem, csupán az ott felsorolt eljárások kezdeményezését zárja ki.
Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a per megszüntetését mellőzte; egyben a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Ezért a per további tárgyalása során az elsőfokú bíróságnak érdemben kell határoznia a felperes ügyleti kamatkövetelése fennállásáról. A Har. tv. 11. § (4) bekezdés b) pontja speciális szabályára figyelemmel azonban - az alperessel szembeni adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két éven belül - csak azzal az - ítélete rendelkező részében megjelenő - feltétellel marasztalhatja az alperest, hogy behajtásnak (beszedési megbízás benyújtásának, illetve végrehajtás kezdeményezésének) csak 2013. november 25. napjától van helye.
(Győri Ítélőtábla Pf. II. 20.153/2012/2.)